Dehogynem. Egyrészt a szökési sebességen túl még számtalan dogtól függ a légkör megtartása. Lásd: Titán, Vénusz sokkal sûrübb légköre a Földinél, aztán mégis kisebbek, sõt a Vénusznak még csak magnetoszférája sincs. Másrészt, a "gyors" elvesztést csillagászati értelembe kell érteni, ez cirka 10 millió év a Mars esetében.
"A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idõ, hogy elhagyjuk a fõldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendõek a földi civilizáció megmentéséhez. Ez sok pénz, de ha nem idõben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz.. "
Képtelenség szétcseszni egy bolygót annyira, hogy mondjuk a Marson kelljen élnünk. Mondjuk a Föld annyira élhetetlen lenne, mint itt most a Mars, akkor is megspórolnánk a költözködést.
"Magnetoszféra nélkül kb. 10 millió év kell a légkör olyan csökkenéséhez, ami már ember számára lakhatatlan. Szóval nem hiszem, hogy ez lenne jelenleg a legégetõbb a Mars terraformálásában..."
Mágneses mezõ nélkül sem tartana meg a Mars légkört, mert ahhoz a gravitációs ereje is kevés. Alacsony a szökési sebesség, így magas a szökési sebességet elérõ gázatomok száma már alacsony nyomáson is.
Nem 1-2, hanem több, mondjuk úgy 36 darab. Vákuumban a mágneses mezõ bármely pontjában a mágneses indukció egyenesen arányos a mágneses térerõsséggel, a "mágneses buborék" mérete a napszéltõl függõen változik. Szupravezetõ mágnesekkel meg, ma már "ultrabrutál" mágneses tereket tudunk kelteni (=ultrabrutál = a Föld magnetoszférájánál milliószor erõsebbet is!).
"Megoldás: a GPS mûholdakhoz hasonlóan létre lehet hozni egy mágneses mûholdakból álló gyûrût a bolygó körül, már ha erre valóban szükség lenne. Ki tudja ma még?" Huh ez azért nagyon sci-fi! Mire gondolsz konkrétan? Hoyg tud egy-két mûhold akkora mágneses mezõt kelteni?
A fold meg jo ideig lakhatobb lesz mint barmely mas bolygo. Ha meg koltozni kell akkor sem egy szarabb helyre. A cirka 3,5-4 milliard ev alatt amig a nap feldagad szerintem meg lesz par fejlesztes ami jobb lesz mint egy "kalyha" a seggunk ala.
Mar bocs de mert hagynank el a foldet? A marson egy "bura" alatt eldegelenel, azt a foldon is megteheted sokkal olcsobban. Annyira meg max atombombak ezreivel lehetne tonkretenni ,hogy elhetetlen legyen. Az okorendszert letre hozni meg nem olyan egyszeru. Hiaba ultetsz a marsi talajba egy novenyt es biztositassz neki a foldihez hasonlo atmoszferat meg nedvesseget. Rohadtul el fog pusztulni. Viragfoldet vinni meg kisse koltseges. Nem beszelve a karos sugarzasrol amit a nap okoz. En is lattam musorokoat ahol ilyeneket fantazialtak es szerintem te is ezekbol indulsz ki. Neha az az erzesem, hogy a nasanal nem beszelnek egymassal a kulonbozo tudomanyagak kepviseloi
Az lehet, hogy az olajtarsasagok perelik egymast (altalaban a piaci reszvetel novelese erdekeben), de egyiknek sem erdeke, hogy ne kelljen olajat hasznalni. Sokszor osszefognak mahinaljak akar a politikat is lepenzelik akit kell, hogy az erdekeiket ervenyesitsek, iylenkor meg az ellentetek is megszunnek. Csak hogy neki tobb legyen a bevetele, esetleg tonkretegye a masikat hogy a piacait megszerezze. Szal szerintem gondolkozz el azon ki a naiv es beszel butasagokat. Eljunk mar a foldon ha lehet..
Megint okoskodsz. A kompakt szot masra is hasznalni szoktak. Ott a kompakt disc (tudod a cd). Az ezert kapta a nevet mert nem egy 40 centi atmerolyu bakelitet cipelsz magaddal. Tudod kicsi es hordozhato. Persze ugy nehez valamit ertelmezni ,hogy eleve ugy alsz hozza, hogy te vagy a langelme a masik meg hulye es szanadekosan nem is akarod erteni mere akar kilyukadni.
A cikk nem említette elég kiemelten, hogy a marsi por sugárzási szinte magasabb, így nem csak a szûrõk betömõdése miatt van jelentõségük. Amerika nem véletlen hajt a marsi küldetésekre, hisz Kína nyomást gyakorol rá. Kínának rövidtávú célja állandó holdbázis létrehozása, s ezek után jön a Mars..
A por semlegesítésére talán az egyik jó módszer a feltöltésük csökkentése, s akkor akár le is lehet mosni. A másik probléma az erõs állandó szél általi porok által keletkezett amortizáció jelenléte.
A Mars bázis közelében egy hordozható mini atomerõmûvet terveztek, amely az elektromos energiát biztosítja, s emellett ott az ökorendszer is, amely a friss levegõ és étel, ital alapját biztosítaná. Ezeket is meg kell védeni egyrészt a sugárzástól, a portól és az igen nagy erejû szélviharoktól is.
