Ilyet már én is tapasztaltam. Szerintem nincs rá logikus magyarázat. A játék valószínûleg még nem tudja értelmezni az ilyen helyzeteket. Gondolom késõbbi javítás során kezdenek vele valamit.
Megfigyeltem egy furcsaságot, amit az utasok követnek el :)
Van két buszvonalam, amik egy depóból indulnak elsõ két megálló közös, aztán szétválnak az útjaik, de a következõ megállóik még mondhatni fedik egymást. Az elsõ vonalra felszáll x ember és mielõtt szétválna a két vonal, leszállnak, átsétálnak a másik vonal megállójába és ott várnak. A másik vonalon is ugyan ez történik. Kérdésem, ha átszállnak, miért nem egybõl arra a buszra szálltak fel?
Öreg te mirõl beszélsz??? A vita arról szól, hogy a játékban tudod a Cities in Motion 2-ben mi a pálya a metró-val. Egyszer csak te elkezdtél a való életbõl példákat hozni, és arról beszélsz, hogy a Tube meg az Underground miben különbözik Londonban miközben a játékban 1 fajta metro van. Meg akarod magyarázni, hogy Londonban nem Metro van hanem föld alatti vonat mindezt azért mert a Londoni metro tud menni az országos vonathálózat sínein. Az nem zavar, hogy teljesen más vállalatok máshogy néznek ki, más a jegy rendszer tehát utas és igazából minden szempontból külön rendszerrõl beszélünk, amiket elvileg összelehetne kapcsolni, azért elvileg, mert a metro (underg. tube) jóval sûrûbben hálózza be a várost mint a First Capital meg a többi több tucat országosan közlekedõ vonat társaság melyeknek egy harmadik fél a Network Rail tartja fent a sínpályát.
Persze, hogy önmagában életképtelen a metro, de metro nélkül meg meghalna minden nagyobb város közlekedése.
Leírok egy példát a TFL oldaláról, ahol összehasonlítom a Metrót mással ugyanazon az útvonalon, mindenhogy a metró nyer vagy fél órával, erre az mondod a metro veszít. :) Atyaég
Valaki csinált már éjszakai járatot? Ha igen, bevált? Mert estére nem tudom, hogy megérné egy hosszú, városon átívelõ, ritka járat.
Mûködget multiban. De 3-4 óra játék után elkezd egyre sûrûbben hibát kiírni és megszakad valamelyik játékosnak. mi 3-an próbáltuk és vagy 4x kezdtük újra. Amikor másnap újra betöltöttük a pályát h folytassuk, akkor már nemtudtunk játszani, mert amint lerakott az egyik játékos vmit rögtön hiba. de lehet h ez mind csak a tört játék miatt van. azt meg nem sikerült kiderítenem h eredetivel mi a helyzet ilyen téren, pedig lehet megvennénk ha müxik úgy.
Amúgy TTD-hez képest kicsit gagyi a multi. Nem jelöli a másik játékos jármûveit/épületeit/megállóit SEMMI. Mi teamspeak-en beszéltünk játék közben, de elég macerás elmondani hogy hol van amit mutatni akar vki... Meg én nem bánnám ha lehetne utakat rombolni. (építeni lehet amúgy)
Annyit vágok, hogy competitive módban nem törölhetsz utakat (hogy építeni sem lehet?, jó kérdés). Elvileg azért, hogy ne tudd megszívatni a konkurenciát a vonalai szabotálásával :D
Jó kérdés. Sajnos egyelõre nem tudok véleményt alkotni, de ha nekem is meglesz szívesen tennék vele egy próbát. Addig valaki más véleményére kell hagyatkoznod :D
Hogy mukodik egyaltalan egy ilyen jatekban a multi resz ? Mert nem tudom elkepzelni hogy ket ember rakosgatja a megallokat, indit vonalakat csak ugy ossze vissza. :D
Köszönet! Mindenkinek le kell nyelnie ezt-azt azt itt elhangzottak után, de ez van. Folytatásra semmi szükség. Ettõl még élvezhetjük a játékot és a közös agyalást a különbözõ lehetõségeken.
nem, én reagáltam az õ korábbi hozzászólására. Tudod mivel õ tett fel az elején egy kérdést, ezért folyamatosan én vagyok a válaszoló szerepében és nem õ. Õ az, aki folyamatosan folytatja, amit én lezárok. Most pedig le van zárva.
a tube az undergroundon belül egy változat, és az építési technikában különbözik (ebbõl kifolyólag az ûrszelvényben). Az hogy te nem bírod megérteni, hogy Londonnal kapcsolatban nem hivatkozhatsz a metró sikerességére, mivel nem arról van szó, az a te bajod. (1, mivel a Londoni tömegközlekedés maximum közepes 2, mivel a te fogalmaid szerinti metró nem hálózza be a várost és önmagában életképtelen. Olyan helyeken pedig, ahol "metrót" össze lehet hasonlítani mással egyértelmûen a "metró" veszít. Jó lenne ha mostmár befejeznéd ennek a témának a firtatását.
