Az engem is nagyon lekötött! Meg is lepődtem magamon. Elindultam egyik pontról a másikra, gyötredelmes volt míg odajutottam de még is bennem volt, hogy menni menni és menni kell. Aztán mikor odaértem nagyon örültem, hogy sikerült. A játék aztán valami pluszt mindig hozott, hogy a következő úticélhoz több kedvem legyen. A végén meg már azon kaptam magam, hogy elkezdtem jó minőségű utat építeni meg ilyen gyorsutazásos kötélhálózatot (nem tudom már mi volt ennek a pontos neve, de toronytól toronyig pókembereztem) a hegyek közé. Addid-addig szórakoztam amíg meg nem csináltam, hogy a hegyekbe is pár perc alatt fel lehetett menni, vagy át lehetett menni rajta. :D Majd jött a kiegészítő ahol már katapultálhattad is a csomagod, hát készen voltam nagyon.
Viszont egy kérdés ezzel kapcsolatban azért felötlött most Rage. Ha a 2. részben is ennyit kell mászkálni akkor lesz ahhoz erőnk? Ez az egész játék szerintem úgy volt jó ahogyan volt, egyszer jó volt átélni a szenvedést. A második részben én személy szerint remélem nem a sétáé lesz a főszerep.
Bercy, Mi a baj a Callistoval? Dead Space-t kerestél benne és így hogy hamarosan megjelenik már inkább azt várod? (Én így vagyok vele, és majd egy erősebb leárazáskor állnék neki a Callistonak.)
Normális, szerintem sokan vannak így. Változik az ember ízlése. Én pl a Farming Simulatorral játszottam a legtöbbet az összefoglaló szerint. 10-15 éve bottal nem piszkátam volna :) Néha az ember kicsit megfárad és kevesebb örömet lel globálisan a játékokban. Az, hogy mégis érzed, hogy végig kell vinni az meg azért van, mert fizettél érte. Nem engedi a lelked, hogy “pocsékolj”. Én is szenvedek a callistoval de azt hiszem nem fogom végig vinni. Egyszerűen nem tudom rávenni magam.
Ha sz.r egy játék, akkor szoktam ezt érezni :D Death Stranding például teljesen lekötött, bárcsak soha ne lenne vége, gondoltam. :D Míg most játszottam a COD WW2-vel először, és alig vártam, hogy vége legyen, csak a sztori miatt folytattam.
Bevallom, én a D3-at is így játszottam. Számomra az ilyen arpg-kben a fejlődés (szintlépés és jobb cuccok), valamint elsőnek a történet a mozgatóerő, ezért minden csepp xp-t összeszedek, ami a térképen van. :)
Ó de jó, pedig jó ötletnek tűnt.. Na mindegy, akkor marad a vezetékes megoldás ha PC-ről játszok / játszunk. Mint a régi Nintendos időkben amikor fut át a vezeték a szobán.. :D
Közeledek a Plague Tale 2 végéhez, és azt kell mondjam, hogy Na, végre! Egész jó lett a sztori, és visz előre a játék. Voltak benne vontatott, idegesítő részek, de most tetszik.
lwb: Értekel, de az új Diablok inkább erről a rohanásról szólnak, nem? Én csak a 3.-at játszottam végig, a 2.-at kipróbáltam, de nem tetszett annyira.. Manapság a játékok már inkább erről a rohanásról, könnyen végigjátszhatóságról szólnak, így lett könnyebb a Diablo is szerintem. A D2 pedig pont ezért lett sikeres, mert a régi mechanikát hozta és azok is megtalálták benne a szórakozást, akik úgy játszanának mint ahogyan most írtad. A 4 nem tudom milyen lesz, de szerintem a 3. részre jobban fog hasonlítani ilyen téren. Meglátjuk. Utoljára szerkesztette: blackfire001, 2023.01.10. 09:18:53
Hát pedig az ilyen diablok és klónjaik kb arról szólnak, hogy legyalulsz mindenkit. Mármint első végigjátszáskor, később lehet már fókuszálni a bossokra, de elsőre szerintem megéri felfedezni a pályát és minden lehetséges ellenséget leverni, minden kanyarba benézni. Xp-ért és persze a dropokért meg a pénzért. Végigrohanni bosstól bossig az nem az optimális módja az első végigjátszásnak, de ugye ízlések és pofonok.
