Köszönöm a helyreigazítást! Tv-ben, beszélgetõs mûsorban ahol történész is volt hallottam évekkel ezelõtt a 1o-15%-t, most h ilyen magas százalékot mondtál utánanéztem a neten, s 2o-5o% közötti értékeket láttam. Nem zárható ki, h simán rosszul emlékszem.
Az 1241-42-es tatárjárás embervesztesége körülbelül 55% volt, azaz nagyjából az ország fele meghalt, vagy elhurcolták. A nemesség vesztesége arányaiban még magasabb volt, hisz õk voltak a fegyveres harc vezetõi, és a legkívánatosabb zsákmányolni való gazdái.
Bizonyos mértékben azért az is számít, hogy távolabb mi történik (hirtelen az a hasonlat jutott eszembe, h Dzsingisz-kán is messze volt amikor elhatározta, h Nyugat felé indul, oszt ráment a magyarság 1o-15%-a a folyamat végére), pl. növeli a bevándorlók számát ha ott rosszra fordulnak a dolgok. Mondjuk nem vsz., hogy akkora gondokat okozna a felmelegedés az USA-ban, hogy tömegesen költözzenek az amik a Kárpát-medencébe, Kínából is egyre kevésbé fognak elvándorolni gondolom, az afrikai országokból már inkább. Sok hatás meg áttételesen érvényesül, pláné a gazdaságban. Úgy gondolom h nem kéne a felmelegedés ellen 'globálisan' harcolni, hanem csak szelektíven egyes hatásai ellen. Én is a betegségek elleni védekezést tartom a legfontosabbnak, aztán meg pl. árvizek elleni védekezés. Ebbõl ráadásul a trópusi betegségek eredeti elterjedési területein élõk is profitálhatnak elvileg. Ha azt nézzük, mikor ment jobban az emberiségnek az elmúlt 2ooo évben, "furcsa" módon a kevés jó idõszak egybeesik az enyhe éghajlattal. Rengeteg állat és növényfaj élettere kiterjedne, sokkal többé, mint amennyi kihalna a felmelegedés miatt. A jégkorszak-sorozat elõtt a mi vidékünkön szubtrópusi éghajlat volt, a mai itteni élõvilág gazdagsága attól fényévekre van. (Mondjuk ebben az ember keze is benne van). Sok eszköz/lehetõség van a kezünkben, ha ki fogunk halni, ahogy mindero írta, az akkor a hülyeségünk miatt lesz szerintem, s valószínûleg meg is fogjuk érdemelni :) Bocs a sok dumáért, elkezdtem írni s belefeledkeztem.
Traktorgyartas: a cikkben irja, hogy kulfoldi cegeknek most is gyartanak magyar cegek magyon sok alkatreszt, csupan kellene egy osszeszerelo gyar is, hogy mi adhassuk el a kesztermeket.
A mezogazdasagrol szolo resz sajnos igaz, ezert vagyok en hive a protekcionista nemzetgazdasagnak. Vedovamok igenis kellenenek. Csak a hulye gondolja azt, hogy a vamok karosak, mert dragabb lesz tole az aru. Persze, dragabb, de legalabb lesz hazai termeles es munkahely, ennelfogva penz is. Hiaba olcsobb az aru, ha nincs munkahely es penz sem.
Ha újra indítják a traktorgyártást. Ha gazdaságosabb lesz itt gyártani, mint behozni máshonnan. Ha lesz pénze a sok kistermelõnek, hogy 20-50 millióért vegyen belõle. Ha...Ha..
Mint mondtam, az utóbbi negyed évszázadban akkora kárt okoztak a politikusaink az iparban és a mezõgazdaságban, amit sohasem fog kiheverni.
Amennyit most exportálunk a mezõgazdasági termékeinkbõl, az semmi. Tíz év alatt sem megy ki annyi, mint a hetvenes-nyolcvanas években egy év alatt. Azt meg nem is kell említenem, hogy milyen cirkusz produkált, és produkál mind a mai napig például a 4mancs, meg néhány másik szervezet. Az egyik német ismerõsöm meg volt gyõzõdve arról, hogy a magyar élelmiszerek sokkal pocsékabb minõségûek, mint az övék. Amikor elmeséltem neki, hogy például az EU-ban eladható méznek a fele méz, fele cukorszirup, de nálunk csak az adható el méznek, ami a kaptárból jön ki, egészen elképedt.
Epp az elobb olvastam az indexen egy cikket, ami szerint a ujrainditanak a magyar traktorgyartast a kormany tamogatasaval. Ne legyel mar olyan pesszimista. Erdelyben elek es tele vannak a boltok magyar elelmiszerekkel, nem lehet olyan szar a termeles, ha exportra is megy. Egyebkent nem csak a Karpat-medencere gondoltam, hanem ugy az egesz Europara, a mi kontinensunket nem erintene a sivatagosodas. Sot szerintem meg jobb is lehetne az EU-nak. Kepzelj el 1,3 milliard ehes kinait, akik egy kis kenyerert cserebe barmit legyartanak nekunk. :)
A gond az, hogy már régen nincs meg az ország önellátási képessége. A nehézipar gyakorlatilag nincs, nem csak azért, mert nem mûködnek a bányák, hanem mert szépen felszámoltak mindent. A mezõgazdaságot hangzatos jelszavakkal tönkretették, a feldolgozóiparral és minden mással együtt. Az elmúlt közel negyed évszázad alatt gyakorlatilag eltûnt az a tudásörökség, ami az ipari mezõgazdaság újraindításához kéne, de azt az EU amúgy sem hagyná. A régi tagok sem tudnak mit kezdeni a saját túltermelésükkel, nincs szükségük egy újabb konkurensre.
