Ha a könyvre is az e-book 130.000 Ft-os (és nem 20%-os) kiadói és terjesztõi nyereségét alkalmazom, akkor: teljes költség: 2.110.000 2000 darab utáni példányköltség: 1055 Ft, fogyasztói ára: 1108 Ft. Ez méginkább azt mutatja, hogy a kiadónak érdemes a papírkönyv felé tolnia a keresletet, mert nagyobb költség, ergo nagyobb haszon. És ebben az ÁFA édeskeveset játszik közre.
Persze az sem utolsó szempont, hogy Mo-on kevés e-book olvasót adnak el, így az e-bookok piaca is kisebb lehet. Kevesebb eladott példánynál pedig a hasznot arányosan nagyítani kell, hogy pénzénél legyen a kiadó.
Számoljunk! Adva van egy magyar író könyve, mondjuk 500e karakter, ami egy kényelmes kiadásban kb. 250 oldal. Költségek: -szerzõi honorárium: 500 e -szerkesztés, olvasószerkesztés: 150e Ft -nyomda (2000 példány, 1/1 belív, ragasztott kötés, 80g-os matt mûnyomóra, 4/4 borító fóliázva) egy normális nyomda ezt 600 Ft/példányért, megcsinálja, tehát 1.200.000 Ft
E-book költség: 650.000 Ft kiadói haszonkulcs: 20% terjesztõi haszonkulcs: 20% teljes költség: 910.000 Ft 2000 darab utáni példányköltség: 455 Ft, fogyasztói ára: 578 Ft.
Könyv költség: 1.850.000 Ft kiadói haszonkulcs: 20% terjesztõi haszonkulcs: 20% teljes költség: 2.590.000 Ft 2000 darab utáni példányköltség: 1295 Ft, fogyasztói ára: 1360 Ft.
Tehát egy potenciálisan 2000 példányban eladott, gyenge közepes minõségben nyomott könyv árának felénél kevesebbnek kelelne lenni az e-booknak. A különbség a nagyobb pédányszámnál, vagy jobb nyomdai minõségnél még nagyobb.
Ergo: messze nem az ÁFA a probléma, hanem a kiadó. (Mindezt szerkesztõi és kiadói tapasztalattal több megírt, kiadott és 10 fölötti szerkesztett könyvvel a hátam mögött írom.)
Az e-köny árában a kormány is jócskán bûnös: Papír könyv ÁFÁja 5%, e-könyvé 27%. Mert papíron kultúra, elektronikusan meg "szolgáltatás". Vajon hány jogász kellelt e bölcsesség megalkotásához?
Sajnos elmúlt 15 évben idehaza a könyvek példányszáma meredeken lefelé esett, az ára meg meredeken felfelé ment. Régen egy sikeres könyvbõl akár 100.000-es tételben is fogyott idehaza, most meg örülnek pár ezer darabnak. Cserébe borzalmasan drága a könyv, hiszen a nyomdai elõkészítés költsége nem lesz kevesebb a kisebb példányszám okán. Ezen pont segíthetne az eBook. A probléma az, hogy a hazai kiadók ott tesznek keresztbe a hazai eBook kiadásnak ahol lehet, ha pedig még is támogatják, akkor pofátlanul sokat szeretnének húzni rajta, így megölve az e-kiadás "olcsóságát". És akkor a kedve olvasó úgy dönt, ha már drága, akkor legyen meg papíron.
Szóval idehaza sajnos már ez megtörtént, így lehet olyan "vicces" eset, hogy rengeteg könyv eredeti nyelven olcsóbb mint magyarul. :(
Nem értem a lenti becsmérlést a "villogó" eBook kijelzõrõl, a telefonok és tabletek 30 vagy 60Hz képfrissítése nem villog? Vagyok azok háttérvilágítása? Kiolvastam pár könyvet telefon kijelzõn, és kifolyik tõle a szemem ...
Ez igaz. A jövõ az elektronikus terjesztés. De szerintem megmarad a hagyományos könyv formátum is, csak nem lesz akkora példányszám, mint pl. 20 évvel ezelõtt. És pont az alacsony példányszám miatt drága is lesz a nyomtatott könyv. Egyfajta exkluzivitás lesz.