Azért a vélt tömeghez igazítással szoktak rossz döntéseket hozni. Persze ez nyilván nem olyan, mint az RMAH, hogy elsöpörje őket a népharag. Mivel én az 1-gyel kezdtem a Diablót, nyilván ezért is másképp állok hozzá, mint aki visszafelé halad.
Az új feature-ökhöz kell a vezeték. Mivel amúgy is hírhedt az akksiideje, és a BT-ben nem bízom. A DS3-4 és az Xbox One-kontroller sem volt úgy az igazi, az utóbbi a saját adapterével stabilabb. A Steam Controllernek elebve hosszabbítós a BT-adaptere, és kell is neki, még így is instabilabb, mint a One-kontroller saját adapterrel.
A DualSense-t és a Series-kontrollert még csak vezetésekesen használtam PC-vel.
Elírtam... DS5, a PS5 kontrollerre gondoltam. Szeretném vezeték nélkül használni PC-hez (többet is).
Hát ehhez nekem se lenne. Egy játék számomra nem arról szól, hogy faltól falig mászkálok aztán csak lesz valami. :D
PC-hez használjátok a DS4-et? Jelenleg vezetékesen használom, de szeretném vezeték nélkül. Milyen bluetooth kiegégszítőt érdemes venni? Utoljára szerkesztette: blackfire001, 2023.01.09. 15:31:41
Nincs. De nekem nem is kell. Én úgy szoktam, hogy bal kéz a falon és megindulok körbe, aztán, ha körbeértem, akkor elkezdem a belső részeket feltérképezni és közben mindent legyalulok, amíg üres nem lesz a térkép.
Én minden diablot úgy játszok végig, hogy az egész pályát ledarálom, nem hagyok üres részt, szépen elindulok egyik oldalról és a teljes térképet végigírtom.
Talán még bosszantóbb ez a bolyongás, ami benne van, mert nincs rendes térképed, csak mész bele a nagy semmibe, és a nagy semmiben találj meg mindenféle helyeket, ahova menned kell. Na, nekem ehhez a bolyongáshoz nem lesz kedvem szerintem.
Nem is kell a saját ízlésed a tömeghez igazítani, csak azért írtam le, mert a játékgyártók viszont sanszosan a tömeghez fogják igazítani a játékaikat a nap végén.
Frusztráló az biztos, de a D3-ból hiányzik a jól értelemben vett frusztráció is, a ló másik oldala (amondjuk, az egyik az inkább a hardcore mode, nem a corpse run). Azért a corpse run előkerült még a From Software-nél vagy a Valheimben is. Csak hát a Demon's Soulsban lelkeket, a D1-ben cuccokat kehetett bukni. Amúgy a D1-ben szólóban bárhol lehetett menteni, a D2-ben meg kilépés után a városba kerül a corpse, csak ugye így a dungeon progress ugrik.
Abban viszont nem hiszek, hogy a saját játékélményemet vagy nézőpontomat a többségi véleményhez kell igazítani. És remélem, az összes játékkal sem történik meg ez. És ezt nem a coprse run miatt mondom, azt a legkönnyebb elengednem. Utoljára szerkesztette: Zóanagyvarázsló, 2023.01.09. 11:58:53
Hát, a többség véleménye feltehetően az volt, hogy idegesítő dolog visszamenni a hulládhoz a cuccaidért, mert a modern arpg-kből ez már kikerült. Mármint, hogy minden cuccod ott marad. Vannak hibrid megoldások, ahol pénz vagy xp-t kapsz vissza a hulládnál, de a cuccaid általában maradnak.
Kurastot én is utáltam az első végigjátszáskor. A D2 sokkal nehezebb alap első végigjátszáskor is, mint a D3, ez is igaz. A D3 elég chill játék normalon, nagyjából nem lehet hibázni benne. A D2-ben lehet és simán össze lehet rakni olyan buildet, amivel nem lesz vidám a játék második fele.
