Szóval te úgy érvelsz, hogy az érveidet megtartod magadnak. Aztán meg gyõztesnek nyilvánítod magadat, amiért én nem nézek utána annak, hogy létezik e a titkos érved.
Látszik nem érted, nem nekem kell az ifó hanem neked! Sajnálom de hülyén fogsz meghalni, az ifót én és google megtartjuk. ;) Az meg tényleg kész kabaré, hogy annyira nincsen önálló gondolatod, hogy visszaírod amit neked írtam! Tudod, fegyvertelenekkel nem vívok szellemi párbaj! Most vigyorogj, bubi!
Értem. Szóval te saját elmondásod szerint tudod használni a Guglit, mégse sikerült egyetlen linket sem prezentálnod a távoli csillagok körül leledzõ Oort-felhõkrõl. Ugye pupák?
Lássuk csak, nyilván van valami ami megakadályoz abban, hogy a googlét használd, és utánakeress. Mivel a billentyûzetet tudod használ, csak valami mentális problémára gondolok. Viszont, ha ez a helyzet, akkor az én magyarázatom nem értenéd meg. Második mondatod, megint csak arról árulkodik, hogy az iskolát messzirõl kerülted! Ahhoz ugyanis nem kell két diploma, hogy egy épeszû ember belássa, minél távolabb van valami a Naptól - és persze nincs saját fénye - annál kevésbé látható, sõt egy bizonyos távolság után már semmit sem lehet látni belõle! Ugye milyen hihetetlen dolgok ezek? És a magyarázat:
Az Oort-felhõben két üstükös mag között valójában óriási távolságok vannak, egy objektumot kiszúrni lehelten, a teljes égboltot nagyon-nagy felbontásban leképezõ távcsõ építése szintúgy lehetetlen. Viszont más naprendszerekre éppen azért mert messzirõl nézünk rájuk, a gyenge infravörös sugárzás összeadódik. Sõt, a mi Oort-felhõnk X mennyiségû fonton "kiszûr", ezt fehéregyensúlyban mutathat és mutat is - statisztikai alapon - lelhetnél is kisebb eltérést. Egyébként meg az Oort-felhõ a naprendszer keletkezése után visszamaradt törmelékfelhõ, ilyen keletkezõ naprendszereket százával figyelünk meg és azonosítunk bennük üstökösmagokat. Ennyi, te viszont adós vagy a válasszal pupák! Mi lesz?
Honnan jönnek az üstökös? Abból az irányból, ahová az üstökösfelhõt teszik, nyilván máshonnan jönnek, csak a hajtómûvükkel pályát módosítanak, hogy mi azt higgyük messzirõl jönnek. Hát persze. Elég sok van belõlük, így azt mondani, hogy ott sokan vannak, nem túl nehéz. Egyszerû paraszti ésszel is belátható lenne. De neeem, neked nem! Az összetételük, meg a keletkezésükre ad magyarázatot, persze nem neked.
Kivéve ha már más naprendszerek körül is felfedeztünk Oorth-felhõt, ugye? Egyébként nem kell látni õket, a tudomány nem hiszem ha látom alapon mûködik. Bizonyítékom van akkor létezik. A bizonyíték jelen esetben a naprendszer keletkezésének modelljébõl való levezetés, az összetételük, a pályájuk, illetve a Kuiper-öv léte, ja meg az, hogy más naprendszerek körül is léteznek! Hoppá! :) De, ha tudsz jobb magyarázatot, akkor nosza rajta, ne kímélj!
Az Oort felhõre tudtommal az a bizonyíték, hogy kiszámolták az ismert üstökösök pályáját. A rövid periódusúak ezek szerint egy korong alakú területrõl érkeznek a Kuiper-öv objektumain túli forrásból, míg a hosszú periódusúak egy gömb alakú területrõl még annál is távolabb. Az korongot Hills-felhõnek, a gömböt Oort felhõnek hívják, bár az elõbbit az utóbbi részének is tekintik. A felhõ forrása lehet a Nap sugárnyomása (amikor megindult a fúziós reakció és felfénylett a Nap, kifújta a por és a gázok egy részét a külsõ régiókba, ahol azok összeálltak), vagy azoknak a gáz- és porfelhõknek a maradványai, amibõl a Nap és a rokonai születtek, esetleg a Nap keringése közben "összeszedett" anyagok. Vagy a fentiek együtt. A 10000 évnyi üstökös életkor nekem is gyanús, de nem lehetetlen, logikusan meg lehet magyarázni, ha azt feltételezzük, hogy a felhõben folyamatos az anyag csomósodása, ami elõbb vagy utóbb a Napba gravitál. Ennek viszont ellentmond, hogy ismerünk olyan aszteroidákat, amik üstökösök voltak, de aszteroidává váltak a belsõ naprendszerben, miután megszabadultak az illékony anyagoktól.
