Most bele lehet kotni a szemantikaba, hogy a "hirdetes" a reklam szinonimaja, meg gondolom nekik is van marketing osztalyuk, ami ugyanugy penzbe kerul, ergo kell rendelkezniuk nem nullas marketing budzsevel is, de ez most lenyegtelen...
Az pedig, h a termékek fele marketingre megy onnan van, hogy ezen a területen dolgozok.
Anekdotalis bizonyitek... valami forras a nagyobb piaci szereplokrol jobb lett volna, de akkor szamoljunk:
Ha csak azt vesszuk, hogy ugyanannyit koltenek gyartasra, mint marketingre (bar szerintem te az eladasi ar felere gondoltal), akkor - a te logikad szerint - az jon ki, hogy ebben a negyedevben kizarolag az iPhone marketingjere kozel $1mrd-ot koltottek.
Az lenne oximoron, ha azzal hirdetne, hogy nem hirdet. -_-
Megengedõ logikával ezt is meg lehet magyarázni, de szándékosan fogalmaztam inkább úgy, hogy "nem költ reklámra", mert az minden egészséges értelmezésben logikus. Senkinek sem fizetnek azért, hogy terjedjen a hírük, de attól még ha kiadnak egy közleményt, ami utána szájról szájra megy, az attól még hirdetés. Költségmentes hirdetés. Tehát nem költöttek erre a reklámra, ingyenes hirdetik magukat. Ha ez neked oximoron, értelmezd újra.
Az pedig, h a termékek fele marketingre megy onnan van, hogy ezen a területen dolgozok. Persze cége válogatja, mennyit épít be az árba ténylegesen, a nagy multiknál viszont az 50% az az aranyszabály, amivel gyakran telibe trafálsz. Ami ettõl eltér inkább kivétel. (De természetesen létezõ kivételek, hisz a reklámköltség is fontos profitmaximalizáló tényezõ.)
Másolnak és? Ha úgyanaz van benne minek fizesek érte többet.
Ha mindenki toluk rendel es elmaradnak a fejlesztesek, akkor mit fognak masolni legkozelebb?
A gyogyszeriparban is hatalmas gond ez, merthogy mekkora tetel egy tabletta legyartasa? Par cent.
Es mekkora koltseg egy molekulat tomegtermelesre alkalmas allapotba hozni? Milliard dollarok.
és most miért fizessem én meg a fejlesztési és reklám költségeket? Nekik erre nincs szükség felkerül több nagy oldalra, lerendeled küldik és ennyi.. Na bum. Másolnak és? Ha úgyanaz van benne minek fizesek érte többet. Persze vannak hülyék és ezt is megmagyarázák.
R&D-nél sokkal fontosabb költség a marketing. Az adja igazából a költségek felét.
Honnan jon ez az adat?
azzal hirdeti magát, hogy nem költ reklámra
Ez egy oxymoron :)
Mindazonaltal mennyit koltenek R&D-re? Ketlem, hogy annyit, mint az SEC vagy az Apple. Kozel sem.
R&D-nél sokkal fontosabb költség a marketing. Az adja igazából a költségek felét.
Az Oppo márka egyedül azzal hirdeti magát, hogy nem költ reklámra, és attól olyan olcsó. Az Oppo 5 kb fele annyiba kerül mint a Galaxy S4 (120 ezer forint a 220 ezer ellen), miközben majdhogynem ugyanolyan vasból készül. http://europe.oppostyle.com/find-5/8-find-5-white.html
És ez egy teljesen reális árkülönbség a marketing nélküli és az azzal felfújt ár között.
Ezen a kommenten azért tudtam jót kacagni, mert az én 1. generációs Nexus 7-em 2 hónap 7 nap után "szét esett" :) Konkrétan be se lehet kapcsolni szinten gallyra ment.
Persze az Asus 2 év garanciát ad, szóval a kissé lassú szervíz után kaptam újat, ami azóta is (kb 7 hónap) tökéletesen szuperál. És még mindig nem kell aggódnom a garancia miatt se.
Hát egy pár helyen már szétszedték az iphonet és az S4-et, mindkettõ elõállítási költségét jóval magasabbra tették mint 30e forint - és akkor még a support, hivatalosságot bele sem számoltad, mint ahogy a fejlesztési költségeket sem. Kínaiak most már elég szépen tudnak másolni, de ha nekik kell fejleszteni akkor megáll a tudomány...
Nocsak, nocsak.... sikerült körberajzolni az A7-est ilyen hamar? :-D
Igazad van fizessünk 2x többet érte :) Az a módja. Ha beszarik máshol szervizelnek hónapokig, kinai kicseréli neked.. pedig még kirendeltetsége sincs. 1 csúcsmodel telefon elõállítási költésge 30e ft. Nem egy cikk írt errõl. Kinai márka adja ezt 50-60ért. Samsung és a többi 180ért. bravo.
kínai és kínai között is nagy a különbség
olcsó húsnak híg a leve, akkor is ha falusi
ProgServ, na igen, de mi Apple-pártiak tudjuk, hogy az iOS-közök nem csak hardver és szoftver, hanem egy kontextus is. Így aztán nem igazán hat meg, ha néha alkotnak valahol valami combosabbat (idõlegesen, mivel késõbb gyártmány naná hogy könnyen überel egy korábbi gyártmányt).
Kontextus alatt adatszinkronizáció számtalan elõnyét kell érteni. (gy.k.)
Miért esne szét ? ez akkora baromság. Legtöbb tábla és telefon kinában vagy koreában készül. Az hogy más rajta a logó a te baromságod hogy kifizetsz egy 10ftos cimkét
Samsung szerintem akár holnap is bele tudna tenni 64 bites procit bármelyik telefonjába. A kérdés az azhogy az Android mikor fogja támogatni, mert amíg nem addig nincs sok értelme beletenni.
A 4.4 KitKat még tuti nem fogja támogatni 64 bitet.
Akkor már inkább nexus 7, drágább, de tutira nem esik szét 2 hónap múlva.
Ez mar azon az arszinten van, hogy impulse vasarlas is konnyen lehet belole. Az elobb majdnem rendeltem egyet, de kozben elgondolkoztam, hogy mire hasznalnam... es nem rendeltem :)
A kerdes az, hogy kijon-e zaros idon belul egy gyarilag teljes desktoppal szerelt android-os megoldas.
Sokkal nagyobb kerdes, hogy az hogyan fog majd tudni elterjedni, amikor a jelenlegi alkalmazasok GUI-ja a touch paradigmara epul es amugy sincs sok olyan alkalmazas, aminek ne lenne jobb alternativaja desktopon vagy barki is annyira vagyna ra. Az ar pedig nem minden, az OLPC project sem lett fenyes siker.
Lassan az atlag arm-oknak is lesz annyi erejuk mint egy kisebb x86-osnak. Ez fontos a desktop jellegu felhasznalas terjedese szempontjabol. Tovabba minel szelesebb korben terjed el az uj technologia annal megfizethetobbe valik. Ha van alajuk hardver, akkor elobb utobb a megfelelo desktop jellegu alkalmazasok is terjedni fognak. Onnantol pedig tenyleg csak nagyon keves embernek kell x86-os desktop pc. A kerdes az, hogy kijon-e zaros idon belul egy gyarilag teljes desktoppal szerelt android-os megoldas.
Informatika és tudomány
