Ez baromság. Mármint az utolsó gondolatok. Az elsohoz gratulálok, ezek szerint jól neveled a gyerekeid! :)
Általában az idosebb szulok gyerekeinek van a legnagyobb anyagi és karrier-elonyuk es talán érettebbek, talpraesettebbek is, mint "fiatalszulos" kortársaik. 35-40 évesen pedig még simán lehet gyereket szulni, nevelni.
Kínában is ez a nagy családtervezés, a társadalom fõ baja. A fiatalok mondogatják is. Igaz ott a kormányt nem szokás okolni a bajokért, így a családtervezési politika és a túl gyorsan fejlõdõ közlekedést okolnak a hétköznapi bajokért.
Egy gyereknek az a nyomor, hogy nincs mit ennie, vagy nincs hol aludnia, egy felnõttnek meg az, ha öt évvel öregebb az autója mint a szomszédjának, vagy 20 nm-el kisebb a lakása, mint a kollegájának. Az életet kell tervezni, de épp a család az amit elõre kell venni, mert késõbb egyre nehezebb lesz. A sok lúzer épp fordítva csinálja: autó, lakás, nyaralás, karrier… aztán mire ezekbõl már az átlag, vagy a környezetük fölé kerülnek, akkor hiszik azt, hogy elérték azt a szintet, hogy most már bele lehet vágni egy „pénznyelõ” gyerekbe is. Csak közben eltelt 10 év. Egy 35 éves anyukának már biológiailag és mentálisan is sokkal rosszabbak az esélyei, de a éves apukák esetén sem sokkal jobb a helyzet. Aztán mire felnõ a gyerek, a szülõk már nyugdíjra készülnek, így a kezdeti veszteségek után a gyerek még társadalmilag, és gazdaságilag is szerez egy csomó hátrányt a késõbbi életére.
A nevelés nagyon kihat rá, hogy kikkel barátkozik a gyerek. Nem tudom neked mik a tapasztalatid. Nekem 10 körül vannak a gyerekeim, és nem különösebben foglalkoznak vele, hogy a barátok mit engedhetnek meg maguknak. Sõt azt vettem észre, hogy inkább kerülik a kivagyi iskolatársakat, pedig a nevelésen kívül nem sok minden gátolja õket abban, hogy felvágjanak. Az ilyen jellegû „basztatás” ebben a korban nem a gyereket zavarja, inkább a hasonló beállítottságú szülõket frusztrálja. Persze késõbb, ahogy belenõ a gyerek a társadalomba már fontosabb lesz. De addigra a szülõk is jobb egzisztenciális helyzetbe kerülnek, és többet tudnak adni a gyereknek. És ez is visszaüt arra az apukára aki késõn alapított családot. Mert aki 40 évesen vágott bele a gyerekbe, az 60 lesz (leszállóágban, nyugdíjra készülve), mire a gyereknek tényleg szüksége lenne anyagi támogatásra.
Honna tudod, hogy Kínában mekkora a korrupció? Netán te is...? Én még azt sem tudom pontosan, hogy Magyarországon mekkora. Ami pedig a kivégzést illeti: mit értesz az alatt, hogy "látványosan" meg hogy "néhány figurát"? Kínában a gyilkos Ork Rajmundka nem felfüggesztett börtönt kapott volna! Meg az a két söpredék, akik segítettek lefogni az áldozatot, hogy ez nyugodtabban üthesse, azokat se hallgatták volna el, mint itt. Említhetnék még számtalan hasonló esetet, amikor a gyilkosok nevetséges büntetéssel megúszták, vagy pl. rengeteg embert megkárosító majd csõdbemenõ ál-cégek alapítói behajthatatlanul és büntethetetlenül röhögnek a markukba és élnek a Bahamákon, míg a megkárosítottjaik, DOLGOZÓ EMBEREK, tehetetlenek, a szartörvények és a fosbíróságok a bûnözõ disznókat támogatják.
Nem mondom, hogy Kínában minden szuper, de ott nem a rongy eu dirigál meg a büdös balliberális vörösdannyk redingek tovaris..akarommondani taveresek, martinsulcok és hasonló disznók. Kínának joga van támogatni a saját iparát, nem írja elõ nekik senki, hogy vágják ki a gyümölcsfákat, vagy hogy rohasszák le és adják külföldi kézbe a vasútjaikat, vagy a repülõtereiket... hadd ne soroljam órákon át, hogy mit jelent az, hogy "nemzeti"... Neeem, nem a mostani kormányt éltetem, õk túl sok hibát követtek már el, csak sajnos nem azért csesztetik õket, amiben hibáztak, hanem azért, amit jól csináltak... és Kínában nem lehetne miniszterelnök egy büdös libatolvaj, és nekik nem a külföld mondja meg, hogy kötelezõ bevezetni az ingatlanadót és beengedni az összes analfabéta bevándorlót, hogy leszaporodják az õslakosságot és kiszorítsák, megfélemlítsék..
