Most pedig képesek vagyunk erre pár percig. És ez annyit jelent, hogy ez repít egy pár tonnás kabint, amit ûrhajónak hívunk, és az üzemanyag meg sokszáz tonna volt. Az ûrsiklónál 3000 tonna volt az üzemanyag?
Ammá kint van kolléga. Mert a NASA azt mondja. Mer mondták már mások is korábban, de mégis csak a NASA-é, és õk nem szerették volna bebukni, hogy mégse. Inkább nem szótak semmit két évig, mert a fenese tudhassa, hogy visszatér-e a napszél, mert ott az szeszélyes, és mégse ott van a határ. Úgyhogy csak bölcsen hallgattak, és most megmonták, hogy már tavaly kilépet a naprencerbûl.
"Ami a rakéta hátulján kijön az sokkal lassabban halad mint 300km/sec. Ha egy ló 40km/h val tud futni hiába kötsz magad elé 10.000 lovat akkor is csak 40km/h val fogsz tudni menni."
Tévedés hegyek a köbön. Egyrészt a tized százalék az pont ezrelék, tegát semmilyen hiba nincs a cikkben, másrészt egy rakéta nagyobb sebességre tud gyorsulni, mint a rakétából kiáramló gázok sebessége. Gondolom az okoz neked félreértést, hogy azt hiszed, hogy a rakéta úgy mûködik, hogy a kiáramló gáz úgy hajtja a rakétát, mint téged a cipõd, hogy nekitámaszkodik a láng a vákuumhoz, és eltolja ía rakétát. Ez nem így van. A mûködési elv az, hogy a rakétának és a hajtógázoknak az eredõ impulzusa végig azonos, ezért, ha valamit kidobunk hátul, a megmaradt tömegnek, azaz a rakétának a sebessége megnõ. Gyakorlatilag az is gyorsítana egy 15km/s sebességgel haladó úrhajón, ha téged a hátuljához kötnének, és kihugyoznál a szkafanderbõl pár km/h-val. Vagy mondjuk eldobnál hátra egy pöttyös bögrét, miközben ki vagy kötözve az úrhajó hátuljába. Ha meg az elejére kötnének, és letolt gatyával a menetirány felé finganál, az lassítaná az úrhajót. Persze ebbõl csak a pöttyös bögrés manõvert élnéd túl, mert ott fent letolt gatyával hugyozni és fingani sokkal veszélyesebb, mint kihajolni a mozgó villamos ablakán.
"300 000 km/s a fény sebessége nem? Egy ezrede nem egy tizede."
A 0,2% az meg két ezrelék, ami 600 km/s. A szökési sebesség meg 537-re lett kiszámítva. Szóval pont frankó a cikkben a szám százalékban, ha tizedes pontosságig mennek el a százalékokban. De kerekítés nélkül 0,179%.
Nem azon van a lényeg hogy mennyi idei tartana elhagyni a galaxist (mert a szökési sebesség elméleti szempontból érdekes), sem arról hogy a cikk írója egy apróbb fordítási hibát vétett(sõtt inkább csak kicsit figyelmetlen volt mert az eredeti cikkben valóban a fénysebesség ezrede nem tizede szerepel (csak figyelmetlenség mert aki ezt le tudja fordítani feltételezzük már hogy tudja a különbséget a thousand és hundred szavak közt)). A probléma sokkal inkább az eredeti cikkben van. Ami a rakéta hátulján kijön az sokkal lassabban halad mint 300km/sec. Ha egy ló 40km/h val tud futni hiába kötsz magad elé 10.000 lovat akkor is csak 40km/h val fogsz tudni menni.
persze, mert a földrõl is úgy juttatjuk ki a világûrbe a dolgokat, hogy felgyorsítjuk szökési sebességre, és ... bullshit!
Ki se merem szamolni, hogy ha sikerulne is elerni az 537 km/s -t vajon mennyi ideig tartana elhagyni a galaxist.
A Bussard ramjet technologia nem igenyel feltetlen antianyagot (mivel hajthato fisszios es fuzios rendszerrel is), viszont az elvi hatara olyan 0.8-0.9 c korul van, raadasul a jarmu elejen talalhato elektromagneses kollektor a szembe jovo anyagot is eltakaritja, tehat egyfajta pajzskent funkcional.
ps: A star trek-es hajok is ezt az egyebkent letezo technologiat hasznaljak impulzus hajtomunek es egy vasimr hajtomu valojaban a Bussard ramjet rendszernek a hajtomu komponense. (ezen kivul kell meg egy tetszoleges reaktor es egy Bussard kollektor az uzemanyag utanpotlashoz es a jarmu vedelmehez)
"Tudom, hogy õrült ötlet, de (...)" a The Physics of Star Trek-ben olvastam. :D
"(...) akkor ki tudunk juttatni egy ûrhajót a galaxisból". A 30000 évet pár tízezer évvel alig meghaladó idõ alatt? (Mert kb. 30k fényévre van a Föld a Tejút legközelebbi peremétõl, ha jól tudom.)
Attól, hogy nem most fogjuk elhagyni a galaxist, elméleti tudásként hasznos lehet (gondolom).
A hír lényege: pontosították a harmadik kozmikus sebességet. Ami csillagászati szempontból izgalmas. Sajnos az emberek többsége nem értette meg, hogy nem azon a fél mondaton volt a hangsúly, hogy hú most elhagyjuk a galaxist - annak a célja nyilván az volt, hogy szemléltesse az eredményt.
A Marsig nem tudunk elmenni, de már a galaxist akarjuk elhagyni... :D
A meghajtás csak az egyik probléma. Tegyük fel, hogy van egy hajtómû, ami képes felgyorsítani közel a fénysebességhez. De mi van a sugárzással, a részecskékkel, meg a kisebb és nagyobb törmelékkel, meg egyéb obiektmokkal amelyek épp útjába esnek az ûrhajónak?
300 000 km/s a fény sebessége nem? Egy ezrede nem egy tizede.
Informatika és tudomány