Elõre lehelyezett metró illetve "Hév" sínpályák, tehát igazából helyközi vasút vonalakat kell kialakítani, melyek 1-2 helyen állnak meg városonként a többi meg busz villamos stb..
Sandbox-nál ti melyik várossal nyomnátok? Kicsit el akarok szakadni a central city-tõl.
Viszont sajna új városba kell kezdenem, mert a degradáció miatt jó pár fontos épület is eltûnt a városból, mint például egy stadium (amihez külön vonalat is vezettem :S) és azok már az istenért sem akarnak visszaépülni. Több figyelmet fogok fordítani a különbözõ leosztásoknak is, mármint a városrészek eloszlásának, munkahelyek, lakások, stb.
Szerencsére eléggé szabadjára enged minket a játék. A jármûvek depóhoz és nem közvetlenül vonalhoz tartozása pedig nagyon jó ötlet volt (szerencsére szakítottak az alap cim-beli megoldással). Így ha valahol hiány van és van szabad busz a garázsba nyugodtan besegíthet. Ezekért a megoldásokért szeretem a játékot, a hibák ellenére is.
Teljesen jól mûködik a több jármû, soha nincs bent egyszerre az összes, a Londoni Holloway buszgarázsba sem fér be az összes busz, ami onnan megy, mindig van olyan ami kint van, kapásból 60 db éjszakai járat, ha azok is megpróbálnának beállni éjjelre, nem férnének be, jól van megcsinálva a játék.
Én nem erõltetek semmit, csak leírom amit látok. Te akarod megmagyarázni, hogy a metro szar (nem megyek bele abba a debil játékba, hogy mit minek nevezünk, a földalatti vonat az metro, a köznyelv, és rajtad kívül amugy magyarul 99 százalék igy nevezi). Én csak leírtam mi van akkor ha véletlenül nem müxik. Be áll az egész város, az emberek nem tudnak eljutni sehova idõben. Csak arról tudok beszélni amit tapasztaltam, nem érdekel pl moszkva, mert a komcsik mindent elbasznak.
Példa: High Barnet - Victoria Station (Szándékosan olyat választottam ami nem tehetõ meg mindössze 1 metroval)
Metro 1 átszállással azaz két vonalat használva: 48 perc. Metro nélkül 1:32 perc. Ezen a távon nem tud végig menni 1db busz ezért át kell szállni. A Northen Line vonalán Finchley Centraltól van olyan busz ami végig megyVictoriáig, ez metroval egy átszállás 32 perc, busszal 1:11
A Tube és az Underground egy és ugyanaz, legalábbis a TFL oldalán egynek nevezik nem is tudsz olyanra keresni, hogy underground, csak arra, hogy Tube.
Körjáratoknál amúgy tényleg megoldható, hogy több jármû legyen a depóban, mint amennyit karban tud tartani. Én is ezzel kísérletezgettem mostanában. Általában jól mûködik, kivéve amikor véletlenül túl sok jármû érkezik egyszerre a depóhoz. Szóval még nem az igazi nála, de már alakul. Az sem kizárt, hogy végül visszatérek az alapfelálláshoz, ami bár nem igazán hasonlít a valóságban használt megoldáshoz, de talán egy fokkal stabilabban mûködik...
Ez a funkció talán nem is baj, hogy kimaradt. Néha így is elég kaotikus tud lenni a helyzet a járatokkal.
Meg például kihagyták belõle azt, amit megígértek, hogy lesznek közúti balesetek, és alternatív útvonalakat kell megadni a jármûveknek. Szerintem ezt már nem is teszik bele, mert nem lehet beleintegrálni az útvonaltervezésbe
Ember, te nem tudod abbahagyni. Rajtad kívül már mindenki felfogta hogy ennek semmi értelme...
Ezt már szeretem. A játék amúgy tényleg sok sebbõl vérzik, vélhetõen az erõltetett és idõ elõtti megjelentetés okozta ezt a sok átgondolatlanságot, például a város degradáció járatok hatására, ami nevetséges (és még csak most orvosolták)
mellesleg ne álljon neked feljebb, ha te teszel fel kérdést #401
igen, a gazdasági modell szar. Fõleg, hogy állandóan figyelmeztet ha túl alacsonyak a jegyárak. Egyébként én azt vettem észre, hogy valahogy a vonalak számától és az átszállási lehetõségektõl függ a különbözõ jegytípusok árváltozása.