Sok igazság van abban amit írsz. Az archiválás tényleg nem olyan egyszerû, de lényegesen egyszerübb mint valós könyvel. Amit nem is lehet ;)
Tényleg szépirodalomra, ponyvára ideális. Szóval olvasni. Nem képeket nézni, szakmai táblázatokra is problémás. De olvasáshoz erre látom a jövõt. Most mi van: Egy író megír egy jólsikerült terjedelmes sorozatott, ami sok-sok embert érdekel. Pl. konkétan "George R. R. Martin: Trónok harca" (5000 oldal).
Hagyományos terjesztés: Ennek hatására kivágunk egy kisebb erdõt, meg újrahasznosítunk pár ezer tonna papírt. Ezt a papírt teherautókon elvisszük a nyomdába. Ott némi vagyszert hozzáadva kinyomtatják. Újra teherautó a nagykereskedõhöz. Újra teherautó a kiseskedõhöz. Innem esetleg személyautó haza.
Jövõ: George R. R. Martin othon a fotelbõl feltölti a p2p-re, és ennyivel el van intézve a teljes terjesztés.
Nem vágunk ki semmit, és nem szállítgatunk semmit.
Nagyon komoly e-book gyûjteményem van. Olvasóm is. Csak valahogy a könyv az így nagybetûvel: KÖNYV. Kitehetem a polcra, Csak úgy belelapozhatok, ez fõleg a képekkel gazdagon illusztrált kiadásoknál hasznos. Ami jó, és elérhetõ papír alapon, azt megveszem. Egyrészt, mert onnantól ténylegesen az enyém, nem pedig valamilyen bithalmaz egy felhõ közepén, vagy egy olyan adathordozón, ami akármikor egy statikus lökéstõl megdöglik. És akkor oda a teljes könyvtár. A DVD archiválás az finoman szólva halott ügy, van olyan 5 éves írt lemezem, amit alig tudtam beolvasni, hogy újra archiváljam. Az csak üres frázis, hogy cipelgetni kell a könyveket, ha valahová megy az ember. Ha nyaralok, akor nem olvasni megyek görögországba, hanem nyaralni. Nem egy könyvtárat hurcolok, ha viszek is valamit, hanem egy, max. 2 könyvet. Szakirodalom esetében, ahogy elõttem is írták, az e-book használhatatlan, ha gyorsan akarok keresni valamit. És nem, szóra kell itt keresni, hanem pl. táblázatokra, szakirányú rajzokra stb stb...
Alapból hadd szögezzem le, hogy többezer kötetes e-book-gyûjteményem van ingyenes könyvekbõl, mind régi szakirodalom. Disszertációm szakkönyvanyagát 95%-ban ezek adták. DE! Csak az az e-book használható, ami nem átszerkeszthetõ. Sajnos néhány formátumnál pl. a papírméretet is lehet változtatni, ami nekem nem jó, mert a vizuális memória nem mûködik ezesetben ("bal felsõ sarokban volt egy adat, kb. a könyv felénél..."). Az e-bookban keresni valamit halálos. Az OCR messze nem tökéletes, fõként régi könyveknél, még kétrétegû pdf-ben keresni is szinte lehetetlen. Lapozgatva keresni, mint papíralapú könyvben, szinte lehetetlen még asztali gépen is. Tudományos célú felhasználáshoz az e-book még eléggé kiforratlan. Tudom, hogy nem átlagos felhasználó vagyok, de talán egy szempontnak mégis jó.
Én azért szeretném vagy 10 évig használni, nem látom be miért kéne kidobnom 2-3 év után? 5-6 éves kor környéken egy aksicsere van a tervekben.
És újabban a kütyüket is újrahasznosítják, csak ne a szemétbe dobd, hanem vidd el a szelektív hulladékgyüjtõbe. Örömmel átveszik. Mindent a telefontól a TV-ig.
