Nem véletlen, hogy Venezuela Kuba nagy barátja lett. Õk megveszik a termékeiket, és viszont, Venezuela elfogadja amit Kuba adni tud. Ez persze roppantul bosszantja az USA-t, hisz nem mûködik az embargó elég jól Kuba ellen, ezért valahogy meg kell büntetni Venezuelát, és politikailag elszigetelni, támadni a vezetõt, a lakosságot ellene hangolni. Ami persze ahhoz vezet, hogy a két ország megint szorosabbá teszi a szövetségét, az USA persze még jobban toporzékol. Így megy ez.
Azért ne keverd a Kínai és szovjet ökörséget a Venezuelai dologgal. Dél-Amerika esete egy igen komplex történet. Az USA egy csomó késztermékre extra vámokat vetett ki, míg a nyersanyag vámját alacsonyan hagyta. Ezért például Chile csak paradicsomot szállíthatott az USA-ba, ketchup-ot nem. Csak saját maguknak termelhettek esetleg. Aztán, ezzel párhuzamosan az USA követelte a piacuk megnyitását, és bejöttek a nagy késztermék gyártó cégek, és tönkretették a hazai konkurenciát, és felvásárolták õket. Így esett, hogy most már a nagy cégek kezébe került még a Chilei termelés is. Ezt azután a földvásárlás követte, mert a termelõk nem dolgoztak elég olcsón. Nosza, tegyük tönkre õket is. Így már minden ami csak egy ágazathoz tartozott egy cég kezébe került. Más ágazatokban más cégek játszották el ugyanezt. Tehát ott maradt egy rakás Chilei, aki már föld nélküli, és az adott területen csak egy adott cégnek dolgozhat. Túl sok a munkaerõ: csökkenhetnek a bérek. Ismerõs?
Ez a venezuelai olajra is nagyrészt érvényes. Embargókkal sújtott, elszigetelt országok gazdasága még jó hogy nem fejlõdik. Sok esetben az embargó nincs is kimondva, egyszerûen csak nem veszik a termékeiket át, mert pl. az a diktatúra támogatása lenne, vagy más hasonló indokkal lejáratják, szalonképtelenné teszik az adott ország termékeit. Ugyanez Európában úgy néz ki, hogy megtiltják azt hogy az állam a hazai termelõt támogatja, de azért nyugaton megvédik a piacaikat. Hogyan? Tömegmanipulációval. Nincs olyan hónap, hogy ne jelenne meg olyan hír a médiában (amit aztán hetekig fújnak), ami a kelet-európai áruk alacsony minõségét hivatott hirdetni. Sok helyen nem is kell, mert már eleve a lakosság csak a hazait veszi.
A kapitalizmus mindig egyforma, csak a környezet miatt némileg eltorzul. Az alaptörvények mindig ugyanazok. Egy kapitalista csak annyi kedvezményt ad a munkásainak, amennyit muszáj. Amit a szakszervezetek és a társadalom ki tud kényszeríteni.
Alaposan tévedsz. Amirõl te beszélsz, az háborús jóvátétel volt. Részben a nyugati szövetségesek, részben a Szovjetúnió felé, illetve még Jugoszlávia, Románia, Csehszlovákia, Lengyelország felé.
Ehhez hozzájön a háborús pusztítás, ami cirka az országvagyonának fele volt, Ezenkívül a hadbalépéskor a nyugati bankokban, illetve a külföldön található magyar vagyont az illetõ országok lefoglalták. Ez körülbelül olyan 12-20 millió dollár jelentett, amennyire meg tudtam állapítani. Plusz amennyit hadizsákmányként elhurcoltak az oroszok a háború folyamán. A háború után a szovjetek maguknak követelték azt a magyar zsidó vagyont, amit elõtte a németek foglaltak le. Ugyancsak hadizsákmánynak nyilvánították a német tulajdonú magyarországi cégeket is. Ezenfelül a magyaroknak kellett ellátni a megszálló csapatokat, ami nem volt olcsó, mivel az elején a Vörös Hadsereg cirka egy millió fõ körül állomásozott az ország területén, és még '56-ban is kb. 170 ezer körüli hadsereget állomásoztattak nálunk.(Az '56-ban megmozgatott szovjet erõk összesen 218 ezer fõt tettek ki, és nem minden megszálló csapatot vettek igénybe hozzá. A többit a környezõ országokból hozták.)