Azokkal a hozzászólásaimmal senki nem foglalkozott, gondoltam akkor a flém a fõ téma.
Akkor mondom megint, a gazdaság modellezését kurvára gyûlölöm.
Én egyébként szívbaj nélkül hagyom ott éjszakára a játékot pénzt gyûjteni. Tegnap újrakezdtem expert sandbox módban Central City-t megint, most egy, a két szigetet összekötõ metróval kezdtem. Rákötöttem kb még vagy négy-négy buszjáratot a két végére, de azokat csak ész nélkül leszórtam, úgyis meg lesznek szüntetve, át lesznek alakítva.
Most az a koncepció, hogy az alatt a park alatt, amit az elõzõ játékban belaktam, lesz megint a fõ csomópont, de egy pontban fognak találkozni a metrók. Majd rakok képet...
oké, lehet törlni amiket írtam, de akkor ti se forszírozzátok, én sem akarom a sok butaságot hallgatni tõletek. Nyilvánvalóan semmit nem tudtok ezekrõl a dolgokról.
azt próbáltam elmagyarázni, hogy Londonban a te fogalmad szerinti megközelítésben 0 darab metró van, hiába erõlteted. És õk sem nevezik annak. A földalatti egyébként nem azonos a metróval.
Létszi Bailey ne spammold tele a fórumot történelmi tényekkel és utalásokkal. Érdekes meg minden, de ennek nem ez a topik a helye. Most már tényleg kanyarodjunk vissza a CITIES IN MOTION 2-höz! Játékbeli problémák, ötletek, képek és lehetséges megoldások, csak erre van szükség itt...
Privátban, oké?. Ezt évekig tudnátok folytatni, én elhiszem. De ne itt. van valami jó ötleted? Vannak új képek valamilyen megoldásról? Jöhet. Duma a ki mit nem értrõl? Ne itt...
A 20. században a metró azt jelentette, és a magyarok is ezt értik a szó alatt, hogy két végpont között alagútban közlekedõ sûrû követésû vonat. Maga a metróhálózat pedig különbözõ mélységben lévõ ilyen vonalat jelent, ahol az átszállás bonyolult föld alatti járatrendszeren történik. A 20. században ezt az egész szisztémát azért csinálták Európában mindenhol, hogy helyet csináljanak az autóknak. Ennek a következõ következményei lettek
1, A metróhálózat kiépítése kapcsán a felszíni közlekedést általában felszámolták, sõt sok esetben ez volt a cél; az autókat ráeresztették az utakra, azok megfolytották a várost, elértéktelenedtek a fõbb utak menti lakások, és tönkrement a kiskereskedelem, mivel számára az egyetlen reklámlehetõség a saját üzletének kirakata volt, de felszíni közlekedés híján nem volt közönség, aki ezt láthatná, valamit a lakosság pont a metró vonzáskörzetébõl költözött ki.
2, a metróhálózat kiépítésével az átszállóhelyek folyamatosan bonyolódtak, illetve egyre több volt belõle (révén, hogy a kondepció nem szereti az elágazást vagy a fonodó szakaszt) így egyre több volt a rágyaloglás, ami fizikailag és idegileg is nagyon megterhelõ tortúra, vagyis a közlekedés fokozatosan egyre lassabb lett 2 pont között, így egyre kevésbé használták.
3, a metróhálózatba beerõszakolt vasútól eltérõ szabvány és az értelmetlen mindenáron föld alá dugás miatt (pl sugárutak alatt) a beruházási költség irdatlanul nagy lett, és gyakorlatilag nem tudott lépést tartani a települések növekedésével.
Az általad melített 3 város mellett a negyedik nagy metrós város Moszkva, vagyis egészítsük ki õket ezzel, és mondom sorban
1, London: Lentebb már kitértem rá. Londonban ugyan nagyrészt elválik egymástól a föld alatti és a föld feletti városi vasút, de folyamatosan együttmûködnek, a Temzátõl délre nem magyon van föld alatti vasút, vagyis tulajdonképpen csak együtt alkotnak rendszert. A londoni föld alatti vasút sûrûsége arra vezethetõ vissza, hogy London nagy központi területein komoly föld feletti tömegközlekedésre soha nem volt hely, és felszíni vasúttal sem volt behálózva 2, Párizs: Párizsban a mai fogalmainknak tökéletesen megfelelõ metróhálózat van. Viszont Párizsban a tömegközlekedés borzalmas. Sok esetben A-ból B-be úgy tudsz eljutni, hogy 4 átszállás, és vonalanként 2-3 megálló megtéele szükséges. Ezenkívül fontos tudni, hogy amit ma Párizsnak neveznek, az valójában nem Párizs, hanem csak a belvárosa. Párizs határa, ha jól emlékszem 1814-ben változott utoljára, és ma azt nevezzük Párizsnak ami a Périphérique nevû körúton belül van, ami azonban nagyon nem fedi azt a területet, ami ténylegesen Párizs.