Mint ahogy emlitettuk itt paran, az okorban is sokkal melegebb volt a homerseklet, a Karpat-medence megsem volt sivatag, sot nagyon is termekeny volt es egesz Europa is. Az meg engem nem erdekel, hogy Kina, Afrika, meg az USA elsivatagosodik.
Fogalmam sincs, hogy mi lesz. Remélem, hogy túl borúlátó vagyok, de nem bírom a hurráoptimizmust.
Nem igen hiszem, hogy önállóan meg tudsz majd élni, ha az egész ipar összeomlik.
A falvak max. a középkorban voltak önellátóak, úgy-ahogy. Akkor is szükségük volt a városi piacokra, egyrészt eladni a fölöslegüket, másrészt megvásárolni a helyben nem gyártott, nem gyártható, és az élethez szükséges dolgokat.
Mit csinálsz, ha nincs áram? Ha áramhiány miatt nincs víz, nem mennek a gépek, nincs hûtõ, nem tudsz kukoricát darálni az állatoknak? Ha nincs szerszám, nincs permetezõszer, nincs vetõmag? Ha beszarik a traktor, az autód, és nincs alkatrész a javításhoz? Ha nincs ruhád, mert se ruhát nem árulnak a boltban, de még szövetet sem, amibõl talán tudnál( valaki a faluban legalábbis tudna) ruhát varrni? Hol õrölnéd meg a gabonádat, amit ugyan talán meg tudsz termelni a földeden? Mit fogsz viselni a lábadon, ha nem kapsz cipõt, gumicsizmát?
A mai viszonyok között nincs olyan, hogy önellátás. A falu és a város(azaz az ipar) szimbiózisban él egymással. Ha az egyik leáll, a másik is nagyon megérzi.
Itt is van némi zavar. Tény, hogy az esõerdõk is termelnek némi oxigént, de nagyjából ugyanannyit el is fogyasztanak. A nagy CO2->O2 átalakító rendszer a tengerekben lakik és algának hívják.
Nem kell az erdõket kiirtani, de nem azért, mert az oxigén kevesebb lesz, hanem azért, mert az állatok elveszítik az élõhelyüket, a lokálos klíma szárazabb lesz és az erózió lemossa a vékony talajréteget a sziklákról. Az oxigén mennyiségét számottevõen nem befolyásolja.
Meglepne, ha így lenne. Az, hogy a kecskék valamelyet rontják a növények túlélési esélyeit, stimmel. Az, hogy a Szahara az ember miatt lett sivatag, marhaság. Meg kell nézni a légkörzés nevû meteorológiai alapjeleséget és máris rájössz, hogy a sivatagok nem véletlenül vannak ott, ahol. Az meg, hogy a Szahara a jégkorszakban lett volna a legzöldebb, valami "zöld" tévhit. De mindenki abban hisz, amiben akar.
A mult szazad, az a 20., akkoriban is 10 millioan laktak Magyarorszagon es nem eheztek. Igazabol Magyarorszagon eleg ritkan volt ehinseg. Az 1800-as evekben is laktak 6-7 millioan a mai Magyarorszag teruleten, sokkal kisebb volt a termelekenyseg es megis mi voltunk a vilag egyik vezeto gabonaexportore.
Most nagyon mellelottel, falun lakom, akkor sem fogok ehezni, ha semmit nem kapok a boltban. Megtermelem majd magamnak, max annyi, hogy nem lesz annyira valtozatos a kaja, de legalabb egeszsegesebb lesz. :)
Futeni meg faval szoktunk, erdo meg iszonyat sok van korulottunk, ha az el is fogyna valaha, addigra ugyis beut a felmelegedes es nem kell futeni. :)
Épp a múlt hét kedden villáztam át kétszer is huszonkét mázsa sz@art, hivatalos nevén birkatrágyát, úgyhogy nekem személy szerint semmi. Hogy a cikkhez is kapcsolódjon, akkor abban van metán! Meg ammónia. Napokig büdös tõle az ember, de ha beérik kiváló tápanyag utánpótlás, és a rossz vízelvezetésû talajokat javítja. Addig meg fûti a palántanevelõmet.
Nos, az, hogy a mezõgazdaság csak a GDP néhány százalékát adja önmagában igaz. Csakhogy azt elfelejtik, hogy az élelmiszeripar sem lenne nélküle. Azután ott van az élelmiszerek forgalmazása, tárolása, kereskedelme. Ezeket mindig a szolgáltatások körébe számolják, holott mezõgazdaság nélkül ezek sem lennének. Azután nézzük a mezõgazdaság hatását az iparra, mint megrendelõt! Nem kellenek traktorok? Jármûgyártás, acélipar csökken. Nem kell mûtrágya, fólia,hûtõház, szárító , szecskázó, csávázó gépek? Vegyipar csökken. Nem véletlenül adnak olyan óriási mezõgazdasági támogatásokat az egész világon. Mert jól tudják, hogy nem csak a GDP menne össze vagy tíz-húsz százalékkal, hanem a munkanélküliség is megnõne ugyanannyival. De nem is ez az igazi ok. Hanem az, hogy mezõgazdaság nélkül a külkereskedelem masszívan deficites lenne, mert a vetélytársak persze boldogan árasztanák el a piacukat a saját termékeikkel, ahogy az részben Magyarország esetében is történt.