Valójában senki nem tudja honnan vannak még üstökösök, ha 14-16 milliárd éves az univerzum. Mivel ez a szám nem nagyon vitatható (nem tûrik), így kitalálták az Oort-felhõt, de azt még soha senki nem látta. Az Oort-felhõre pedig az a bizonyíték, hogy vannak üstökösök.
Érted ugye? Ez olyan, mintha én felállítanék egy tudományos elméletet, hogy azért kék az ég, mert a tündérek kékre festik, majd ezzel bizonyítanám a tündérek létezését, hiszen tény, hogy kék az ég.
Az üstökösök a naparendszer kialakulása után visszamaradt jég és szikladarabok egyvelege. Az üstökösök a Naptól sok-sok millió kilométerre egy törmelékfelhõben keringenek, ha onnan kiszabadul egy üstökösmag (pl.: ütközés, egy közeli csillag gravitációja, stb. által) akkor elindul a Nap felé, ahol pár ezer, vagy millió év alatt elpárolog a Nap hõjétõl, aztán jön egy másik. Ilyen egyszerû.
az üstökösök átlagos életkora 10ezer év? Ez nem hülyeség? 1 millió éve akkro nem voltak üstökösök? és egymilliárd éve? Vagy ha igen, akkor honann keletkeznek az üstökösök?
Persze aztán ha esetleg úgy adódik,akkor az ûrbõl akármelyik országot is meg lehetne egy kicsit atom bombázni(vagy véletlen baleset) még mielõtt azt mondhatná,hogy mukk.A ballisztikus rakéta meg mehet nyugdíjba.
Informatikus mérnök... na azokkal vagyok körbevéve (ITben dolgozom én is), ha rajtuk múlik szerencsések vagyunk ha az aszteroidának szánt atomtöltet nem a margitszigeten robban...
"jé, van egy nullpointer exception... az én gépemen még ment rendesen....committálom a fixet". A többség ilyen :)
(semmi személyeskedés természetesen, örülök hogy kielégítetted a kiváncsiságomat :) )
"Mostmár kiváncsi vagyok hogy IRL ti miféle szerzetek vagytok?"
En speciel pont mernok es fejlesztomernokkent is dolgozom (beagyazott hardver/szoftver). Sajnos ezzel a vegzettseggel max. az ejszakai muszak szintjet utnem meg a jpl-en belul, mert nincs phd-m. Egyebkent mondjuk nehany ember viselkedese alapjan nem pekre tippelnek, hanem hivatasos varosi troll-ra, de ez mar mas kerdes. Viszont vannak hatarozottan ertelmes emberek is. A net hatalmas elonye, hogy mindenki azt ir amit akar.
Az lehet, hogy más anyag fajhõje kisebb, csak ha azonos térfogatban sokszor nagyobb tömeg van, akkor a kettõ szorzata mi lesz? Tehát, hiába kisebb a szilikát fajhõje, ha két anyag sûrûság és fajhõ aránya nagyon eltérõ, akkor a hajadra kenheted. Hát a hõvezetés smafu...?
Sehol nem mondtam azt, hogy visszamászik. A robbanás miatt lehet, hogy gázfelhõ és folyadékfelõ is kialakul, de hogy ezek mennyire távolodnak el és milyen vektort vesznek fel, az már egy érdekes kérdés.
És? Ennek mi köze ahhoz, hogy az üstökösök példája kiválóan illusztrálja, hogy Molnibalage marhaságot írt #61-ben, miszerint a gázról visszahûlõ anyag visszamászik az aszteroidára?
Szép számítások voltak, minden elismerésem. Azért egy picit csaltál, mert a víz fajhõje jóval nagyobb mint a fém vagy szilikát fajhõje. Igaz, azokat tovább kell melegíteni.
