Azt rohadtul rühellem, amikor a fogaim elkezdenek kihullani, vagy szilánkosra törni. A szilánkosra törés azért kellemetlen, mert folyamatosan termelõdik a törött fog, amit köpködnöm kell, néha meg ilyen három fognyi darabot veszek ki a számból egyszerre. Ezek általában a hátsó fogak.
A simán kilazulós kihullós verzió meg azért kellemetlen, mert megpróbálom visszadugdosni a fogat gyökerestül a helyére. De pl tegnap este kihúzkodtam vagy nyolcat, elsõ metszõket, szemfogat, ilyesmi. Aztán rohangáltam félmarék véres foggal, amit elkezdtem visszadugdosni...
Eh, rohadt gáz. Igazán eszembe juthatna, hogy ha foghullás van, akkor az egy álom, és beválthatnék szupermen módba, röpködni... De a faszt, mindig elhiszem, hogy valóságos, és parázok rajta, hogy "jaj, a fogaim"...
Ja és kb kéthetente elõjön, és még mindig nem tudom rendesen kezelni.