Irtogattok itt mindenfélét a mezõgazdaságról összevissza. Csak úgy süt a tudatlanság az írásotokból hogy még!
Elõször is, az hogy nagyipari mûveléssel, vagy kézimunkával mûvelnek meg egy földterületet, az kb. csak annyit jelent, hogy adott terület többet, vagy kevesebbet terem. Meg azt, hogy az utóbbihoz sokkal több ember kell területegységenként.
Mo.-n a szocializmus elõtt 6 millió embernek kellett a földeken dolgoznia, 1.7 millió lóval. Most mindössze az ország lakosságának 6-10%-a dolgozik a mezõgazdaságban, és kb a másfélszeresét termelik(3,5-5 millió tonna búzát). A szocializmus alatt meg még ennek is a kétszeresét termelték meg(8-10 millió tonna búza).
Ami pedig a biokertészkedést illeti, abban a formában, ahogy szokták csinálni (no vegyszer, no trágyázás) az bizony egy tudatlan panelparaszti marhaság. Félelmetesen kis terméshozammal, mert kizsarolják a földet. Nem tudom, hogy ezeknek a hülyéknek mi bajuk az istállótrágyával? Az nem bioeredetû? Viszont, ha a földbe nem pótoljuk a kivett anyagokat, akkor az nem fog teremni.
"Nem akarok senkit meggyõzni, mert amikor nem lesz mit ennetek a városban, én leszek, aki méregdrágán fogja nektek eladni, amit itt vidéken megtermelt. Ti meg majd fizettek, mint a kisangyal."
Ez mondjuk az elmúlt pár száz évben sem volt igy, pedig a városokban akkor sem termeltek sok élelmiszert.
"Láttam már kezdeményezéseket, ahol a lakóközösség összefogott, és a tetõn kertészkedésbe fogtak. Ezeket a folyamatokat most kell elindítani, mert nem úgy megy, hogy ma még fogalmam sincs róla, hogyan kell a növényeket gondozni, holnap meg már menni fog! "
És ezzel mire mész? Mármint hobbynak nem rossz de bármiféle megélhetéshez édeskevés. Az ilyen önellátó családi gazdálkodáshoz nagyjából 10 hektár/családtól indulnak az alapok nem 100 négyzetméter/30 család.
Tudomásul kell venni hogy a mai lélekszámot csak nagyipari mezõgazdaság tudja eltartani ha ez valamiért összeomlik akkor pl. magyarország eltartóképessége visszaesik a mult századira ami mondjuk egy-másfél millió ember a mai magyarország területén. Ez esetben viszont ha ez egyik napról a másikra történik, akkor szomorúan szólok hogy a te általad megtermelt élelmiszerre még másik 9 millió is pályázni fogsz, ugyhogy nem azzal leszel elfoglalva hogy méregdrágán eladd, hanem hogy hogy titkold el nehogy kinyirjanak érte...
Azért írsz ilyeneket, mert természetesnek veszed, hogy az ételért csak el kell menned a boltba, és hazaviszed, de megkérdezném, hogy mész el dolgozni, és megtermelni a rád esõ gdp-t, és fogják ezt tenni a hozzád hasonlók, ha nem lesz mit enni?????? Ugyanis amit nem képes senki átlátni, aki nem dolgozik benne, hogy a mai szintû mezõgazdaság nem tartható fent, ha ilyen ütemben válik kiszámíthatatlanná az idõjárás. Pont. Ezen nem lehet elviccelõdni, hogy legyen ez azok problémája akiket tényleg érint, mert ne ringasd magad abba az illúzióba, hogy téged nem fog, mert amikor nem lesz pénzed télen fûtést fizetni amiért inkább ételt vettél azon a pénzen, majd akkor érezni fogod a saját bõrödön. Inkább el kell kezdeni támogatni azokat az elképzeléseket, amik alternatívát próbálnak nyújtani az élelmiszer megtermelésére ott, és úgy, ahol és ahogy senki nem foglalkozott még vele nagyobb léptékekben. Hozzá kell szokni, hogy a panelerkély nem csak arra való, hogy ki lehessen menni bagózni, hanem rengeteg mindent meg lehet egy ilyen kis helyen is termelni. Láttam már kezdeményezéseket, ahol a lakóközösség összefogott, és a tetõn kertészkedésbe fogtak. Ezeket a folyamatokat most kell elindítani, mert nem úgy megy, hogy ma még fogalmam sincs róla, hogyan kell a növényeket gondozni, holnap meg már menni fog! Na mind1. Nem akarok senkit meggyõzni, mert amikor nem lesz mit ennetek a városban, én leszek, aki méregdrágán fogja nektek eladni, amit itt vidéken megtermelt. Ti meg majd fizettek, mint a kisangyal.