Én 30 évesen még jó pár játékot kezdtem azonnal újra, az volt a PS3-as platinakorszakom. Most már jobban érzem, de az igazán bejövős játékok - beleértve régi kedvenceket, pótlásokat és jobb új megjelenéseket - még most is lekötnek. A szabaidőmet viszont értékesebbnek tartom, és már jó ideje, jobban menekülök, ha azt érzem, hogy egy játék az elnyújtottsága miatt rabolja, mint régen. Eközben a co-op vagy az olyan szolgáltatások tatárként kergetése, mint a Game Pass, hajlamos a letudás irányába tolni. És persze a túltelítettség, rengeteg platfrom és játék elérhető pár kattintással a múltból és a mából is.
Régen kevesebb játékot fejeztem be, de a kedvenceket többször játszottam végig.
A D3 viszont abszolút tét nélküli (bossok ellen lehet érdemben bukni jól felcsavart nehézségi szinten), ha a kampányra mész, az 1-ben az egyik legnagyobb feszültségfaktort azt jelentette, hogy bukhatod a cuccaidat, és mehettek a kétségbeesett corpse runok. (A szezonokban tormentsokon one-hitelős pusztulgurul meg már túltolás az én ízlésemnek, nem rossz, de inkább más, mint jobb.) Húgom fiatalabb a D1-nél, de a 3 után végigment vele az 1 is, és az atmoszféra, valamint a feszültség jobban elkapta, akármilyen fapados is sok szempontból.
Nekem inkább az elcseszett, random teljesíthetetlenné váló labirintusok (Maggot Lair, Arcane Sanctuary), a stamina és bizonyos buildek verziószámfüggő életképtelenségei maradtak meg agyrémnek, nem a corpse run. Na meg Kurastot utáltam, az első két karakteremmel ott abba is hagytam az alapot, és csak a kiegészítő megjelenése után új karakterrel mentem annál tovább.
A régi Diabloban (az egyben) is így volt, vissza kellett menni a hulládhoz a cuccaidért. Ez az, amiről beszéltem, hogy egyes megoldásokon azért érződik a játék kora. A grafikát feltolták, de attól még a játék a régi maradt, 20 éves megoldásokkal.
Nosztalgiafaktor nélkül lehet, hogy nekem se jönne be ennyire.
Ezzel én is így vagyok. Mindaddig, amíg nincs meg a játék, ráizgulok, de jó lesz, aztán ott a játék, játszom vele, de rájövök pár óra után, hogy de jó lenne az a másik játék, és alig várom, hogy vége legyen ennek. De sajnos azt figyeltem meg, hogy a könyvekkel is így vagyok. Mindig azt nézem, még hány oldal van hátra, és milyen jó lesz az újba kezdeni.
Azaz, az öröm és elégedettség érzését a befejeztem, kész, vége van adja, és nem maga az út, amíg odáig eljutsz. Ez van, baj van a fejben.
Más:
Megvettem a Diablo PE collectiont. Kezdtem a második résszel, szép és hangulatos. De néhány dolgot már most utálok benne.
1. Ha meghalok, visszadob a központi hub-ba. Eddig oké. De minden fegyverem és pénzem is elveszítem, és mehetek ugyanoda vissza összeszedni, rohadt messzire akár. Aki ezt kitalálta, az teljesen idióta volt.
2. A küldetésrendszer szar. Adott egy feladat, hogy menjek mondjuk a Lost Catacombs-ba, csak épp azt nem tudom, hogy az épp merre van. Be kell barangolnom Tolnát-Baranyát, hogy megtaláljam, és marha frusztráló ez az örökös mászkálás vakon.
3. A sötét helyszíneken sokszor egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy átjáró vagy lépcső épp hol helyezkedik el, és amikor hordában üédöz valaki, egyáltalán nem mindegy, hogy tovább tudok-e ott menni, vagy falnak ütközöm a keresgélésben.
Kis eséllyel fogom ezt én így végigjátszani... Utoljára szerkesztette: Ulthanito, 2023.01.09. 08:22:14
Most vettem észre, kicsit még 2022-ben ragadtam - nyilván nem "idén", hanem "tavaly". :D
A Lost Judgment hatalmas nagy meglepetés volt nekem, nagyon élveztem. Az, ahogyan kiderült minden és ahogyan kiderítettük az valami fantasztikus volt. Megvolt benne minden ami kell. Még vissza fogok térni, mert állítólag még be is lehet benne csajozni, bár persze azzal nem akivel össze akartam hozni Yagamit. (Szerintem tudjátok kire gondolok, és hogy miért nem jöhetnek össze.) A DLC-ről nem is beszélve.
