Véleményem szerint úgy lenne helyes, hogy meg kellene határozni azt, hogy azonos proton és neutronszámmal mennyi az atomtömeg, ezt jelezni kellene a periódusos rendszeren, plusz jelezni kellene azt is, hogy a stabil izotópokkal milyen intervallum jön ki (vagy esetleg jelezni minden izotóp tömegszámát). Nem vagyok tudós, de gondolom azok a fejesek képesek külön meghatározni.
A gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes elemek izotóparánya ici-picit más mondjuk egy tengeri üledékben, mint egy vulkáni kõzetben. Persze ez korábban is ismert volt (épp ez az egyik módja az ásványi anyagok kormeghatározásának). Csak biztos valami minõségbiztosítási tréningen már mást épp nem tudtak kitalálni a szakértõk, ezért ezen kezdtek el vitatkozni, és a végén konszenzusként egy olyan tartományt adott ki a bizottság amibe minden expert véleménye belefért. A lentebb is írtak miatt evvel persze soha senki nem fog számolni, de azért érdekes hír, és sokan valószínûleg csak emiatt gondolják végig, vajon miért is nem kerek értékek az atomtömegek, mikor a protonok és neutronok száma nagyjából az (és a többi szubatomi részecskéé meg elhanyagolható hozzájuk képest).
Hát ezt eddig is tudtuk, csak most ezt is beleírják a Mengyelejev-táblába... hm.
Vízgereblyézés.
Szerintem is elég zavaró. Tanárnak készülök. Már elõre fáj a fejem...
fix termékeknél nyilván egyet kiválasztanak az adott tartományból és azt használják. De a periódusos rendszer egy általános "táblázat" amelynek az összeset tartalmaznia kell, ezért az intervallumos jelölés. Egy specifikus esetben meg majd felkell tüntetni, hogy az intervallumból milyen értékût választottak ki, így azzal majd lehet precízen számolni.
A tartományok megadása sem túl racionális. Legalábbis én nem látok olyan alkalmazási terültet ahol szerephez jutna. Ha az ember vegyszert vesz, ott a gyártó úgyis megadja, ha meg számolni kell jobb egy konkrét érték, mint egy diszkrét tartomány (a fix érték és a tartomány szélei úgyis pontosabbak, mint a labormérlegeké). Ha meg olyan helyen kell, ahol az izotóparányok a lényegesek ott úgysem a periódusos rendszerbõl keresik ki az értékeket, hanem a nuklikártyából.
ezzel az lesz a baj, hogy marhára meg fogja zavarni a középiskolásokat. Egyébként az izotópos különbség miatt lett felcserélve anno a Tellúr és a Jód. Ha megnézzük a periódusos rendszert, akkor balról jobbra nõ az atomok tömege, kivéve ennél a pontnál, itt ugyanis asszem a jód izotópja nagyobb tömegû a tellúrénál ezért ez meg lett cserélve. Itt mondjuk csak ezrelékes eltérésekrõl van szó, ezért én sem látom értelmét változtatni a dolgokon, maximum új információt oda lehetne tenni egyes periódusos rendszerekhez, hogy akit ilyen szinten érdekel vagy befolyásol (kutatóintézetek vagy nem tudom) a számolásban, azoknak jók lesznek, de másokat...
a magnézium 24,3050 értékét a [24,304 - 24,307] váltja fel. 3 ezrelék a különbség! emiatt a 'hatalmas' eltérés miatt nem érdemes tankönyveket módosítani és a középiskolai számítási feladatok sem lesznek mások.
Talán annyi jelentõsége van ott is, hogy rengeteg számolásos feladatot tartalmaznak még az általános iskolai kémia munkafüzetek is. Csak eddig egy pontos számot kaphattak eredményül, de egy átszerkesztés megoldja ezt a problémát.
Off: Bár azért a tankönyvek átszerkesztésével óvatosan fogalmaznék, mivel jelen pillanatban is rengeteg pontatlanság található ezekben.
Példának emelhetnék ki egy ének-zene tankönyvet, amely ugyan több "verzión" átesett az évek alatt, de sajnos sok helyen az eredetileg 90-es években megfogalmazott szöveg található meg benne, ami mára már nem helyes. Azt írja ugyanis, hogy az elõzõ évszázadban...(gondolva az 1800-as évekre), miközben 2013-ban ez már nem állja meg a helyét.
Mondanám, hogy marhaság, de nem az. Viszont az is biztos, hogy az általános és középiskolai kémia oktatásban nem sok jelentõsége van.
Informatika és tudomány