Én meg azt olvastam, hogy kerestek nyomokat, hogy az iparosodás elõtt van-e nyoma az ember által indukált éghajlatváltozásnak. 1 ilyet találtak, ami nem hibahatáron belüli volt, mégpedig egy 0,1 v 0,01°C (már nem emlékszem pontosan) lehûlés. Ez akkor volt, amikor a mongolok végigirtották fél eurázsiát. Akkor mennyiségû mezõgazdasági területet pusztítottak el,hogy az éppen mérhetõ szintû lehûlést produkált.
Páran félreértenek valamit. A globális felmelegedés nem egyenlõ a globális elsivatagosodással. Egyszerûen csak ki szokták emelni azokat a helyeket, amik pár fokos felmelegedés esetén a különbözõ klímamodellekben valószínûleg szárazabbá válnának. De minél melegebb a légkör, annál több vízpárát képes befogadni, szóval nagy területeken több csapadék hullhat. Amúgy meg régen is volt melegebb klíma valóban, de nem is az a baj önmagában, hogy melegszik a légkör, hanem ennek a társadalmi lenyomata. Százmilliók, vagy lehet, hogy milliárdok élnek olyan területeken, ahol a klíma megváltozása miatt megváltoznának az életfeltételek, az életszínvonal. Valószínû az elmúlt évezredekben is nagy népvándorlásokat generált a klímaváltozás. Olyanokat, amiket nem is ismerünk, és a történeti idõkben olyanokat, amiket jól ismerünk. (Nyílván a klímaváltozás csak egy tényezõ volt a sok közül.) A mai túlnépesedett földön viszont olyan migrációs feszültséghez, vagy humanitárius katasztrófákhoz vezethetne egy gyors változás, amit a legtöbben szeretnének elkerülni. Nem olyasmire kell gondolni, mint az utópisztikus sci-fikben. Inkább arra, hogy pl ha a hazai gyenge iparra még a szárazság miatt egy mezõgazdasági válság is ráülne, akkor nem lenne pénz a szociális kiadásokra, fokozódna az elszegényedés, gyorsulna az emigráció. Eközben a még rosszabb területekrõl valószínûleg sok menekült érkezne a relatív jobb módú országokba. Több helyen teljesen megváltozhat az "õslakosok" és a bevándorlók aránya (Európában ez már azért elindult, és most is van éghajlati hajtóerõ a migráció mögött.) Átrendezõdnek a világban az erõközpontok, lenne, aki jól is járna. Viszont sok konfliktus alakulna ki, akár háborúk is, a természet pedig biztos nagyon megsínylené, mert a klímaváltozás akár az utolsó, jelenleg érintetlen természeti területekre zúdíthatná az emberiséget, így az ilyenek akár el is tûnhetnének. Érdekes lenne pl 300 év múlva egy Szibéria, ahol fenyõ már nincs, de mindenütt gabonát termesztenek.
A fejlett allamokban a GDP-nek alig 5-10%-at adja a mezogazdasag. Europat nem fogja fenyegetni az ehinseg, inkabb azokat fogja sulytani, akik most is eheznek, csak sokkal jobban. Ha tetszik ha nem, de Afrika lakossaga az elmult evszazadban nagyon elszaporodott, majd visszaall egy olyan szintre, amit el tud tartani a kontinens.
Ez sem biztos, hogy igaz. Olvastam a multkor (talan pont itt az sg-n), hogy a kozepkori lehules pont azert volt, mert rengeteg erdot kivagtak es sokkal kevesebb para jutott ki a legkorbe. Szoval az igaz, hogy a sok erdo sok szen-dioxidot kot le, de sok parat is juttat a legkorbe, ami felmelegedest okoz. Sajnos nem olyan egyszeru ez, mint gondoljuk.
Oszinten, minket, itt a Karpat-medenceben, miben erint a felmelegedes? Megolvad az Eszaki es Deli hosapka, megemelkedik a tenger szintje es? Nincs tengerpartunk, minket ugysem erintene. Aggodjanak Hollandiaban, meg Velenceben az emberek. :D Az okorban is joval melegebb volt a homerseklet, olvastam egyszer, hogy Pannoniaban mediteran novenyeket is termesztettek a romaiak. Szoval nem lehetett gaz akkor sem. Ugyis mindig panaszkodunk a futesszamlara, meg par ev es megszunik. :)
Végre el kellene dönteni, hogy az olaj lobbi a gonosz, vagy a megújuló energia lobbi, vagy az atomlobbi, esetleg már nincs is gój a világban?
Nem szép dolog kiirtani az erdõket, de a CO2-vel emberi lépték alatt nem tudnak semmit se tenni. A meglévõ erdõk a környezetükkel egyensúlyban vannak: A növények CO2-t vesznek föl, O2-t állítanak meg, közben szenet kötnek meg, majd a szénvegyületek O2-t felhasználva lebomlanak és a megkötött szén meg vissza a levegõbe. Ezt csinálja egy kifejlett erdõ. Egy erdõ csak addig köt meg szenet amíg fejlõdik, a biomasszája nõ, de ez elég gyorsan lecseng. Természetesen lehet erdõt ültetni, de az is véges, és a föld alól fölhozott összes szenet nem tudja megkötni.
...és TE mit teszel, annak érdekében, hogy ez ne történjen meg?!