A Top 5 játékom kivételével valahogy elkapott párszor az az érzés, hogy "na most már végigjátszom, hogy kezdhessem a következőt". Mint ha az lenne a dolgom, hogy minél több játékot végigjátszak és kezd kiveszni belőlem a varázsa annak, hogy sok időt eltöltsek egy játékkal. Van valaki még hasonlóan? Éreztétek már azt, hogy valamit végig kell játszanotok és már alig várjátok, hogy vége legyen és jöjjön a következő? Normális ez? Most vagyok 30, lehet ez már ezzel jár.
Azt vettem észre, hogy jobban megválogatom a játékokat és nehezebb lekötni a figyelmem.
Witcher 3 megvan PC-re, ott játszottam végig, de temérdek mellékküldetés, kérdőjel maradt még a térképen. Most jött a patch, fel is telepítettem gyorsan, de hát na.. Nem vagyok megelégedve a teljesítménnyel, meg manapság már inkább PS-en játszok, ezért gondolkozok az újbóli beszerzésén. Még az is lehet, hogy várok vele, hátha PS Plus-os lesz. ^^ (Fő sztori + 2 DLC pipa)
Plague Tale-el kapcsolatban én is azt tudom írni amit már ti is beszéltetek, jól néz ki, de futhatna sokkal de sokkal jobban is. A sztori egyelőre tetszik, visz előre, viszont ez az irányítás kinyír. Főleg így a GOW 2 után. Komolyan mondom nagyon idegesítő, annyira rossz a mozgás, annyira darabosnak és kötöttnek érződik az egész, hogy az hihetetlen. Le is húztam a nehézséget Easy-re, inkább jöjjön össze minden elsőre és menjek végig a játékon, mert lövöldözni, harcolni semmi kedvem nincs ilyen mechanikával. Jó persze, egy sportkocsi után egy kombi annyira azért nem megy jól de megvan azért a szépsége. Könnyednek mondjuk nem mondanám, mert néha felzaklat az amit látok. Kell hozzá gyomor. :D Grafikán kívül nem tudom, hogy miben másabb mint az első rész egyelőre. Remélem lesz valami képesség, bár persze kardra (ami annyira adná magát) nem számítok. TLoU szintjét meg se közelíti, esélye sincs.
Ha azt vesszük, hogy idén mikkel játszottam (nem megjelenés), akkor nekem ez volt a 3 befutó: 1. Elden Ring 2. Lost Judgment 3. God of War 2
Volt sok jó játékélményem pedig idén.. Ezeket már könnyebb sorba tennem. :D 4. Forza Horizon 5 5. Guardians of the Galaxy 6. Ratchet & Clank 2 7. Stray 8. Chernobylite 9. Ghostwire Tokyo 10. Remnant 11. Tales of Arise 12. Thymesia 13. Far Cry 6 14. Lego Star Wars 15. The Last Guardian
A Gotham Knights is tetszett, de a top 15-be nekem nem fért be.
Nekem tetszett a Requiem meg az Innocence is, de annyira nem voltam elájulva tőlük, mint mások. Egyesek TLoU szintet emlegettek és azt már azért erős túlzásnak találtam. Jobbféle AAA cím, de az első részhez hasonlóan, aligha ezt sem fogom még egyszer elővenni.
(sg megint megőrült, valamiért ugyanazon a számon van mindkét lenti komment)
Igen, PS5-ön viszem az új változatot (Witcher 3) és azt tudom mondani, hogy a performance mód tökéletesen fut, végig szinte fix 60 fps. Biztos van ahol lemegy egy picit, de szabad szemmel én nem vettem ezt észre. Van RT mód is, de csak global illumination RT van és ezért 30 fps lesz a játék, annyit meg nem ér.