A nagyobb távolságú égitestek kutatása azért is fontos, hogy amikor eljön az idõ, hogy elhagyjuk a fõldet, addigra már rendelkezni kell mindazokkal az ismeretekkel és eszközökkel, amik elegendõek a földi civilizáció megmentéséhez. Ez sok pénz, de ha nem idõben kezdjük el ennek a kutatását, akkor esélyünk sem lesz..
Ez is igaz, a magnetoszféra véd minket, de a hiánya nem okoz akkor galibát mint gondold. Bizonyított tény, hogy földi magnetoszféra is már sokszor megszûnt, és mégsem volt tömeges kihalás! Nyilván a rák kockázata nagyobb lenne, de hát az élet kockázatos, ettõl még lakhatóbb lenne mint most (a sûrûbb légkör jobb védelmet nyújt). Ugyan kicsit korai még véleményt alkotni, de a Curiosity mérései szerint jelenleg a sugárzás akkora mint a ISS-en (ez kb. 400 X nagyobb mint a Földön)! Megoldás: a GPS mûholdakhoz hasonlóan létre lehet hozni egy mágneses mûholdakból álló gyûrût a bolygó körül, már ha erre valóban szükség lenne. Ki tudja ma még?
Viszont a kozmikus sugárzas nem épp kedvez az élõvilágnak. Egy esetleges terraformálasnak az lenne a lényege, hogy késõbb kialakítsanak élõ flórát és faunát, ami igy elég körülményes lenne. Aztán, talán nem elképzelhetetlen olyan élõlények kifejlesztése vagy szelektálása amelyek megélnének ott.
Magnetoszféra nélkül kb. 10 millió év kell a légkör olyan csökkenéséhez, ami már ember számára lakhatatlan. Szóval nem hiszem, hogy ez lenne jelenleg a legégetõbb a Mars terraformálásában...
Az, hogy nem tud kimenni az udvarra sok embernek nem lehet probléma. A környezetemben is ismerek pár embert, aki csak muszályból kel fel a monitor mellõl :)
A Marson nem a por a fõ probléma, csak az egyik. Ahhoz, hogy az összetetteb földi típusú élet meg tudjon telepedni rajta, újra kéne olvasztani a Mars magját. Ugyanis nincs, vagyis nagyon gyenge a magnetoszférája.
Szerintem igazad van. A szemét keletkezése nem probléma. Elvégre sajnos a Földön sem az. Mûködik egy halom atomerõmû, sok száz érvig mérgezõ kezelhetetlen szemetet termelve.
Az ötleted jó. Az elsõ marsi küldetésnél, amikor is csak mennek, és jönnek nem kell, hogy szempont legyen a 100%-os újrahasznosítás.
Az elsõ marsi szeméthegy, késõbb amúgy is történelmi nevezetesség, turistalátványosság lesz. :-)
Nekem is úgy tûnik mintha kimaradna a tervbõl néhány lépcsõfok. A marsra küldendõ cuccokat elöször a Holdon kellene tesztelni, aztán ha ott minden klappol akkor lehet szervezni a Marsi nyaralót a kis háztájival
Vajon mekkora lenne az esélye egy sikeres emberes küldetésnek a Marsra és vissza, ha az összes technologiának akkor lenne az éles próbája. Annyi hiba lehetõség van hogy szinte biztos a kudarc.
Van egy olyan érzésem, hogy az emberiség aranykora épp most ér véget, innen már csak lefele vezet az út, bár ne legyen igazam. Talán még van esély a növekedésre de nem a nyugati világban hanem Kinában Indiában. Amint ott is fölzárkózott a társadalom megint jön egy krízis sújosabb mint a mostani ami visszadobja a civilizációt egy két száz evvel. Lehet soha töbé nem lép ember más égitestre. Fõleg ha egy meteor felénk tart arra se nagyon áldoznak, max megfigyelésre, legalább tudnifogjuk elõre mikor oltják le a villanyt.
Ha korlátlan mennyiségû pénzrõl dönthetõ döntéshozó lennék, akkor én sem a Mars utazásba ölném a pénzt, hanem építenék egy holdbázist. Miért? 1 .Mert azt már ma is meg lehet valósítani, semmi megoldhatatlan probléma nincsen, nem kell semmilyen áttörésre várni. 2. Állandó emberi jelenlét a Holdon rengeteg általános érvényû tapasztalatot - tehát a Marson is hasznosítható - hozna, hogy hogyan is lehet megélni egy idegen világban, távol a Földtõl. 3. A Holdon lehet tudományos kutatásokat végezni, csillagászati obszervatóriumot építeni, bányászni, beindítani az ipari termelést, a turizmust, azaz sokkal elõbb lehetne vele pénzt is keresni, ezáltal részben önfenntartóvá tenni a vállalkozást, mint a Marson, 4. Ha kész a holdbázis, akkor utána a Marsra menni is könnyebb lenne, könnyebben tudnák a könnyebb megoldást egy halom problémára.
5. Tartok tõle, hogy az amerikaiaknál ez a Mars dolog is csak amolyan mi legyünk az elsõk verseny, bár versenytársuk egyelõre nincsen. Azaz elküldenek pár embert a Marsra, õk ott letûzik a zászlót, fényképeszkednek kicsit, aztán hazajönnek, aztán már nem is érdekli többet az amerikaiakat a Mars 50 évig, ahogyan az a Holddal is történt.