Nem nagy dolog, de én 10 évvel ezelõtt eladtam az autómat, és azóta bicajjal járok... Globálisan nézve ez igazán semmiség... Ezzel nem magamat vigasztalom..., de tettem valamit. Te csak ücsörögj tovább a karosszékedben, és várd, hogy a "többiek" majd elkezdik... Lehet, hogy hiába vársz, de legalább ebben a kényelemben harapja át a változás a torkodat! Peace! :)
Bah! A mostani problémának annyi köze van az írott történelem elõtti korok éghajlatváltozásaihoz, mint szitakötõnek a helikopterhez. Teljesen mindegy, hogy régen természetes folyamatok útján változott az átlaghõmérséklet, a baj ott van, hogy totálisan szétk...rjuk az ökológiai rendszerek ellenálló képességét, és a folyamat, ami akkor természetes úton a visszájára fordult, az most nem fog! Én elhiszem, neked, hogy sokan azért érvelnek a globális felmelegedés ellen, mert üzleti érdekük fûzi õket a témához, de kérlek lásd be, hogy a többség nem azért ugat ennyit, hogy kihûtse a gyomrát. Ha melegebb lesz a klíma (olyan meleg, mint ahogy te mondod, régen volt) a mai viszonyokhoz berendezkedett (ipari) mezõgazdaság nem fogja tudni a mai termelékenységét hozni. Nem tudom mennyi idõs vagy, de biztos tudod, hogy voltak idõk, amikor nem volt elég élelem mindenkinek, és csak jegyre járt egy bizonyos mennyiség, hát ezek az idõk jöhetnek el újra, csak akkor azért nem volt mit enni, mert nem volt kinek meg mivel megtermelni, most meg majd kiviszi az aszáj, és-vagy a belvíz, lerágják a sáskák (vagy a gyapottok bagolylepke) a termést, az öntözéstõl elszikesednek a termõterületek, a belvízszivattyúzás során a kijuttatott mûtrágyák az ivóvízbázisainkba kerülnek, a rovarirtószerek szermaradványai megmérgeznek bennünket is. hiába van minden felmerülõ problémára ésszerûnek tûnõ megoldásunk, azok csak újabb problémákat szülnek, amiket csak sok pénzért lehet majd megoldani, és honnan lesz rá pénzünk, ha a gdp felét lenullázza a visszaesõ mezõgazdasági termelés?
A co2 nem jelentene ekkora problémát, ha nem tûnne el minden évben egy Nagy-Britanniányi erdõterület a föld színérõl (by Attanborough). Ugyanis ennek fényében elég nehézkes lesz megállítani a mókuskereket. Hiába van már smaragdfa, az sem él meg mindenütt (meg elég sérülékeny lenne az ökoszisztéma, ha mindenhova ilyeneket ültetnének).
ne legyen melegedés mert az elõzõ nyár is kurva meleg volt
Akkor majd nem mi megyünk Velencébe, hanem Velence jön ide... ;)
Aha, szóval ergo minden a legnagyobb rendben megy!? A levegõ CO2/oxigéntartalmától , az ózongyilkos gázokon keresztül a vegyszerekig a tengerekben...(ja és az ûrszemétrõl már ne is beszéljünk) Amúgy majd ha Velencébe szeretnél menni, ne lepõdj meg, ha egyszer csak majd nincs.
Ha nem eszünk babot, nem lesz annyi metán kiáramlás sem
Az megvan, hogy a Szahara a jégkorszak alatt volt a legzöldebb? És kialakult ott egy viszonylag stabil ökoszisztáma, ami a maradványvízen eléldegélt. Viszont a legeltetõ állattartás a regenerálódási szinten túl pusztítottam a növénytakarót, ami csökkentette az esõk mennyiségét. A száhel övezetben ugyanez a jelenség megy. Minél kevesebb az esõ, annál sérülékenyebb az élõvilág, annál könnyebb kiirtani és telepíteni egy sivatagot helyette. A kiirtott esõerdõ, ha nagyobb területen irtják ki, mint egy tisztás, akkor baromi lassan nõ vissza. Erre már jönnek rá amazóniában is.
természetesen a sötét zöld egy veszélyes lény és sokszor túloz, de szerintem azok is akik azt valják, hogy nem lesz semmi baj, ha megugrik pár fokot a hõmérséklet.
Ha más nem azért mert a mostanira rendelkeztünk be (tengerparti városok), illetve szerintem (persze ez csak egy feltevés) régen sokkal több növény lehetet teszem azt Afrikában ezért sem lehetett annyira sivatagos, viszont most már gond lenne.
Talán erre jó példa, Görögország, biztos teljesen más volt ott az élet amíg ki nem vágták a fáikat hajóknak.
Szóval kellenek a zöld intelmek szerintem (mûanyag kezelés, ilyesmi), mert már annyira megváltoztattuk néhány kritikus terület (esõerdõk, sivatagok) méretét, hogy nem tudna beállni egy élhetõ álapot.
Az, hogy a melegedés sivatagosodást okoz, egy nagy félreértés. Épp, hogy akkor volt a szahara a legkisebb, amikor az éghajlat melegebb volt. Kevesebb jég, több folyékony víz. Nézz utána: amikor az õsember elhagyta afrikát és kezdte benépesíteni kisázsia és európa térségeit, jóval melegebb volt az éghajlat a mostaninál és épp azért tudta megtenni ezt az utat, mert a sivatag is jóval kisebb volt. Csak a "megélhetési zöldek" ezt hajlamosak elhallgatni, amikor "érvelnek". Tessék végre megérteni: a globális felmelegedés valós, és meglehetõsen természetes folyamat, csak pár "okos" ember rájött, hogy a körülötte kialakított pánik, az "ellene folyatott harc" sok pénzt hoz nekik.
