A megkérdezett emberek (országonként változóan) 20-60%-a élte már át azt a fura érzést. Ha te is tudod milyen írd le az "élményedet", beszéljünk a veszélyeirõl stb...
Nekem eddig kb 5-6 alkalommal fordult elõ, viszont nem teljesen a Wiki-s cikkel hasonlóan. Mindig egy rossz álom közben, rájöttem, hogy "hé ez csak egy álom!" és tudatosan fel akartam ébredni, hisz nem akartam tovább álmodni a rosszat. De nem sikerült, elõbb csak meg akartam mozdulni, de semmi, majd fel állni négykézlábra de ugyanúgy nem engedelmeskedett a testem. Számomra durva, mert egyszerûen azt hittem meghaltam, csak az agyam még ezt "nem tudja", esetleg kómába estem, mindent hallok, de a testem nem mozog.
Szerencsére csak pár másodperc felébredek rendesen, majd alszok tovább.
Nekem volt olyan, hogy átéltem amit te is írsz, aztán felébredtem, de utána a szokásos jelekbõl (nem lehet felkapcsolni a villanyt, stb) rádöbbentem, hogy még ez is álom.. aztán abból is ki akartam szállni, sikerült... persze nem, mert még mindig álmodtam... aztán mire reggel felkeltem, már teljesen be volt kattanva az agyam, mert már nem tudta, hogy most ez álom-e vagy sem... kellett idõ, míg a kezdeti pánik után rájöttem.
Nekem is volt már többször is alvásparalízisem, az elsõnél ahogy felébredtem egy koppanást hallottam a hátam mögül (arccal a fal felé feküdtem), és meg akartam nézni, hogy mi az, de nem tudtam megmozdulni, csak a szememet mozgatni, ahogy a wiki is írja. Ez így lehet hogy viccesen hangzik, de én akkor, félig aludva félig ébren azt képzeltem be, hogy egy földönkívüli áll mögöttem, és õ bénított le. Meg akartam fordulni, mert kíváncsi voltam, hogy hogy néz ki, de olyan fél percig nem ment, majd egyszer csak hirtelen sikerült, ezzel vége is lett az egésznek.
Ez az elsõ alkalom elég ijesztõ volt, de utánajártam, hogy mi volt ez, és a késõbbi alvásparalíziseimnél már bénultságomban tudtam, hogy mi a szitu, úgyhogy nem idegeskedtem miatta.
Én azt vettem észre egyébként, hogy minél jobban erõlködik ilyenkor az ember, annál nehezebb lesz neki (plusz nálam ilyenkor valamiért furcsán égõ érzést tapasztaltam az agyamban, ami miatt inkább nem próbáltam folyamatosan, erõsen "kiszállni"). Hagyni kell egy kicsit, ellazulni, elfogadni, engedni, hogy magába kerítsen, aztán utána egy lazább próbálkozással sikerül is.
Nekem olyan szokott lenni, hogy álmomban megbénulok, és még a szememet sem birom kinyitni, aztán annyira erõlködök, hogy felébredek. Bár szerintem ennek semmi köze sincs az alvásparalízishez.
Tudom hogy nem poénkodás a topic célja, de engem ez mindig megnevettet, és releváns is:
félelmetes dolog, idõnként mindenki átéli. A legrosszabb az hogy szinte mindig a "valaki/valami van a szobában és figyel" érzéssel társul.
Az utóbbi években már mindig rögtön rájöttem ilyenkor mi a helyzet, és mindjárt fogok tudni mozogni, de ezt tudva is rohadt félelmetes érzés.
Nem a témához kapcsolódik illetve kicsit még is.Nekem az szokót lenni ha lefekszem aludni elkezd fájni a lábam de nem szó szerint fáj hanem olyan hülyén mintha zsibbadna vagy nem is tudom megfogalmazni rendesen errõl valakinek valami tapsztalat??
egyszer fordult elõ velem, jól beszartam mit ne mondjak :DDD még aznap ráis kerestem neten hogy mi lehet, szerencsére nem nagy cucc ^^
Nekem is volt már ilyen, tudtam is régen, hogy hogyan nevezik ezt a jelenséget, alszom rá egyet, hátha eszembe jut. :)
Én szerencsére csak tudatos álmodás végsõ eseményeként csak részben érzékeltem ilyet régen, de nem tartott nagyon sokáig.