A legkeményebb kihívás amúgy egy mélyûri üstökös lenne: óriási méret (20-50km), hatalmas sebesség (>50 km/s), és extrém rövid, esetleg csak pár hónapos riasztási idõ. Egy ilyen 2014-ben majdnem eltalálja majd a Marsot, de az is lehet, hogy ütközik vele:
Az ilyen találkozások esélye úgy 1 db néhány százmillió évenként, szóval nekem nagyon gyanús, hogy szemtanúi lehetünk egy ilyennek - lehet, hogy idegen ûrhajó közeledik ... ;)
Viccet félretéve, egy ilyen üstökös ellen tényleg kétséges, hogy mit tudnánk csinálni az imán kívül. Nagyon földközelben meg lehetne küldeni a teljes atomarzenállal, a normál ICBM-ek is el tudják vinni a csomagot pár ezer km-re. Nincs az az üstökös, ami kibírna néhány ezer atomtöltetet, már ha el tudjuk találni velük. Kérdés persze, hogy ilyen közel ez mire lenne elég.
Az üstökösök gyenge anyagból vannak gyúrva. Gyakorlatilag jég, némi kõzettel szennyezve. Itt viszont keményebb aszteroidákat is szét kellene robbantani.
Másik kiváló példa az üstökösök csóvája. Azért senki se higgye már, hogy a Naptól távolodva az üstökös akár több száz millió kilométeres csóvája visszatér a 20 km-es üstökösmaghoz ... pedig ott csak a Nap sugarai melegítik fel az ojjektumot, nem egy méterekre robbanó atombomba.
"Pl. nemesgázok szobahõmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:"
Mivel én úgy emlékeztem, hogy a levegõ molekulák kb 400m/sec sebességgel mennek, ezért megnéztem a linkedet. Az ottani ábra szerint a Xe is 200m/s sebességgel mozog. A Ne 500, az Ar 350, így jónak tûnik a 400 az oxigénre, nitrogénre.
Általános iskolában tanítják, hogy a gáz halmazállapot definíciója az, hogy a molekulák közötti kémiai kötések megszûnnek, azaz molekulaszintig "szétmegy" az anyag.
Ha a keletkezõ gázrészecskék termikus sebessége magasabb, mint az aszteroidához tartozó szökési sebesség, ami egy 2-300 méteresnél 10 cm/s, akkor azok sose fognak újra összeállni, hanem a termikus expanzió kíséretében távoznak. Márpedig ezt pár extra fok átadásával az összes gáz röhögve teljesíti. Pl. nemesgázok szobahõmérsékleten több 100 m/s sebességgel mozognak:
Szerintem csak annyit lehetne megbízhatóan állítani, hogy ilyen típusú és mérettartományú aszteroidák a Naptól ennyi és ennyi távolságra kb ilyen hõmérsékletre melegszenek fel.
Mondjuk abban igaza van, hogy Föld térségében a víz napsugárzás hatására szét esik molekulákra (vízgõz), és csak árnyékban tud kicsapódni és jeget képezni.
Átlaghõmérséklet mond valamit? A kisbolygók/aszteroidák nagyon kicsit (csak hármat ismerünk ami meghaladja az 500 km), így nagyon hamar beállnak egy termikus egyensúlyi állapotba. Persze igazad van, ez függ az albedotól, a forgástól, és méretétõl, felszíni morfológiájától, belsõ szerkezetétõl illetve összetételtõl is, és persze távolságfüggõ. Viszont ezek az égitestek a méretûkbõl kifolyólag hamar leadják a hõt.
Ha az aszterioda -180 fokos, akkor egy másik aszteroida majdnem biztos, hogy nem lesz -180 fokos. Ha más a mérete, albedója, akkor máshogy fog melegedni is. Gondolom hidegebb környékrõl érkezik.
A másik kérdés, hogy az aszteroida hol -180 fokos? A napos oldalán, az árnyékos oldalán vagy a közepében?
A Nap melegít, mimnél közelebb vagy hozzá annál magasabb a hõmérséklete az ott lévõ testnek, gáznak, stb., jelen esetben az aszteroidának. Az aszteroidát "melegíti" fel -180 fokos a Nap a Föld közelében.
Na látod, ezzel szemben ezért látszol te még mindig buta trollnak... :) Gondolom lassan menned kell, mert neked ez túl primitív és meddõ vita. ;) Ignore on.