Az alzheimer problémát pedig majd megoldják. Nekik vannak eszközök a kezükben, nem csavart ki mindent a kezükbõl egy büdös diktatórikus únió.
Aham. Nalunk peldaul nincs a penzre bizva az egeszsegugy, meg az oktatas, aztan milyen faszan mukodnek. Tessek mar megtanulni, hogy mindennek van ara, amit valakinek meg kell fizetni! Amint valaki masok penzet kolti, rogton elkezdodik a pocsekolas, a lopas, es megjelenik a korrupcio.
"Az alapján tippelem ezt, ahogyan a bûnözõket kezelik, ahogyan a hazaáruláshoz viszonyulnak, ahogyan a vezetés az ország érdekeit nézi és nem idegen érdekeket,..."
Hogyan kezelik a bunozoket? Hogy szinpadiasan kivegeznek idorol idore nehany korrupcion kapott figurat? Kinahoz kepest nalunk nincs is korrupcio. A vezetes meg az orszag erdekeit nezi, persze. Aki szerint meg nem, az kussolhat, ha nagyon nem akar, akkor legfeljebb kenyszeritik. (Epp most kerult tiltolistara a sarga gumikacsa a Tienanmen ter evforduloja miatt.) De ugy latszik, neked erre van igenye: latszatra, es nagy szavakra. Ahogy itthon is mindenhez hozzabiggyesztettuk, hogy "nemzeti" es ettol maris mennyivel jobb. Es az emberek komolyan megeszik, hogy nekik attol jobb, ha Kovacse a haszon, Smith helyett.
Más szóval az az okos ember, aki elkerüli az agymosást, ami mást sem szajkóz: fogyassz, fogyassz.
Ha pedig meg kéne nevezni a problémát az egy szó: fogyasztói társadalom. Addig jó amíg a termelõi oldalon vagy és mások fogyasszák ész nélkül a termékeidet, (lásd: kína)azonban ha a fogyasztói oldalra kerültél, akkor megkezdõdnek a problémák, mindenféle kombinációba, amit csak el lehet képzelni.
A gyerek vállalással kapcsolatban én szerintem az igazság a kettõ között van. Mármint, röhej az, hogy Afrikában 20 gyereket is felnevelhetnek akár, itt meg sírnak, hogy nincs pénz egyre sem. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szintet sem. Ha egy országban megfelelõ szintû az egészségügy és az oktatás, és olcsón, vagy ingyenesen hozzá férhetõ, akkor nincs gond, jöhet a sok gyerek. Ha viszont ezek nem hozzá férhetõek, akkor gáz van.
A másik oldalról nézve a dolgot, olyan hogy nyomor Európában szinte nem is létezik, a lakosság igen kis százalékát sújtja csak. A gond a magas elvárásokkal van. A legnagyobb gond mégis az, hogy nincsenek rendben az emberek prioritásai. Hogy mire gondolok: az öcsém nagyjából százezret keres havonta a párja meg 25 ezret. Nem valami sok, de ebbõl még körülbelül havi tízezret dohányra költenek. Ami, lássuk be címeres ökörség. Na most õk ketten kétszer annyit kapnak, mint nagyszüleim, akik a 65 ezer forintjukból nem sokat tudnak félretenni, de mivel állatokat tartanak, így mindig jut valamennyi,ha eladnak pár vágóállatot. Például saját erõbõl az õ korukban felújíttatták a tetõt a házukon. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy nekik amikor összeházasodtak, egy ágy egy asztal és egy szekrény + a ruháik volt a vagyonuk. Azért kellett egy kicsit kaparni. El lehet képzelni.
Na és itt jön a kontraszt: unokatesóm nemrég házasodott meg, már az elsõ gyerekük is megszületett. A szülõk fejenként 400 ezret keresnek. Még a terhesség elõtt hallottam, hogy nem jönnek ki a pénzükbõl. Na, itt valahol probléma van.