"Mintha lelassult volna szinte minden komolyabb fejlesztés, vagy a feladatok nagy bonyolultsága vagy a krízis miatt esetleg csak úgy tûnik?"
Nem úgy tûnik, valóban lelassult. Nem a válság miatt. Hanem az emberiséget már nem érdekli annyira az ûrkutatás. A Szovjetunió megszûnésével már ûrverseny sincsen. Az amerikai Egyesült államok ma legfeljebb nyolcad annyi pénzt költ ûrkutatásra, mint az 1960-as években. Orosz adatot nem tudok, de náluk valószínûleg még annyit sem. Fõleg mivel az országuk is sokkal kisebb lett azóta.
Inkább csak fantáziálnak manapság a NASA-nál, a kitalált úrprogramok közül úgy minden huszadik valósul csak meg.
Gondolta volna valaki 1970. körül, hogy 2000-re nem lesz holdbázis? Már 2013. van, de nemhogy holdbázis nincsen, de még a Holdra eljutni is képtelen ma az emberiség. Semmilyen olyan ûrhajó sincsen jelenleg, amivel a Holdra lehetne menni. Ehhez képest a Marsról fantáziálnak folyton, amikor a Holdon sem sikerült eddig megoldani a tartós emberi jelenlétet, pedig az sokkal könnyebb lenne.
A Földön is van por, itt sem egészséges a belélegzése, mégis élünk.
A Hold pora kevésbé hasonlít a földi porra, mint a marsi por, aztán mégis sikerültek a küldetések. Ráadásul a Holdon járt ûrhajósok semmiféle betegséget nem szereztek.
Ez a cikk szerintem csak azért festi le ennyire negatívan a helyzetet, hogy ehhez képest még nagyobb sikernek tûnjön, amikor ezt a problémát is megoldják.
Az különben is csak rövid távú megoldás, hogy az ember alkalmazkodik a marsi környezethez. Az igazi a Mars terraformálása, felmelegítése, tengerek létrehozása, erdõk telepítése, s végül pedig a légkör levegõvé alakítása.
Ekkor a marsi por tulajdonságai is változának és jobban hasonlítanának a földi porra.
I am writing these notes in the Soyuz with a cheap ballpoint pen. Why is that important? As it happens, I've been working in space programmes for seventeen years, eleven of these as an astronaut, and I've always believed, because that is what I've always been told, that normal ballpoint pens don't work in space.
[...]
So I also took one of our ballpoint pens, courtesy of the European Space Agency (just in case Russian ballpoint pens are special), and here I am, it doesn't stop working and it doesn't 'spit' or anything. Sometimes being too cautious keeps you from trying, and therefore things are built more complex than necessary.
"Nyilván kezelni kell a por jelentette kockázatot ..."
Minek? Úgyse megy oda az ember. Ha az utazás alatt még nem is halt bele az unalomba, hát a Marson tuti abban fog elpusztulni.
Jó esetben lesz egy pár 10 négyzetméteres kapszulája, amibõl nagyon körülményes és pazarló lesz a kifáradás a szabadba. Nem olyan lesz, mint a Földön, hogy gondolok egyet kimegyek az udvarra, vagy gondolok egyet bejövök.
Aztán, ha mégis kimegy, hát azt a sivatagot rövid úton megunja. Nincs ott semmi. Persze geológusok elõnyben, õk lehet elkapirgálnának a kavicsok között.
Az, hogy a Marson belátható idõn belül nem lesz emberi jelenlét az tuti. Elõször a Holdon kellene tesztelni a rendszert. Minimális a különbség és a Hold sokkal elõnyösebb a közelsége és kisebb gravitációja miatt.
Ha jól tudom ez az ûrtoll mai árfolyamon került 1 millióba fejlesztésileg ami akkortájt jóval kevesebb volt. Még ez is soknak tûnhet, de tuti hogy nem került akkoriban 1 misibe.
Elképesztõ, hogy még mindig van akkora marha, aki posztolja ezt az UL-t...
UL valóság alappal. Az oroszok ceruzát használtak ami grafit, most magas oxigén koncentráció+grafit=gyúllékony elegy, nemszeretem dolog az ûrben. Ráadásul a grafit a súlytalanség miatt mindenhova eljut és mivel elektromos vezetõ ezért az elektronika nem kedveli.
Namost, a hagyományos tollak nem mûködnek a sulytalanság miatt, kénytelenek voltak kifejleszteni egyet, de, hogy millió dollárból ez szerintem kamu.
másik dolog: a zûrruha forgó alaktrészeire... miért nem rakják be az egész ruhát egy nejlon csomagolásba? Csak mint teória... nem kéne tisztogatni a rucit, hanem idõnként leszedegetik róla a csomagolást + újat tesznek rá... és nem kidobják, hanem újra beolvasztják a megtisztított mûanyagot.
kicsit olyan érzésem van ezzel a témával kapcsolatban, mint a nasa által kifejlesztett ûrtollal kapcsolatban, ami persze lehet, hogy csak városi legenda. Millió dollárokból kifejlesztették az ûrtollat. Az oroszok meg ceruzát használtak.