Ez az egyéni alkalmazkodás példája. Viszont, azt tudtad, hogy ha egy a tengerszinthez közeli területen született pár felköltözik egy magaslati, például a nepáli területre, nem lehet gyermekük? A meddõséget is a ritka légnyomás okozza, és ahhoz is hogy termékeny legyen az ott élõ népcsoport, a fokozatos nemzedékeken keresztüli alkalmazkodásra volt szükséges.
Nem, de pl. a vörösvértestek egységnyi térfogatban lévõ mennyisége megnõ, ami szintén hemoglobinszint-növekedéssel jár. Csak egy bizonyos vvt-szám felett már keringési problémákat okozhat a dolog.
Pontosan. Évszázadok vagy évezredek óta ott élnek. A tibetiek vérében is magasabb a hemoglobin (?) szint, de attól, mert valaki odamegy, ez nem alakul ki. A mediterrán éghajlaton edzõdött rómaiból nem lett 2 év alatt hidegtûrõ rozmár...
A római légionárius zoknijához csak egy link, az emberi tûrõképesség szélsõséges voltára. A Yahgan emberek a 0-10 C között ingadozó hõmérsékleten nem-hogy zoknit, de még egy ágyékkötõt sem hordtak. Amúgy egy elég széljárta dél-amerikai szigeten laktak. Azoknak, akik nem tudnak angolul: én sem, hanem a fordítást a google-val csinálom.
"Meg az angolok római birodalom által uralt részén a feljegyzések szerint az õrjáratok nem hordtak zoknit."
A zoknikrol csak annyit, hogy regeszek megtalaltak azt a fatablara irt es a talaj miatt konzervalodott levelet a limes kornyeken ami melle a germaniai anya kuldot zoknit a britanniaban katonaskodo (es fazo) a fianak. Arrol nem beszelve, hogy a romai idokben eszak afrika zold mediterran videk volt es a mostani italia kornyeken meg sokkal huvosebb volt.
A metan kibocsatassal az a gond, hogy ha annyira felmelegedik a legkor, hogy a metan is kiszabaduljon, akkor annyira meleg lesz, mint az emlosok letezese ota meg soha. Tovabba a foldon jelenleg tobb szen es szen alapu egyeb energiahordozo van mint amennyit meg biztonsagosan elegethetnenk az oxigen alapu elet fenntartasa mellett. Ennek oka az, hogy az osszes ilyen energiahordozo a legkorbol kerult kivalasztasra meg az oxigen alapu letformak megjelenese elott. Tovabbi gond, hogy eleg kb. a 10-20%-at elegetni a teljes keszletnek es mar megfulladt minden eloleny ami nem tud sajat oxigent eloallitani, de szuksege lenne ra. Szinte az osszes allat ilyen, pl. a modern technika nelkul az ember is.
ps: Tisztan a metan kiaramlas miatt kb. +6 fokkal nohet a homerseklet es haromszorosara nohet a co2 koncentracio. Mindehez 200 meteres tengerszint emelkedes tartozik. Ezek alapjan lehet szamolni a hatasokat...
Ez nem megszokás kérdése és fõleg nem igaz hogy nem zavarta õket. Egyszerüen eltengõdtek valahogy a létminimum alatt és nagyjából az összes tevékenységük arra volt elegendõ hogy épp hogy ne haljanak éhen. Beláthatod hogy ez nagyon nem volt igaz a romaiakra, tehát õk nem "megszokásból" jártak egy lepedõben. Ráadásul az északon harcoló romaiak bizony alaposan fel voltak öltözve, szóval egyszerüen csak ennyivel melegebb volt akkor közép és dél európában.
Afrika: nincs olyan összefüggés hogyha északon hideg van délen meg meleg akkor ha északon melegebb lesz akkor délen meg mégmelegebb. Ha az idõjárás igy müködne akkor az egyenlitõ vidékén sivatagnak kéne lennie, ehelyett esõerdõk vannak. Szóval az idõjárás jóval bonyolultabb ennél. Másrészt viszont, észak afrika már a rómaiak korában is száraz volt és nem igazán "elég lakott", mondhatni full sivatag. Észak afrikai aranykora valamikor ie. 5000-2000-ig tartott majd elkezdett a környék elsivatagosodni ami aztán több nagy civilizáció pusztulását okozta.
Egyébként nem vagyok ez ügyben nagy szakértõ, de szerintem afrika elsivatagosodását nagyban a helyi lakosok idézik elõ, azzal hogy pl. felégetik az esõerdõt és hasonlók.
a zoknikhoz sehogy, az csak arra utalt, hogy lehet azt szokták meg, szóval nem zavarta õket.
Afrika vonal: Egyszerûen hiányoltam az érveket pro/kontra. Meg már kikoptak a töri ismereteim és próbáltam a római kori Afrikát elképzelni. Mert ha akortájt az átlaghõmérséklet annyival melegebb volt, hogy London magaságában lehetett szõlõt termeszteni, akkor É-Afrikának élhetetlennek kellett lennie, nem?