"Ez egy könyv esetében 20 évnél is több. " EGY könyv igen, de az olvasót inkább könyvtárral kell összehesonlítani. Egy 32 GByteos mikroSD-re tízeztével másolhatod a könyveket. És nem túr ki a lakásból. Lakástûz vagy költözés esetén ez jelentõs elõny.
Illetve a könyv csak akkor éli meg a 20-évet ha nagyon vigyázol rá és keveset használod. E-book esetén meg egy egyszerû másolattal el van intézve az összes adatvesztés: lopás, tûz, beázás, penész, haver elfelejti visszaadni. Szóval minden...
"nem kell hozzá semmiféle áramforrás" egy normális e-bookot elék HAVONTA tölteni.
Azért egy valódi papír könyv sok komoly elõnnyel bír. Pl. nem kell hozzá semmiféle áramforrás, hogy használni tudd. A környezetvédelem pedig rossz példa. Papírt lehet újrahasznosított alapanyagból is elõállítani. Az E-readerek pedig elektronikai termékek, amik bárhogy is nézzük fogyasztói termékek, amik minden esetben a szemétben végzik 2-3 éven belül. Ez egy könyv esetében 20 évnél is több.
1. Ebook ditto 2. Ez azert a 21. szazadban nem kene, hogy gondot okozzon 3. Vaskos erv :) 4. Szintugy... 5. Ebookban szamtalan ingyeneses hozzaferheto mu van. Bar elismerem, hogy van egy szereny egyszeri kezdeti befektetes is
Ha csak ennyi elonye van egy nyomtatott konyvnek, akkor nyugodtan kijelenthetjuk, hogy megerett a technologia a szeleskoru cserere.
1. Kölcsönadható, így pl. cserélhetsz másokkal. 2. "Mûködik" energia nélkül is. 3. Megfelelõ helyen többszáz évig fennmarad. 4. Használható ágyláb kitámasztására, és gyújtósnak is akár. 5. Olcsó.
De mondok par konkretumot: Beepitett dictionary Kornyezetbaratabb Kevesebb helyet foglal Konnyebb magaddal vinned a konyvtaradat Konyvjelzok szinkronizalasa keszulekek kozott Hangos konyvek, automatikus felolvasas Egyszerubb jegyzeteles, kiemeles, stb... Konnyebben javithatjak a hibasan kiadott konyveket Kenyelmes labjegyzetek, szoszedetek, stb... Megjelenes utan azonnal letoltheted, nem kell megvarni amig megerkezik Olcsobbak es van rengeteg ingyenes Karaktermeret es szin allithato, ezert latasserult emberek is elvezhetik Multimedia konyvek Es persze ha akarod, akkor egy ebook egeszet vagy reszeit ki is nyomtathatod
Biztos, hogy van meg rengeteg elonye, de most hirtelen ennyi jutott eszembe. A papirkonyveknek a birtoklasi vagyon kivul nem sok elonyet latom. Persze biztos ossze lehet erolkodni par extrem felhasznalasi teruletet, amire alkalmasabbak...
Ebbe most nem mennek bele részletesen, de pl. engem is zavar, ha valami hosszútávon villog mondjuk ezer Hz-cel is. Persze nem ugy észlelem, hogy fú ez villog, hanem vazze, mar megint megfajdult tole a fejem, a szemem, nem tudok úgy ellazulni stb. és sokan vannk ezzel így, sot, a legtobb ember igy van vele, csak nem ismerik fel az okot. A 2 kulon fázison lévo fénycsoveknél nincs villogás 50 és 100 Hz kozott, hanem marad az 50 Hz ill belep egy 100 Hz-es (kicsit bonyolultabb karakterisztikával, csokkent intenzitással). ;) A 3 fázisnál 150 Hz-es minimális villogás van, de van. Relatíve kozelrol pedig észreveheto, hogy nem egy fényforrasból jon ill. kulonbozo erosségu az interferencia.
A gond az azzal amit mondtál, hogy a legtöbben ennek kiküszöbölésére valami tabletet meg phabletet, meg telefont emlegetnek... Nem egyszer olvastam már itt ilyesmit.