A képen látható zöld vonal Párizs határa, északra Párizs van, délre pedig egy Hauts-de-Seine nevû közigazgatási egység. Látható a képen, hogy egyáltalán semmilyen különbség nincs a 2 oldal között, ugyanolyan városias a beépítés (leszámítva a sportpályákat). Ennek ellenére a párizsi metróhálózat a Périphérique-en kívülre alig megy, vagyis a párizsi metró a város valódi területét egyáltalán nem szövi át, és nem is lenne lehetséges, mert ha a már kialakított megálóközökkel vezetnék tovább a vonalakat a város tényleges széléig(márpedig a beépítés sûrûsége ezt indokolná), akkor 3 óra lenne a vonal végérõl bejutni a központba. Ráadásul, ha Párizs közigazgatási egység lenne, mint Párizs város tényleges mérete, akkor a mostani Párizsnál hirtelen 5-ször nagyobb tetületet kellene ugyanõgy behálózni, mint a belvárost, ami legalább 30 új vonalat jelentene a mostani 14 mellé. Így a város tényleges méretét szintén vasúttal próbálják átfogni, ami nagyrészt a oélyaudvarokba megy, ahol étszállhatsz a metróra, illetve speciális eset a RER, ami nem pélyaudvarokba megy, hanem a külsõ szakaszokon a meglévõ vasutat használja a belsõ részeken meg alagútban vezetik, vagyis leginkább a berlini S-Bahn É-D-i vonalaira hasonlít. A RER-nek ritkább a megállókiosztása, mint a metrónak. A belsõ részek problémáin pedig új építésû villamosokkal próbálnak segíteni. Ennek ellenére Párizsban borzalmasan nagy dugók vannak. 3, New York: Mivel az USÁ-ban van , ezért nagyon nagy mértékben autós város, köszönhetõen annak is, hogy az usában alig van vasút. A new yorki subway eredetileg elevated rail volt. Az usában már a '20-as években annyi autó volt a városokban mint ma, ezért a villamosokat elõször felrakták magaspályára aztán különbözõ okokból sok helyen ledugták a föld alá. A város alaprajza elég speciális, mivel a központ Manhattannek gyakorlatilag nincs szélessége (busszak átjárható), viszont irdatlan hsszú. A new yorki metróhálózat nem szolgálja ki az egész várost, hanem inkább csak tehermentesíti az utakat valamennyi autóforgalomtól. Ennek ellenére a következõk elmonhatók róla: Nem igazán felel meg a klasszikus metrófogalomnak (szaknevén amúgy nehézmetró), mert vannak benne elágazások, nagyon hosszú közös szakaszok, és expresszmetrók, amik csak a nagyobb állomásokon állnak meg. Vagyis ez inkább már egy többszintû vasúti rendszer. Mellesleg ahol lehet, ott kapcsolódik a vasúthoz, még közös szakaszok is vannak, és a szétválasztás is inkább a különbözõ tulajdonosból és abból a mûszaki probllmából fakad, hogy a vasút dízel, a metró meg alsó áramszedõs, vagyis az egyik ne mehet be az alagútba, a másik meg vezetõsín hiján nem tud továbbmenni egy ponton túl Moszkva: A kommunisák kb az egész várost legyalulták a 20 század folyamán és átépítették azok szerint az elvek szerint, amiket a 20. században gondoltak a világról. Moszkvában nagy monofunkcionális zónák vannak, melyeket irdatlan méretû városi autópályák kötnek össze. Mivel a korábbi városi térszerkezet le lett radírozva, ezért semmiféle városi alközpont, csomópont vagy hasonló nincs, hanem a lakosság jelentõs része a folyaamotsan a városon keresztbe-kasul hömpölyög. Mivel gyakorlatilag nincs természetes városszövet, ezért a metróhálózat sem tudott semmihez igazodni, hanem erõltetett geometriával van kialakítva. minden nagy sugárút alá oda van rakva egy böhöm metró lehetõleg több tíz méter mélyre, alternatíva nincs, így a világ legforgalmasabb metróhálózatával "büszkélkedhetnek". A metróhálózaton kívüli többi tömegközlekedési lehetõség eléggé el van sorvadva (roncs trolibuszokkal meg 6 km villamossal ökörködnek) és az egész városban ilyen viszonyok uralkodnak Szerintem ez elég egyértelmû bukása a modellnek. Budapest esetében érdemes még errõl beszélni. Budapest alapvetõen Berlinhez hasonlít, vagyis kis központi sûrû részhez nagy kertvárosi részek tartoznak. Budapest esetében a Londonhoz metró-vasút rendszernek azért nincs létjogosultsága, mert a pályaudvarok viszonylag közel vannak a központhoz, arra a kis távra átszállni (A Keletitõl és a Nyugatitól is 3-3 megálló a központ), mert ezen a kis szakaszon óriási idõbeszteség a vonattól elgyalogolni a metróig. A metróhálózat kiterjesztésének meg azért nincs éretelme, mert nem indokolt kis sûrûségû városrészekbe óriási költségen metrót vezetni a folyamatosan de nem nagy sûrûséggel beépített városrészek alatt. Ezzel szemben a vasút parlagon hever. Vagyis a jó megoldás, ha a vasutat visszük 3 megállóval beljebb a föld alatt. (praktikusan vasuti alagutakat építünk, a fejpályaudvarok között)
Közel egymillió pénzes beruházásnál hogy egyszer, kétszer, háromszor vagy hatszor 1200 pénz a depó, az pont mindegy. Tényleg az a bajod, nem látod a fától az erdõt. Ez körülbelül a legutolsó szempont.