Ugye mostanság a fõérvek egyike a felmelegedéssel járó elsivatagosodás is, tehát, ha felmegy még pár fokot, akkor Afrika meghatározó része sivatag lesz, viszont ha jól rémlik akkoriban É-Afrika elég lakott volt, de akkor hogy, mert így nagyon nem áll össze nekem az az érvrendszer, hogy visszaáll egy régebbi álapot.
A zokni nélküli rómaiak végighóditották a fél világot a te kaukázus családod pedig gyakorlatag elagonizált 40 évet és végül kihalt... Azt hiszem van némi különbség, leginkább az hogy a rómaiak nem azért jártak lepedõben mert szerettek fázni hanem mert annyira meleg volt az éghajlat. Legalábbis kötve hiszem hogy a dúsgazdag római hadvezérek és szenátorok pénzhiány miatt nem öltözködtek fel rendesen....
Afrikát pedig nem értem hogy jön ide, a kettõnek (ilyen értelemben) semmi köze egymáshoz.
Aki egy kicsit olvasott a temaban, az tudja, hogy a felmelegedesek es lehulesek ciklikusan valtakoznak. A mostani felmelegedessel pont az a gond "csak", amit irtal. Ezt mondjak a szakemberek is, a tobbit csak te kepzeled be... A mesterseges ok pedig a sebessege miatt nyilvanvalo.
A gyors felmelegedessel az a gond, hogy ongerjeszto folyamat es valoszinuleg olyan valtozasokkal jar, ami csokkenti a biodiverzitast (tomeges fajkihalas), az ember lehetseges elohely teruletét (pl. tengerszintemelkedes) es a termoteruletet (pl. sivatagosodas, ami emberi leptekkel nem visszafordulo folyamat), szelsosegesebbe valik az idojaras (tobbek kozott pl. kevesebb termes). Ezek a hatasok nem CSAK a felmelegedes eredmenye - ezt senki nem allitja - csak az meg ratesz egy lapattal.
A mar tulnepesedett emberiseg komoly telepuleseket epit arviz-veszelyes helyekre, agyonszabalyozott folyok melle stb. emiatt milliok lehetnek hirtelen foldonfutok, modern nepvandorlasok indulhatnak meg vagy annak eros politikai nyomasa lenne, ami konfliktusok sorahoz vezet stb. A tovabbi elelem-problema kivedesere megtobb tomegtermeles, monokultura venne el a helyet az ember szamara normalis elo kornyezettol, a komplex biomoktol.
nem rég volt egy cikk az indexen, hogy a II.vh után a találtak egy magányos családot a Kaukázusban, akik lemaradtak a II.vh-ról is. A nehéz körülmények között felnövõ gyerekek simán alkalmazkodtak és kisnadrágban is elment vadászni a nagyobbik gyerek, akár nagyon hidegben is. Nos ennyit a "zokni" nélküli rómaikról.
Egyébként mi a helyzet Afrikával? mert ok, hogy É-EU szõlöt termelt akkoriban, de ezen analógia mentén, akkor a komplett afrika (egyenlítõt leszámítva) egy nagy sivatag volt? Ha igen akkor hogy élt ott annyi ember (nem csak a Nílus mentén), ha meg nem, akkor most miért van elsivatagosodás?
Az volt. :)
Megy a panaszkodás hogy így meg úgy melegszik az éghajlat. Meglehet hogy az emberiség felgyorsította, de nem számottevõen szerintem. Ha nem segítettünk volna a természetnek, akkor kb 30-40 évvel késõbb lenne a mostani szint. De fel sem tûnne, mert ahhoz iparosodott társadalom kellene, és nagyüzemben az ipar csak nemrég óta van jelen a földön.
A zöldeknél is megy a pánik hogy olvadnak a jéghegyek, és el fog térni a golf áramlat stb... Azzal csak az a gond, hogy ha az elterelõdik, és nem szállít meleget északra akkor elkezdõdik egy lehûlés ami miatt a jég megerõsödik, és a golf áramlat visszatér(het) a helyére.
Az ember egy apró pont a föld életében. És ahogy George Carlin is mondta, nem a földet kell megmenteni mert az leszarja mi van velünk, hanem magunkat. A föld ezzel a melegedéssel csak azt fogja elérni hogy az ember -más néven a föld tetve- létszáma megcsappanjon. Ha megússza az ember, akkor késõbb a föld "kitalál" valami más módszert a ritkításunkra.
Szefmester, a kérdésed "Lehet hogy akkor tájt melegebb volt mint most?") költõi kérdés? :) Mert pontosan leírtad az utóbbi 2ooo év nagyobb éghajlat-változásait Európában. A Római Birodalom legjobb napjai egy különösen enyhe idõszakra estek, hasonlóképpen i.sz. 1ooo körül egy újabb enyhe idõszak volt az un. "középkori éghajlati optimum" ami vmikor 13oo-as évek elején csengett le. Ez alatt voltak a viking utak (meg Grönland neve is eléggé árulkodó), meg ez volt az az idõszak amikor a mai Norvégia déli részén is szõlõt termesztettek. Ezután jött a Kis jégkorszak kb. 131o-tõl 185o-ig. Ez komoly lehûléssel kezdõdött ("nyár nélküli évek") és hamarosan olyan éhínségeket okozott, h egyes vidékeken állítólag megették az emberek saját éhenhalt hozzátartozóikat/gyerekeiket. Wolfgang Behringer A klíma kultúrtörténete c. könyvbõl lehet ezen idõszakokról bõvebben olvasni.