Nekem olyan is volt, hogy valahogy annyira elfeküdtem a kezem, hogy teljesen elzsibbadt, jég hideg volt. Amikor felébredtem, és átfordultam, egyszer csak (még csukott szemmel) azt éreztem, hogy rám esik egy hideg valami, egy tárgy. Eléggé beszartam, de aztán láttam, hogy "csak" a kezem. Utána elég durva érzés ahogy megy bele vissza a vér.
Népi hiedelem (pl. nagyanyám is betartja) meg jó pár ezotérikusos meg ilyesmi szerint a tükör a háló szobában nem jó, mert "át jön a rossz", a gonosz, rád telepedhet és baszogat téged
Egyéni döntés hogy te leszeded vagy sem, lehet azért se szeded le mert már az "ördög" súgja a füledbe : "Ne szedd le kis barátom,jó az ott..."
3 dolog ami 99999%-ban meg történt:
- régen haverom arra kelt fel, hogy kint áll hajnali 3 óra körül az udvar közepén és néz fel az égboltra (tükör van a szobájába ), õ se tudja hogy került oda, nem alvajáró
- barátnõmnek a szobájába van egy tükör, tudja hogy miért rossz ha van, még se bírom rá venni hogy leszedjük a falról, sólámpa világít úgy alszik el, tv-je megy, idõzítõvel ki kapcsolódik úgy alszik el ( mikor én nem vagyok ott ) Egyszer ugyan így hajnali 3 körül arra kelek fel, hogy õ mászik ki az ágyból, seggel elõre ( nem rendesen mintha te kilépsz oldalra, felkelsz ), és bár alig jött be fény , még is színtisztán láttam az arcát, meg a szemét. Esküszöm bármilyen istenre, hogy az nem az õ szeme volt ( persze lehet mondani hogy én is még félálomba voltam stb stb, de ezt láttam ) , ki volt teljesen tágulva, kis riadtság is volt benne eh, mind1.
Szóval mászott ki, nézett rám közbe, mikor már állt már teljesen felébredtem, elkezdett az ajtó fele menni rá kérdeztem hova mész? Mikor ezt ki mondtam, meg gyorsította a lépteit, rá ordítottam hogy HÉ, akkor lefejelte az ajtót mert még gyorsabban akart menni, és akkor "vette észre" magát, de nem teljesen, mert gyorsan vissza bújt hozzám, zokogott és nem tudta hogy mi történt vele, nem ért semmit. Rá 2-3 percre jött rá hogy ott ébredt az ajtónál.
- és akkor volt egy idõszak mikor a barátnõm motyogott álmába. felkelek, fél álomba vagyok, hallom beszél....amint (!!!!!! pont akkor !!!!!!!) amikor már én is felkeltem ( ugye meg tudod különböztetni hogy mikor vagy félálomba és mikor kelsz fel, fõleg ilyen speciális esetre, egybõl ki megy az álom a szemedbõl) azonnal abba hagyta. és meg se moccantam, még is tudta mikor keltem fel....
Lehet mérlegelni, és tudnék még mesélni is, én járok egy nõhöz akivel meditálok, csakrákat töltök stb stb, és ha elõtte meséltek volna nekem ilyet lehet ki röhögöm.
De nem.
Át éltem én is sok mindent, és bizony vannak "furcsa" dolgok, ha tetszik , ha elhiszed, ha nem.
Alvásos témára vissza térve, 4x éltem át ilyet kb. kegyetlen. Fekszek mint 1 darab fa, és nem tudok meg mozdulni, alig kapok levegõt, hörgök, végül rá jöttem hogy ha nagy erõvel át dobom magam a másik oldalamra akkor feltudok kelni.
Régen nekem is voltak ilyenek, pár percig nem tértem magamhoz, még mindig a rémálom tartott kb fogva, pedig már felébredtem. Minden olyan kicsi/nagy volt az álomban, elnyomódva éreztem magam. Pár hónapja volt az indexen egy cikk, ami említett ilyet, valamilyen betegséggel kapcsolatban, amit kb kinõ az ember általában felnõttkorára.
