"A töltési profilt az akkugyártók adják meg, amit mindenki betart, nem a töltõ chip gyártók variálnak vele."
Szinte minden keszulek kepes lassu es gyorstoltesre. Ez joreszt a tap (pl. usb port) aramkorlatja miatt van, de akkor is tobbfele toltesi profilt jelent. A masik az, hogy a gyartok a homerseklet ertekek betartasa mellett adjak meg a toltesi gorbet es a rendszer hatarozza meg, hogy mennyire megy kozel a maximalis toltesi aramhoz/homerseklethez. Ha kimelni akarja az aksit, akkor jo messzire elkeruli, viszont ilyenkor lassan tolt fel. Ugyanilyen hatar a kisutesi minimum megkozelitese is, mivel a terheles hirtelen megugrasaval nagyon konnyu alaszaladni a minimalis feszultsegnek.
"Buck konverter nincs az akku és a készülék között, csak egy FET! Nézz már rá arra a rohadt adatlapra!"
A legtobb ti toltobol van buck es buck-boost valtozat is. Pl. a korabbi verziobol is keszult. A buck uzemmod 90%-os vagy jobb hatasfoku, de a boost az csak 70-80% kozott van.
"Mi az, hogy "amennyire tudom"?"
Meg csak az adatlapot lattam. A korabbi valtozatrol van csak tesztadatom, de azzal szivtam eleget. Nagyon rosszul viseli a tolto chip a terheles maximuma kozeleben jaratast (uzemi max, nem abszolut max.). Jelentos elettartam csokkenest okoz neki es melegszik is.
"Ez egy akkutöltés, és állapotfigyelõ chip, amint az a neve is mutatja."
A masik chiprol beszeltem, nem a monitorrol. A cikkben ket chiprol van szo.
"Nem, Li-ionnál nem vetik be. Az akkugyártó megadja a kisütési végfeszültséget, amit szigorúan be kell tartani."
Igen, csak eppen ez a feszultseg neha joval a rendszer uzemi feszultsege alatt van. Ilyenkor lehet trukkozni. Ha a tolto chipben van a boost egyseg is, akkor 1 tranzisztornyi veszteseget meg lehet sporolni, ami adott rendszeren akar +10% uzemidot is jelenthet. Persze lehet toltoaramkort es utanna egy kulon buck-boost konvertert rakni, meg kulon monitor chip-et. Szemely szerint en az egychipes megoldasokat tarton jobbnak, ahol a tolto, a monitor es 1-2 db buck-boost konverter egy tokban van. (tovabba van aksi nelkuli uzem tamogatas is, de az ma mar szinte mindenben van)
"leírom, hogy miért jobb ez a chip, mint az általános megoldások, de most nincs se kedvem, se idõm rá."
Pedig jo hosszu volt a valasz, belefert volna. Roviden leirva a monitor nezi a cella feszultseget, aramot es homersekletet terhelt es terheletlen allapotban is, tovabba idoben korrelalja a mert adatokat, tehat nem csak az aktualis meresbol indul ki. Az otlet jo, de nem annyira forradalmi, mivel ezt a feladatot korabban a keszulekek os-e vegezte (mar amelyik implementalta).
kvp:
Ejj, nem akartam többet ebbe a fórumba írni, de ezt már nem állom meg szó nélkül.
> Egy homerseklet visszacsatolast hasznalo rendszerrol van szo
Van benne külsõ NTC-hez való csatlakozás, de a kisebbik chip-nél a host feladata ezzel kezdeni valamit, és a nagyobbik is csak hõmérséklet tartományokhoz tartozó üzemmódokat definiál. Ezt nem nevezném visszacsatolásnak, amikor annyit csinál magától, hogy pl. 10C fok alatt a töltõáramot fixen leveszi a felére.
>tovabba a toltesi profilt ugy valasztjak meg, hogy lehetoleg minel kevesebb karos hatas erje a keszuleket
A töltési profilt az akkugyártók adják meg, amit mindenki betart, nem a töltõ chip gyártók variálnak vele. "káros hatás érje a készüléket"?
> Hozzateszem, hogy mukodik, de iszonyatosan sok energiat pazarol el a toltes soran egy trickle charge-os rendszerhez kepest.
> A hosszabb uzemidot egy buck-boost rendszerrel probaljak megoldani (mar a korabbi termekekben is), ami lehetove teszi, hogy a rendszer mukodesi feszultsegenel jobban kisussunk egy aksit.