Egész pontosan kinek nem tenne jót? Inkább csak arról van szó hogy féltjük a saját seggünket...
Egyébként meg alkalmazkodni kell. A mai emberiség nagy hibája hogy azt hiszi az elmúlt 100 év idõjárása a normális és az etalon. Közben elfelejti hogy 500 éve volt egy mini jégkorszak, 2000 éve a rómaik egy szál lepedõt magukra teritve szaladgáltak olyan helyeken ahol ma ugyanazon évszakban pulóver divik és igy tovább, szóval hogy egyáltalán nem a mostani idõjárás a normális.
Szerintem itt nem arról van szó, hogy nem volt még ilyen éghajlat, mert tudjuk, hogy volt. Inkább arról, hogy egy ilyen éghajlatváltozás nem tenne jót, nem jön jól az amúgy is túlnépesedett emberiségnek, a modern emberi civilizációnak... (ami eddig nem volt). Enélkül is van elég gondunk.
Továbbá (talán) arról is, hogy a melegedést felgyorsítottuk (mert amúgy is globális felmelegedés van), és már nem is nagyon lehet visszalassítani a normális ütemre, itt van a nyakunkon, és mint az elõzõ bekezdésben is utaltam rá, meglehetõsen rosszkor...
A metáh-hidrát sem egy veszélytelen dolog. A kettõ együtt meg teljesen instabillá teszi a föld klímáját.
Amúgy mintha lett volna valami olyasmi hogy Grönlandon olvadt a jég és hótakaró és tádááá ELÕKERÜLT a jég alól egy viking falu. Lehet hogy amikor a vikingek arra jártak és letelepedtek akkor olyan idõ lehetett mint most, aztán jött egy lehûlés? Meg az angolok római birodalom által uralt részén a feljegyzések szerint az õrjáratok nem hordtak zoknit. Na már most, amikor egy kutatócsapat modern emberekkel (katonákkal többek között) megvizsgálták milyen körülmények között éltek, milyen módon építhettek sáncokat, masírozhattak stb, az emberek jópár nap után kértek/kaptak zoknikat, mert annyira tipikusan angol volt az idõjárás, holott ha jól emlékszem tavasz volt. Lehet hogy akkor tájt melegebb volt mint most?
Tény hogy melegszik a környezet ( a sok h**i miatt is akár), de volt itt már hidegebb és melegebb is mint most. Ha az éveket nagyobb csoportokba gyûjtenénk, pl 100 éves ciklusokra és azokat tekintenénk egy "nagyobb év" 1 napjának akkor lehet azt látnánk hogy van egy komolyabb évszakos periódus is, és most haladunk a nyár felé...
Akkor mostmár úgy is mindegy. Személyszerint nincs is semmi bajom azzal, ha melegebb lesz az idõ.
A jeget pedig le kell olvasztani,hogy hozzáférjünk a nagy mennyiségû kõolajhoz a föld alatt! És sietni kell,mert hamarosan lekéssük. Ha elfogy a könnyen kitermelhetõ kõolaj,erre már esélyünk sem lesz :P
Túl sok az ember meg az állat a földön, mindenki co2-t lélegzik ki. Kataklizmát ide, világjárványt. Megoldódna az éhinség is, a munkahely hiány is, lakhatási gondok is. (a fentieket kéretik nem komolyan venni)
Amúgy mióta összetettebb élet van a Földön olyan 1,5 Mrd éve az átlaghõmérséklet sokkal magasabb volt a maihoz képest. Az idõ nagyrészében egyáltalán nem volt jégtakaró a sarkokon.
Ja és a Nap sugárzása is jelentõsen, értsd több 10%-ot emelkedett a kezdetekhez képest!
Talán csak valami olyasmi van, ha pl. összenyomsz egy rugót, az elõbb utóbb kipattan, ha a körülmények változnak. Gondolom.
Rájöttem a világegyetem alapösszefüggésére!!!!
SG Tudomány rovat=Minmeghalunk!
Akkor indítsuk meg a globális lehûlést... kezdésnek be kellene valahogy röffenteni néhány komolyabb vulkánt hogy a kilökõdött hamu kis lehûlést eredményezzen. Persze messze a lakott területektõl és légi folyosóktól. Nehogy már istent játszás közben bajt okozzunk magunknak meg a drága folyamatosan növekvõ (muhaha) gazdaságunknak.
Ha meg véletlen túlhûtjük a világot, akkor mindenki telefingja majd a légkört és kormányszinten lesz kötelezõ a bab és a káposztazabálás. :D
A 424.000 és 374.000 évvel ezelõtti idõszak azonban különösen meleg volt, még a legészakibb barlangban is beindult a cseppkõképzõdés - egyben arra is utalva, hogy az egybefüggõ permafroszt az elmúlt 500.000 évben csak egyszer olvadt meg. Akkoriban a globális hõmérséklet 1,5 Celsius fokkal volt magasabb, mint az elmúlt 10.000 évben, más szavakkal, a mai permafroszt 1,5 fokos globális melegedésnél válik potenciális veszélyforrássá, magyarázta Vaks.
Pedig egyetlen egy erõmû sem volt !!!444négyénégynégy!!!
Informatika és tudomány
a számból vetted ki a szót.