Az idézett fórumban turkálva találtam egy másik technikát amihez inkább ERW lenne alkalmas, és sokkal ravaszabb megoldás a nyers erõnél. #119 : "Unlike a surface explosion, a nuclear standoff detonation does not use its energy to add impulse to the asteroid, but rather to vaporize some of the asteroid’s surface to produce the desired change in the NEO’s velocity. [30] [64]
By using a standoff detonation, the impulse absorbed will theoretically be less than the energy required to break up the asteroid, but sufficient to vaporize enough material to impart the necessary ΔV. For this mission, the spacecraft would be designed to detonate at a specific height above the object’s surface. The radiation produced by the explosion- X-rays, gamma rays, and neutrons - would bombard the surface, effectively vaporizing the surface layer. When material is vaporized and blown off an asteroid, an impulse is given to the asteroid due to conservation of momentum. Using this law and assuming the mass of the ejecta is very small compared with the mass of the asteroid, the amount of mass and average velocity of the ejecta needed to change the asteroid’s velocity by a certain ΔV can be calculated as [...] Using this relationship, one can see that by maximizing either the mass of the ejecta or its velocity, one can impart a greater momentum transfer to the asteroid.
The velocity of the gaseous ejecta is proportional to the square root of the temperature. [65] For this reason, it is better to have more mass vaporized to a relatively low temperature than little mass vaporized to a much higher pressure. To achieve this desired effect, an explosive custom made to emit mostly neutrons would be best for this scenario. Such devices have been designed and tested and are discussed in the Appendix P. Most fusion-based explosives produce the majority of their radiation as X-rays. Although X-rays can carry more energy then neutrons, they are able to penetrate the surface to a depth of roughly 10-50 microns depending on surface structure and material. [66] Neutron radiation has the ability to penetrate to a depth on the order of 10 cm, effectively burning off more mass at a lower temperature and creating a higher-momentum transfer. Tailored neutron bombs have the ability to transfer roughly 10% of the blast energy into neutrons, which could vaporize the asteroid’s surface. [69] To transfer the highest amount of momentum to the NEO, it is important to find the detonation height above the PHO’s surface. This allows the most mass to receive the most energy and to vaporize and exit with the necessary escape velocity. Reference [30] relates the momentum change, energy needed, and the optimum height of the explosion above the PHO.
Hivatkozások:
[30] Gennery, D.B., Deflecting Asteroids by means of Standoff Nuclear Explosions, AIAA 2004-1439, 2004 Planetary Defense Conference: Protecting Earth from Asteroids. February 2004.
[64] Barbee, B.W., Fowler, W.T., Davis, G.W., and Gaylor, D.E., Optimal Deflection of Hazardous Near-Earth Objects by Standoff Nuclear Detonation and NEO Mission Design, White Paper. NASA NEO Workshop, Vail, Colorado. June 2006.
[69] Holsapple, K., An Assessment of our Present Ability to Deflect Asteroid and Comets, AIAA 2004-1413, 2004 Planetary Defense Conference."
Nem azért trolloztalak le, és nem is kapásból, mert nekem nagy az arcom. Én meg arról beszélek, hogy a sörét mérete nem mindegy.
Már miért lenne tuti? Ott egy videó meg egy magyarázat, elég meggyõzõ, de nekem is fenntartásaim vannak, mint eddig szinte az összes hozzászólásomban kifejtettem.
Tuti? 1 Mt az kb. 4,2x10^15J. Egy 100%-ban vízjébõl álló aszeroida, ami mondjuk -250 fokos, annak felmelegítéséhez, hogy csak víz legyen mennyi energia kellene 100% hatásfok mellett? 1 kg jég fajhõje legyen az egyszerûség kedvéért 2 KJ/kg. (Nem hiszem, hogy -200 fokos tartományig állandónak lehetne venni a fajhõt.)
Egy 100x100x500 méteres krumpli térfogata, 900 kg/m3 sûrûsséggel számolva 0 fokig melegítéshez 2,2x10^15J energia kell. És akkor még meg kellene olvasztani. Na, a jég olvadáshõje az mennyi is? 330 KJ/kg, tehát két nagyságrenddel nagyobb, mint a fajhõ. ---> Egy 1 MT töltet az ûrben úgy nem párologtat el egy ekkora kruplit, hogy ihaj. A modell nagyon primitív, de ha nagyságreben téved, akkor is még egy nagyságrenddel alatta vagyunk a szükséges energiamennyiségne 100%-os hatásfok mellett.