Mi? Van benne integrált DC-DC átalakító (csak buck, nem buck-boost), ami a töltõ bemenetrõl alakítja ki a készülék üzemi feszültségét, és az akkutöltési feszültséget. Ez a kettõsség az egyik nagy dobása a chipnek. Ettõl mi az, aminek jobb hatásfoka van?
Buck konverter nincs az akku és a készülék között, csak egy FET!
Nézz már rá arra a rohadt adatlapra!
> A kisutesi gorbet amennyire tudom nem valtoztattak meg
Istenem, istenem, mért hagytál el engem... Hogyan lehetne megváltoztatni a kisütési görbét? Az akku rá van kötve a készülékre, és pont.
Van még egy alacsony akkufeszültség védõ FET közöttük, és ennyi. Ennek annyi a szerepe, hogy nem engedi túlságosan kisütni a charger IC az akkut.
Mi az, hogy "amennyire tudom"? Nem nézted meg, de azért kinyilatkoztatásokat teszel róla?
> Ez persze a legtobb esetben mar 70%-alatti hatasfoku es amugy sem tart sokaig es megfelelo felugyelet nelkul megrongalhatja az aksit
Ez egy akkutöltés, és állapotfigyelõ chip, amint az a neve is mutatja.
> de tobbnyire ezt is bevetik egy +10%-os aksi teljesitmeny elerese erdekeben
Nem, Li-ionnál nem vetik be. Az akkugyártó megadja a kisütési végfeszültséget, amit szigorúan be kell tartani.
A boost konverterrel való játék amúgy sem az akkutöltõ chip feladata.
A kép reklámízû, ha valaki kíváncsi, leírom, hogy miért jobb ez a chip, mint az általános megoldások, de most nincs se kedvem, se idõm rá.
Na, üdv
az ott egy 80 töltést mutató grafikon, tehát egy okos telefon amit naponta töltünk és lemerül 80 naponta 6% veszít a kapacitásából? éves szinten 27% kb.
évente új aksi, fasza jó tudni......
Nem mindegy, hogy új tipusú akku vagy sem? A végeredmény számít és 30% azért nem kevés...
Egy nagy túró az egész... Csak a töltéssel vacakolnak, szó nincs új akkuról. Sajnos.
Meg kellene gorbiteniuk a teret az aksiban mert akkor tobb energiat tudnanak benne tarolni. Masfelol ha a belsejet megforgatnak mondjuk fenysebeseggel akkor lelassul az ido ott bent ami azt jelenti, hogy a kulso szemlelo (felhasznalo) szamara megno az aksi elettartama!
Egy homerseklet visszacsatolast hasznalo rendszerrol van szo. Tehat ugy tolt gyorsan, hogy meg eppen ne susse meg az aksikat, tovabba a toltesi profilt ugy valasztjak meg, hogy lehetoleg minel kevesebb karos hatas erje a keszuleket. Hozzateszem, hogy mukodik, de iszonyatosan sok energiat pazarol el a toltes soran egy trickle charge-os rendszerhez kepest. A kisutesi gorbet amennyire tudom nem valtoztattak meg, tehat kb. ugyanannyi ido alatt merulnek le a keszulekek, csak a toltes lesz ugy gyorsabb, hogy kozben megmaradjon az aksik elettartalma. Ez azt jelenti, hogy 3 ev utan nem 50%-os hanem kb. 80%-os lesz a teljesitmeny. A hosszabb uzemidot egy buck-boost rendszerrel probaljak megoldani (mar a korabbi termekekben is), ami lehetove teszi, hogy a rendszer mukodesi feszultsegenel jobban kisussunk egy aksit. Ez persze a legtobb esetben mar 70%-alatti hatasfoku es amugy sem tart sokaig es megfelelo felugyelet nelkul megrongalhatja az aksit, de tobbnyire ezt is bevetik egy +10%-os aksi teljesitmeny elerese erdekeben. Osszessegeben ez kb. olyan mint a trabant tuning. Jobb lesz, de nem annyival, hogy igazan megerje.
Ja az elején is írja, hogy a TI-vállalatról van szó. Én kérek elnézést…
Valamiért a „nagy elõrelépést ígérnek” szöveg olvasása után kicsit nagyobb elõrelépést vártam volna (technológiaváltást az akkumulátoroknál). Bár ez is több mint a semmi…
Informatika és tudomány