+3 sport, politika (csinálják inkább megbecsülésért, történelmi jó hírnévért), vallás
Értem az érveidet. Lehet, hogy igazad is van. Annyi a különbség köztünk, hogy nekünk nincs és a közel jövõben nem is lesz gondunk a pénzzel mert tervezem az életünket ;) Igazából sosem értettem ezt a "ahogy esik úgy puffan" hozzá állást. És továbbra is fenntartom, hogy a gyereknek jobb ha nem a nyomorba hanem egy tervezett közegbe születik.
Ezt az „anyagilag nem engedhetjük meg magunknak a gyereket” dumát sosem értettem. Szerintem a gyerekekhez sok minden szükséges, de pénz nem feltétlenül, inkább csak elõnyt jelent. Mikor az elsõ gyerekem született, nem volt magánvagyonunk és nagyjából a tizedét kerestem a mostaninak, így tudom min változat az anyagi háttér. Sok mindenen, de semmi nélkülözhetõn. Persze, akinek még nem volt gyereke az simán beveszi ezt a haveroktól hallott süketséget, akik evvel próbálják indokolni, hogy inkább még eltöltenének pár évet fiatalos életstílusban. A gyereknek tök mindegy milyen körülmények közé születik, gyakorlatilag csak az számít neki, hogyan törõdnek vele a szülei.
Eeegen... ha hinni lehet a híreknek, kb. tényleg ennyit lopnak el, csak épp dollárban Meg még ami legálisan és fél-legálisan kimegy az országból... meg ami be sem jön (mert majdnem nulla saját iparunk van)
Más kérdés, hogy Kínában mi van most, és hogy mi lesz 20-30-50 év múlva. A mostani állapotok alapján én arra tippelek, hogy sokkal jobb lesz a helyzet, mint nálunk. (Az alapján tippelem ezt, ahogyan a bûnözõket kezelik, ahogyan a hazaáruláshoz viszonyulnak, ahogyan a vezetés az ország érdekeit nézi és nem idegen érdekeket, ahogyan õk (még?) nincsenek szarrá eladósítva és eu-s disznóliberális bürokraták által folyamatosan presszionálva, és még sorolhatnám sokáig) A népesedési problémákat meg lehet oldani, bármilyen mélyre süllyedt is egy ország, csak annál hosszabb idõ és annál szigorúbb módszerek kellenek.
Nem a pénz a lényeg (évente 10 milliárd dollárnyi forintocskát lopnak el ebben az országban), hanem a hozzáállás.
Mind az egyéni, mind a közösségi, mind a gyógyítói stb. Nem lenne itt semmiféle baj, ha a szolidaritás ténylegesen létrejönne, mert hangoztatni nem elég. (Azt még én is tudom.)
Kornai ír jókat ebben a könyvben (régi, de még ma is megállja a helyét): Egyéni választás és szolidaritás - Az egészségügy intézményi mechanizmusának reformja Kelet-Európában
"A jelenlegi rendszer szolidaritáson alapul, jó hogy te megengedhetnéd magadnak de a többi szerencsétlent mi a francból látnák el vagy dögöljenek meg szerinted?"
Az attól függ. Ha én állom a buli költségeit, de azért nem kerülök sorra, mert olyanok vannak elõttem a várólistában, akik ellátását ugyanúgy én fizetem, és ebbe végül én döglök bele, akkor pont leszarom a szolidaritást.
Nos, a gyerek csináláshoz nem kell sok ész, jobb helyen megy ösztönbõl is. A kérdés az, hogy az a csöppnyi ember milyen körülmények közé fog születni. És igen... jóval 30 fölött mondom azt, hogy MOST úgy látom (mert fél év múlva megrendülhetünk anyagilag) megpróbáljuk ismét. De figyelem, majdnem bevállaltuk a babát de megállt a project mert félre kellett spóroljunk a megváltozott gazdasági helyzet miatt jelentõs (!!!) összeget ja és ki kellett jönni külföldre!
Egy ilyen valtozas valoszinuleg az emberek mentalitasat is megvaltoztatna. Mar most is egyre kesobb vallalunk gyereket. Ha 35 evesen kinez meg vagy 150 egesz jo ev az embernek valoszinuleg a gyerekvallalasi szokasok is atalakulnak. Hogy a tarsadalmunk kibirna-e az atmeneti idoszakot, az nem szentseg. A tulnepesedest pedig most sem az egyre tovabb elo fejlett orszagokbeli emberek porgetik.
