A mamut fõtápláléka a mamutfû, amely tundrai növény és télen is kikaparható a hó alól, ergo nem kell éppen koplalnia, már csak azért sem mert arra fele a tél 9-10 hónapig tart! A Kárpát-medencébõl is azért tûntek el a mamutok kb. 10-12.000 éve mivel mentek a mamutfû után, ahogy az megtelepedett az olvadó jégpajzs helyén. Csak ugyebár északon nem szárazföld, hanem tenger van s mikor a parthoz értek nem volt hova menni tovább s táplálék sem igen volt. Ezért is pusztultak ki.
ez nem a tudósok feladata eldönteni, hogy jó-e, amit csinálnak. ha meg tudnak valamit csinálni, akkor csinálják meg. ez a tudomány lényege. aztán majd a felhasználók eldöntik, mit kezdenek vele. a legjobb példa erre a maghasadás felfedezése. nem az volt a célja, hogy bombát gyártsanak, ahogy az sem, hogy áramot termeljenek belõle. egyszerûen felfedezték, megértették, majd megcsinálták. vagy az elektromosság is csak vásári mulatság volt egészen addig, míg rá nem jöttek, mi is az és hogy lehet vele világítani a sötétben. lehet hogy egy következõ jégkorszakban vagy pl a mars terraformálásakor még nagyon hasznos lesz, hogy most csinálunk egy mamutot és modern technikával tartósítjuk. akkor majd csak elõ kell venni a hûtõbõl.
Szerintem fel is van osztva mind altudományok, mind szabályozás terén. Lásd mezõgazdaság (manipulált/nem manipulált területek), állattenyésztés (klónozni nem szabad, de "ikreket" készíteni igen).
Természetesen lesznek, sõt biztos vagyok benne, hogy vannak gondok (mind etikai mind egészségügyi), ahogy te is írtad, én mégis pártolom az ez irányú kutatásokat. Tehát legyen kismamut, kádban nõt hús, növesztett szerv/végtag, 100%-ban megfejtett DNS, amibõl retrovírusok kapják ki a szemetet és regenerálják a telomerázt (biológiai óra).
Bízom benne, hogy lesznek olyan emberek is akik képesek helyes döntéseket hozni egy-egy áttörésnél. Természetesen olyanok is lesznek akik öncélúan akarják ezeket majd hasznosítani, pl katonaság.
A klónozás rutineljárás. A probléma itt, hogy nincs mit klónozni, mert nem épp a sejt. Tehát a sok töredékbõl kellene összeollózni. Ha sok töredék lenne, akkor az nyílván máshol törne a különbözõ sejtekben. Így, ha ezernyi sejtet önállóan lehetne vizsgálni, akkor összekombinálható lenne a különbözõ töredékekbõl, hogy melyik melyiknek a fojtatása.
Én különválasztanám a klónozást és a génmanipulációt. Meg a génmanipulációt is felosztanám fajta és fajok közöttire. Tehát, ha egy orosz búzafajt kereszteznek egy magyar fajtával, abból sok gond nem lehet. De, ha mondjuk egy filodentronnal, abból már igen. Mert az egyiket régóta esszük, míg a másikat meg nem. Például, ha azt gondoljuk, hogy a filodentron egyik génjétõl szárazságtûrõ lesz, közben meg valami alkaloidát is termel az a gén, amivel a rovarok ellen védekezik, mi meg bezabáljuk a biorovarirtót, és májrákot kapunk tõle.
Mindig elkövetem azt a hibát az sg fórumon, hogy próbálom röviden kifejezni magam, mert feltételezem, hogy mások értik amirõl beszélek, vagy legalábbis érteni akarják. Azonban abban valóban igazad van, hogy szúrja a szemem, hogy ennek ekkora feneket kerítenek, és ez némi kisebbségi ellenállástól nem igazán fog változni, de "Attól még, hogy így van, nem biztos, hogy jól van" Nekem nem azzal van a bajom, hogy klónozni akarják a mamutot. Tõlem elférne akármennyi a tajgán. Engem az zavar, hogy egy olyan technológiát fejlesztenek ezzel, aminek a felhasználói kicsit sem fognak törõdni semmiféle erkölccsel, és már megint több embernek ártanak vele, mint akinek használni fog. Ha törvényi szabályozással rá lehetne bírni bárkit a "fair trade" alapelveinek mindenkori betartására, akkor valóban alaptalan lenne mindenféle aggodalom bármilyen technológiai újítás alkalmazásával kapcsolatban, de mivel ez totális leányálom, így kicsit sem oktalan az aggodalom.
amit csinált az sima szkepticizmus, bár szerencsésebb lett volna mondjuk MDMA-val példálozni (ha már gyógyszerészet/drogok/orvosi kutatások).