Pontosan nem tudtam összeszámolni a jóvátétel teljes összegét, de nagyságrendileg minimum 300 millió dollár értéket fizettek ki a gyõzteseknek. Az évek során a szovjetek által elszállított gépészeti, mezõgazdasági és többi termék és a megszálló hadsereg ellátását kitevõ értéket nagyságrendileg legalább 3 milliárd dollárra becsülöm.
A jóvátétel kifizetése ráadásul nagyon megterhelte az ország gyártókapacitását is. Egyes becslések szerint csak a kiszállított villamoserõmûvi felszerelések a teljes ipari kapacitás 10-15%-át tette ki.
Kissé lebecsülöd a mezõgazdaság fontosságát, és az iparét is. Azontúl hogy nem is léteznénk nélkülük, a szolgáltatóipar sem létezne nélkülük. Ott van az élelmiszerek forgalmazása, tárolása, kereskedelme. Ezeket mindig a szolgáltatások körébe számolják, holott mezõgazdaság nélkül ezek sem lennének. Azután nézzük a mezõgazdaság hatását az iparra, mint megrendelõt! Nem kellenek traktorok? Jármûgyártás, acélipar csökken. Nem kell mûtrágya, fólia,hûtõház, szárító , szecskázó, csávázó gépek? Vegyipar csökken. Nem véletlenül adnak olyan óriási mezõgazdasági támogatásokat az egész világon. Mert jól tudják, hogy nem csak a GDP menne össze vagy tíz-húsz százalékkal, hanem a munkanélküliség is megnõne ugyanannyival. De nem is ez az igazi ok. Hanem az, hogy mezõgazdaság nélkül a külkereskedelem masszívan deficites lenne, mert a vetélytársak persze boldogan árasztanák el a piacukat a saját termékeikkel, ahogy az részben Magyarország esetében is történt.
És akkor a szolgáltatások: mindig csak kiegészítõ tevékenységek, amik az elsõ két szektor megrendelésébõl élnek. Banki szektor sem sokáig húzná egy termelés nélküli világban.
Egy értelmes világban a munkaidõt újra megfeleznék, mint annak idején a 8x8x8 nál. A technológia törvényszerûen munkahelyeket számol fel, nem lenne ezzel semmi baj, csak épp letojják. Majd ha túl sok lesz a nyomorgó és a munkanélküli és felgyújtják az audigyárat a cibbankot meg a teszkót majd akkor meg csak lesnek, hogy hát ez mégis miféle dolog? Elõbb utóbb ez lesz a vége.
A SZU ezt csinálta, lerabolt a KGST országokat. Mégis összeomlott. Nyersanyag készleteken ült, de technikia elmaradottság és a balfasz ideológájuk miatt nem tudták kitermelni. Kína is hol volt, amíg nem nyitott? Sehol. Nézd meg, hogy Kuba és Észak-Korea hol tart. Venezuela olajkincsen ül és hol tart...?
Na ennyit arról, hogy mire képesek balfasz vezetõk balfasz ideológiával...
A valasz a kaptializmus, ami miatt a nyersanyagokban gazdag orszagokbol olcson elvittek a fizikai eroforrasaikat, majd dragan kaptak kesztermekeket. Valojaban a globalizmus egy kozel nulla osszegu jatszma, csak a nyertesei hajlamosak elfelejteni, hogy hany vesztes van.
Jelenleg tobbet termelunk mint amennyi eroforras fenttarhato modon kinyerheto. Tobbet fogasztunk, mint amennyi eroforras fenttarthato modon letrejon es tobbet szennyezunk, mint amennyit a bolygo meg hosszu tavon elbir. Ha nem sikerul a jelenlegi a Fold bolygo altal meghatarozott korlatokon tullepnunk, akkor egy ido utan elfogynak a nyersanyagok, elfogy az elelem es a szennyezes miatt kipusztul a Fold bioszferaja. Persze ez a jelenlegi nagytokeseket nem erdekli, de az atlag embert sem.
Aha. Akkor hogyan lehet, hogy ezen források birtokában egyes országok és ideológiai berendezkedésû országok szarra sem vitték, mikor fürödtek a nyersanyagokban és mai napig a nyersanyag exportból élnek...?