Persze hogy ugyanúgy ellátnak. Ugyanúgy mint bárki mást. De ha szülészeten a feleségednek csak 6 ágyas szobában a cigányok között jut hely, vagy ha viszed a gyerekedet, és vársz vele fél napot a normál eljárás szerint (had szenvedjen), akkor majd megérted miért jobb, ha a személyes szimpátia mellett más is motiválja az orvost. Ezen túl, ahogy a neve is mutatja, hálából is adhatja az ember, nem csak számításból. Persze nem kötelezõ, és nem is minden szituációban jön ki jól az ilyen szándék. Pl. gipszelés is ilyen, de ahol már többször találkozik az ember ugyanavval az orvossal, ott már meggondolandó. Aztán vannak a szarrágók, akiknek meggyõzõdésük, hogy avval tesznek jót, ha az államra bízzák a dolgot, és õk egyébként sem felelõsek a társadalmi igazságtalanságokért, de ez már inkább szocializálódás kérdése.
Az erõltetett iparfejlesztés, az erõszakos népességpolitika sokkal több embert fog érinteni, és sokkal nagyobb lesz az anyagi hátrány is, mint pár millió Alzheimer-kórban szenvedõ, akik ugyan számra sokan vannak, de az ország teljes lakosságához képest arányaiban sokkal kevesebben.
A rendszer rossz. Hiába fizetem a TB, ugyanazt a szart kapom, mint aki nem fizet semmit. A kórháznak tök mindegy, hogy a részeg hajléktalannal birkóznak az ápolók, vagy olyat látnak el elõbb, aki késõbb pénzt is tenne vissza a rendszerbe. Az ország lehúzott két generációt szocializmusban, itt nagyon jó kommunikáció kellene hozzá, hogy megértsék az emberek, hogy a fizetõs, eü ellátás, oktatás, biztonság stb. miért jobb. A nagyobb bajt abban látom, hogy a rendszer nem is enged igazi lehetõségét a komoly magánellátásokra. Persze fogorvos, bõrgyógyász, szemész stb. van, de nagy mûtétet nem lehet megvenni. Különösen, ha gyorsan kell, akkor simán rámehet az életünk a közgyógy hátrányaira. Valamint vidéken a kisebb ráfordítású magánpraxisok is viszonylag telítettek. Ahol lehet mi is kerüljük a TB-t, de a pénz nem mindig segít. Pedig mindenkinek jobb lenne, ha fizetném a TB-t és nem venném igénybe. Azt már meg sem merem említeni, hogy mi lenne, ha lemondhanték a TB-rõl, és egy kockázati biztosításba fizetném azt a pénzt. A legjobb az, hogy nem is drágábbak a magán kezelések, mint az állami. Érdemes megnézni az ügyfélkapun mibe kerül egy betegség a TB-nek, és mennyibõl jön ki ugyanaz magán úton.
Csak nem 3-5 perce van rád az orovosnak, hanem mondjuk fél óra, alapos vizsgálathoz. Nagyon nagy difi.
A hálapénzezõket nem értem. Soha nem fizettem ilyet sehol és mindenhol jól elláttak. Mondjuk utoljára komolyabb beavatkozást - gipszet - 5,5 és 10 éve kaptam. 10 éve vasárnap mentem a bp-i balesetire, mert részegen leugrottam egy fáról. Szó nélkül elláttak, még poénkodtak is egy sort. 1 óra alatt fent volt a gipsz és megvolt a röntgen. (10 éve jobb volt a helyzet, mint ma..?)
Ez mind az életmentõ kategória. Ugyanis pl. dialízis nélkül neked annyi. Erre is kiterjedne. De az, hogy pl. háziorvos engem már nem lát és semmilyen más szakorovos, akkor miért is fizetek TB-t? Magán sebészhez járok kismûtétre, magán ortopéd orvoshoz, bõrgyógyászhoz és fogászhoz is. Ha az elmúlt 5 évben nem fizettem ki összesen ezekre fél millát, akkor semmit sem. Akkor mire is vonják a TB-t? Kétszer voltam röntgenen - ott nem fizettem - de egy CT-nél 25 ezret igen, hogy ne 6 hét múlva nézzék meg a lában, hanem 6 nap múlva és én választhattam az üres idõpontok közül...
