"The device supports only one file format, which is PDF.
Sony says that it will be field trialing the device at several Japanese universities later this year. Sony’s goal is to offer the tablet commercially by the end of its fiscal 2013. That would be somewhere around May of 2014 according to reports."
Meglatjuk bevalik-e. Viszont egy szines kijelzoju android-os tablet-hez kepest iszonyat buta, de legalabb vekony es konnyu. Egyebkent az emlitett 3 hetes uzemido szerintem csak kikapcsolt wifi-vel erheto el.
"Ellenben a színes videó lejátszársa is alkalmas e-paper nem fogyaszt többet mint a sima epaper. Mind a kettõ bistabil, csak a videó lejátszásra alkalmas az gyorsabban vált képet. Olyan mintha másodpercenként 24* lapoznál. Ha állóképet nézel akkor nem fogyaszt. Ha lapozol fogyaszt. Ha filmet nézel akkor sokat lapozol... ennyi."
Igen, csak eppen masodpercenkent 24-et lapozni sokkal tobb energia kell mint amennyivel az lcd-k vagy az oled panelek mennek, pedig azok jellemzoen konstans 60 pfs-el mennek. Egy epaper kijelzo 1-2 fps felett nem gazdasagos, akkor inkabb oled, az olcsobb es szebb is a kepe.
"ami mondjuk mini-hdmi bemenettel ráköthetõ lenne akármilyen tabletre"
A hdmi nem stopclock-os, tehat folyamatosan jon rajta a jel, atlag 60-200 fps-el. Ha eleteszunk egy differencialis aramkort, ami buffereli es felismeri azt amikor nem valtozik a kep ket frissites kozott, az tobb eroforrast igenyel mintha inkabb butan 60 fps-el frissitenenk. A legtobb videokartya meg nem arra van tervezve, hogy kepes legyen hdmi-n jelezni, hogy most ismetelt kep jon, tehat a statikus uzemu kijelzoket nem kell frissiteni. Viszont erre a celra egy bluetooth link pont jo vagy az uj intel thunderbolt, amiben mar van stopclock-os videocsatorna tamogatas is. Tehat az otlet megoldhato, de eleg sok fejlesztest igenyel es nem biztos, hogy vegul olcsobb lesz.
ps: Ha mar tabla meretu szovegolvaso, akkor lehessen mar ra jegyzetelni. Marpedig ez toll tamogatast es a tollat koveto nagysebessegu kepfrissitest igenyel. Innentol meg jobban jarunk egy oled-es vagy lcd-s tablet-tel. Az ebook reader-eknek ugyanaz a jovojuk mint a walkman-eknek/diskman-eknek vagy a dedikalt medialejatszoknak es az ultrakompakt (szappanos doboz) fenykepezogepeknek. A legtobb telefon es tablet ma mar kepes ezeket kivaltani egyetlen keszulekben.
van olcsó, ismeretlen márkájú színes olvasó. én sem vennék márkásat, sosem.
Kindle DX-et nézegettem egy darabig, de rengeteg munka lementegetni online oldalanként a képregényeket, utána Calibre-el konvertálni, csak hogy el is tudjam olvasni végre. Androidra van rá tökéletes alternatíva, ami egybõl online jeleníti meg ezeket vagy le is lehet menteni offline olvasásra a kiadványokat különbözõ konvertálgatás és szutykolás nélkül. Viszont ezeket nem lehet telepíteni az eddig megjelent 10"-os modellek egyikére sem -.- PSP-n szenvedtem ilyesmivel egy ideig még a kezdetekkor, soha többet. Nagyon nagy ötlet lenne viszont egy e-ink kabát, ami mondjuk mini-hdmi bemenettel ráköthetõ lenne akármilyen tabletre mintegy külsõ megjelenítõ. A tablet ereje megmaradna, olvasni, rss-t követni tökéletes, videót nézni pedig ott lenne a default kijelzõ. És ezt akár egy tokkal egybeépíteni, hogy ne sérüljön se a tablet, se a külsõ képernyõ. Meg bilibe lóg a kezem sajnos...
Ellenben a színes videó lejátszársa is alkalmas e-paper nem fogyaszt többet mint a sima epaper. Mind a kettõ bistabil, csak a videó lejátszásra alkalmas az gyorsabban vált képet. Olyan mintha másodpercenként 24* lapoznál. Ha állóképet nézel akkor nem fogyaszt. Ha lapozol fogyaszt. Ha filmet nézel akkor sokat lapozol... ennyi.
Miközben a tabletek úgy zabálják az aksit mintha kötelezõ volna. Még akkor is ha csak egy oldalt bámulsz 20 percen át. Az ereader ilyenkor nem fogyaszt, a tablet meg annyit mintha az ereaderen filmet néznél. Egyszerûen energiahatékonyság alapján a tablet a közelébe nem ér egy readernek ha olvasásról van szó. Sõt ha azt nézzük hogy az újabbak netképesek is, és érintõképernyõsök, és mintha lenen opcionális világítás is... már majdnem tablet. Csak jobb. :D A könyveknek nem kell majd komolyabb gép mint a tableteknél ha új alkalmazást akarnak rárakni.