Részben igazad van, csakhogy a 60-70-es évek jóléti fejlodését nem a szabadpiac hozta, hanem a konnyen elérheto eroforrások elszívása. A konnyu novekedés az újabb teruletekkel (pl. exgyarmatok), a nagy háború utáni lehetoségekkel; és az olcsó energia, a sok új olajmezovel, foldgázzal produkálta azt az illuziót, hogy milyen f@sza a kapitalizmus, pedig az csak likviditást adott ehhez a folyamatokhoz. Ezek a beruházások addig nohetnek, amíg elérik a bolygó teljes kizsákmányolható kapacitását (pl. novekvo okológiai lábnyom) vagy átlépik az energiakitermelés-csúcsot, azután a rendszer osszeomlik. Az utóbbit folyamatosan elodázzuk K+F-fel, de az elozo problémát csak novelni vagyunk képesek. A novekedésbol adódóan lehet és volt is olyan néhány-generációs lufi, amikoris a sok pénzzel, munka nelkul még sokkal tobbet csinálsz, csak ezt máshol valakik megszívják, mert ok energiával (pl. befektetett fizikai munka) fizetnek ezért, jellemzoen sokan. Ez a két pont olyan messze van egymástól, hogy az embernek eszébe sem jut keresni az osszefuggést.
Már hogy lennének életképtelenek? Nem kell 200 évet visszamenni, elég mondjuk 60-100 évet, az akkor "szolgáltatások" a maiakhoz képest mondjuk úgy, hogy nem voltak. Mégis felszántották a földeket mûholdas navigáció nélkül, sõt még tudta is minden parasztember, hogy melyik az õ foldje. Gépeket is tudtak gyártani, az azóta felfejlõdött gépgyártás elõtt is (kérdés, hogy a kutatás-fejlesztést hova soroljuk: az iparhoz vagy a "szolgáltatásokhoz"?)
Az TÉNY, hogy minden termék, amit felhasználunk, ipari-mezõgazdasági eredetû. (a mobiltelefon is, ami lehetõvé teszi a telefonálás nevû szolgáltatás igénybevételét) Szerintem nem lehet éles határt húzni az ipar-mezõgazdaság és a szolgáltatások közé, és nem is érdemes.
"Természetesen semmit sem tudsz a kapitalizmus alapvetõ sajátosságairól, hiába élsz benne. Mindegy..." Asszem, csak gyorsolvasással futottál át a hozzászólásomon. Természetesen tudom, hogy mi a "kapitalizmus".
Azért tettem idézõjelbe, mert kapitalizmus és kapitalizmus között kb. akkora különbség van, mint a dugás és a verés között.
Az a kapitalizmus (és nemcsak a gazdasági, de a társadalmi-politikai oldala is), ami a nyugaton (leginkább Nyugat-Európában) a 60-70-es években mûködött (igen! MÛKÖDÖTT, méghozzá kiválóan) nos az a kapitalizmus köszönõ viszonyab sincs azzal a szenny gyalázat rongy rendszerrel, amit (ki tudja miért, talán a tömegbirkák megtévesztése céljából) ugyancsak kapitalizmusnak neveznek.
Ez a mostani kapitalizmus közelebb áll a kannibalizmushoz, mint a 60-70-es évek nyugat-európai kapitalizmusához.
A kedvesem, es en hanem is gyarimunkaskent de otthonrol dolgozunk mar egy jo ideje. Sok az elonye de megvan a hatranya is. Azonba mar letezik az otthonok megfigyelese is, ugy hogy ha eljon az ideje akkor majd torvenyesen is megfigyelik az otthonodat, legalabb is a munkaido alatt. Ekkorra mar a tarsadalmak annyira atlesznek nevelve, hogy ebben nem is latnak semmi kulonoset. Ez ugyan ugy megfigyelheto ma is a liberalis vilagban. "Semmi rejtenivalom nincsen". Nincs mert mar barom lettel, folvetted az allati eletstilust, es meg errol tudomasod sincs. Legalabb meg a kilencvenes evek elott, tudatban ellenaltunk, mara mar a tarsadalom nagyretege ateset a marxista agyatultetesen. Maskeppen hogyan is lehetne elkepzelni, az emberiseg hordaba tartasat?