Persze, akkor csak 50x ilyen gyorsan népesedne túl a föld mint most. De csodás dolog lenne.. Ezenkívül semmire sem megoldás maximum 1 generáción át, az pedig semmit sem ér
szerintem az hogy te TB néven fizeted be, még nem jelenti hogy azt egy az egyben visszaforgatják az egészségügybe. Csak egy adónév, amivel a politikusok azt kezdenek amit akarnak.
"Az lenne a jó, ha az egészséges, fiatalos életkort sikerülne kitolni mondjuk 55 évrõl 110 évre." Azért ez elég merész kijelentés. Ki tudja milyen demográfiai katasztrófát okoznánk ezzel. Túl sok mindenre lenne ez hatással, ahhoz, hogy ezt biztonsággal megtehessük
Mindaz a mit lentebb felsoroltatok elszantsag, szaktudas, munka es PENZ PENZ PENZ kerdese. Egy hatekonyabb diagnosztikai rendeszer kifejlesztese otlet es penz kerdes. Az alkalmazasba vetel a burokratak golyoin mulik, mert a penz resze allami kiadasokhoz merten - sztem - lof*sz. Masreszrol az egeszseges eltmod sulykolasa alapveto resze a dolognak, mert amirol beszelunk - munkakepes populacio 70-100 vesen - az a 20-30 eves szemelyautok hasznalatban tartasaval egyenerteku otlet. Az anyag farad, lehet potolni, de nem biztos hogy megeri, es egy ponton tul mar nincs is ertelme. viszont egy matuzsalem autot is szepen lehet hasznalni, ha SOSEM volt TULEROLTETVE. Az egeszseges eletmod, kimelo hasznalatot jelent. En azt gondolom, hogy minden tudomanyos eredmenyen, tarsadalmi eredmenyen sem tudunk annyit hozzaadni egy idos emebr eletminosegehez, tarsadalmi hasznahoz,mint a kovetkezo szabalyokkal: fiatalkoraban megedzeni, kozepkorban okosan terhelni, oregkorban, csak okkal hasznalni. Az egynnel kell kezdeni, az allami rendszer tizedt sem tudja elerni annak amit az allam minden allampolgara egy perces figyelemmel letrehozhat, mukodesben tarthat.
Nem arra gondoltam, hogy a munkaképtelen embereket kelljen munkára rugdosni (mostanában valóban ez a trend, a nyugdíjkorhatár korlátlannak tûnõ emelése erre fog vezetni, meg arra, hogy az öreg a nyugdíj elõtti utolsó éveit munkanélküliként fogja leélni, és nyugdíja nem lesz)
Az lenne a jó, ha az egészséges, fiatalos életkort sikerülne kitolni mondjuk 55 évrõl 110 évre. Ez mindenkinek jó lenne, sõt véleményem szerint LÉTSZÜKSÉGLET az elöregedõ országok számára. Persze a hatalomba bebetonozottak számára lehet hogy mindegy, hogy milyen élet után és hogyan fordulunk fel. Nekik igy is, úgy is meglesz a 150 méteres yachtjuk
"A várólista nem poénból van. Nincs pénz minden beavatkozást elvégezni. Nem akarsz várólistát? Öregem, akkor magánrendelés és fizess. A világ nagy része így mûködik. Sajnosz az elõzõ rendszer elhitette azt sokakkal, hogy kevés pénzbõl fenntartható egy bizonyos szint. Csakhogy ez nem igaz. "
A privatizált egészségüggyel meg az a baj, hogy kevés fizetésbõl ugyanúgy nem lesz pénzed orvoshoz menni mint korábbban, az álamiban. Az államiban legalább van várólista, de a pivátban ilyen sem lenne: vagy tudsz fizetni vagy dögölj meg elvû a rendszer. Persze a várólistában is megdögölhetsz, mire sorra kerülsz, de mégis, van rá esély hogy elõbb kerülsz sorra, mint megdöglesz. Ugyanakkor egy állami egészségügyet gatyába is lehet rázni, míg egy privatizáltat csak akkor, ha a munkabéreket rázzák gatyába. Egyik sem egyszerû, de az elõbbinél elég csak annyi, ha megfelelõ garnitúra politikus kerül hatalomra és nem egy tolvaj banda.
"Ebben van igazság. Sokan csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon muszáj. Ennek azonban nyomós okai vannak. Nem részletezem, mert hosszú."
Pedig lehetne részletezni. Egy mentõs barátomnak mindig azt mondják a felelõst keresõ hozzátartozók, hogy az elhunytnak semmi baja soha nem volt, és orvosnál sem volt 15 éve.