Nyilván kezelni kell a por jelentette kockázatot is, nyilván van rá technikai vagy logisztikai megoldás.
A porral kapcsolatos aranyos körülmény: Afgánia egyes vidékein magas a szálló por koncentrációja, s ennek a pornak lakott területek környékén 15 %-a elporladt emberi és állati ürülék.
Bon apetit.
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=IPM8OR6W6WE bevonják vele a zûrruhát és nem lesz zûr...
Valahol szállóigévé vált a beszólás, az "ûrmeghódiccsa" de azért még néha kell neki egy két lökés, ki ne kopjon a köztudatból. M. Gomba ezért vissza vissza látogat, egyszerü kis közösségükhöz és ólom tömörségû mondaninivalójával kényeztet bennünket. A világ számunkra sokkal kellemesebb hely azzal a tudattal, hogy nincs meghódiccsa ezért álmaink édessebbek lehetnek, jövõnk pedig a földre korlározódhat. Az egyetlen amire keressük a választ szüntelen, vajon ez a mérhetetlen tudás isteni ajándék, vagy születési rendellenesség. Halványan körvonalazódik új szektánk, amelybe próféntaként legföbb vágyunk viszont látni öt, csak ritkán kaphatunk bölcsessége gyümölcseibõl, a rendszeres kezelések miatt. :)
Igen naivan látod a világot, és butaságokat beszélsz. A kompakt szó jelentése: tömör, sûrû, tömény. Mi az "normalis kompakt energia", az olaj nem elég sûrû? Ok, ott a szén, meg a gáz, meg az atom, víz, szél és nap, stb. Egyébként tudtad, hogy több olajcég is létezik a földön? És ezek egymásnak konkurenciái, olyannyira, hogy a MOL-t például pereli a Horvát INA? Nincsenek jóban, és fõleg nincs egy kézben, mint ahogy az Te ostobán képzeled...
Másik meg az, hogy robotok is csak eszközök, és olyan helyre érdemes odaküldeni ahova a kutatók valamiért nem tudunk odamenni. Tudod sokkal nehezebb egy kulcslyukon keresztül egy ragasztószalaggal összekötözött hurkapáclikával írni, miközben a kulcslyukon keresztül alig látsz valamit. Az ûrszondás kutatás ilyen - és az analógat tovább folytatva - erre akkor van szükség, ha az ajtót képtelen vagy kinyitni. Az ûrszondás és emberes ûrkutatás nem alternatívája egymásnak, egy szonda nem fedez fel semmit, csakis az ember, aki nagyon messze, nagyon lassan, és csak is korlátozott feladatokat adhat egy robotnak. Ennyi.
Mondjuk az ûrbázis álmennyezetének esetleges javítása esetén azért jól fog jönni, hogy találtunk gipszet a Marson.
Nagyot szoltal mint a vizipisztoly. Mennyit gondolkoztal rajta? Hozzatennem a szarkazmus megertesehez inteligencia kell. Te meg az utobbinak nezz utanna mit jelent. A szemelyeskedes meg a gyengeelmejuek "fegyvere". "Puszi a hasadra..."
Az emberek nem latjak hasznat mert jelenleg nincs. Azert vegetal mert nincs penz (meg er egy miset az is mert nincs). Az adofizetoket meg nem keresheted meg azzal hogy fizessel meg 10% adot plusszban hogy a nasanak legyen penze (soxor marhasagokra megy az a "keves" is) kifejleszteni valami uj meghajto rendszert. Mert ez a mostani egy "bicikli". Es lehet hogy az ablakon kidobott penz lenne igy is. Nincs normalis kompakt energia forras es ez kene legyen az elso. Szal az egesz veszett fejsze nyele. Inkabb a robot technologiat fejlesztenem, de oda is energia kell. Szal. ezt kene legeloszor megoldani. Csak ez megy szembe megy a koolajra ratelepepedett kartelekkel mert onnantol nem lenne pl az autokhoz vagy az eromovekhez sem olaj vagy foldgaz. Ez a dolog elegge messzire visz. Siman meg merem kockaztatni hogy a helyzet nem fog valtozni amig van olaj.
Mar eleve aproblemat nem ertem. Mi a raknak embert kuldeni? Tul komoly kutato bazist ugy se lehetne letrehozni. A holdon is kapirgaltak urhajosok nem is egy, kozetmintakat hoztak vissza szart se talaltak. Majd 40 evre ra egy szonda talalt vizjeget. Akkor most ki a hatekonyabb? Vagy egy kikurt nagy kamu az ott talalt vizjeg. Pusztan preztisbol kihajitani tobb szaz milliard dollart meg felesleges.
Mar bocs de mi szarnak vinnenk vizet a marsra. Dongetik melluket a nasanal, hogy mennyi vizet (vizjeget) talaltak. Erted. Amugy itt lejjebb irta valaki a kivul elhelyzett urruhat. Egy ilyen 8 kereken gurulo fosnak a fulkeje mogott van felaggatva kivulrol. Egeyebek gyanant vannak helyek a foldon ahol sot meg a franc tudja miket hord a szel. Senkinek lofasz baja sincs tole. A banyaszoknal evtizedek alatt alakul ki a szilikozis.