PC-hez képest a konzolverziók nagyon jól optimalizáltak. Próbáltam pc-n is, de vicc kategória az a teljesítmény. Tudom ajánlani ps5-ön, főleg ha még soha nem játszottad vagy már nagyon régen és nem emlékszel rá. Utoljára szerkesztette: lwb, 2023.01.06. 13:54:01
Jaa én is pont akartam venni egy kontrollert ami PC-hez és PS-hez is jó, örültem amikor bejelentették az Edge-et aztán amikor megláttam az árát máris elszomorodtam. :D
Nekiálltam a Pague Tale-nek, mert eléggé TOP-pos volt az év játéka választáskor. Hááááááááááááát... Most nekiállok visszaolvasni itt a fórumon, kíváncsi vagyok ti milyen véleménnyel voltatok róla. Kis lemaradásban vagyok az aktualitáshoz képest, jövő héten érkezik a Horizon 2, de a God of War 2-t még karácsony előtt sikerült végigjátszanom. Bejövős volt nagyon.
Witcher 3mat PS5-tön játsza valaki? PC-n nem fut valami jól, gondolkozok, hogy megvegyem PSre a dobozos változatot.
Ez a project Leonardo mi akar lenni pontosan? Mi célt szolgálhat?
Sztem is jobb a D2, kivéve a játékmechanikát :D D3 eléggé elrontott engem, de hangulatban meg minden másban a D2 jobb. 1-2x jó végigjátszani a Resurrectedet.
Szerintem sokkal jobb, mint a D3, de nálam ott van a nosztalgia-faktor is. Hatalmas élmény volt, hogy a 20 évvel ezelőtti mentéseimet simán be tudtam emelni a játékba pc-n. A D3 modernebb játék, a megoldásai felhasználóbarátabbak.
Sztori terén szerintem a D2 sokkal jobb. Nekem egyáltalán nem tűnt unalmasnak. Én csak sztori végéig szoktam játszani a diablokat, nem tipikus játékos vagyok, aki utána még évekig elvan az endgame-mel meg mindenféle season-ökkel. Százszor inkább előlről kezdem egy új level 1 karakterrel, mint 128. szinten grindoljak valami rúnát vagy legendary tárgyat.
Jaja, box meg pc. Grafikailag nyilván nem D2 resurrected szint, régebbi is a játék, de mechanikailag nagyon ott van. Meg a világ is jó lett, ami nekem fontos egy ilyen arpg-nél.
D2 resurrected az 2021.es eredeti megjelenés. Egyébként 1:1 a régi diablo 2 csak jobb grafikával. Én végigvittem kétszer, két külön builddel, de azért erősen érződik már rajta a játék kora, hiába a jobb grafika.
Amióta kipiccselték a sz.r frame rate-et a Grim Dawn konzolos verziójában, azóta inkább azzal vagyok el. Nyilván sokkal modernebb játék.
Hááát, én olyan sok játékkal nem játszottam, de ha nagyon választani kéne, akkor a Ragnarök után az Elden Ring.
Most gondolkodom, hogy megvegyem-e a DIablo nemtom milyen collectiont, amiben a 2. rész meg a 3. is benne van, utóbbi két dlc-vel. Csak tartok tőle, hogy a második részbe belekezdek, és fél óra után azt mondom majd, hogy na, ez kuka. A harmadik részt végigtoltam már egyszer.
Boldog Új Évet! 2022 hivatalosan is lezárva, itt az alkalom a teljesen platformfüggetlen Év Játéka listáknak. Az enyém (csak amikkel játszottam):
1. Elden Ring 2. Vampire Survivors 3. Warhammer 40k: Darktide
És kb ennyi az idén megjelent új játékokból. Remasterek meg next-gen peccsek esetén CP2077, W3, Resi2-3 remake next-gen, TLOU part 1 még felfér.
A harmadik boss és az end boss a legnehezebb a játékban. Nekem nincs gondom az irányítással, sokkal jobban fáj, hogy a reflexeim már nem olyanok mint régen.