Mily öröm olvasni, hogy az alváskor fellépõ agyi oxigénhiány egyes embereknél egybõl túlvilági kapukat nyit meg. Kevesebb kávé, több mozgás, rendszeres idõközönkénti alvás és nem jönnek majd a lidércek.
Szabályosan félek attól a gondolattól, hogy a sok flémkeltés mellett valaki tényleg elhiszi ezeket a hüllõmegszállás, szürkék biorobotjai, Trilaterális bizottság, vámpírok, szellemek, lidércek, tükörbe rejtett túlvilági átjárók, vérvezérlés, HAARP és a további baromságokat... Hogy tudnak ezek az emberek a mindennapi gondokkal megküzdeni? Mennyire veszélyesek? És legfõképp: van-e rá gyógymód a lobotómián, leszedáláson kívül?
A tükör jó fényvisszaverõ képességgel bíró, görbült vagy sík felület, ami elég sima ahhoz, hogy a visszavert fénysugarakból kép keletkezzen. A tükrözõ felület egyenetlenségei ezért nem lehetnek nagyobbak, mint a visszavert fény hullámhossza.
Csak a tükör számít? Mert konkrétan tükör nincs a szobámban, sima tükrözõdõ felület viszont van. Pl tv képernyõ (régi "doboz" tv), ablak, óra fémszíja, ilyenek... (ablak a legnagyobb, utána tv a következõ), és volt nekem is ilyen paralízisem. Amíg nem tudtam mi ez, addig kicsit parás volt, aztán amióta informálódtam róla, azóta nem volt :D Amúgy ha félálomban hallasz valamit az simán lehet azért, mert azt valójában még álmodod. Lehet nem is motyogott semmit se a barátnõd. Ugyanúgy, ahogy a valós hangok beszûrõdhetnek az álomba, az álom is átszivároghat a valóságba amikor még épp a határon vagy. Szerintem. Legalábbis nekem mindkettõre van saját tapasztalatom. Engem a tudományos magyarázatok meggyõznek, hogy nincs ebben semmiféle "boszorkányság", de persze mindenki abban hisz, amiben akar... amíg nem mészárol le miatta^^
Nekem fordítva sokszor, a sok kávé miatt nekem elalváskor is szokott néha (amikor kialvatlan vagyok és jópár egymás utáni kávé után visszaalszom) alvásparalízis jelentkezni és olyankor könnyen elõ tudok idézni tudatos álmot belõle, köszönhetõen az elalvás egyértelmû felismerésének.
Bár nem ajánlom ilyen célból szándékosan elõidézni, mert sokkal "fájdalmasabb" (anélkül is szikrázik a fejed, hogy erõlködnél megmozdulni) az ily módon bekövetkezõ alvásparalízis.
a sok "éjjéegészségesen"-t majmolónak, csak szólok ez nem új keletû, dolog, népies nevén lidércnyomás, és korábban azért nálunk jóval egészségesebben éltek
Ja, szimpla alvászavar áll mögötte, nem kell hozzá oxigénhiány meg egyéb rettenetes dolgok. A koffein tény, hogy rásegít, de az sem keringési okokból, hanem az idegrendszeri hatása miatt.
Velem, olyan történt, hogy azt hittem, alvásparalízist élek át, de kiderült, hogy nem. Rájöttem, hogy egy földönkívûli bénított meg. Azt mondta telepatikusan, olyan technikai tudást akar nekem átadni, amivel már jövõre elnyerhetem a fizikai Nobelt. Az engem nem nagyon vonz - mondtam neki -, inkább gyógyítsd meg az aranyeremet, ha lehet! Úgy is történt, egy lézeres cuccal megmûtött, elmúltak a tünetek. Megköszöntem neki, majd integettem, amint alámerült a tükör végtelen óceánjába.
Ez jó téma :) Elõször mikor alvásparalízisem volt és nem voltam tisztában azzal hogy mi történik teljesen be voltam szarva, próbáltam felkelni de tehetelen voltam csak résnyire tudtam nyitni a szemem és zihálni az erõlködéstõl. Közben úgy éreztem mintha valami ülne a mellkasomon. Aznap este többet nem aldutam.