számtalan gyógyászattal kapcsolatos dologról állították, már hogy világmegváltó, aztán vagy kiderült, hogy nem arra való mint gondolták (lsd), vagy mai napig használják, de nem lett világmegváltó (kokain, morfium), esetleg az derült ki (össejt kutatás), hogy kell vagy 100 év mire kiforrjon (1960 óta, ez idáig csontvelõ átültetésnél hasznos, ha jól tudom), de ha zavar a gyógyszerészet (gondolom pontosan tudod, hogy gyógyszerész találta fel és nem a hipiknek, meg kémeknek készült az LSD), akkor helyettesítsd be nukleáris energiával, akkumulátorokkal.
egyébként szerintem is go transzhumanizmus, de ettõl még rosszul értelmezted a kommentet
A klónozás már eléggé megy az orvosoknak, ha éppen gyakorolni akarnak, akkor ott vannak a jól bejáratott laborállatok nekik.
Viszont mamutot, gyapjas-orrszarvút, és más, aránylag nemrég kihalt, vagy éppen kihalófélben lévõ állatfajokat klónozással a legegyszerûbb egyrészt visszahozni az életbe, illetve elszaporítani. És persze ez mindenképp sajtószenzáció, akármennyire is zavar ez téged, és a hozzád hasonlókat.
Mert nincs analógia a kettõ között. Az LSD-t a hippik használták, hogy hülye vigyorral az arcukon hódoljanak a kábítószer-élvezetnek. De szívtak kendert, és mindenféle mással is éltek.
A klónozás és az õssejtkutatás viszont gazdasági célokra használatos, illetve orvosi és biológiai kutatásra szolgál.
A tudósoknak gyakorolgatniuk kell a klónozást valamin, hogy jól menjen, ehhez kell egy jó hangzatos mainstreem topic, ami bevonzza a médiát, reklámértéket csinál, befektetõket csábít, aztán a megkeresett pénzbõl meg lehet csinálni a Szigetet. Sajnos ez volt az a film, ami túl hihetõre sikerült, már ami a morális részét illeti.
Ezeket az eljárásokat összekeverni a kábítószerekkel, még tõled is erõs. Valahogy az az érzésem, hogy fogalmad sincs mit hordasz össze.
Nem is beszélve arról, hogy például az õssejt-kutatások milyen hasznosnak ígérkeznek a szervpótlások, és az idegrendszeri helyreállító eljárások esetén. Esetleg el fogjuk érni azt, hogy teljes szervezetek klónozása helyett, csak az átültetésekhez szükséges szerveket állítjuk elõ, és így nem lesz szükség a holtakból kinyert szervekre.
Amennyiben valahogy sikerül létrehozni egy komplett mamut sejtmagot, a klónozás már csak egy egyszerû technikai feladat.
A klónozás már sok helyen rutinszerû eljárás, például az állattenyésztésben is. Pár nem túl értékes nõstény állat méhét inkubátornak használva értékesebb fajnemesítésre használható tenyészállatot "gyártanak le".
Itt, ebben az esetben néhány közönséges elefánttehenet felhasználva, egy kriptozoológiai helyreállítást végeznének el.
Mikor kitalálták az lsd-t sokan azt hitték, hogy eljön a földi paradicsom. De aztán betiltották és csak a drogkereskedõknek jött el.
Na ez az õssejt, meg klónozás, meg szervkereskedelem mûfaj is ilyesmi lehet:)
pl. 2003-ból: http://www.sg.hu/cikkek/26460/klonozhato_mammutsejteket_talaltak
A Dolly birka klónozásában az a gyönyörû, hogy elõtte már voltak klónozások, csak lezárultak annyival, hogy megszületett, éldegélt, és elhunyt. Pölö Magyarországon korábban klónoztak birkát, csak nem cikkezett rajta a bulvársajtó. Ez nekem is meglepõ volt, mert amikor a Dolly szenzációszámba ment, volt egy interjú egy magyar proffal, aki mondta, hogy ezt már korábban lejátszották itthon, és hamar megdöglött, mert genetikailag öregnek számított a születése pillanatában, és Dolly sem lesz hosszú életû, valamint sok klónozás volt már különbözõ fajokkal a világ laboratóriumaiban, és az lepi meg a szakmát, hogy ebbõl most hogy lett ekkora szenzáció.
Mit enne a Déli-Sarkon egy növényevõ? Pingvint? :-) Pont eléldegélne Szibériában. Elvileg ez nem egy hólakó lény, csak egy olyan elefánt, ami kissé jobban tûri a hideget, mert van bundája. Tehát mondjuk olyan klíma megfelelõ neki, mint egy õznek. Szépen legel az erdõben nyáron, a telet meg kibekkeli egy alapos fogyókúrával. Szóval a mamut nem a havat szereti, csak egy olyan elefánt, aki kibír egy telet koplalva, ha nyáron sokat zabált.
Miért van az a képzete a legtöbb embernek, hogy a mamut egész életében csak hógolyózik a sarkkörön?