Ezek nem igazan racionalis ervek... vannak ingyenes ebookok es van ahol nem csak berled, a lemerules nem igazan gond az einknel, a tipografiaval meg - szerintem - semmig gond nincs. Kepeskonyveknek viszont valoban nem igazi az eink... gyerekeknek nem ajanlott :)
Na azért van egy pár.. Pl. a rendes könyvek valóban a tieid, az e-bookokat (legálisan) max. bérled ugyanazért a pénzért, lemerülnek, a képek ratyin néznek ki rajta, tipográfia meg nuku.
Ha villog a megvilágító led, azt olyan frekin teszi, amit senki sem vesz észre. 50 Hz a fénycsöveké, az sokakat zavar, de ha már kettõ van két külön fázison, az eredõ valahol 50 és 100 között van, azt már észre sem vesszük. A LED-ek meg akár 20 KHz-vel is villoghatnak.
Nem baj had villogjon neki... Amikor meg majd legközelebb kinyitja este a sötétben a hûtõt akkor majd ledõl kicsit vergõdni, és szidja a rendszert hogy "villog".
Nekem Nook-om van, háttérvilágításos, én is féltem hogy villogni fog de nem teszi, meglepõen jó. Talán csak lehetne melegebb árnyalatú a fény. Az e-ink se villog természetesen, épp ez az egyik legnagyobb elõnye.
Az inverzváltáson kívul a megvilágító LED is villog. Állítólag úgy csokkenti a fényerot, hogy a villanások kozott nagyobb szunetet hagy. Sok LED-es monitor is ezt csinálja, ami eleg sz@r annak, aki erre érzékeny.
Elérhetõ áron kellene 10" körüli masinákat gyártani droiddal és lenne piac. A tabletem akkutöltöttségének 85%-át a képernyõ eszi meg. És erõs fényben, netalántán szabad ég alatt teljességgel használhatatlan.
Nincs semmilyen felvillanó fény, ugyanis az e-ink nem világít.
Én meg erre fel bekapcsoltam a readeremet és nem láttam efféle villódzást. Fel sem tûnt eddig ilyesmi. Mellesleg én is epilepsziás vagyok, és szeretnék egy jót röhögni azon aki már egy vakuvillanástól is rángógörcsös tudna lenni. Mert nekem a villanás bár zavaró nem okoz problémát, egy stroboszkóp is csak akkor okoz bármi bajt ha eltalálja a frekvenciámat. Akkor viszont kiüt. De kétlem hogy az 1 villanás bárkit kiütne. Mert akkor tévét se nézzen, és lámpát se kapcsoljon fel mert amikor az felkapcs.-nál kiég szintnén villan. ;)
Ha sértene bárkit is.. nem érdekel.
Pontosan. Én is csak azért cseréltem le a Paperwhite-re a korábbi Kindle-t, mert volt, hogy tovább szerettem volna olvasni, párom meg aludni, de zavarta a lámpa fénye, így vagy kimentem a szobából olvasni, vagy mehettem én is aludni. :) Ha meg elromlik a Kindle, akkor az Amazon díjmentesen cseréli újra. A többi gyártónál nem tudom, hogy van, de az Amazon díjmentes cseréje tuti. :)
Mikor megvettem 3 éve a kindle3at engem is zavart picit teljes 2 hétig, aztán már fel se tûnt azóta is tökéletesen megvagyok vele. Amúgy meg szerintem aki már 1szer vett e-könyvolvasót ha elromlik vesz majd egy másikat csakhogy ugye 3-4 éve lett igazán felkapott akik nagyon akarták már rég megvették és nem nagyon romlanak el, így nem is cserélik le.
Utána néztem neten, és nem csak engem zavar, hanem másokat is. Anyukám epilepsziás, én nem vagyok az, de felvillanó fényre rosszul leszek. Sajna ez van. Senki se tökéletes. Jövõhéten elmegy kipróbálom.
Az nem villódzás. Képfrissítéskor átváltja egyszer inverzbe a képet, elkerülendõ a szellemképesedést. Ez lapozáskor történik, meg esetleg menüben turkáláskor. Nem is zavaró, legalábbis nem akadályozza jobban az olvasást mind amikor papírkönyvet lapozol. :) Egyébként több készülék is alapból csak részleges frissítést végez, csak néhány lapozásonként invertál. Próbálj ki egy készüléket és meglátod, hogy nem zavaró.
