Azért ez a vizes ûrruha lemosást újragondolnám a helyetekben. A víz meg a perklorát nem jó párosítás... Egyébként meg a perklorátot lélegezni rövid távon sem kifizetõdõ, arról nem beszélve, hogy bomlik és robbanó elegyet képez (nem véletlenül használják rakéták üzemanyagaként is). És ugye ez csak egy méreg amit sikerült eddig kimutatni, de lehetnek olyan anyagok is ott ami oxigén hatására robbannak, vagy átalakulnak toxikus anyaggá. Ezekkel valódi veszélyforrások lehetnek.
Én a NG vagy hasonló csatornán láttam azt a fejlesztést ami olyan ûrruhát visionál ami testre símul, olyan a kialakítása, hogy a légnyomást maga a ruha rugalmas speciális kialakítása.
Gondolom még sehol nincs a fejlesztés a hagyományos ûrruhákhoz képest de ez szerintem változhat, amint kiforrott lesz a technológia, vagy lát benne fantáziát valami befektetõ.
A helyzet az, hogy most egy félig merev ûrruhába öli a NASA pénzét (Z-1), és valószínûleg ez lesz az elkövetkezõ 20-30 év ûrruhája. Viszont jó hír, ebbe is hátul kell belemászni, nem titkoltan az egyik ok éppen az, hogy akár külsõ egységként is használhatóvá tegyék. Azt viszont kétlem, hogy akármilyen új technológiáért a bevált ûrruhákat lecserélnék (mert, mibõl is?), a NASA-nak nincs erre kerete, és látod, hogy az ûrruhákat 30-40 év után fejlesztik csak...
azta qrva micsoda intellektüel volt az elsõ hsz tulaja... kívánom hogy legyen Darwin díjas! Ajánlom a téma után érdeklõdõknek az ûrpionír Marsal foglalkozó epizódját. Ott szépen be is mutatták mik a problémák a porral kapcsolatban. De tömören a következõ: az ûrruha mozgó forgó részei csapágyasak, és nem tudják tökéletesen elzárni a külvilágtól lévén le kell venni egyszer azaz illesztékek vannak rajta. Oda szép lassan bejut a por és emiatt egyre nehezebben fognak elfordulni ezek az alkatrészek, és a nehéz ûrruha mozgatása még nehezebb lesz. A tépõzáraknak sem tesz jót a sok por.
Tudom, de nem is kész termékrõl hanem a jövõ megvalósításáról van szó, lévén se Mars, se Hold expedíció nincs tervben monstanában.
Az irány viszont lehet jó bár párhuzamosan mennek a testre simuló ûrruha fejlesztések is ami8 sokkal nagyobb mozgékonyságot adhat a küldetésben.
Amugy szerintem a nanotechnológia ez irányú fejlestztései akár itt is legyõzheztik ezt az akadályt. Ott van például az a folyadék lepergetõ nano tüskékkel operáló bevonat.
De mire elérhetõ közelségbe kerül egy mars küldetés lesz rá megoldás szerintem. Akár egy elszívóval egybeépített statikusan feltöltött gyûrû ami a körbe veszi a zsilipbe érkezõ ûrhajóst és föl le addíg tisztítja amíg az érzékelõk szabad részecskéket telálnak.
Sõt, nem lehetne olyan töltést vezetni az ûrruha külsejébe hogy taszítsa a port?
Csak szólok, hogy az egy NASA koncepcióruha. Ahhoz, hogy valóban mûködõ ûrruha legyen, nem kevést pénzt még rá kell fordítani. És hát tudjuk, hogy a NASA koncepciótervei nem mindig valósulnak meg...
Az is jó kérdés, hogy mennyi idõt kell valójában kinn tölteniük, milyen tevékenységhez kell feltétlenül az ember, és mit lehetne helyettesíteni távirányítású robotokkal.
Ha csak kimegy, letûzi a zászlót, aztán elindül haza jellegû köldetés lesz, mint a Holdon, akkor ott nem lesz gáz a por. Max annyira lesz megterhelõ mint annak a néhány ezer embernek, akik pl nálunk a vörös iszap katasztrófában érintve voltak.
Tartósabb ottarttózkodás esetén viszont olyan állomásra lesz szükség, ahol a zsilipkamra erre fel lesz készítve. A hagyományos ûrruhákkal ez megoldhatatlan, de lehet olyan ûrruhát csinálni, ami akár taszítja a port, mert elektrosztatikusan fel lesz töltve, meg ilyenek, nem megoldhatatlan probléma.
Mint ahogy az is balgaság, hogy a por eltömi a szûrõket. Igen eltömi a rosszul megtervezett, alul méretezett szûrõket.
Nem kell ehhez olyan sok viz. Ráadásul a probléma nyilvánvalóan akkor jelentkezne ha az ürhajós éveket töltene a Marson és folyamatosan ki lenne téve ennek a hatásnak, ha viszont rendelkezésre áll a Marson egy olyan infrastruktura amivel az ürhajósok éveket tölthetnek ott, akkor nyilván nem lesz probléma néhány tiz liter extra vizbõl.
Pontosan, a következõ Hold/Marsjáró is úgy van kialakítva, hogy az úrruha mindíg kint van a fülkébõl és a hátán lévõ ajtón lehet beszállni a ruhába ami visszahajva maga az oxigén ellátási eszköz.
Amint belül lereteszelték kiléphet a ruhával. Az egyetlen gond, hogy ugyan úgy van olyan része ennek a ruhának ami közvetlenül érintkezik a külsõvel is meg a belsõ környezettel is.
Max anyi, hogy sokkal kissebb felületet kell portalanítani mielõtt bezsilipelne, ami lényegesen egyszerûbb mint egy teljes ûrruháé.
Én láttam egy dokumentum filmet ahol olyan marsi ruhával kísérleteztek amit a szó szoros értelemben mindig kívül marad. Kb arról volt szó hogy a falban volt kialakítva egy zsilip amibe bele kellett állni és utána hátul ki lehetett szállni a ruhából. Persze ettõl még a ruha hátsó részét meg kell tisztítani, de nem hiszem, hogy ezt ne lehessen megoldani.
Valamint már most is vannak olyan szén alapú nano anyagok amin jóformán semmit nem tud megtapadni. Biztos lehet olyan ruhát fejleszteni amin egyszerûen nem tapad meg a por. Szóval nem hiszem, hogy veszélyezettei a marsi expedíciókat max eltolja õket 10 évvel.
Szerintem értelmesebb lenne, ha inkább max egy Mars körül keringõ ûrállomást építenének, és azon tevékenykednének TUDÓSOK (nem pedig valóságsóó szereplõk! micsoda hülye ötlet, kb 1 hónap után kinyírnák egymást...), közben visznek magukkal néhány szondát..
Felhivnam a "tisztelt" tudosok figyelmet, hogy a mars legkore nem belelgezheto. igy szkafander nelkul mind az osszetetel mind a kicsi nyomas miatt nem celszeru csaszkalni rajta. Ha meg van urruci akkor meg mar mindegy mert annak sajat "legkore van". Zsilipelesnel meg siman takarithato az urruha. Neil armstrong-ek se furdogatyaban szokdecseltek a holdon ha jol tudom. Szerintem ez csak egy indok miert nem fognak embert kuldeni oda. Az igazi ok az, hogy vagy van ott valami, vagy ezzel alcazzak, hogy luzerek es keptelenek embert kuldeni odaig.