Szerintem rapid prototyping-hoz pont jo. Ha az ember tud olyan nyomtatot szerezni ami kepes muanyaglapra (pl. cd-re) is nyomtatni, akkor akar kisszerias gyartashoz is jo, csak muanyagfoliat kell hasznalni hozza. Ugyanezt hasznaljak a japanok mar 20 eve, csak ok offszet nyomdagepeket hasznalnak. Sok laptopban es telefonban van ilyen komponens, jellemzoen kabelek es max. 2 oldalas aramkori panelek, pl. kijelzokhoz es billentyuzetekhez.
Elonyei: -a hazi maratasos eljarashoz kepest: nincs vegyszer, sokkal gyorsabb -a raszternyakhoz kepest: nem raszteres smd-hez is jo, nem kell kezzel route-olni a vezetekeket -a hazilag cnc-zett nyakhoz kepest: sokkal olcsobb es pormentes -a legyartatomhoz kepest: kis darabszamnal sokkal olcsobb es gyorsabb -tovabba az ezust miatt vedo lakkreteg nelkul sem oxidalodik szet par ev alatt az egesz
Hatranyai: -max. 2 oldalas nyak keszitheto ilyen modon -nehezebb via-kat rakni ra es nehezebb forrasztani ra (erre az aramvezeto ragasztast javasoljak, nem olcso) -papir hatlapnal a muanyaghoz kepest gyengebb mechanikus stabilitas -dragabb az ezust festek mint rezbol maratni
Tehat mint mondtam megfelelo minosegu, papir helyett muanyag hatlappal ez egyenerteku minosegu a gyari flexibilis pcb megoldasokkal. Egyebkent a legtobb mai mobiltelefon alaplap egy soc es par kisegito aramkor meg csatlakozo es kesz is. Ma mar senki nem hasznal diszkret tranzisztorokbol epitett cpu-kat.
A címhez nincs sok köze a cikknek. Gyakorlati haszna majdnem nulla. Illetve kb. annyi, hogy így a hozzá nem értõ hobbisták vagy akik nem akarják bepiszkítani a kezüket, egyszerûen összeragasztanak maguknak valami vackot. Hogy ebbõl számítógép max olyan szinten lesz, hogy egy egylapkás SoC-ra akkut és néhány csatlakozót kötnek, az is tuti biztos. Aki viszont képes a kezébe venni egy forrasztópákát és használni is tudja, az sokkal olcsóbban jobbat alkot. Nem kell áramköri lapkát tervezni, vannak forrszemes panelek is. De ha mégis kell, akkor arra is vannak nyomtatós eljárások vagy összevárja az ember, amíg elég sok kis cucc kell és elmegy legyártatni a NYÁK-ot.
Másik hátránya a papíros megoldásnak, hogy a ragasztás nem nagyon viseli el az alkatrészek által keltett hõt.
Nem meglepo, hogy a japanok alltak elo ezzel is, mivel mar a 90-es evek elejen is muanyag foliara nyomtattak sok laptop kabelet, kisebb aramkoreit. A mai atlagos mobiltelefonokban is rengeteg ilyen nyomtatott aramkor van. Az ujitas itt a papir hasznalata a muanyag folia helyett. Viszont aki mar rajzolt aramkort ezust pcb javito filccel, az tudja, hogy mukodik es plotterrel eddig is sokan keszitettek ilyeneket. Annyi tortent, hogy tintasugaras nyomtatoban, muanyag helyett papir alaplappal is kiprobaltak es mukodik. Az eljaras egyetlen hatranya az ar, ugyanis valodi ezust az alapja, ami sokkal dragabba teszi mint mondjuk egy maratott rez alapu aramkort. Viszont az ezust hatalmas elonye, hogy az oxidja is vezeti az aramot, tehat a papir miatt sem tud rozsdasodas beindulni, tovabba viszonylag konnyen forraszthato a feluletre barmilyen alkatresz.
ps: Hazi barkacsnal en a muanyag hatlapot javaslom, mivel abba nem szivodhat be a tinta, ezert sokkal megbizhatobb aramkoroket lehet rajzolni a filccel. Az eljaras masik elonye, hogy nem csak sik feluleteken mukodik, tehat mondjuk egy modell feluleten lehet aramvezeto csikokat letrehozni, majd erre felforrasztani led-eket, vegul az osszes aramkort lefestve egy lathato kabelezes nelkuli modellt kapunk. Az egyetlen jelentosebb technologiai korlat a vezetek relative nagy ellenallasa a hagyomanyos rez nyomtatott aramkorokhoz viszonyitva.
Informatika és tudomány