A víz akár ki is maradhat a dologból. Nem cián az a marsi por, hogy belépéskor azonnal 100%-ban meg kelljen szabadulni tõle. Mivel jellemzõen szilárd részecskékrõl van szó, a levegõbõl nagy részük hatásosan kiszûrhetõ, az eddig talált anyagok nagyon csekély koncentrációban tartósan sem veszélyesek.
Egyszerû lefúvatással, a zsilip levegõjét hatásos szûrõn keresztül keringetve és ionizálva a por nagy részétõl meg lehet szabadulni, pl. a nyomáskiegyenlítés elég hosszú idõtartama alatt. Az a nagyon kicsi rész, ami makacsul tapad az ûrruhához, nem fog komoly gondot okozni, annak többsége ott is marad. Ami ebbõl idõvel mégis leválik, annak egy része a zsilipkamrában marad -mivel az ûrruhát is ott célszerû tárolni- , azt idõvel szintén kiszûrik a beépített szûrõk a levegõbõl. Ami mégis bejut a lakrészbe, annak nagy részét szintén megfognák a légszûrõk.
Ennyi intézkedés mellett még veszélyes anyag tartalom szempontjából is biztosan töredéke portartalmú levegõt lélegezhetnének a Marsutazók, mit a Földön maradt városlakók...
Úgy mellékesen: Legalább az oda-vissza úthoz szükséges technikai feltételekrõl hallanánk már annyit, mint az ilyen részletkérdésekrõl... Nem olyan technológiákról elmélkedni, ami csak évtizedek múlva érhet el "human rated" szintet, hanem olyanokról, amelyekbõl az anyagiak megléte esetén akár holnap el tudnák kezdeni építeni az elsõ tesztekhez szükséges hardvert...
" Biztos lehet olyan ruhát fejleszteni amin egyszerûen nem tapad meg a por."
Nem lehet. Minden anyag atomokból áll. Emiatt minden anyag felülete elektronfelhõ. Emiatt a porrészecskék elektronfelhõjét mindig is vonzani fogják a ruha atommagjai, ha elég közel kerültek egymáshoz.
Jól látod, sajnos nagyon is jól. Az erkölcs nagyon fontos eleme lenne mindenféle társadalomnak, a tudományos fejlõdés egyáltalán nem helyettesítheti ezt. Manapság terhes nõt sem látni, ez sem divat, nemhogy helyet tudnék nekik adni...
A zenészekhez még megjegyezném, lehet, hogy én nem nevezném zenének, zenésznek azokat amikre te gondoltál:) Ellenpéldáim: 123
Kíváncsi vagyok te milyen körökben mozogsz. Van egy elméletem, hogyha az embereket értelem/iskolázottság/intelligencia szerint sorbaállítjuk és mondjuk 4 részre osztjuk, akkor:
az elsõ negyedet ilyen témák nem érdeklik a második néha híradóban, ufós magazinokban, illetve ezoterika szinten érint hasonló (végülis bármilyen tudományos) témát a harmadik mondhatjuk a 'polgári' réteg, politizál, olvas, kereskedik, tanfolyamokat végez, stb a negyedik pedig tipikusan az egyetemett végzett értelmiségi réteg, az ilyen emberek kerülnek például esetünkben ûrkutatással foglalkozó körökbe
A többiekre bízom, ki melyik csoportba sorolna téged.
Ugyan már. Rég megvan a megoldás csak magukkal kéne vigyék. Nem is értem erre miért nem gondoltak.
Hahahahaha a holdi por nem ártalmas? Azt sem lélegezték be, mert skafander volt rajtuk. (Meg mert nem is jártak ott)Akkor ez most miért más?
Mondjuk azt nem mondhatják, hogy E.T letiltott minket és nem mehetünk a vörös bolygóra. A holdal is kb ez a helyzet. A holdra szállás igy egy nagy átverés volt....Majd a marsi missziót is megcsinálják legfeljebb a holdi mûteremben....
Ja, elég megnézni a lovagiasság mamár nem erény, hanem szégyen lassan. Az öregeknek még átadják a helyet a fiatalok, vagy a terhes nõknek?
A zenészek is mind azt közvetítik, hogy bûnözz, meg ne törõdj másokkal csak a saját jólétedel. Könnyû élet amit mások hulláján és szenvedésein keresztül üdvözítõ elérni.
A bûnözõk lassan már börtönbe se mennek, ha mégis már a seggük is ki van nyalva. Nincs igazán elrettentõ ereje, tele van spanokkal, droggal meg lehet emberkedni meg gyúrni.
A sok sötét paraszt meg állva tapsol és kikéri magának minden söpredék jogát. Lassan egy gyerekgyilkos pedofilnak is akad valami degenerált állat aki az utcára vonul azért, hogy ismerjék el az õ jogait is, szegény csak egy áldozat.
Manapság nincs senkinek kötelessége csak joga, elég fura világ ez.
Kicsit tudományosabb megközelítése ennek Francis Fukuyama, A nagy szétbomlás c. könyve.