Igazából teljesen mindegy a mi szemszögükbõl nézve, hogy pontosan mit is jelent a Metro szó. A játékban a következõk vannak: Busz, Troli, villamos,metro és hajó. Ezekbõl kell gazdálkodnunk és nem "a,b,c,h,d,x,z,y Bahn"-okból.
"A rendszer problémája pedig az, hogy a fejpályaudvaroknál két olyan rendszer köztött kell gyalogosan átszállni, amik amúgy minden paraméterük alapján összeköthetõk lennének."
Ez inkább azért lehet így mert városon belül 3-5 percenként megy a vonat kívülre meg tök felesleges 3-5 percenként szaldó vonatokat vinni, hisz nincs rá igény üresen mennének, persze megoldható lenne hogy minden 5. megy messzebb, de még mindig ott van az a probléma, hogy a fizetést hogy oldják meg, nagyvárosoknak saját cégük van miközben városon kívül meg vagy a közl.társaásg szedi be vagy a "megye".
Az, hogy a képen látható vonat nincs kihasználva nem jelent semmit, London egyszerûen meghalna föld alatti metro nélkül, és tök mind1 hogy milyen a peron magasság meg ezek a f*szságok. Egyzserûen hülyeség ami írsz, lexikális tudásod megvan az látszik kb 10x nagyobb mint itt bárkinek, csak sajna a wikipedia nem mindig tükrözi a gyakorlatot. Pl van olyan, hogy egy-egy állomás között nem megy a metro mûszaki hiba miatt, ha ez reggel csúcsidõben történik annyian állnak a buszmegállóban hogy nem férnek el és már az úton is állnak emberek pedig 8 percenként járunk 100 férõhelyes buszokkal, és kevés. Vagy bszuk tele az utat 2 percenként buszokkal mint néha CiM1-ben mert a metro hülyeség? :)
Mindez azért sem mérvadó a mi szemszögünkbõl mert ugye mi vársost szimulálunk nem egy országot ebben a játékban.
Egyetértek. Metró nélkül elég nehéz lenne elképzelni egy komoly várost. Tehermentesíti a környezõ felszíni utakat, legalább is tömegközlekedési szempontból mindenféleképpen. Ez a szócsata Bailey és Zero között már kezd marhára unalmas lenni. Egyszer az egyik mond butaságot amit aztán a végletekig próbál védelmezni, aztán vice versa. Higgadjatok le egy kicsit, vagy ha nem megy, akkor létszi privátban acsarkodjatok tovább. Én személy szerint képekre, videókra és ötletekre vágyok, amikbõl mindannyian profitálhatunk így vagy úgy, ha már csak a látvány miatt is. Minden mást próbáljatok privátban lerendezni. Elõre is köszi...
milyen vasútfika? Te nem bírod megérteni, hogy a metró mint a 20. század közlekedési eszköze egy bukott dolog, és ebbõl kifolyólag van az, hogy itt senkinek nem volt kedve metrót építeni, hanem helyette vilamost és trolibuszt építettünk. Amit te csinálsz, hogy alakzatokat rajzolsz metróból a városba az gáz. Emellett pedig semmit nem értek félre semmivel kapcsolatban, hanem egész egyszerûen neked ezekrõl a dolgokról, amiket mondok nincs ismereted, de a semmin állva mégis vitatkozni akarsz.
50 jármû is befér egy depóba, ha akarod mutatok képet. Mivel nem áll bent egéész nap az összes. Depónkánt maximum 3 tartalék jármûre van szükség típusonként, és ennyi az a mennyiség, amennyi bent áll a depóban
Egyébként meg az is hülyeség, hogy nyolc vonalnak elég egy depó. Egy gyors vonalra kétóránkénti indulással négy szerelvény kell, egy lassúra hat. Plusz kettõ mindenhová tartaléknak, és ennyi, nem fér több egy depóba.