"Itt" Lehet ott úgy van, de a világban máshol nem nagyon. Ma már nem csak az a termék amit a kezeddel meg tudsz fogni. Az természetesen igaz, hogy mezõgazdaság nélkül nincs semmi, de ez nem csökkenti a mai gazdaságban a szolgáltatói szektor fontosságát. Mondjuk a távközlési szolgáltatók (telefon, internet) nélkül a mezõgazdaság is rögtön összeomlana. Nem olyan egyszerû ahogyan te elképzeled. Nagyon sok összefonódás van, például te fontosnak tartod a termelõ ipart, de valószínûleg ma azok életképtelenek lennének a különbözõ szolgáltatások nélkül.
"Persze, mert ha nincs gyár nincs az embereknek pénze... hallott itt valaki a szolgáltató iparról? A legtöbb ember ott dolgozik!"
És ha mint most is, a gazdaság nem hoz létre új értéket, azaz nem állítanak elõ iparcikkeket, illetve a mezõgazdaság nem termel, a szolgáltatóipar becsukhatja a boltot. Alap gazdasági tény. Ha nincs tej, akkor nincs mit eladni a boltban, illetve ha nincs pénz, mert nincs munka, akkor nem tudsz tejet venni.
Itt nálunk tömegével mentek csõdbe a kisvállalkozások, mert az embereknek nincs pénzük a szolgáltatásukra. Nem a szolgáltatóipar látja el a gazdaságot, hanem az alapvetõ termelõ ágazat. A mezõgazdaság és az ipar. Ez olyan közgazdasági alaptétel, hogy nem értem, miért nem ismered.
Persze, mert ha nincs gyár nincs az embereknek pénze... hallott itt valaki a szolgáltató iparról? A legtöbb ember ott dolgozik!
ugy latom itt mindenki pesszimista forgatokonyvel dolgozik. realista forgatokonyv szerint azonban, ha megteremtheto a tavgyartas akkor lesznek olyan inkubatorhazak, ahol internetes megrendelessel lehetove valik "targyak gyartasa", pusztan bekerulesi arert, nem kell hozza plusz toke. ha lesz ra eleg kis es kozepes vallakozo aki le akarja gyartatni a piackepes arujat akkor lesz ket dolgunk. egy nagy befektetest igenylo folyamatosan hasznalatban levo uzem ami csak energiat igenyel, meg karbantartast, illetve a karbantartok fizeteset, illetve egy talalekony vallakozoi reteg aki legyarthatja mind azt a sz*rt amiert fizet a piac, es ehhez nem kell egy Microsoftot alapitania es felfutatnia. eleinte valszeg egy kis piac lesz, az itt munkat nem talalo dolgozoknak es csaladjuknak generaciok allnak rendelkezesukre hogy alkalmazkodjon az uj munkaviszonyokhoz, kepezze magat, talalekonyan piackepes munkat keressen maganak. en azt mondom hurra!
miota az egyszeru embert kiturtak a foldjerol, masoknak dolgozik, olyan dolgot allit elo ami nem kozvetlenul az o igeneyeit szolgalja, nem motivalja. ebbol a kiut a vallakozas, amikor kozvetlenu a sajat penzedert kepzed magad, gurizel stb. egy olyan vilag a hol a dolgozok nagy resze vallakozo egy boldogabb vilag lesz.
aki nem ugrik ra alehetosegekre, az tovabbra is sirankozni fog, mint Pityu az obviban akit kihagytak a bujocskabol,. de az ilyen megerdemli.
ollee!
Bizonyos ertelembe ez mar meg is valosult azzal, hogy a gyarak 90%-a Kinaban van. Europai szemmel nezve mindegy, hogy van egy teljesen automata gyar EU-ban vagy ugyanez Kinaban ha szinte anyagarban jon a termek. Az embereknek hosszu tavon marad a kutatas fejlesztes ahol vegtelen mennyisegu munka van.