Kis utánaolvasás után már csak röhögtem a következõn, feküdtem az ágyon nem tudtam mozdulni a szokásos módon és berohant a szobába egy múmia szerû wc papírba tekercselt humanoid, megállt elõttem és 2-3 másodperc múlva a kezeit lóbálva és ordítva kirohant a konyhába
nekem olyan volt hogy felébredtem ahogy egy valami - hirtelen realizálva- kéz van az arcomon. kurvára megijedtem, aztán nagynehezen sikerült levakarnom magamról. aztán észrevettem hogy az a saját kezem volt csak elzsibbadt valahogy:DD
Barátnõmmel is megtörtént detto. Azóta éjszakánként letakarja és jóság van. Többet nem volt ilyen alvásparalízise, de nála olyan volt hogy nem tudott mozogni de érezte hogy van még rajta kívül más is a szobában(nem én).
Lehet csak placebó hatás vagy valami, btw. Én még nem aludtam tükrös szobában. Sõt alvásparalízisem se volt.
"2-3 másodperc múlva a kezeit lóbálva és ordítva kirohant a konyhába"
Ez már tudatos álom volt akkor. Mivel utánaolvastál, akkor már tudtad, hogy ezt csak álmodod ilyenkor, és így egyetlen gondolattal el tudtad ûzni :)
Én is ha valami nemkívánatos lénnyel találkozom, akkor az hasonlóképp szokott menekülni a korlátlan álombeli hatalmam elõl, már ha csak oszlatok és nem rögtön elpárologtatom :D
Már ezért a hsz-ért érdemes volt átélni egyszer ezt az alvásparalízist. :D Mondjuk akkor nem volt annyira vicces. Én is csak hümmögtem mint ahogy a lenti 4chan post is írja. Tényleg olyasmi volt mint ha kómába estem volna. Szerencsére csak egyszer volt ilyen.
Szerintem az alvásparalízis nagy része csak álom. Régen viszonylag gyakran volt ilyenben részem, amikor egyszer úgy aludtam el, hogy bekapcsolva maradt a TV. Éjszaka felébredve, a "bénultságom" ideje alatt, tök valóságosnak érzékeltem a környezetem, viszont abban a pár másodpercben TV ki volt kapcsolva, majd a szokásos bénulás után teljesen magamhoz térve, ismét be volt kapcsolva a TV. Ergó a bénulás részt csak álmodtam, hiszen a TV-nek mûködnie kellet volna, abban a pár másodpercben is.
Egyetértek, annyira nevetséges faszságok történnek ilyenkor hogy egyszerûen nem lehet komolyan venni, én legalábbis képtelen lennék :D Az meg hogy valaki felkel az éjszaka közepén egyszerû alvajárás
Ez kb. olyan, mint a YT-on lévõ 1 órás videók, amikben törten beszélik a magyartot, mintha valami régi VHS-rõl vagy szalagról lett volna rippelve...de akkora alpári butaságokról beszélnek, mint ide Jeruzsálem. még a filozófiától si messze áll :D
És ezt hogyan lehet elsajátítani? Van errõl valami könyv vagy hasonló? Sikerült már innen valakinek?
Nem tudom. Tehát van egy ku*va rossz álmom. Rájövök, hogy csak álom, és felakarok ébredni. Felébredek de azt is csak álmodom, hogy felébredtem? Mi ez az éles váltás a két álom között. Rémálom közben azt álmodom, hogy felébredek? Szerintem ilyen nincs, az álmokat végig szoktuk álmodni, ha csak fel nem ébredünk. A másik dolog, hogy ezzel foglalkoznak a szakemberek, gondolom õk csak rájöttek, volna, hogy "hé ezek nem is ébredtek fel!"
Azt rohadtul rühellem, amikor a fogaim elkezdenek kihullani, vagy szilánkosra törni. A szilánkosra törés azért kellemetlen, mert folyamatosan termelõdik a törött fog, amit köpködnöm kell, néha meg ilyen három fognyi darabot veszek ki a számból egyszerre. Ezek általában a hátsó fogak. A simán kilazulós kihullós verzió meg azért kellemetlen, mert megpróbálom visszadugdosni a fogat gyökerestül a helyére. De pl tegnap este kihúzkodtam vagy nyolcat, elsõ metszõket, szemfogat, ilyesmi. Aztán rohangáltam félmarék véres foggal, amit elkezdtem visszadugdosni...