Egyébként amit úgy szívbõl gyûlölök a játékban, az a világ gazdasága. Peccs nélkül is retardált volt, peccsel még inkább az. Egy kibaszott szopatás az egész. Hullámzik a gazdaság össze-vissza, és a jegyárak megítélése attól függ, hol jár épp. Tehát az lengedezik össze-vissza, tõlem teljesen függetlenül, és rákényszerít, hogy kb hetente azt a milliónyi KÜLÖN ÁLLÍTANDÓ jegyárat egyesével átállítgassam.
Szarjon sünt aki ezt kitalálta.
Egyáltalán nem túlépített, majd ha eljutsz egy ekkora hálózatig, rájössz.
A vasútfikád meg röhejes, a példáid nagy része súlyos félreértelmezés, vagy szimplán nem igaz. A vasút mindenhol fontos és kihasznált, már ahol van. A kötött pálya az egyik leghatékonyabb dolog, akkor is, ha te ettõl a ténytõl kiütést kapsz.
Nem teljesen tudok egyetérteni. Ahol már van egy kiépített Metro hálózat oda felesleges még építeni, London belvárosában már minden 3. sarkon van egy Metro állomás így felesleges még több, de még a város legszélén is 15-20 perc busszal két különbözõ vonal végállomása. Egy ilyen városban már tényleg drága és felesleges további Metro építés, más kérdés, hogy mégis építenek Battersea-be egy szárnyvonalat a Northen Line-nak.
Szóval a lényeg, ha nem volna Londonban ilyen Metro hálózat akkor 2-3 szoros utazási idõvel kéne számolnia az utazó közönségnek, nem beszélve a tömött buszokról amik sokszor az amúgy is lassú menetidõhöz képest fél órákat késnek a dugó miatt, Buszvezetõ vagyok Londonban, szóval tapasztalom. Ha minden Metro-t ráakarnának vezetni a vasút hálozatra azt a Londoni egyértelmûen nem bírná el, már így is pár percenként suhan el egy vonat egy-egy vonalon, ráaádsul már most is használják mintha metro lenne, ezekkel együtt csúcsidõben most is annyira tömöttek a metrok, hogy felférni alig lehet rájuk.
Nekem ez totálisan értelmetlen. Ennek a városnak nem is van a központja, hanem a másik sziget végében. Továbbá értelmetlen geometrikus szemlélet. Például a körmetró egyik megállója olyan helyen van, hogy 3 oldalról víz veszi körül és egy megállóra van a stadiontól. Vagyis csak azért hogy kör legyen feláldozod a forgalmas helyeket. Egyébként meg annyi hülyeséget hordasz össze a tömegközlekedésrõl, hogy hihetetlen. "Szárnyvonal"-ról egész európában összesen két országban beszélhetünk, Magyarországon és Franciaországban, és mind a kettõnek az a közös jellemzõje, hogy borzalmasan szenvednek vele. Továbbá Európában az elmúlt 20 évben összesen 2 vagy 3 metróhosszabítás készült, pl a berlini U55 (3 megálló 1 szerelvény) Londonban egy felszíni szakasz a vasútra vezetve, meg talán Párizsban hosszabbítottak egy vonalat délre a városhatáron kívülre. (az athéni olimpiai metró nem számít, mert az nem metró, hanem annak nevezik de dízel Desirók járnak rajta) Seholsem építenek metrót, mivel a metró egy szar. Mindenhol vasutat és villamost építenek, többek között Londonban és Párizsban is, ahol pedig eddig csak fölalatti és busz létezett. (Overground. RER-E) Moszkvában még ugyan hosszabítgatják a nyomorék metrókat, de az csak félreértelmezett presztízs, különbenis nemrég készült el egy villamoshálózati tervük, és amúgy meg Moszkva mindenféle tömeközlekedési paraméterben sereghajtó. A valóságban a metró önmagában okozza a tömegközlekedés visszafejlõdését, mivel vértelenül rugalmatlan, és borzalmasan hosszú a rágyaloglás, a beruházási költésge óriási, és nincs kapcsolata a tömegközlekedési hálózattal.
Nagyon kíváncsi vagyok a videóra. Amint összejön a pénz én is beszerzem a játékot, de szerintem én csak a villamosokat és a trolit fogom megvenni pluszba.
A megállók elhelyezésével lehet játszani. Amúgy a parkolósávos troli kiállás nagyon állat. Nekem nagy kedvencem az a játékbeli megoldás. Van úgy, hogy ha jó helyen van a megálló úgy kanyarodik vissza hogy rögtön a kanyar ívébe áll. Persze ez most olyan megállóra vonatkozik, ami után kanyarodik a vonal.