"Képzeljük el, hogy egy országban"
Ez volt a szocializmus alapelve. Marmint, hogy mindenki dolgozik, ezert egyenloen van elosztva a munka es mindenki annyit kap amennyire a szuksegletei fedezesere szuksege van. Sajnos nem igazan valt be, pedig eleg sokaig probalkozott vele tobb orszag is. A nagytokesek kiiktatasa meg mukodott, de az emberek az anyagi haszon lehetosege nelkul jellemzoen nem rendelkeztek eleg motivacioval, hogy dolgozzanak, ezert a termeles emaradt a kivant szinttol. Az automatizalas erre jelentene megoldast, de ezzel az a baj, hogy amig a vilag tobbi resze a profitmaximalizalasra hajt, addig lehetetlen vagy legalabbis eleg nehez egy szocialista rendszert fenttartani, foleg ha az adott orszag ra van kenyszerulve a kulkereskedelemre. Onnantol szinte csak ennek a kulkereskedelmi merlegnek az elojele szamit es ha nem pozitiv, tehat az orszag nem kepes toket es megtermelt javakat elvonni a vilag tobbi reszetol, akkor bedol. Erre jelent megoldast egy allamkapitalista rendszer, ahol az allam mintegy vallalkozkent lep fel es minden erejevel segiti az allamon beluli, lehetoleg allami tulajdonu cegek sikeret. Persze ez sokszor fasizmussal jar egyutt, de attol meg mukodik. Ilyen rendszer van most Izraelben, Kinaban es valami hasonlot akarnak kiepiteni Oroszorszagban es nallunk is. Ez alapvetoen elvezethet egy belso szocialdemokratikus rendszerhez, ami kifele kapitalista. Ha kepes a tokemozgasokkal osszevont kulkereskedelmi merleget pozitivban tartani, akkor az adott orszag egyre gazdagabb lesz, ami az allami rendszer es a tokes osztaly nagyreszenek felszamolasa miatt az osszes allampolgarnak jo. A nyugati tokes vilag ertheto modon ellenszenvvel tekint erre a berendezkedesre es tobbnyire megprobalja poltikai vagy katonai uton felszamolni. Ehhez kihasznalhatja az esetleges belso feszultsegeket is, mivel az orszagon beluli tokes reteg nem nezi jo szemmel a vagyonanak allamositasat, tovabba a szegeny retegek es a kisebbsegek egy resze vesztese ennek a folyamatnak, mivel a korabbi segelyezes helyett munkra vannak kenyszeritve. Ez a nyugati vilag baja jelenleg Kinaval, Oroszorszaggal es kis mertekben Magyarorszaggal is.
ps: A nyugati tokes vilag alternativaja a fenti megoldasra az, hogy a lakossagbol csak azok jutnak munkahoz, akik nem fizikai munkat vegeznek (mernokok, orvosok, stb.), mig a lakossag tobbi reszet nyomortelepeken taroljak. Ez a folos lakossag megfelelo folyamatok (ehezes, jarvanyok) segitsegevel lecsokkentheto a tokesek altal meg elfogadott szintre. A felvazolt rendszer problemaja a lakossag esetleges fellazadasa, ami konnyen vezethet egy politikai atrendezodeshez. Ez utobbira jelenleg nem tudnak jo megoldast, a nyugati demokraciak es azok szocialis intezkedesei pont azert tudnak fennmaradni, mert a tokes osztaly fel a lakossag esetleges haragjatol. Ez egeszen addig stabil rendszert eredmenyez, amig a politikusok kozott nem kerul hatalomra valaki aki nem a tokes rendszer kiszolgaloja, hanem a nepet kepviseli (azaz polulista). Innentol eleg konnyen alakulhat ki szocialista vagy allamkapitalista rendszer is, viszont a tokes reteg mindket esetben elveszti mind hatalmat, mind tokejet, sulyosabb esetben eletet is.
Óriási gigalájk! Nem mellékesen, talán most van lehetõségünk elõször és lehet utoljára is, hogy Bergengócia felépüljön. Ha nem így lesz akkor az embernek annyi...
Természetesen semmit sem tudsz a kapitalizmus alapvetõ sajátosságairól, hiába élsz benne. Mindegy. Ha a termelékenység a duplájára nõ, akkor nem a munkaidõt csökkelntik a felére, hanem az alkalmazottak számát. A bérük nem fog nõni, sõt összeségében a felére csökken. Mert a haszonmaximalizálás a fõ cél.
A rendszerváltás óta cirka a munkaképes lakosság fele nem talál munkát. A maradék egy része bújtatott munkanélküli, vagy papíron foglakoztatott, de a valóságban látszatmunkát végzõ, egy része meg a rendszer alacsonyabb szintû haszonélvezõje, azaz érdemtelenül túlfizetett.
Egy apróság kimaradt: amikor a dupla termelkékenység miatt a napi munkaidõt a felére csökkentik, akkor TERMÉSZETESEN az órabér is a duplájára nõ, így a havi keresetek változatlanok. Csak a gyengébbek kedvéért magyarázgatok.