Õ a társadalmat összetartó erõként a "társadalmi tõkét" határozza meg. Ez nagyjából az íratlan szabályok, a kultúra és az azzal kapcsolatos szabálykövetési hajlandóság összessége. Vagy is, hogy milyen társadalmi viselkedési minták vannak, illetve az emberek ezeket mennyire hajlandóak követni. Ha nagy a társadalmi tõke szintje az adott társadalomban, akkor jó a közbiztonság, alacsony a korrupció, az emberek tudják a helyüket, úgy érzik rend van, és kiszámíthatóan cselekszenek, mûködnek a gentlemans agreement jellegû szóbeli megegyezések, senki nem svindlerkedik. Értelem szerûen, ha alacsony a társadalmi tõke, akkor mindenki értékválságról dumál, romlik a közbiztonság, az emberek nem figyelnek egymásra, és átvágják egymást, nagyjából ott ahol csak tudják.
Na most érdemes megnézni, hogy jelenleg a kultúra, filmek, milyen hõstípust, referencia személyeket közvetítenek, hogy összemosódik a határ a jófijúk és a rosszfijúk között. stb.
Ha xar állapotban van a társadalom, akkor egy olyan folyamat indul el, hogy vezetõként is olyan emberek kerülnek pozícióba, akik ezt saját tulajdonságaikkal csak erõsítik, ami egy ördögi kört jelent. Aztán jönnek a vallási szélsõségesek, fanatikusok és még tovább mélyítik a válságot, lásd pl tálibok Afganisztánban.
A társadalmi tõke felépülése hosszú évtizedes, évszázados folyamat, leépülése viszont meglepõen gyors is lehet.
Ha komolyan gondolták, hogy "öngyilkosjelölteket" küldenének a Marsra, akiknek nem is terveznének visszatérõ egységet, hanem ott élnék le a hátralévõ életüket, hát max. kicsit hamarabb fognak elpatkolni. Bár valószínûleg gyorsabban, mint hogy a por végezne velük. Jelentkezõ így is lenne szerintem. :)
Igaz, az egyszerûbb jobb.
De szórópisztoly szerûség mindenképp kell a maradék eltávolitására, onnan egy lépés a hab fúlyás, ülepitõ meg ujrahasznosító mindenképp kell pl a széklet, vizelet ujrahasznosításához, semmi komoly extra nem kell hozzá csak az amúgy is lényeges rendszerek módosítása. Amugy is csak hipotetikusan beszélümk róla. A legegyszerûbb még mindíg a nagynyomású levegõ befújás és és elszívás. A kolcs a szûrõrendszeren van.
Áh szerintem nem kell ezt túl cifrázni:D Az elsõ pár küldetés alkalmából sztem tök mind1 ,hogy oldják meg ezt a problémát. A legegyszerûbb megoldás kell. Szoropisztolyok meg szilikon meg ülepítõ/vegyszerek, mosóvíz anyám kínja odajuttatása sztem neccesebb mint ha visznek ilyen ultra konnyu rétegekkel ellátott ruhákat. Plusz ez nem nagyon tud meghibásodni. Az elhasznált foliakat meg gyujtik vhol, aztan ha már lesz vmi infrastruktura majd ujrahasznositjak vagy kezdenek vele vmit. Lényeg az, nem ezen fog múlni sztem egy mars küldetés.
Akkor már inkább egy ujrahasznosítható habositott szilikon szerû anyag amit ûrséta elõtt felhordanak szórópisztollyal, mikor megérkezik meg lehózzák mint egy kesztyût, majd valami vegyszerben ülepitik a koszt és ujrahasznosítják. A marson semminek nincs helye ami eldobható, arra nem lehet küldetést tervezn egyenlõre. Amilyen összeg a dolgok odajuttatása.
Por ellen fogják magukat az ûrhajósok és az ûrruhára körbetekernek pár csík celofánt:D Mikor visszatérnek letépik magukról:) Komolyabban elõadva, létre lehetne hozni ilyen védõrétegeket vmi vékony erõs/rugalmas hightech polimerbõl amivel bevonják az ûrruhát amiket lelehet tépni mikor visszaérnek a bázisra. Sztem nem is kéne feltétlen 100%os lefedés és hatékonyan mûködhetne. Régóta használunk már ilyen védõfóliákat +nem is jelentene nagy többletsúlyt.
Lehet, bár nem lesz gyors folyamat. A katonai repulésbe belefér a halálos baleset, a polgárit egy pillanat alatt tönkre teheti, fõleg így a szárnyait bontogatva.
Sajna nagyon sanszos, hogy ez a válság ahelyett, hogy elkezdene mérséklõdni visszaesés lesz a vége, aminek beláthatatlan következményei lesznek.
Elég pesszimista vagyok ezen a téren, elég csak körbenézni még a mai napig szûnnek meg a munkahelyek, ahelyett hogy legalább stagnálna a munkanélküliség.
Ilyen idõkben luxus lenne az ûrturizmus, ha a privát cégek nem kapnak zsíros állami megrendeléseket folyamatosan eleget akkor ez csak álom marad.
Ráadásul ha nem tévedek a régi technológiát használják nem pedig zsír uj fejlesztések.
Ma sincs sehol a polgári ûrrepülés. Ha csak nem a V.G. rakétarepülõjére gondolsz, amit ûrhajónak nevezni igencsak vicc kategória. Ráadásul a V.G. is elkezdett egy repülõrõl indítható rakéta fejlesztésébe, mert úgy tûnik nem fog megélni az eladott jegyekbõl. Esetleg másokra gondolsz? Csak mert mások még itt sem tartanak...