Nekem se jött át, pedig most kapott még egy esélyt minap, látván a sok személyes GOTY listán.. Nekem off, borzalmas az irányítás, teljesen kiszámíthatatlan az analoggal kombó/dodge szenvedés - ezt a Street Fighterekben se tudtam mire vélni már anno.. Isten lássa lelkem, én próbáltam szeretni.. amúgy látványos persze, oké, de 1-2 pálya után már unalmassá válik számomra. Soha ne említse nekem senki egy lapon a soulsokkal :D
Próbáltam ezt a Sifu-t. De nem nekem való. Lehetne szemezgetni, hogy miért kell egyszer 10-en az emberre ugrani, h valami ostoba rohangálás legyen a harc, vagy, hogy tanuljak meg 20 fajta kombót, amiből maximum 3, amit értelmesen tudsz használni, vagy, h megdöglés nélkül nem lehet fejlődni vagy, h az ellenfelek mozdulatai megtörhetetlenek vagy a random gyulladásokat, miért nincs enemy lock és még lehetne sorolni. Cheap fos rá a legjobb szó.
Egy kis nosztalgiából elintéztem az előbb Wet Nurse-t. Emlékszem, hogy a legelső végigjátszásnál hogy beszartam, hogy miután levágtam, nem történt semmi vagy 15 másodpercig. Csak rohangáltam, hogy ugye meghalt, ugye meghalt, mire kiírta, hogy Nightmare Slain.
Milyen érdekes, hogy annak idején ott is bírt szívni az ember kicsit, most meg kb olyan, mintha nem is boss lenne.
Az, hogy téged nem érdekel, mióta jelenti azt, hogy senkit sem? Speciel engem is hidegen hagy, de annak a cuccnak elég nagy múltja van, ezen szerintem senki nem vitázik.
Megvettem a Sigu-t, ami szintén egy rogue like játék. Piszkosul tetszik, bár szenvedni (nem fogom lejjebb venni a nehézséget) itt is lehet :D
Az nem csít, mármint az működik a korábbi souls játékokban. Flamelurkert és OKA-ot is le lehet verni mérgező felhővel. Ha van erre 15 perced kb. Fire Giant-et az elején lehetett cheeselni azzal, hogy lecsaltad a dombról, leesett és meghalt. Nem volt könnyű, de meg lehetett csinálni. Ez már peccselték. De FG nem olyan nehéz, ha okos az ember és tudja, mire kell figyelni a két fázisban.
Volt annál valami mérgezős csít is. A többi meg lufasz kateg. Talán csak Fire Giant nem, legalábbis nekem csak az meradt meg, akinél szoptam ebből a társaságból.
Hát, ha valaki tudja az optimális utat, akkor valóban elég csak leverni:
Margit, Godrick, +1 great rune (Radahn vagy Rennala, aki könnyebb de hozzá előtte kell a Red Wolf is), Tree Sentinelek mellett el lehet szaladni, de a Draconic Tree Sentinelt le kell verni (le lehet csalni, hogy leugorjon a szikáról, de ez első 40-50 próbálkozásra senkinek se fog menni), GOLDfrey, Morgott, Fire Giant, Godskin duo (sleep cheese még működik itt), Maliketh, Gideon, Godfrey, Radagon, Elden Beast. Ez a kötelező kör.
De ehhez k jó játékosnak kell lenni, mert ha semmi extrát nem csinálsz, akkor harmatgyenge leszel már kb félúton. A többség azért elmegy flaskát fejleszteni, új fegyvereket, varázslatokat keresni, új summont, fejlesztéseket stb. Vagy csak rúnákat szerezni a szintlépéshez. Végigszaladni ezen a soron kitérő nélkül az speedrunner taktika, ahhoz a legtöbb átlagjátékos kevés.
Szerintem azok (is) opcionálisak mind, maximum a platinához kellenek. A végigjátszáshoz a szopó részeket el lehet skippelni, vagyis van olyan végigjátszás, amihez el lehet.
Az első 3 esetében, ha meghalsz, akkor visszajutsz az 1-be. Másképp nem tudsz. Ha eléred a 4-et, akkor onnantól kezdve ott lesz checkpoint és ha meghalsz, akkor ott kezdsz. Ha végig viszed a játékot, akkor utána ismét vissza tudsz térni az 1-be.