Olvasgatván a hozzászólásokat, itt is visszaköszön a szokásos sablon: ha nem lesz szükség az emberi munkára, akkor mindenki munkanélküli lesz és nyomorogni fog... blaaa... blaaaa.... nem lesz fizetõképes kereslet, leáll a termelés, stb...
Nos, ez a JELENLEGI hatalmi-társadalmi-gazdasági rendszer logikája. Azé a rendszeré, amely az utóbbi 22 évben szétprivatizálta a magyar ipart, lerabolta az emberek többségét, szétverte az oktatást és az egészségügyet, lenullázta a közbiztonságot, visszájára fordította az "igazságszolgáltatást", megtöltötte a köztereket hajléktalanokkal, koldusokkal, nyomrultakkal, tönkreteszi a középosztályt (igazi LÁTHATÓ ÉS ÉRTHETÕ OK NÉLKÜL), ráerõszakolja nyugat-Európára a bevándorló kb. írástudatlan ám csótány szaporaságú milliókat, amely tömegek tönkreteszik a még megmaradt társadalmi szolidaritási szolgáltatásokat (egészségbiztosítás és nyugdíjrendszer) és még soroléhatnám nagyon hosszan.
Ennek a szenny poliotikai-társadalmi-gazdasági rendszernek a gondolkodásmódjából KI KELLENE LÉPNÜNK.
Képzeljük el, hogy egy országban (legyen Bergengócia) a lakosok fogyasztását (étel, ruházat, építõanyag, háztartási gépek, jármûvek, stb...stb...) ugyanaz a lakosság mondjuk napi 8 óra munkával termeli meg.
Egyszercsak hirtelen jön az arkangyal, és csettint egyet. A termelékenység a duplájára nõ. Mivel a bergengóc kormány észnél van, hirtelen leszállítják a napi mukaidõt 4 órára. A termelés NEM VÁLTOZIK az elõzõhöz képest. A fogyasztás (életminõség egyik fontos eleme) VÁLTOZATLAN MARAD. NEM LEPIK EL HAJLÉKTALANOK ÉS MUNKANÉLKÜLIEK AZ UTCÁKAT.
Aztán az arkangyal látván hogy sikeres volt az elsõ csettintés, odamegy és megint csettint egyet. Megint a duplájára nõ a termelékenység.
A bergengóc kormányzat -- mivel nem vadliberális disznób**ókbólk áll, ellentétben a mostani világ-pénzhatalommal -- gyorsan cselekszik, és megint felére csökkenti a napi munkaidõt. Az össztermelés továbbra is változatlan, tehát a fogyasztás is. Az életminõség is. (utóbbi azért, mert Bergengóciában nem kémkednek a lakosság után, nem nyalogatják a bûnözõ söpredéket, és a kormányzat nem a szabadság megnyirbálását és a középostzály elsorvasztását tekinti fõ feladatának) Továbbá: Bergengóciában nincsenek reklámok, nem a keresletet próbálják a kínálathoz igazítani, hanem fordítva: azt gyártják, amire a lakosságnak ténylegesen szüksége van. Nem cserélgetik a hülyegyerek-telefont félévente, nem dobják ki a ruhákat pusztán divatból, stb...
Egy ÉSSZERÛEN ÉS EMBERSÉGESEN mûködõ társadalom-gazdaságban a robotizálás NEM hoz létre munkanélküli tömegeket!
Nincs értelme más területre átképezni a feleslegessé vált munkaerõt, mert nem lesz fizetõképes kereslet rá. Tulajdonképp a gazdaság alapját a termelõágazat adja. Ha az nem tud, pontosabban nem kell alkalmaznia nagy létszámú munkaerõt, amely ezért fizetést kap, akkor a szolgáltatóipar kapásból csõdbe megy. Annak sem lesz fizetõképes piaca. Azaz, hiába képezik át a bányászt masszõrnek, ha nem tud fizetõvendéget keríteni hozzá. Itt nálunk is csõdbe mentek például a fuvarozók(10-bõl 7-8) mert a mostani válságban az emberek nem adnak elég munkát nekik. Alig van költöztetés, nincs pénz új bútorra, építõanyagot sem szállítanak. Akinek mégis kell valami ilyesmi, megoldja okosba, pl. kihozatja a kereskedõ teherautójával, vagy bérel egy utánfutót.