Ez rendben van tisztaban vagyok vele mivel egyszer nem vettem eszre hogy balra vittem a felsovezeteket, de a kulso savbol hat aztab rajottam hogy savvaltassal kell.
De pl azt nem lehet hogy ugyanazon az utszakaszon a szelen van megallo majd szinten ugyanott savot is kene valtni na ez az amit nem lehet mgvalositani.
Az egyik helyen igy kellett volna megcsinalni de nem lehet igy mas iranyba kellett vinnem a trolit.
Termeszetesen a videoban benne lesz nagyon jol nez ki tiszta Solaris copy 24 ulohelyes. Azt tervezem hogy a vidiben benne lesz a nagyobb csomopontok megmutatasa illetve a vonalak bemutatasa.
Trolihoz már rengeteg megoldásom van, szóval ha kell majd hozok képeket is. És nem mind elrugaszkodott, Zero :D
A felsõvezeték elég jól vezethetõ. Amit mondasz amúgy teljesen igaz. Csak teljes útszakaszokra lehet rakni, rövidebb szakasszal nem lehet játszani. A szakasz megtörhetõ ha muszáj, ott pedig sávváltás is lehetõvé válik. Én sávváltást mindig keresztezõdékhez idõzítek. Egy példa: realisztikusan azt akarom, hogy bal kanyarnál a belsõ (illetve a megfelelõ) sávból kanyarodjon. Megoldás egyszerû. A kérdéses keresztezõdés elõtti csomópontig külsõ sávon megy a megállók miatt, majd a keresztezõdésnél besorol a megfelelõ kanyarodó sávba. Ez nem túl hosszú útszakaszoknál tökéletesen mûködik.
Amugy Ti megszoktatok szamozni a vonalakat. En mindenhova sajat vonalszamot irok be es azt hogy hol kozlekedik. Igy szamomra sokkal konnyebb megjegyezni hogy mi hol jar, hiszen a szamozast en adtam tehat tudom mely vonalakrol van szo, nem jo amikor a gep generalja a vonalszamokat, Bus Line 1-2-3 stb.
Es a trolikrol kerdeznek a felsovezeteket eleg korlatozottan lehet letenni csak ez zavar, vagy csak en nem jottem ra hogy kell. Gondolok itt arra hogy nem pl meterenkent lehet tenni oket hanem mindig csak a keresztezodes kozott levo teljes utszakaszra teszi fugg attol hogy a keresztezodesek eppen mekkore utat fog kozre. Remelem.ertheto :-)
Igen, ha lenne szomszéd város, én is oda vinném a vasutat... :P
Zero 7th: nem rosszak a képek, de azért be kell ismerned hogy a te rendszered sem az über realitások talaján mozog. Amivel szerintem semmi gond sincs, épp ezért jó egy játék mert nem kell a dogmatikus megoldásokat alkalmazni. Szabadjára lehet engedni a képzeletet, sõt olyat is építeni, ami jobban is mûködhetne mint a valóság, csak a valóságban túl drága lenne kivitelezni. Arra akartam ezzel kilyukadni, hogy nagyon szívesen látok tõled képeket a késõbbiekben, kíváncsian várom a közlekedési rendszered fejlõdését, de legyél kicsit nyitottabb mások elképzelésire is. Nálad rengeteg olyan megoldás van, amit a valóságban sosem fogsz látni, nálunk szintúgy. Hallgassuk meg egymást, merítsünk ötleteket egymástól. Ennyi, amit kérek...
Nem feltétlen. A valóságban is meghatározó a vasút. Ti olyan távolságokat toltok trolival meg busszal, ami a játék szerint már vonatozós táv. Kb mintha építenél egy Budapest-Tatabánya trolit. Meg azokra az emelt szintû izékre nincs szó.
Két megoldás a hidas problémára: 1. Vezesd át más, közeli, kisebb forgalmú hídon a járatot. Általában mindig csak pár híd áll be, azokat ha kiismered könnyedén el is tudod kerülni. 2. Amennyiben az elsõ nem megoldható, építs egy két sávos hidat, de csak buszsávokkal. Ez drágább megoldás, de pozitív hatása örökké megmarad.
A hév és vonat sem megy körbe-körbe a város körül. Vannak csatlakozások metrókhoz, villamosokhoz, buszokhoz, onnan pedig sugár irányban távoznak a városból.
Nalam is igy nez ki. Kijon, megy egy kort csomopontnal palyazdvarnal vissza fordul, vissza a depo fele amikor az utolso megallohoz er bemegy a garazsba, s addig szervizelik is. Majd ha ido van indul a kovetkezo jarat.