Eh, rohadt gáz. Igazán eszembe juthatna, hogy ha foghullás van, akkor az egy álom, és beválthatnék szupermen módba, röpködni... De a faszt, mindig elhiszem, hogy valóságos, és parázok rajta, hogy "jaj, a fogaim"...
Ja és kb kéthetente elõjön, és még mindig nem tudom rendesen kezelni.
Már miért ne változhatna. Én gyakran álmodok olyat, hogy nem egy lineáris eseményfolyamban vagyok benne, hanem átvált egy teljesen más eseményre. Speciel anno egy olyan esetem is volt, hogy szintén alvásparalízis állapotban voltam. Megijedtem, ahogy az lenni szokott, de nagy nehezen felébredtem, gyorsan felugrottam, hogy villanyt kapcsoljak, de az nem mûködött... azt is csak álmodtam. Aztán szerencsére tényleg felébredtem :) Egyébként meg azt írtam, hogy az AP-k nagy része csak álom. Tehát fenntartom annak lehetõségét, hogy bizonyos esetekben létezõ dolog, de nálam több esetben bebizonyosodott, hogy nem volt valós.
Hát így nézve akkor én még szerencsés vagyok. Nekem nincs olyan, hogy azt hiszem ébren vagyok közben álmodom. Mármint, hogy azt álmodom, hogy fölébredtem közben nem.
Rengetegszer elõfordult velem már. Van olyan, hogy csak negyedjére bírok elaludni, mert háromszor mindig érzem, hogy elaludtam, de nem tudom mozgatni semmimet, levegõt nem kapok és próbálom összeszedni magamat és megmozdulni.... felkelésnél is elõ szokott fordulni, nem kellemes érzés :D
Nekem egy idõben voltak hasonló álmaim. Az egyik legparáztatóbb az volt, amikor rosszat álmodtam (nem emlékszek rá pontosan, valami sötét, üldözéses téma volt), majd felébredtem a saját ágyamban, világos volt már, ablakon fura világosság jött be, mintha köd lett volna kinnt. Épp megkönnyebbülnék, hogy "jajj csak álom volt", mire észreveszem, hogy nem tudok megmozdulni, és kiáltani se tudok, csak ilyen "HHMMMNNNNNNGGGG" hangot (ez sztem a valóságban is hallatszott) tudtam kiadni. Meg fura volt, hogy háton fekszek, hiszen soha életemben nem aludtam el háton (felkelni se). Továbbá valami nem látszódó dologtól is rettenetesen féltem, de nem derült ki mitõl. Aztán nagy nehezen, valójában is felébredtem és nagyon megkönnyebbültem.
Utálom az álmokat...szerencsére egyre ritkábban álmodok (vagy egyáltalán nem emlékszek rájuk).
Ja igen, a hanyattfekvésrõl jut eszembe... elõfordult már valakivel, hogy NEM hanyattfekve volt ilyen paralízise? Velem még csak úgy volt, meg is lepõdtem, mert általában hason/oldalt fekszek.
Például ilyen meztelenül sétálgatós már volt nekem is.
De nekem mostanában egyre gyakoribbak az olyan álmok, ahol veszek valamit, de nincs pénzem kifizetni. Vagyis lenne, csak éppen abban a pillanatban üres a tárcám, vagy csak nagyonkevés pénz van benne.
Te kajakra azt próbálod itt mindenkinek megmagyarázni, hogy átjönnek a démonok a tükrön és innentõl mindig szarjunk be ha tükör van a szobában? Csak azért mert a nagymuterodék a népi hiedelem miatt még hisznek ebben? És azért mert a barátnõd alvajárása miatt nekiment a falnak? Én ezért féljek a tükörtõl és placebóhatással haluzzam be zombikat? Hülyevagyte ember?
Hát persze, mert a "rossz" egy üvegdarabot fog arra használni, hogy "átjöjjön" :DD
Azért mert nagyanyád betartja, nembiztos, hogy van neki igazságalapja. Nagyanyád fénykora óta csak fejlõdött a tudástára az embernek. Nagyanyámék idejében hiába használtak azbesztot, ma már nem fognak...
3-4 alkalommal volt már, az elsõnél rendesen beszartam, a többi se volt kellemes mondjuk, csak akkor már tudtam hogy mivan és erõltettem magam hogy megmozduljak