Na baszod, ha ment volna, akkor most nem hullazsákban lenne.
Alapits egy ceget es vegyel fel idos embereket, aztan nezd meg mennyire leszel versenykepes :-) Mondhatod hogy foglalkoztassa az allam oket. Ha korbenezel barmelyik onkormanyzatnal akkor lathatod hogy azt csinalja, ami meg is latszik a teljesitmenyen. Az alapveto problema az, hogy barmennyire rugdosod a szerencsetlen oregember, egyszeruen keptelen kitermeleni meg a sajat orvosi ellatasat sem. Egyebkent is kidolgozta magat egesz eletebe, az utolso par evet hadd pihenje at.
"a legnagyobb probléma az ember maga, hogy úgy állnak az egészséghez, mint az autószereléshez, minimális karbantartás, és csak akkor mennek szerelõhöz mikor már vontatóra van szükség, aztán megy a sopánkodás"
Ebben van igazság. Sokan csak akkor megyünk orvoshoz, ha nagyon muszáj. Ennek azonban nyomós okai vannak. Nem részletezem, mert hosszú. A magánrendelés sem csodatévõ. Ugyanazok az orvosok vannak ott is, ugyanazon az egyetemen tanultak, ugyanolyan alapelvek szerint. Pont ezeken az alapelveken kellene változtatni. Engem nem szoktak azzal vádolni, hogy az USA ájult tisztelõje vagyok, de ebben a témában példát vehetnénk róluk, ahogyan ott az idõs embereket megpróbálják jó egszségben tartani (most nem a plasztikai ÁL-megoldásokra gondolok, mert annak az egészséghez semmi köze). Egyetlen hibája annak a rendszernek a társadalmi szolidaritás teljes hiánya.
Abban igazatok van, hogy nincs pénz. Ez a legnagyobb probléma. Ezért düledeznek a kórházak, és már a "körzeti" orvos is csak hálapénzért néz ránk.
Azt a pénzt elvitte az adósságszolgálat. Ez a pénzügyi-gazdasági rendszer (a kamatos hitelpénz rendszer) az, amely a bajaink fõ okozója.
A magánorvosról: Budapest környékén az összes kib**ott reumatológus a fizetõparkolási maffia kaszálási területén belül található. Azon kívül csak kóklerek. Apukunktúra meg homeopátia... azzal nem sokra megy, akinek tényleg baja van, nemcsak beképzeli. Akinek nincs nagy baja, az nem megy orvoshoz. Akinek meg van, az busszal nem tud. A taxi meg drága.
A jelenlegi rendszer szolidaritáson alapul, jó hogy te megengedhetnéd magadnak de a többi szerencsétlent mi a francból látnák el vagy dögöljenek meg szerinted?
És a várólista mégis miért lenne olcsóbb? A beavatkozást ugyanúgy elvégzik, ugyanannyiba kerül, csak késõbb. De inkább drágább, mert kezelés nélkül, az idõ elõrehaladtával általában romlik a beteg állapota. Azt lehet mondani, hogy bizonyos területeken a kapacitás hiányzik, pl.: mûtéteknél. Viszont vannak olyan helyzetek, tipikusan kiszervezett diagnosztikában (mint a CT/MR/bizonyos labor vizsgálatok), ahol a kapacitás is megvan, mégis várakoztatják a betegeket. Ha van ismerõsöd, akkor pár napon belül megvan a vizsgálat, ha nincs, akkor beírnak 2 hónapra.
"Kéne egy olyan biztosítási forma, hogy a sürgõsségi / súlyos / életmentõ esetekre kiterjedjen és ennyi. Viszont TB-t nem akarok fizetni. Semmi értelme."
És ha összeszedsz egy jó kis krónikus betegséget, (Pl. daganat, COPD, diabetesz) akkor azt te fogod finanszírozni, vagy mész a híd alá?
A várólista nem poénból van. Nincs pénz minden beavatkozást elvégezni. Nem akarsz várólistát? Öregem, akkor magánrendelés és fizess. A világ nagy része így mûködik. Sajnosz az elõzõ rendszer elhitette azt sokakkal, hogy kevés pénzbõl fenntartható egy bizonyos szint. Csakhogy ez nem igaz.
Én gyakorlatilag már csak ilyenre járok és akkor kerülök állami inzémény közelébe, amikor CT vagy röntgen van, de mivel ott is fizetek, nincs sor.