Jó hírem van. A három pontodból kettõ teljesült. Csak nem az a kettõ, amit te kiemeltél.
Wifi kipipálva és használható is. 10 collos méret még felejtõs. Viszont a harmadik pontod megint csak teljesült, mert egyre több olvasón android (2.1,2.2 igaz, de droid) van. A másik felén meg Linux disztró.
Viszont ha képregényt szeretnél olvasni, akkor felejtõs még az egész, muszáj neked is a 10 coll. (Mint nekem, aki szinte csak újságot szeretne olvasni.)
Rengeteget olvasok viszont e-olvasóm még nincs. Miért? - Wifi - 10" képátmérõ kell a kényelemhez (képregények esetén ideális) - Normális android telepíthetõ programokkal, nem szutyok zárt rendszer Ezekbõl csak 1. adott legtöbb esetben, max 2., de a 3. nélkül számomra halott az ötlet. Pedig utálok csillogós kijelzõvel szerelt, kint használhatatlan tableten olvasni, de ez van jelenleg.
Az energiatakarekos elektronikus papir nem szines es lassu, tehat mozgokephez nem jo. Ezert viszont csak olvasasra jo, ami miatt keveset gyartanak belole, tehat draga lesz. A szines es gyors valtozata pedig nem fogyaszt kevesebbet mint egy sima transflexiv lcd vagy egy oled, ami vilagit is, de megsem nem kell hozza hattervilagitas. Innentol adott egy draga es nem elterjedt technologia (epapir) es adott ket egyre olcsobb es terjedo technologia (lcd, oled), amiket egyszerubb is eloallitani. Arrol nem beszelve, hogy a legtobb ember nem konyveket akar olvasni, hanem csak az internetet, amihez viszont egy szines videoljatszasra alkalmas tablet jobb. Nagyon ugy nez ki, hogy az elektronikus konyvolvaso is a buta telefonok sorsara fog jutni, a legtobben kivaltjak egy multifunkcios eszkozzel.
ps: En az elso e konyvemet meg egy ti89-es szamologepen olvastam, kb. egy mai ebook olvaso aksi elettartalmaval es tudasaval rendelkezett (a matematikai csomag es a sajat fejlesztesu alkalmazasok telepitese mellett). Viszont ma a legolcsobb telefon is nagysagrendekkel fejlettebb.
Az a baj, hogy rohadt drágák. Anno én is akartam venni, de egy tablet csak 10 rugóval lett volna drágább. Úgy meg nem éri meg. Nyilván egy reader jobb a szemnek, de ha összevetjük az ár érték arányt, nagyon nem éri meg ma már egy ebook reader. 20k-ba kéne árulni egy normális minõségû readert, és akkor lenne rá kereslet. A színes kijelzõ nem sokat fog javítani a piaci helyzeten, mert csak drágább lesz tõle a reader, úgy meg kinek kell. Olcsóbbá kéne tenni, nem drágábbá.
Az e-olvasó nekem csak egy kompromisszum. Azért használom, mert konyveket nem tudok venni. Nincs végleges házam, ahová gyujthetném a konyveket, sajnos.
Én is sokat olvasok, de vegyese, de az utóbbi idõben csak readerrõl. Ezt a színes videós readert viszont megnézném, mert bár évekkel ezelõtt olvastam a Qualcomm Mirasol technológiájáról, meg hogy már csak licencelik... de mivel ehhez képest a az überolcsó tabletszutykokat veszik az emberek, jó hogy nem fejlõdik a rendszer.
Sajnos úgy tûnik, hogy az emberek inkább vesznek olcsó vackokat amiket 2-3-4 óra után tölteni kelljen (csak mert jútyúb, meg fészbúkolni is tud) mintsem egy tartósabb akkumulátoros eszközt vegyenek.
Személyes tapasztalat. Nemrég kórházba kerültem, és bevittem a readert. Másfél könyvet olvastam el egy töltéssel. Ezt nem tudtam volna megcsinálni egy tablettel max ha viszek töltõt. Akkor meg miért ne vigyek egy laptopot? Jah hogy az már elég hülyén néz ki hogy valaki laptoppal van a kórházban?
Nagyon sajnálom hogy a Qualcomm feladta. Megértem, de sajnálom. Színes bistabil kijelzõ és videólejátszási sebességre képes volt. :( Csak épp nem túl olcsó a legolcsóbb lcd-khez képest.
Én sok könyvet olvasok, de azt könyv formában szeretem tenni (könyvgyûjtõ vagyok). Viszont sok újságot is olvasok (ezeket már nem veszem meg, csak letöltöm) és sajnos ebook readeren nem lehet ezeket normálisan olvasni. Pedig már milliószor szeretem volna venni ilyen kütyüt, pont a hosszú üzemidõ és a szemkímélése miatt, de mindig lebeszéltem magam.
Informatika és tudomány