Az arcoskodás - mint a lenti példa mutatja - nem az én stílusom, hanem a tiéd. Utánanéztem, a deutérium-trícium üzemanyag valóban nem aktuális design, hanem a 6LiD és a 7LiD. Azért az égõ, hogy felejt az ember pár év alatt... :( Azt hozzátenném - a téma szempontjából -, hogy korábban már kiderült, hogy néhány megatonnával már komoly eredményeket kell elérni, ezért az egész üzemanyagkérdés az aktualitását vesztette. De azért alázzál, legyen egy kis sikerélményed az életben... :) Egy darabokra tört aszteroida pedig _kevésbé_ veszélyes, valóban. De nem teljesen veszélytelen, hiszen ha csak egy kellõen nagy darabja lezuhan, esetleg "sörétet" gyártunk belõle, baszhattuk a tüzijátékot. Minden attól függ, milyen hatása lesz a robbanásnak. A kukacos (#46) által említett fórumban van egy video egy szimulációról, aszerint - ha jól értelmeztem - egy 1MT-ás töltet elpárologtat egy 500m hosszúságú krumpli alakú kõrakást. Ez nekem elég frankónak tûnik, ezek szerint egy ilyen méretkategóriájú aszteroida nem fog hasadozni. Elégedett vagy? Az egész kérdéskör szerintem akkor lesz megnyugtatóan rendezve, ha kinézünk egy jellemzõ aszteroidát célpontnak, majd odaküldjük a motyót, elsütjük, és megnézzük, hogy mi lesz. (gyakorlati teszt)
"Egyébként meg értem én, hogy a sértett hiúságod most vissza akar vágni, de nem értem a problémád."
Nem érted. Nem aláználak, ha nem arcoskodnál.
"Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét."
Mondom én, hogy nem érted, mert nem ez a lényeg, hanem hogy egy darabokra tört aszteroida kevésbé veszélyes, mint amelyik egyben van. Ugyanis, a kisebb darabokban nagyobb a felülete és több anyag ég el belõle a légkörben. Hogy te is megértsd: a rönkfa nehezebben ég el, mint a gyújtósnak felvágott.
Ja, és mélységes bánatodra, nem fogom végigkardozni veled az ovis szinttõl az egész aszteroida- és nukleáris fegyver témakört, ne haragudj így is már sokszorosan több idõt töltöttem veled, mint ami feltétlenül szükséges. Részemrõl +i.
Az is egy lehetõség. Tágítsd a látókörödet nyomi! :)
Eeeez természettudományos fórum? Te viccelsz, ugye? :) Egyébként meg értem én, hogy a sértett hiúságod most vissza akar vágni, de nem értem a problémád. Nyilván te, aki term. tud. fórumon trollkodsz mínusz százezres értékeléssel, elõre meg tudod mondani, hogy egy aszteroida széthasadása után nem lesz semmi gond. Mert nyilván te ki tudod kalkulálni hogy elpárolog-e, vagy szétesik, és hogyan esik szét. Ha meg mégsem jött be a modellszámítás, és mégis pályán maradt egy 200m-es kavics, akkor te leszel az elsõ, aki másokra mutogat, hogy nem te basztad el. Ugye, retardált?
Egyébként mibõl gondolod, hogy hézagos a tudásom? Miért gondolod, hogy mindenki olyan mint te, aki mindenhez professzionális szinten értesz? Én például nyilván csak ahhoz értek, hogy spottoljam a retardokat... :)
" Kérdés egyrészt, hogy fizikailag mekkora és milyen nehéz lenne egy kb. 10000x akkora töltet, másrészt pedig, van-e elegendõ nyersanyag (plutónium, deutérium, trícium), hogy összerakjuk a cuccot. Persze ez attól is függ, hogy mennyi idõ van hátra az utolsó lehetséges beavatkozásig, mert ezeket bizonyos szinten elõ lehet állítani."
Másik hülyeség. A hidrogén bombában LiD a töltet. És még te neveztél engem trollnak... Gondolom a tévébõl szívtad magadba a tudományt.
Annyit még elárulok, hogy az sem mindegy melyik lítium izotópot használják, de ezt már nyomozd ki magadnak, ha tudod egyáltalán mi az, hogy izotóp.
"Ha pl. szétpattintunk egy 800m átmérõjü sziklát 3x100m, 9x50m, meg mondjuk 100x10m-es darabra (a többi kõzúzalék), akkor nem nyertünk túl sokat... mondjuk legalább nem globális katasztrófa lesz, hanem 10 kontinens szintû, meg 100 országra kiterjedõ..."