önmagukat tudósnak kikiáltott sg fotelhuszárok ilyenkor nagyrészt azt a tarthatatlan magyarázatot szokták bedobni hogy a gyártó sor elöl kiszorított munkásokat majd átképzik más szakterületekre, olyanokra amit gépek nem tudnak elvégezni.
hát persze majd több száz millió ember átképzi magát divatvezérnek bankigazgatónak géptervezõnek stb stb stb. -.-''
A Foxcon egy millió robotot akar beállítani a kínai rabszolgák helyére. Egyrészt ugye azok ugyan drágák, de csak egyszer kell kifizetni az árukat. A karbantartásuk meg nem igazán drága. El lehet számolni költségnek. Adót, járulékot sem kell fizetni utánuk. Másrészt nem mennek szabadságra, nem kell pihenniük idõnként, nem hisztiznek az alacsony fizetés miatt, nem fognak kellemetlen feltünést kelteni az öngyilkosságaikkal, és betegszabit sem követelnek. De még öltözõ, háló meg WC sem kell. Nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, és még szakszervezetük sincsen, ami balhézik ha hatékonyabb(hosszabb munkaidõ-ugyanannyi, vagy kevesebb fizetés mint rég) munkaszervezést talál ki valamelyik íróasztalhuszár.
Az más tészta, hogy ha nincs az embereknek pénze, akkor a terméket sem veszik meg, mert nincs mibõl. Azaz hosszútávon az egész automatizálás teljes gazdasági csõd. Mint ahogy a technológiai fejlõdés fel fogja számolni a kapitalizmust is. A napóleoni háborúk idején 20 ember körülbelül 24 élelmét tudta megtermelni. Most kb. 6 ember termeli meg 100-nak az élelmét. Ha ezt leszorítjuk 0-ra, akkor ugyan van 100 emberre való élelmünk, de senkinek sem lesz rá pénze, mert nincs bevételük, hisz nem dolgoznak. Ott fog az élelem megrohadni a raktárakban.
Nyilvan a gyar odarak egy 50 millas robotot azert, hogy Jozsi bacsinak ne kelljen besetalnia.
Az irodai meló is megoldható otthonról, ebben az országban mégsem terjed, mert a pszichopata kisfõnököknek az jelenti a kielégülést hogy személyesen baszogathatják a dolgozókat.
Ez nagyon jol hangzik, de szerintem a vege az lesz, hogy meg tobb munkahely szunik meg. Mert ha egy gyarban annyira inteligens gepek dolgoznak, hogy mar tavfelugyelettel is minden megoldhato, akkor mar csak egy lepes, hogy a tavmunkast szoftverrel helyetesitik. Es csak arra kell majd harom ember, hogy 24 oraban ellenorizek ezt a szoftvert. Ez nem volna baj, csak vegul minden munkajovedelem aze a par embere lesz, aki a robotokat birtokolja, a tobbi 7 milliard meg ehen doglik.
Max építenek egy robotot, aki ember nélkül is ellátja a feladatait.
A melós meg mehet a nyomornegyedbe, mint felesleges bioselejt. Aztán az üzem tulaja, vagy ad nekik annyi kaját, meg ezt-azt, hogy nyugton maradjanak, vagy állandóan retteghet az éhes emberek lázadásaitól.
Itt inkabb arrol van szo, hogy lesznek berelheto gyarak, ahol a gepeket es a karbantartast biztositja a tulaj. Ezt barki (ceg/maganember) kiberelheti es tavvzerlessel azt gyart rajta amit akar, abbol az anyagbol amit a gyarhoz odaszallittat. Aztan a kesztermeket megkapja vagy tovabbkulik a kovetkezo gyar fele. A gond ott van, hogy sok esetben emberekkel meg mindig olcsobb dolgoztatni mint gepekkel, tovabba a merethatekonysag miatt jobb ha egy gyarban par dologbol gyartanak sokat, mintha folyton at kell allni mas termekekre. Amugy az otlet mukodokepes, csak jelenleg gazdasagilag nem eri meg.
De nem te viszed be a cefrét, és agy amatõr bûn rossz pálinkát tud fõzni még jó alapanyagból is, és ha pocsék az alapanyag, akkor egy mesterfõzõ se csinál egyebet egy kerítésszaggatónál.