Csak tudám, hogy akkor mire fizetem azt a kurva sok TB-t mikor kvázi 0 szolgáltatást veszek igénybe, elleben éves szinte tízezreket hagytom ott az elmúlt években magánrendelésen...
Kéne egy olyan biztosítási forma, hogy a sürgõsségi / súlyos / életmentõ esetekre kiterjedjen és ennyi. Viszont TB-t nem akarok fizetni. Semmi értelme. A kisebb ügyes bajos / nem életveszélyes dolgaimmal meg megyek magándokihoz, mert ha eredményt akarok és akkor, amikor én is ráérek dokihoz menni, akkor ode kell menni. A magánrendelés délutántól estig elõrhetõ, nem kell szabadnapot kivenni, stb.
Tök jó ötletek, de a büdös életbe' nem lesz megvalósítva amíg azt a pénzt amit ezekbe bele kellene fektetni el is lehet lopni. Ahogy Darth Sith is írta, amíg ott tartunk, hogy fûtés nincs a kórházban addig ilyesmikrõl maximum álmodozni lehet. Személyes tapasztalat alapján (nagymamám alzheimeresként élte le az utolsó pár évét és kórházban halt meg) annyit mondhatok, hogy a mai körülmények között örülhetsz, ha nem a saját végtermékeidben megrohadva döglesz meg egy kórházi ágyon ha bekerülsz. És nem, ez nem túlzás.
A gyógyszeres témát kicsit kifejtve: Nagyon nem lenne jó, ha az emberek maguk adagolnák a gyulladáscsökkentõket. Fejlesztések most is töretlenek ezen a területen, és vannak nagyon hatékony szerek, de ezek elég kockázatosak. A probléma az, hogy a gyulladás egy természetes és szükséges folyamat, a regeneráció része. Ha gyógyszerekkel ezt durván leállítod, az a legtöbb esetben veszélyesebb mint maga a gyulladás. Ezért van az, hogy a hatékony gyulladáscsökkentõk csak vényre kaphatóak, az igazán nagy hatékonyságú gyulladáscsökkentõket pedig nem is adják a kezedbe, mert évente vagy egész életedben csak párszor kaphatsz belõlük.
"és kétségbeesetten érzik, hogy 60 éves koron túl egyre többet kell bemelegíteni és már csak 40 fekvõtámasz megy..." Ezen nem kétségbe kell esni, hanem örülni. Talán azért nyomatják az "egészséges életmód" dumákat, mert még attól is csillagászati távolságokra vagyunk. 20-30-40 évesek közül megnézném mennyien tudnak 40 fekvõtámaszt lenyomni. Ha jól emlékszem a középiskolai felmérésre, ennyivel már max pontszámot érsz el. A gyógyszeres dolgokat kivéve a többivel egyetértek, de a legnagyobb probléma az ember maga, hogy úgy állnak az egészséghez, mint az autószereléshez, minimális karbantartás, és csak akkor mennek szerelõhöz mikor már vontatóra van szükség, aztán megy a sopánkodás.
Meg kell szüntetni az öregedést és kész. Talán 50-100 éven belül már lehetséges.
Mind egyetértek azzal amit leírsz. Ezeknek kivitelezéséhez összesen 2 dolog szükségeltetik: pénz és akarat. Pénz egyáltalán nincs meg rá itthon de még külföldön se feltétlenül. Itthon ott tartunk az egészségügy témában, hogy jó ha nem dõl össze a kórház, nincs gyógyszer, kötszer, injekciós tû stb... Mindezt annak tükrében, hogy vödörszámra fizetjük a TB és egyéb egészségügyi járulékokat, majd ha bemész egy kórházba pár évente egyszer valami apró dolog miatt, egy vastag boritékot kell adnod ahhoz, hogy a saját adódból fizetett orvos, a saját adódból fenntartott kórházban a saját adódból megvett eszközökkel megvizsgáljon, ha épp van. Mert általában a befizetett adó nagymennyisége eldiffundál és orvosi felszerelés helyett stadion lesz belõle. De nem csak itt, máshol is. Tehát azok mellett, hogy ezek megvalósítására semmilyen pénz nincs, az akarat sem igazán van meg ott fenn. A vezetõk õszintén szólva leszarják, az orvosok jelentõs része meg el van a hála pénzekkel, neki kényelmes így. (tapasztalat, van nem egy orvos ismerõs..) Szval ha rajtuk múlik, és ez rajtuk múlik, akkor rohadtul nem fog itt semmi sem változni a közeljövõben. De nyugatabbra se sokkal jobb a helyzet...