Amióta megtörtént a birka klónozása azt lehetett gondolni hogy milyen közel vagyunk ahhoz hogy bármely élõ, vagy legalábbis életképes sejt, organizmus lemásolható. Ennek ellenére emberek halnak meg pl. szervhiány miatt.
Azért ez nem semmi pontosság: "...a DNS kémiai kötéseinek fele már a halált követõ 521 éven belül lebomlott..." Pont 521 év... legalább valami +- valamennyit adhatnának.
Attól hogy egy példányt esetleg csinálnak, még nem lesz feltámasztva a faj. Minimum 2 kell belõle (egy fiú és egy lány :)), de ez nyilván nem elég egy faj fennmaradásához még mesterséges körülmények között sem. Valószínûleg tud szaporodni elefántokkal, így legjobb esetben is max. hozzájárul az elefánt-génkészlet színesítéséhez.
Azért nem éltek ezek olyan régen. Szezonálisan váltakozva tûlevelûek ágait és pázsitfûféléket ettek. Ezek pedig még most is vannak, akkori fajok képviselõi még most is vannak bõven... Ráadásul a pázsitfûfélék kb. most élik a virágkorukat, úgyhogy ezknek a fajaiból még több is van, mint akkor, nagyobb a választék.
Azért haltak ki az egyes mamutfajok, mert a Pleisztocén végi felmelegedéssel eltûnt az élõhelyük, pontosabban fogalmazva megszûnt az ökológiai "szerepük", és nem "találtak" másikat - ezt persze több folyamattal lehetne leírni. Nem azonnal haltak ki, hanem több ezer év alatt. 3-4000 éve haltak ki az utolsó populációik a Szibéria feletti szigetekrõl, ami azért nem volt olyan régen. (Állítólag az emberi vadászat is rásegített a kihalásukra, talán ezért maradtak fent tovább elszigetelt területeken, talán nem.)
Esetleg érdemes lenne ott keresgélni, feltehetõleg ott sosem olvadt fel a tetem, és nem is olyan régi. Bár biztos másnak is eszébe jutott már... Mondjuk egy 10k éves jégbefagyott tetem is fiatalnak számít DNS-konzerválódás szempontjából, jó állapotban kéne lennie a DNS-nek, ha a tetem végig jégbe volt fagyva.
Azért megnézném annak a feleségét, aki klónozással és gén-építéssel foglalkozik! xD
másik meg, a fene tudja hogy a ma létezõ táplálékokat el tudná-e fogyasztani. bár ha nem 100%-ban mamut dns-bõl csinálnák meg hanem elefánttal keverve akkor talán nem akkora baj.
Én sem látom sok értelmét a klónozásnak, amíg nem találnak egy az egyben használható szövetet. Ha már úgy kell összerakosgatni a szekvenciát, mint egy kirakós játékot, ráadásul sok benne az ismeretlen elem, akkor valóban születhet élõ mammut-szerû élõlény. De az nem mammut, így szerintem nincs értelme.
Sokan úgy vélik, hogy az õsember vadászta le õket 10e éve... Amúgy meg szerintem lehetne nekik helyet találni, akár a déli sarkon..
kihalt?környezet elintézte?Hát párhuzamos példa és technológia az lcd monitort pl. sosem teremtette meg a környezet, mégis használod.Meg lehetne találni a hasznos módját ennek is..ha bírja az éghajlatot.Itt inkább a teremtés/istent játszás miatt lehet egy "kis" fejtörés.
A fene tudja hogy mire lenne jó, de amíg nem próbálják ki nem lehet tudni. Lehet a gyapjáért lehetne tartani mint a birkát, vagy a húsáért mint a marhát, pláne ha kevésbé káros a környezetre. Meg ott az állatkert is.
Most azért nem megcsinálni valamit mert a természet már kipusztította elég nagy ostobaság, tekintve hogy az ember jelenleg komolyabban pusztít mint a természet valaha. Ha lehetõség van teremteni valamit akkor szerintem az legyen megteremtve! Az emberiség pár tagja már így is istent játszik.. a pusztítás istenét... szerintem kéne valami ellensúly.
Na és ez mire lenne jó? Ez az állat egyszerûen rég kihalt, a környezete eltûnt, a mai körülmények között már nem életképes, mivel nincs jégkorszak. Ha csak azért, hogy az állatkertben mutogassák, akkor csinálja meg saját zsebbõl az, akinek ez ennyire tetszik. Sokkal inkább olyan fajokat kéne "feltámasztani", amik az elmúlt évszázadokban haltak ki, a mi hibánkból.
A hátulütõket mindenki ismeri... ez csak bla bla. Megvan a vér, akkor meg lehetne próbálkozni is 5-10 sejttel a dolgot, a minta még mindig ott lesz nekik több dekányi szinten. A kísérlet meg vagy sikerül vagy nem.
Informatika és tudomány