Persze elképzelhetõ, hogy neked mégis az, akkor kénytelen vagy a papírnál maradni (gondolom az LCD még jobban zavar).
A könyvárakat hazánkban erõsen befolyásolja az is, hogy az e-könyvekre 27% az áfa, ellentétben a papír kedvezményes adójával.
Nem vibrál villodzik, 032-nél, mint írtam ismerem az e-ink technólogiát, és tudom, hogy ez a fellvillanás ezzel együtt jár, de nem gondoltam volna, hogy ekkora mértékû
http://www.youtube.com/watch?v=GqIjxGMSF4Q
Vibrál? Jó vicc, az vagy a kamera, vagy a világítás vibrálása lesz, de biztos, hogy nem az eink. Már 4 éve használok kindle-t, a mai napig tökéletesen meg vagyok vele elégedve.
Légyszi mutass egy ilyen tesztet, mert én ebben a villódzásban valahogy kételkedem. Egy LCD még csak csak.. de egy bistabil e-papernél már fura. Mondjuk még soha nem próbáltam levideózni a sajátomat, de amilyen "lustán" vált át egyik oldalról a másikra, el nem tudom képzelni hogy ha csak félmásodpercenként is kapna áramot akkor is villódzónak hatna a sötétedés világosodás...
Ezek szerint te még nem használtad egyik Kindle verziót sem. Én végigpróbáltam az összeset, amikor újra cseréltem, akkor a régit megkapták a családtagok. Egyik verziónál se vettem észre eddig, hogy villódzna vagy valami, a mostani Kindle-öm egy Paperwhite és azt kell mondjam, teljes mértékig elégedett vagyok vele. A háttérvilágítása tökéletes, 24 fokozatban állítható, így ha párom aludni akar, akkor se zavarom vele olvasás közben a fényével, minden betü tökéletesen olvasható még a legkisebb betümérettel is, stb. Szerintem megéri egy ebook reader, teszem hozzá, emellett rengeteg papír formátumú könyvem is van, mégis többet olvasok jelenleg elektronikus formában. A könyvek beszerzése is egyszerübb, nem kell folyamatosan újabb és újabb könyvespolcot venni, ha már nincs helyed az új könyveknek és még sorolhatnám. hardrain: ez nem igaz, hogy csak párszáz forinttal lenne olcsóbb. Rengeteg olyan könyvet találtam az amazon kínálatában pl. a Kindle-höz, ahol már mondjuk 5-10 ezer forintos árkülönbségröl beszélhetünk. Teszem hozzá, ezek többnyire szakkönyvek, de mivel a munkámhoz, illetve a folyamatos "tanuláshoz" ezek a szakkönyvek szükségesek, a Kindle verziók ebben az esetben jóval olcsóbbak a papír formátumnál.
Pedig, pont most gondolkodtam, egy e-könyv olvason, de mindegyik villódzik a teszteken, és persze értem, hogy nem fogyaszt csak lapozásnál, meg újra löki a pixeleket, de én rosszul lettem tõle. Szóval amíg ez ilyen, addig köszi nem.
én is inkább megveszem kinyomtatva az újdonságokat,
Nem tul kornyezettudatos hozzaallas... raadasul a fizikai konyveknek keves racionalisan indokolhato elonye van az ebook-kal szemben.
Nem tudom mibõl áll össze a könyvek ára, de szerintem méregdrága az e-könyv, hogy csak pár száz Ft-tal olcsóbb a nyomtatott verziónál... amíg ez így van ne várjanak nagy csodát az e-könyvtõl... én is inkább megveszem kinyomtatva az újdonságokat, pedig nem kis összeget fordítottam e-könyv olvasóra.
Nyilvánvalóan nem, csupán nincs értelme lecserélni pl. Egy Kindle3-at egy PW-re. Aki meg a telót hozza fel, az sosem használt még e-könyvolvasót. :)
Informatika és tudomány