Te mit keresel egy természettudományos fórumon ennyi ésszel?
Igazából nem is az tudásod hézagossága zavar, hanem a hozzá tartozó arc nagysága. Tudod, te trolloztál le a másik topicban.
Tudtommal egy 50MT-re csökkentett robbanóerejû változatot teszteltek Novaja Zelmján. 3km-es tûzgömb? Laza. :) Akkor már csak azt nem értem mitõl fosunk... ha jön egy, start, pukk, és gyönyörködünk a tüzijátékban! (Most kicsit túloztam, de akkor ezek szerint az lesz inkább a húzós feladat, hogy odajuttassuk a töltetet idõben és a megfelelõ helyen süssük el, nem?)
Az implózió nem mûködik, ha a speciális alakú robbanótöltetek nem robbannak megfelelõ idõben, tized mikroszekundumos pontossággal. Épp ez volt az egyik legnagyobb technikai probléma, amit meg kellett oldani az atombombáknál, speciális detonátorok kellenek hozzá. Egy becsapódással járó kompressziót képtelenség lenne ilyen célra használni.
Segítünk! Maradjon ahol van! Ha erõsen fénylõ pontokat lát az égen, fusson amerre lát! Belugymin.
A méret a lényeg.... minél kisebb darabokra sikerül robbantani, annál nagyob az esélye hogy el sem éri a felszínt, ergó nem csapódik be, ergó nem okoz kárt - csak szép látványos lesz.
A gugli szerint a meteornak minimum 30-100 méter nagyságúnak kell lennie (összetételtõl függõen) hogy áttörje a légkört és elérje a felszínt. Az ennél kisebb az senkit nem érdekel, mindegy hogy mennyi van belõle.
Majd ha teszel ki valami jelzést akkor fog. A szarkazmust ugyanis írásban csak akkor érteni, ha jelzed vagy mondjuk ismerünk. Jelen esetben egyik sem áll fenn.
Az írásodban semmi szarkasztikus nem volt, most próbálsz kitáncolni vhogy, hogy ne látszódj nagyon butának....
Atombombaval a fedelzeten mar robbant fel amerikai bombazo es nem robbant fel a bomba, sot meg csak szet sem porladt, csak a detonacios toltet sult el, de nem volt beelesitve ezert nuklearis reakcio nem tortent.
Egyebkent meg a logikus tenyleg az, hogy ha gond van, akkor mindent hozzavagunk a meteorhoz, lezert, tolo hajtomuves muholdat, atomot, stb. Nincs ertelme azon filozofalni, hogy mi van ha visszaesik, mert akkor ugy is mindenki ottmarad, tehat nem szamit a sugarveszely.
Idealis esetben meg vagy eltolja a robbanas az egeszet, vagy szetszedi apro darabokra, amik a szorodas miatt vagy elkerulik a foldet vagy a megnovelt felulet miatt konnyebben egnek el a legkorben. Egyebkent egy nagyobb toltet egy kisebb meteort tenyleg teljesen elparologatna. A ko-jeg alapuak meg jobbak, mert ott mar a hosugarzas is eleg a jeg elolvasztasara, az elparolgo jeg (=goz) meg szetveti az egeszet minden letezo iranyba. A legnehezebb problemak a nagy, tomor, fem meteorok, de ebbol eleg keves van es ha eleg nagy vagy eleg sok toltetet vagnak hozzajuk, akkor azokat is el lehet teriteni.
Attól függ, hogy milyen típusú. A hidegháború alatt a nagyhatalmak atomfegyverei plutóniumot használtka, amihez kellett az implózió, de önmagában az még kevés volt, ugyanúgy kellett tudtommal neutronforrás is. Az implozói azért is kellett, mert maga a láncreakció szétvetette volna a hasadóanyagot, másrészt a kritikus tömeg a sûrûséggel fordítottan arányos. Amennyire tudom ez egyben biztonsági mechanizmus is volt, mert csak a prec. összerobbantással lett meg a kritikus tömeg, anélkül nem indulhatott be a cucc.
Az uránium hasadóanyagú jóval egyszerûbb - ágyús módszer - csak az uránium dúsítás sokkal lassabb és bonyásabb, mint a Pu elõállítása.
Informatika és tudomány
)
(Most kicsit túloztam, de akkor ezek szerint az lesz inkább a húzós feladat, hogy odajuttassuk a töltetet idõben és a megfelelõ helyen süssük el, nem?)