Nem az Orosz gazdaságról beszéltem, az Orosz ûrkutatás helyzetérõl, ami egyenlõre az ígérgetéseken túl csak egy kb. 20 évig épülõ(!) ûrközpont tud felmutatni, illetve a szintén ugyanennyi ideje épülõ Angara rakéta családot (amire megint csak azért van szükségük, mert az ukránoktól veszik az alkatrészeket, vagy magát a rakétát...) Nyilván ha olyan jó lenne az anyagi helyzete, vagy legalábbis a támogatottsága az ûrszektornak, akkor 1-3 év alatt is megépíthetnék. Ha egy rakéta és egy ûrköztop felépítése ennyi idõt vesz igénybe, ami alap dolog, akkor egy Hold, Mars vagy csak egy ûrállomás építését hogyan képzeled? 100 éves idõtávlatban?
Hátha az éppen fellendülõ polgári ûrrepülés lendít majd a fejlesztéseken. Végül is pár év alatt eljutottak a mûködõ eszközökig a meglévõ technológiák fejlesztésével. 10 éve még sehol sem volt polgári ûrrepülés, ma meg már van mûködõ prototípus.
Én azért nem ajulnék el az oroszoktól. Az hogy katonailag az USA val voltak egy szinten nem jelenti azt hogy másban is hozták a szintet. Ma oroszország a természeti kincseibõl húz óriási hasznot, nem tudom milyen húzóágazat van ott még de ez csak egy szûk rétegnek hoz óriási pénzeket, nem tudom menyiben lesz ettõl jobb az embereknek. Nem az a kérdés egy nagy hatalomnál, hogy a vezetõi réteg mekkora hatalommal bír hanem, hogy az emberek, hogy élnek ennek a hatalomnak köszönhetõen. Hiába lenne Orbán a világ fhürere ha közben az emberek egymást ennék az éhezés miatt.
Ma még mindíg messzevan Oroszorszag a nyugattól életszinvonalban ha az átlag melóst nézzük. A gazdag mindenhol gazdag az nem szamít hogy ott is vannak kõ gazdagok.
Itt a cikk. Mellesleg én nem félteném az oroszokat. Putyin kb. 10 éve kijelentette, hogy vissza kell emelni az oroszokat a nagyhatalmak közé, mert az elmúlt évtizedekben az oroszok megítélése a vicc kategóriába sodródott át, holott anno õk voltak az egyik nagyhatalom, fej-fej mellett váltogatva a sorrendet az egyesült államokkal. És hogy mennyire veszi ezt komolyan? Moszkvából 2020-ra pénzügyi központot akar, elég ha megnézed az új üzleti negyedüket. Szerintem van az oroszokban potencia, mert van emberük, vannak erõforrásaik, stb..
"Engem elkeserít az emberek egyre nagyobb igénytelensége a fejlõdés iránt, mintha kezdenénk vissza sûllyedni szellemileg."
Nekem van erre egy elméletem miszerint egy-egy civilizáció bukását mindig az okozta hogy az okosok által megteremtett "jóléti" társadalomban elszaporodtak a hülyék, majd amikor a hülyék létszáma elért egy kritikus szintet akkor átvették a hatalmat az okosoktól.
Ezután a hülyékbõl álló vezetés (illetve a hülyék nagy száma) miatt összeomlott a rendszert és mivel igy megszüntek az okosok által biztositott jóléti körülmények, a hülyék száma (már csak a nagy arányuk miatt is) radikálisan lecsökkent. Majd miután a hülyék száma a kritikus szint alá csökkent az okosok megint átvették a hatalmat, megint létrehoztak egy jóléti társadalmat ahol a hülyék megint el tudtak szaporodni átvenni a hatalmat... és a folyamat kezdõdött elõlrõl.
Sajnos egyre gyakrabban van az az érzésem hogy most megint egy ilyen felfutó csúcs elõtt vagyunk...
"Putyinék ûrközponti elképzelését, mely pár év múlva felépül és beindulhat végre az új ûrverseny. Ha jól emlékszem "be akarják foglalni" a Holdat."
Ez nem egészen így van. Jelenleg Kazahsztán területén van Csillagváros, és sok millióért bérlik az orosz, egyértelmû, hogy akarnak egyet házon belül. Ez még nem ûrverseny, fõleg, ha megnézed, hogy az oroszok tized annyi pénzbõl gazdálkodnak, és még vízió sincs. Igen akarnak õk sok mindent, de egyenlõre egy visszafejlõdés tapasztalható ott is. Anno a képzett rakéta-mérnökök elhagyták az országot, és most nincs aki kitanítsa az új nemzedéket. Azt hiszem elég megemlíteni a Phobosz-Grut kudarcát, vagy az utóbbi évek súlyos (bagatel) rakétahibáit. Az oroszok 40-60 éves technikával nem fognak nagyot álmodni, pénz meg egyenlõre nem nagyon látszik...
"A másik dolog a privát szektor megjelenése az ûrkutatásban."
Privát szektor eddig is volt, és ami most van az sem áttörés. Ugyanúgy drága és X éves technolgiákkal repülnek. Viszont amíg nincs egy technológiai ugrás addig nem fog senki kihúzni, senki a pöcegödörbõl.