Az ER tömegjáték lett - főleg a hype miatt szerintem, de azt nem gondolom, hogy az a 20 millió, aki kb megvette, az mind végig is vitte. DeS szerintem könnyebb, de a DS1-3 se nehezebb, ha kitapasztalod. Elsőre meg az ER is nehéz, emlékezz csak a tree spiritekre, amivel te is szívtál (meg én is). Ma már simán kigurulgatom a támadásait, de első pár alkalommal szinte lehetetlennek tűnt.
Ez nem az egyetértésről vagy egyet nem értésről szól, itt élnek köztünk a példái. Pl. a kérdező :D Az ER a from játékok komfortjátéka, mindenki végigjátsza. Aztán a többit már nem. Nem tanulnak meg ezekkel játszani, csak kiyoutubeozzák az éppen aktuálisan elérhető howto-t.
Így végiggondolva a From játékait, csak egy BB vagy Sekiro folytatásnak tudnék szívből ürülni. De végül is tökmindegy, mert megtalálták azt ami senkit sem érdekel:
Mech Játék!
Zsíír! Ja...nem...
Azért azzal nem értek egyet, hogy csak grind elég az ER-ben a továbbjutáshoz. Malenia szerintem messze nem varázslóval a legkönnyebb, hanem frostbite - bleed közelharcossal,de mindegy mivel játszol, akkor is meg kell tanulnod dodge-olni a támadásait. Idézni az első fázisban meg kontraproduktív, mert csak visszagyógyul belőle.
ER-ban a főszál boss-ai közül sokat lehet cheese-elni, ez igaz, de ebben sem egyedi a souls játékok közül. Iron Golem pl legendás dark soulsban, de van még ezer más példa a többiben is. Ráadásul ER-t szorgalmasan peccselik és a tegnapi cheese-ek közül sok ma már nem megy. DeS magic easy mode, ha megcsinálod a bónuszt és kiszabadítod a boszorkányt és megtanulod a firestorm vagy mi varázslatot. Azzal tényleg easy mode a legtöbb boss.
Sekiroban nekem a választás hiánya nem jött be. Lényegében egyféle karaktert játszol és én nem igazán vagyok oda a japán mitológiáért, nem jön be ez a táj meg világ sem. Ezért nem jött be a játék sem. Még BB-ban is több a választási lehetőség, mint a Sekiroban, ha karakterről van szó, elég egyféleképp lehet végigjátszani, nincs benne külön ranged vagy magic "kaszt" pl. Mondjuk ez adta az egyedi ízét a játéknak, hogy nem középkori japán dark souls lett a végén, hanem valami új. De egyetértek veled, nekem sem a szívem csücske a Sekiro.
Én imádtam minden percét, pedig aztán kétbalkezes balfasz vagyok hozzá. Azokkal a bossokkal szenvedtem a legtöbbet, akik gyorsak, rettenetesen beragadtam az Ape első fázisában, Genichiro elő fázisában, de a legtöbb fejfájást nekem Owl Father adta, ha volt időm leülni egy órácskát játszani, a Bagoly nem lett meg. Kellett hozzá egy folyamatos 3 óra, mire a begyakoroltam/megéreztem a nulla reflexemmel. A végén Isshinnél volt még némi kapkodás, sőt az úgy lett meg, hogy már 0 heal-em volt és ott ugráltam körülötte az utolsó fázisban, aztán leugrottam a szikláról, pedig már csak 2-3 ütés kellett neki, na ott volt majdnem infarktusom :D Ám mivel itt nincs leesés halál, ha van elég hp-d, vissza rakott a csatába és nem volt kegyelem, Isshin is megzavarodott :D
Az ER-ben van eddig 40 órám kb. Ez mind terepszemle és felfedezés. Ez idő alatt nem haltam annyiszor, mint mondjuk Genichirotól, nem volt olyan boss, ami megizzasztott volna, Margit elsőre, Godrick negyedikre.... eddig, biztosan lesznek majd keményebbek is.
Ilyet én is kaptam, de szerintem akkora kamu, mint a ház. Nekem 200 órát ír, ehhez képest annyit ment a PS5 az idén, hogy lement a HFW 60 óra, a BB ismétlés 20, meg a GOW-ba tizenvalamennyi (félbeszakadt, ráuntam arra a játékra, ökörségvolt pénzt adni érte). Nemtudom honnan veszi ezeket a számokat.
