3. És akkor még a magánszféráról nem is beszéltünk (amit ez a magán-számlán kutakodás sért, bár elég egy svájci számlát nyitni).Legjobb lenne egy kamerát az összes szobájába, telefonjára és gépre poloskákat, és a nyakára is egyet, nem?utána lehetne számolni, mire mennyi adó....persze, a politikusok, navos fejesek közben gond nélkül szivattyúzhatják ki a milliárdokat, hátígyvan
1. És a magyar NAV-nak honnan kéne tudnia, hogy egy portugál bank egy adott bankszámlája egy céghez vagy egy magánszemélyhez tartozik? 2. A Google bármikor létrehozhat egy újabb céget Bermudán, az nyit egy számlát mondjuk Dániában, a magyar ember arra a számlára utalja át a pénzt. Még ha a magyar adóhatóság látja is a dán számlatulajdonost (ami KIZÁRT!), akkor is csak annyit lát, hogy egy bermudai cégrõl van szó. Fogalma se lenne továbbra se, hogy az épp a Googlehoz tartozik-e. 3. Tehát azt szeretnéd, ha minden magyar állampolgár minden egyes utalását lekérdezhetné egy ember a magyar adóhivatalban. Nane.
1. Az összes uniós országban (és nálunk is) van magán és van céges bankszámla. 2. A többi vásárolt dolog után is kellene, de ha a google adóztatásáról van szó akkor csak az õ 100 db nagyságrendû számláit kell figyelni. 3. Erre (is) van a NAV. Iszonyatos méretû hivatal rengeteg dolgozóval és irdatlan számítási kapacitással! Nem egyesével nézegetik, hanem különbözõ szempontok alapján lekérdeznek. Gondolj arra mekkora feladat a pl. a pénztárgépesdi. Hát ennél ez az utalós figyelõs szerintem jóval kisebb és egyszerûbb feladat.
"A megvétel pénzmozgással jár. Arról az adóhatóság mindent lát."
1. Honnan tudod, hogy az a külföldre menõ átutalás egy vásárlás? Mi van, ha csak egy ember átutalt pénzt egy másiknak? 2. Nem csak a Googlerõl van szó. Ugyanigy vásárolnak a magyarok kínai, szlovák, osztrák, német cégektõl is dolgokat a neten át. 3. Akár milliónyi állampolgár több tizmillió átutalásáról lehet szó, ki tudja hány tizezer külföldi számlaszámra. NEM LEHET KÖVETNI.
Persze, semmi baj nincs. Az átlagember akinek mondjuk a francos háza a legnagyobb értéke, az fizet vagy harminc százalékot. A cég, amely megvehetné az egész országot, az 2%-ot. Ej, itt lesz az ideje a gazdasági alapú terrorizmusnak...
"mert senkinek fogalma nincsen, hogy pl. hány magyar állampolgár vett meg egy bizonyos appot" A megvétel pénzmozgással jár. Arról az adóhatóság mindent lát. Ez csak egy lekérdezés a bankok szervereibõl. Az hogy ki milyen appot vett természetesen nem látszik belõle, de hogy vett valamit az igen. Na arra kell tenni az adót!
Az a baj, hogy egy ilyen google méretû cég bármelyik amcsi politikust meg tudja venni. Nálunk meg tudná az összeset is, csak persze nem éri meg neki, de pénze lenne rá, mihelyt megéri meg is veszi õket...
Fordított áfa a neve. Néhány szektorban már bevezették nem is kis eredménnyel! Ilyesmit kellene erre is. Amikor a reklámcég rendel 1 milláé reklámot, akkor 100000-et az államkasszába utal. Ennyi.
Hány ilyen cég lehet még, ami ugyanezt csinálja, csak mérete/ismertsége miatt nem kerül bele a lapokba? Szóval nem a Google a hibás, hanem a rendszer.
