Jánosi Marcell, a floppy feltalálója és persze Rubik Ernõ
smiley pólót a forest gump találta fel
Az AOL-nak volt saját megoldása a HTML elõtt a saját elõfizetõi számára. Mondhatni a HTML annak koppintása. De nem az internet, hanem az internet egyik felhasználási területe. Nem az a probléma, hogy Gizike keveri az internetet a böngészõvel, hanem az, hogy egy informatikai magazin teszi ezt egy cikkében.
A MOM floppynál nem az volt a gond, hogy az állam nem adott rá pénzt, hanem hogy politikai és egyéb pitiáner okokból szabotálták a termék sikerét. A sony magánrepülõje konkrétan ott állt Ferihegyen fél évre rá, hogy a termék elkészült, a magyar hatóságok azonban nem engedték a sony delegációt találkozni a fejlesztõkkel. A sony nem tehetett mást, mint kivárta a szabadalom elévülését. Ebben az esetben tehát pont megvolt a szándék a feltaláló kifizetésére, csak közbe szólt a kommunista diktatúra. Rubik is csak azért látott pénzt a bûvöskockából, mert külföldre csempészte és ott szabadalmaztatta.
"Az elsõ a listán egyértelmûen Sir Tim Berners-Lee, az internet (pontosabban a World Wide Web - világháló) megalkotója, aki 1991-ben mutatta be a CERN-en az elsõ weboldalt és innentõl kezdve nem volt megállás."
Ahahahhahaa. Az elsõ helyet akkor már inkább megérdemelné a Free Software Foundation, a GNU Project és az összes olyan mérnök, aki valaha is részt vett GNU GPL alatt kiadott termék fejlesztésében.
Össze tetszik téveszteni az ötletet a konkrét megvalósítással. Akkor ennyi erõvel díjazd a Daidalosz és Ikarosz szerzõjét a repülés elvi megálmodásáért.
Soha nem az ötlet a nagy szám, hanem a technikai megvalósítás. Már Newton felvettette azt, hogy lehetséges a földkörüli pálya, ha kellõen magasa hegyrõl kellõen gyors ágyúgolyó lõhetõ ki, tehát volt fogalma arról, hogy milyen feltételek vannak. Ettõl azoban még nem õ alkotta meg a LEO pályára alkalmas ûreközet.
1000%, hogy nem csak A.C.C. gondolt a mûholdas kommunikációra, hiszen a Föld görbület problémáját mindenki ismerte és azt is, hogy magasan repülõ gépekkel lehet adatot átjátaszi. A mûhold csak egy "nagyon magasan szálló gép". A.C.C. neve miatt a csóka hypolt, pedig másnak is eszébe jutott, csak azon mezei mérnökök és nem ismert írók voltak. Az õ neveiket nem jegyzi fel a történelem...
Akár a cikket is ki kellene egészíteni gyorsan az egyik legnagyobb hiányzóval: Arthur C. Clark-al. Bár szakember volt, a II. vh-ban mint rádiómérnök vett részt, de csak kóbor ötletnek tekintette az egyik sci-fi regényében a (3 mûholdról az egész földfelszínt besugárzó) geostacionárius mûholdakat. Akkor, amikor még a mûholdak is csak a sci-fikben léteztek. Azóta már rájött, szóvá is tette, hogy milyen buta volt.
Jellemzõen magyar történet a flexibilis mágneslemez, közismertebb nevén floppy-lemez esete. Ezt a MOM kutatói fejlesztették ki, gyártottak is néhány darabot a hazai eszközök számára, le is védték 10 évre. De azután a meghosszabításra a magyar állam nem adott pénz. A szabadalmi védettség megszünésének "másnapján" a Sony megjelent a saját változatával, a magyarok egy fillért sem kaptak érte.
Azért elég nagy lépés volt a HTML mindentõl függetlenül, van nem egy olyan dolog a világon ami apróságnak tûnik, de ezen múlott hogy a nagy közönséghez is eljusson az adott "dolog". (persze tudom hülye példa, de HTML nélkül is ennyien lógnánk a neten mint most?)
Igen, ezért mondtam, hogy tudom sajnálni azt, aki szerint az internet a HTML. Gondolom nem hallott e-mailrõl, meg Skypról, MSN-rõl. FTP-rõl, ICQ-ról meg tuti nem. Eláég ciki, ha valaki az internetbõl él, és azt hiszi, hogy az az internet, amit be kell dugni a számítógépbe, és látszik a böngészõben utána.
A cegek erdeke az, hogy szabadalmaztatva legyen minden, mert akkor fillerekert megvehetik a feltalaltol, viszont utanna nekik hozza a penzt. Ami nincs szabadalmaztatva abbol nem lehet konnyen monopoliumot epiteni.
Álmodozz csak.. Ha történik is ilyen ,az is csak reklámfogás. Ideje lenne felébredni.
szerintem hülyék a cégek, akik profitot csinálnak, hogy nem tolnak komolyabb összeget a feltalálónak utólag. nekik nem nagy dolog lenne és lehet akkor sokkal többen nem szabadalmaztatnák az ötleteiket, hanem bedobnák a közösbe, mert tudnák, hogy aki pénzt csinál az tol neki annyit, amennyi neki elég.
"Az elsõ a listán egyértelmûen Sir Tim Berners-Lee, az internet megalkotója, aki 1991-ben mutatta be a CERN-en az elsõ weboldalt és innentõl kezdve nem volt megállás."
Informatika és tudomány