Ha az ER rákényszerítené a játékosokat, hogy maléniát mindenféle csít, meg ranged attack, meg minden nélkül, meztelen seggel verjék le, akkor egy ER után sekirot enne mindenki reggelire. De nem ez történik, szóval a "lenyomtam az ER-t, szóval nem vagyok béna" érv sajnos nem valid. Gyakorolni meg tanulni kell a játékot, nem megy másképp. Ez nem.
Unalomig ismert, de: learn, adapt, overcome. Az ER annyiba más, hogy ez kihagyható, és végtelen grindfeszttel pótolható, de az nem szórakozás, csak bénázás. A Sekiro alapvetően nem olyan könnyű, de nagyon rövid, az egyik legrövidebb from játék(55-60 óra volt a platina). Bár mai szemmel mindegyik az. Bloodborne-t vettem elő az év elején egy újrajátszásra, 20 óra alatt lement az összes bossra. Ha ilyen supereasy módú fromjátlék kell, arra ott a Demon's Souls remake. Abban is van varázsoló mint a ER-ben (easymode), ráadásul abban bossok sincsenek igazából, ráadásul a hangulata is jobb (szerintem) mint a sekironak. Az ER tele van beépített csalással, a játék része hihetetlenül könnyű a többi from játékhoz képest, csak a játék nagy, sok a felfedezni való, leginkább emiatt lehet rengeteg időt beleölni. Önmagában semmit nem mond el, hogy 200 órát tettél bele, az eltelhetett úgy is, hogy nem tanultál belőle semmit, és ha ennyiore nem megy a sekiro, akkor valszeg ez is történt.
Na most biztos sokan nem lesznek velem egy véleményen, de ez a Sekiro nekem valami borzasztó nagy csalódás.
Elden Ringbe én is beletettem közel 200 órát számomra az év játéka ezen felbuzdulva gondoltam Sekiro is hozza majd a From Software minőséget és ha már kimaradt korábban vígan fizettem ki érte a pénzt. Bár ne tettem volna..
Sok játékosnak már az Elden Ring is túl sok ami a nehézséget illeti, de én úgy voltam vele ez még az égészséges határ. Kitartással, kellő karakter fejlesztéssel még ha nehezen is, de lehet előrehaladni benne.
Nem érzem úgy, hogy én vagyok a béna elég időt belefektettem a Sekiroba is, de ez számomra már olyan szinten abszurd nehézségi szint, hogy megöli az élvezetet. Egy játék fő célja az lenne, hogy szórakoztasson ez pedig csak frusztrál. Igazságtalanul nem fair,nehéz a fejlesztés lehetősége is leredukált. Jó reflexek kellenek, hozzá, ha egyszer benézed annyi. Kamera is borzasztó, nem egyszer azért haltam meg mert, beakadt egy sziklába vagy bokorba..
Tudom, hogy végigvihető kellő kitartással, de számomra mostanra már totál kinyírta a szórakozást, töröltem is csak azt bánom, hogy nem kérhetek már rá refundot.
PlayStation Plus Extra and Premium
WWE 2K22 | PS4 Far Cry 5 | PS4 Far Cry New Dawn | PS4 Far Cry Primal | PS4 Mortal Shell | PS4, PS5 Judgment | PS4, PS5 Yakuza: Like a Dragon | PS4, PS5 Yakuza 6: The Song of Life | PS4 Middle Earth: Shadow of Mordor | PS4 Middle-Earth: Shadow of War | PS4 The Pedestrian | PS4, PS5 Evil Genius 2 | PS4, PS5 Adventure Time Pirates of the Enchiridion | PS4 Ben 10: Power Trip | PS4, PS5 Gigantosaurus The Game | PS4 Pillars of Eternity II: Deadfire – Ultimate Edition | PS4 Worms W.M.D | PS4 The Escapists 2 | PS4
Nekem Lost Judgment, Judgment és FF 7 Remake lett a top 3 de ezeket feleségem is végigvitte szóval játékonként 2 végigjátszás. Amúgy Elden Ring-el játszottam idén a legtöbbet, de azt PCn nem konzolon.