Igen társadalmi okai vannak az ûrkutatás vegetálásának, például ezek, de még számtalant fel lehetne sorolni. Most úgy látszik az embereket nem érdekli az emberes ûrkutatás haszna, politikai nyomás meg egyenlõre annyiban kimerül, hogy, a megörökölt ûripart életben tartja - mert nem akar több ezer munkanélkülit. :(
Lehet. Mellesleg nem olyan kevés azért az áttörés az elmúlt 10 évben. Gondolj csak egy egyszerû hétköznapi példára: tft, ledes kijelzõk, érintõképernyõk, hajlítható érintõképernyõk, stb. Tíz éve az utóbbi három, még sehol nem volt, de a hatásuk olyan, hogy alapjaiban kell újragondolni egy csomó dolgot, ami a végfelhasználót érinti, arról nem is beszélve, hogy át kell tervezni az egész gyártást, stb... és mint mondtam ez csak egy hétköznapi dolog. A hosszabb távú ûrutazással meg az a para, hogy a dolgok egy bizonyos módon történnek a Földön, de totál másképp a súlytalanságban és megint más lenne a Marson. Azért erre is fel kell készülni. A másik dolog a privát szektor megjelenése az ûrkutatásban. Emellett megemlíteném Putyinék ûrközponti elképzelését, mely pár év múlva felépül és beindulhat végre az új ûrverseny. Ha jól emlékszem "be akarják foglalni" a Holdat. Sõt hála az internetnek, ami 10-15 éve még sehol nem biztosított ilyen kommunikációs feltételeket, a tudósok földrajzi helytõl függetlenül társaloghatnak, bevonzódott egy halom lelkes, de annál elszántabb amatõr kutató, szóval az egész fejlesztési szürkeállomány megsokszorozódott. A harmadik dolog pedig a pénzügyi szektor megtorpanása, aka gazdasági válság. Erre most nem térek ki, de lényeget szerintem te is érzed.
Szerintem 10-20 éven belüli paradigmaváltást várhatunk, de addig még nagyon sokat kell dolgozni, hogy legyen is belõle valami.
A Marsnak a Holdhoz képest nagy elõnye, hogy van rajta légkör és van rajta víz. Az embereket nyilván olyan helyre kellene vinni, ahol a víz bõségesebb, ekkor azt csak fel kell olvasztani.
A következõt tudom elképzelni: 1. Az ûrhajós beáll egy "szélcsatornába", ahol szûrt marsi levegõt fújnak rá. Ez lefújja a por nagy részét. Innen átmegy a "zuhanyozóba" 2. A marsi nyomáson folyékony vízzel lemossák a maradékot. (Kb. 0-10 C intervallum, de esetleg lehet kissé növelni a nyomást, ha kell.) 3. Ami lefolyik, az vagy megfagy, vagy elpárolog, sõt fagyottan is szublimál, tehát már nincs baj vele. 4. Melegített, szûrt marsi levegõvel a maradák vizet eltávolítják 5. Ezután lehet bemenni a zsilipkamrába.
Az ûrkutatás, és ûrhajózás jelenleg mélyponton van, de nem technikai okok miatt. Egyrészt volt a 90' évek elõtt egy ûrverseny amikor is talicskával hordták a pénzt az ûrkutatásba. Ez a pénz most kiesik, és a pénzes idõszakhoz képest az egész lassabbak tûnik (de nem csak ez a probléma). Az ûrkutatáshoz három dolog kell: pénz, politikai akarat, és társadalmi támogatottság. Jelenleg egyik sincs meg, és sok kutató szerint kérdéses, hogy lesz még valaha. Már több mint 10 éve mondogatják, hogy majd a magánûrhajózás megmenti, nos már ideje lenne, de ne
Eltelt 10 15 év és a régen beharangozott dolgok még mindíg sehol sincsenek.
Lehet ez csak nekem tûnik így mert nem vagyok elég informált de olyan érzésem van, hogy belassultak a fejlesztések, kevés az áttörés az utóbbi 10 évben. Lehet elértek egy olyan szintet amihez az anyagtudományok olyan eredményei hiányoznak amit az LHC és társaitól várnak? A nanotechnológia sem mai gyerek de mégsincs napi rendszerességgel hír a szektórról. Aztán lehet az SG-n kívül komolyabb oldalakat is látogatni kéne? :)
A por és ember találkozásának problémája természetesen mérnöki kihívás, ami kellõ idõ, és pénz ráfordításával megoldható. Ez nem is kérdés. Milyen fejlesztésre gondolsz, úgy általában az ûrhajózás vagy konkrétan a Mars utazással kapcsolatban?
A viz nem jó ötlet de más folyadék talán. De ez még mindíg azt feltételezi, hogy megfelelõ olyan szûrõrendszert fejlesztenek ki ami nem eldobható hanem regenerálható.
Szerintem a nanotechnológia ami megoldást nyújthat, de az tény hogy rengeteg idõ még.
Mintha lelassult volna szinte minden komolyabb fejlesztés, vagy a feladatok nagy bonyolultsága vagy a krízis miatt esetleg csak úgy tûnik?
Igen olvastam róla ezt-azt, és nagyon tetszik az ötlet. Nem elképzelhetetlen, hogy ha valóban mûködik akkor ez lesz a jövõ ûrruhája ... talán úgy 40 év múlva! :( Köszi a linket!
Informatika és tudomány