Egyebkent nalam az egyik hidon iszonyat forgalom van autokbol keso delutan es este nem tudtak haladni a buszok, ott vesztegeltek a dugoban kozben mez az utasok a megalloban elegedetlenkedtek. Ugy hogy lebombaztam a hidat es felhuztam egy olyan utat helyere amin van buszsav is igy mar teljesen hiaba van dugoba kulso,kozepso es belso savban a buszsav ures, mehetnek a buszok.
Es valakinek robbant mar le jarmuve ? Szerintem nem lehet ennyire leterhelni oket. Van 2 vonalam ami delutan es este folyamatosan tulterhelve mennek, allandoan ezt latom, Vehicle is overcrowded vagy valami ilyesmi. El megy a megallobol a 9-es buszom majd jon utana egy villamos szinten tele kb. 40 ember ebbol 35 a 9-es busz megalloja fele veszi az iranyt. Es mikor jon a kovetkezo 9-es mar kb. 45 allnak, persze mar oda sem uresen jon, ezert jo paran ott maradnak ok varnak a kovetkezore. Es ez megy folyamatosan delutan de foleg este. Ebben az idoszakban mar surubben nem tudom jaratni oket ott mert a depo nincs eleg jarmu mert nem fer ugye be akarmennyi. Vegul is hatareset a dolog allandoan tele mennek de az utasok nem nagyon panaszkodnak surun jar a busz csak allandoan tele. Visszaterve a lerobbanasra igy sem romlott el meg egy jarmu sem, vagy lett volna muszaki hiba.
Amugy amit Zero kollega felmutatott szerintem elegge alaposan meg lett tervezve, en sajnos nem nagyon figyeltem erre mindig csak toldoztam, foltozgattam, nem terveztem hogy ebbe a vegallomasba csomopontba ennyi busz lesz becsatlakoztatva, ide egy vonal oda egy vonal, bar eddig egesz jol mukodik mostanaban kezd zavarni a nagy varosi autos forgalom.
"Egyébként meg az, hogy nem látsz ilyen metró dominanciát, az azért van, mert szar a játék modellje. Sokkal olcsóbb és jobb a játékban a metró, mint a valóságban. Egyszerûen mindent überel" Ez megint rendben van, de a realitást ezzel sutba dobod. Ezzel csak az a baj, hogy minket is ezzel vádoltál a kusza rendszereinkkel. Ezzel kvázi azt mondod, hogy a mi megoldásaink nem jók mert nem használjuk ki a játék által túlságosan is kedvezményezett metró szerepét. Ha belegondolsz akkor nem is annyira nevetségesek a próbálkozásaink, egyszerûen csak próbálunk a valóságban nagy mennyiségeben és sokrétûen használt jármûvekbõl kihozni valamit, még ha a játék nem is preferálja.
Nem cifrázom, egy megálló kifelé, egy befelé, azt' jóestét. Járnak óránként, alatta a metró, használják egészséggel. Felesleges túlbonyolítani. Nem jó a körjárat, teljesen tönkrevágja a menetrendet.
Most már azon kezdek gondolkozni, hogy ezt akkkkkkkkkora szopás átépíteni, hogy kezdek egy újat, jól.
Most már nem így csinálnám. Eleve baj volt, hogy minden túl nagy helyet foglalt, alapvetõen gyalogos átszállást akartam a metrók közt, csak túl nagy lett a távolság. A busz egy ilyen idétlen áthidaló megoldás, hogy összekösse a metrókat. Majd lesz vele valami.
Az így utólag egy kurvanagy faszság, beismerem. De tényleg nem tudtam sehogy rácsatlakozni a depóval a föld alatti alagútra. Azóta valahogy sikerült, át akarom alakítani majd, de nem prioritás.
Ez így nem igaz. Ez mûszakilag ha nem is optimális, de jó megoldás. Egyrészt minden jármûvet arra használok, amire való: a leghosszabb útvonala a legnagyobb kapacitású, leggyorsabb jármûnek van, tehát a metrónak. A kisebb viszonylatok, tehát a külvárosok rákötése a metróhálózatra viszonylat hosszától függõen busz vagy troli. A hálózat körülbelül optimális felosztású, átlóban keresztülutazni a városon kicsit rövidebb, mint körbemenni. A belsõ kisebb körmetró hihetetlen módon tehermentesítette a középsõ csomópontot.
Annyiból lehetne igazad, hogy a külsõ metrómat a valóságban általában vasútként a felszínen szokták vezetni. De én nem akartam elvenni a helyet a várostól.
Egyébként meg a még a metródominanciára visszatérve... Ha a metróhoz hozzáveszed az összes HÉV-et és vasutat, akkor hová jutsz? Csak mert a játékban az is "metró", és hát ugye a valóságban a vasúttal kezdõdött a tömegközlekedés...