Nagyon aktuális lenne már valami ÉRTELMESET kezdeni az idõs emberekkel. Ehhez a mainál sokkal BÁTRABB orvosi kutatások és azok gyors alkalmazása kellene. Meg kellene oldani, hogy az idõs ember ne teher legyen saját magának és családjának (meg a társadalomnak). A két legfontosabb terület: a mozgásszervi degeneráció visszafordtíása és a szellemi leépülés visszafordítása.
Vagyis gyökeresen szakítani kellene a mai szemlélettel, amely egyfolytában mantrálja az "egszséges életmód" dumákat, anélkül, hogy bárki megvizsgálná, hogy hogyan lehetne legalább azok állapotán javítani, akik egészségesen áltek egész életükben, nem dohányoztak, nem ittak, rendszeresen sportoltak, és kétségbeesetten érzik, hogy 60 éves koron túl egyre többet kell bemelegíteni és már csak 40 fekvõtámasz megy... az is csak akkor, ha nem jön hidegfront 1-2 napon belül...
Ehhez szakítani kellene egy rakás orvosi dogmával is. Például:
-- Alkalmazni kellene azokat a sportolók által eltúlzott mennyiségben szedett anyagokat, amiket doppingszernek titulálnak, és ha elhangzik a nevük, akkor az orvosok gyorsan keresztet vetnek és "távozz tõlem sátán!" kiáltásokkal elzavarják a mozgásszervi panaszokkal szenvedõt
-- Újabb, hatékonyabb COX2-es gyulladáscsökkentõket kellene kifejleszteni, valamint az eddigieket NEM receptkötelessé tenni! Jelenleg ugyanis a gyulladásos mozgásszervi panaszok (inhüvely és hasonlók) otthoni kezelésére gyakorlatilag csak az ibuprofen és a sokkal drágább diclofenac áll rendelkezésre, a meloxazin és az etoricoxib receptköteles és nem is túl erõs hatású. -- Fejleszteni kellene a diagnosztikai eljárásokat, mert egy-egy panaszfajta (itt fáj, ott fáj) mögött sokféle mûködési zavar állhat és annak is sokféle oka lehet. NEM kellene egy fájós térddel orvoshoz forduló betegre 3 méterrõl ráfogni, hogy porckopása van, mert sok embernek NAGYON nem az van! Több CT és MR vizsgálat kellene, és a hagyományos röntgent arra alkalmazni, amire alkalmas: a csonttörésekre!
-- Egyszerûbbé kellene tenni az orvoshoz (fõleg a szakrendelésekre) bejuást. A várólistákat fel kellene számolni, mert azok minél hoszabbak, annál nagyobb %-ban lesznek azok, akik be sem jelentkeznek! Vagyis a várólisták alapján megitélt betegszám annál nagyobb arányban lesz alacsonyabb a valóságosnál, tehát annál HAMISABB lesz a népegészségügyi térkép.
-- Ki kellene fejleszteni a gyógyszerek lokális célbajuttatását, például ha valakinek fáj a lapocka melletti hátizma, akkor ne az egész teste kapja a gyulladáscsökkentõt, ami az összes többi szerv számára felesleges és káros!
Végül, de nem utolsõsorban, a NEM orvosi megoldások:
-- Olyan közlekedési rendszer kifejlesztése, amit az idõs emberek is tudnak használni úgy, hogy munkára képes állapotban érkezzenek a munkahelyre. A 6-os villamos és a 7-es busz NEM ilyen.
-- A munkahelyek-lakások átlagos távolságának jelentõs csökkentése, valamint a munkahelyek számának jelentõs növelése, hogy az egyén számára legyen választási lehetõség.
-- Olyan munkahelyek, olyan munkastílus és munkatipus, amely jobban illeszkedik az emberi szervezet (beleérve a lélektani tényezõket is) sajátosságaihoz. Ma már nagyon sokféle munkát robotizálni vagy gépesíteni lehet!
És még sok más. A következõ 50 évben az az ország lesz sikeres, amely ezeket a problémákat meg tudja oldani. Amelyik nem, az meg vagy lemarad, vagy másik lehetõség: magához veszi a gyermekszám meghatározásának jogát! (ez asszem mostanában sokaknak nem tetszik, pedig elõbb-utóbb hozzá kell nyúlni, ez józan ésszel belátható, enélkül az emberiség minõségi degradációja következik be)
Informatika és tudomány