De azt se mondanám, hogy a francia, német, magyar stb. politikusok tehetnek róla, hiszen borzasztó nehéz kérdésrõl van szó: az emberek, saját választópolgáraik külföldre utalnak át pénzt (pl. amikor vesznek egy androidos alkalmazást vagy hirdetnek a facebookon), és nekik ezt kellene megdrágítaniuk az adóval. De hogy lehet ebbe belenyúlni? Írországot nem kötelezheti pl. Franciaország, hogy növelje meg az adóit, de Bermudára még kevesebb nyomást tud gyakorolni. Az egyedi adó pedig szükségszerûen igazságtalan, mert csak a leginkább szem elõtt lévõ, legnagyobb cégekre vonatkozik, ráadásul tippelés az egész, mert senkinek fogalma nincsen, hogy pl. hány magyar állampolgár vett meg egy bizonyos appot (még maga a cég sem tudja biztosra...). Akkor meg mi alapján lehet eldönteni a befizetendõ adót?
Most nem ertem a mi a faszert kell vedeni oket (gondolom az android az oka mert dul a szerelem). Az ado fizetes mindenkinek kotelezo az a torvenyhozo hibaja, hogy igy ki lehet kerulni. Az meg az embereke, hogy megteheti azt az usa pl. hogy elsibolja a befizetett adokat. De amig az emberek olyan birkak, hogy barmit elneznek egy ilyen suttyo cegnek mert bele vannak buzulva akikurt telefonjukba, sot meg vedik is addig nincs mirol beszelni. "Megengedjuk hogy adot csaljatok cserebe meg minden adatot amit kerunk ideadtok." Jo kis egyezmeny a hirszerzes es a google kozt. Hanyinger.
A globalizáció miatt a helyi adózás kissé igazságtalannak tûnik. Szerintetek mi történne akkor ha lenne egy globálisan szabványosított egyszerû adórendszer arra hogy amelyik államban a terméket eladod oda kellene adózni és nem oda ahonnan eladod?
Sajnos ezek igazi pénzszivattyúk. Ha a politikusoknak meg az embereiknek nem is akarnál fizetni, de mi a helyzet az orvossal, nõvérrel, rendõrrel, tanárral, ovónõvel, nyugdíjassal meg azzal az irdatlan sok egyéb emberrel, aki végsõ soron az állam tart el?
Biztos nem örülnél, ha hirtelen minden cég kreatívan adózna és mondjuk a nagyi nem kapna nyugdíjat.
Ennek elobb utobb kulonadok lesz a vege. Tehat az allamok megnezik a cegek anyagi helyzetet es akkora kotelezo adot vetnek ki rajuk, amekkorat eppen akarnak. Onnantol nem lesz hova vinni a bevetelt, mert ha a ceg nem fizet, akkor a vagyonat viszik. (azaz gyakorlatilag allamositjak) Az eu is kezd szepen lassan ebbe az iranyba menni, sot eleg nagy az eselye, hogy az usa az aktualis allamcsodot elkerulendo ugyanazt fogja csinalni mint a 30-as evekben, amikor ideiglenesen allami kezelesbe vettek a ceges es maganvagyonok egy reszet (pl. tilos volt aranyat birtokolni, lasd 6102-es elnoki rendelet 1933-bol).
Persze, hogy van, aki hisz még a kormányban; pl. Simicska Lajos aki tavaly naponta több mint egymilliárd forintnyi közpénzt rakott zsebre...
Az nem gáz hogy az államnak (maffia szerû szervezet) nem fizetnek, de az gáz hogy ahol beszedték azt a pénzt abból oda semmi nem megy vissza. Kivéve ha ahol beszedték azt USA-nak hívják...
Ez nem adócsalás. Ráadásul minden pénz jobb helyen van, ha nem kerül a helyi maffiák kezébe. Államok, kormányok, demokrácia? Van aki még hisz a mesékben?
Informatika és tudomány