Tök fölösleges. A karbantartókra helyben mindenképp szükség van, a felügyeletet is el tudják látni, amíg nincs munka. Két légy egy csapással. A prof meg elméleti ember, az ilyen képes túlbonyolítani mindent.
"Mitöbb, nem is kell a gyár alkalmazásában állni, az online közösségi hálózatokon keresztül beállíthatjuk a lézervágókat és a háromdimenziós nyomtatókat, elkészítve a számunkra szükséges kütyüket." Na ez a kulcsmondat! Otthonról a pógár, olyan autót, konyhaszekrényt, papucsot gyártat magának amilyet szeretne! De nem lesz õ alkalmazott (!!!) Annyi történik, hogy az iparban (is) egyre kevesebb lesz az alkalmazottak száma, mert gépek dolgoznak helyettük. Ilyesmi van/volt a mezõgazdaságban is. Mégis igazán olcsón termelni a mai napig kiszolgáltatott, alacsonyan bérezett "biorobot"-okkal lehet. Eme robotok száma még a technológiai fejlõdésnél is gyorsabban növekszik világszerte
Nem mellesleg ez az egész távkezelõsdi nem másra kell csak hogy még olcsóbb munkaerõt találjanak, anélkül hogy a telephelyet kiszerveznék oda. Így most kell pár karbantartó, és probléma megoldó, a többi kezelõ meg Indiából (akik 3x annyian vannak mint a karbantartók) hazavisznek fizetésként feleannyit. (mint a karbantartók).
Ne õrülj meg!
Az általad látott CNC-üzemben a melós már nem arra kell, hogy esztergáljon, marjon. Azt elvégzik a gépek. Tulajdonképp az egész rendszer-vezérlés megoldható egy hálózattal is. A gépek automatikusan letöltik a rendszervezélõ számítógéprõl az aktuális alkatrészprogramot, aztán hajrá. Viszont ha eltörik egy esztergakés, vagy túlságosan felhalmozódik a forgács, kell a felügyelõ ember, hogy rendet tegyen. A nyersanyag befogása a gépbe és a kész darab eltávolítása egy manipulátorral megoldható, így azt nem is említem.
Ezekt a rendkívüli beavatkozásokat távfelügyelettel meg nem csinálod.
Nem teljesen hülyeség. Még ha nem is minden területen lesz alkalmazható az emlitett technológia, de nem tartom kizártnak, hogy szépen lassan kizárólag az agy felismerõ és problémamegoldó képessége miatt embereket fognak használni robotok irányítására. És szépen lassan egy bazi nagy 180 fokos képernyõ alatt fogunk feküdni, zselésedik a hasunk, ráadásul majd még sz*rni se kell felkelni. Személyesen láttam angliában CNC gyárat, ahol CNC gépek gyártották a CNCket. Mig a szem ellát csak gépek voltak melyeket gépek pakoltak. A talajra szines csikok voltak festve, azon közlekedtek a robotok. Volt kb 30 ember akik az üzemzavarokat voltak hivatottak elhárítani, CNC megmunkáló pedig nagyjából 250db volt. Vendéglátóink állítása szerint évente 330 napot dolgoznak megállás nélkül a gépek. Persze láttunk "hibázó" robotot, a szorterbe kicsit mellé tette az elkészült alkatrész, a másik robot pedig rányúlt, ugyhogy volt recsegés meg vészstop, de 2 perc alatt 5 ember újra mûködésre birt az egészet. Hidd el nekem csak azért dolgoznak még emberek, mert a robotok "hülyék". A leesett villáskulcsot az ember kipiszkálja a szekrény alól is, a robot erre annyit tud, hogy If Not (villaskulcsinholder) Then GenerateErrorMsg(what_the_lofasz);
Szerintem ez egy ökörseg. Egy gyárban nem a cnc beállítása csak a munka. A gépeket figyelni kell a beragadt anyagot el kell távolítani, anyavot mozgatni, stb. Ráadásul majd azért fog esetleg állni a termelés mert Józsi otthon bealudt a tv elõtt? Ha meg olyan gyártósorok lesznek ahol még a mûszaki problémák is automatikusan javíthatóak lesznek akkor már egy szaros cnc beállításra sem lesz szükség mer a tervrajz majd tartalmazza, onnan már ember sem kell mint kuli melós.
Informatika és tudomány
