Szívesen!
Amúgy valóban érdekes a filozófusoknak nem csak a gondolataival, hanem az életével is megismerkedni, az is beszédes lehet. Persze azt nem tudhatjuk, hogy valóban igazat olvasunk-e róluk. Amiért Nietzsche számomra rokonszenves, az az igazság keresése iránti szenvedély és elhivatottság, amiért minden követ hajlandó volt megmozgatni.
Elkezdtem olvasni az Antikrisztust, de valahogy az elején elment tõle a kedvem. A kereszténységet találta minden baj okozójának, mégpedig azért, mert az a részvét vallása, és ez úgy borzasztó, ahogy van. Szerinte. Mert ezzel az alját támogatjuk, aki nem is érdemli meg az életet, az übermenschek pedig kivesznek, mert nem kompatibilisek ezzel a részvét vallással..
A sors fura fintora, hogy (ha igaz a legenda), egy megvert ló iránt érzett részvéte taszította végsõ letargiába és elképzelhetõ, hogy rájött, mekkorát tévedett. :-)
A valósághoz való viszonya alapján hasonlította Jézust a buddhistákhoz, igazából máshogy értelmezi az evangéliumokban írtakat, mint a Biblia többi része, pl. Pál levelei, stb. Jézust egy, a valósággal gyakorlatilag betegesen szembesülni képtelen, ezért azt tagadó személynek látja, aki emiatt má-már nihilista hozzáállás jellemzi. Egy angol idézetet találtam, ami nálam jobban ki tudja fejteni a témát:
This idea is vital, in that it relates directly with Nietzsche's conception of the historical Jesus. Nietzsche paints a picture of the Jesus of history as being a true evangel, which means that he did not subscribe to the concepts of guilt, punishment, and reward. He did not engage in faith, but only in actions, and these actions prescribed a way of life which Nietzsche sees as rather Buddhistic. The evangel does not get angry, does not pass judgment, and neither does he feel any hatred or resentment for his enemies. He rejected the whole idea of sin and repentance, and believed that this evangelical way of life was divine in itself, closing the gap between man and God so much that it is God, according to Nietzsche. Therefore, he saw prayer, faith, and redemption as farcical, instead believing that the "kingdom of heaven" is a state of mind that can be experienced on earth by living this type of peaceful, judgment-suspending existence, free from worry, guilt, and anger.
:) oké, de a Gilgamesh eposz tényleg leírja pl. Noé sztoriját, csak aki nekünk Noé (illetve Noah az eredeti szöveg szerint) az nekik Utnapishtim volt. De a sztori pontosan ugyan az. Természetesen az egész kiindulási pont fikció, mert elöbb Isten létét v. nem létét kellene bizonyítani. Amíg ez nincs tisztázva, addíg a vallás egy fikció.
Ezt az alábbi idézet tudja a legnyilvánvalóbban megvilágítani:
"Az energiavonalak szívcsakrája a Szentháromságban egyesül. A látás mindent eltakar vagy inkább felfed, most hirtelen nem is tudom. Mindenesetre az univerzum csodája a lovak vágtatásához hasonlóan zakatol, mert ott van valahogy a menny is, de persze lovak nélkül, ám a lovakon belül. Meg az egészhez hozzájön a harmónia is valahogy."
Össze tudnád foglalni pár szóban, hogy Jézus milyen értelemben nevezhetõ buddhistának? Most nem biztos hogy keresztül szeretném rágni magam egy elmeháborodott filozofálgatásán.
Azt azért ne felejtsétek el, hogy a vízözön legendája valószínûleg a Fekete-tenger feltöltõdésének eseményét örökíti meg, ami jelentõs népmozgásokat indíthatott el, és ezért sok helyre függetlenül is eljuthatott. Aki a buddhista zsidó kifejezést nem érti, annak olvasásra ajánlott Nietzsche Antikrisztus címû könyve, érdekes.
Abban mondjuk igaza van, hogy a vízözön legendát egy az egyben átemelték onnan, csak a neveket változtatták meg.
#12 Csak nem ott voltál? Honnan jön ez a kazár variáció? Arról most szót se ejtsünk, hogy Istvánnak nem testvére volt Koppány, és a beáldozás nem egészen beáldozás volt..
"viszont a Biblia Ószövetség része gyanusan hasonlít a Gilgamesh eposzra."
Én is tudok elvadult 5leteket irogatni :) Minden vallás alapja különbözõ módon elfajulva Hermész Triszmegisztosz egyiptomi mitikus bölcs tanain alapul, akit a görögök pl. isteni rangra emeltek.
"A magyarok jelentos resze kereszteny es nem zsido."
Nézõpont kérdése. Amíg Vajk el nem árulta a hun törzseket és beáldozta nyugatnak (Rómának) a testvérével Koppánnyal együtt, azelõtt kazár törzsközösségek is csapódtak hozzánk az óbirodalomba zsidó vallással. Melyik volt elõbb tyúk vagy a tojás?
viszont a Biblia Ószövetség része gyanusan hasonlít a Gilgamesh eposzra. Namost ha a kereszténység egy "zsidó" szekta akkor túlképpen mind a kettõ valamilyen formában a kapcsolódik a Sumérokhoz. :) Sumér szekták vagyunk :D
Az hogy mit olvasztott be a hatalom növelésének érdekében teljesen más kérdés. A kereszténység egy zsidó szekta ami egy buddhista zsidó tanításaira alapul...
A kereszténység sok mindent magába olvasztott, szóval nem lehet kizárólag a zsidó vallás egy mellékágának tekinteni.
A kereszténység egy oldalága a zsidó vallásnak. Deal with it. Türelmetlen zsidók, akik elfogadták az elsõ messiás-jelöltet.
Zsidók vagyunk? Nem. Meghatározó a zsidó vallás? Arra épül a keresztény, még jó, hogy meghatározó!
A magyarok jelentos resze kereszteny es nem zsido, szoval az oveket nem. Mindenki tisztaban van vele, hogy a bibliai oszovetseg joreszt szimbolikus utalasokat tartalmaz es nagyon sok benne az akkori tuleleshez szukseges praktikus szabaly is, amik keveredtek a tortenelmi leirasokkal. (pl. a tavalyi gabona elfogyasztasanak tilalma, ami megmentette a zsidokat, mig egyiptomban gabonahiany idejen az elsoszulottek kaptak a kenyeret, meg is haltak fuzarium mergezesben, aztan csapasnak vettek) Szerencsere az ujszovetsegben kevesebb a szimbolum, bar a mai embereknek neha meg igy is tul sok.
A varos viszont erdekes, de nem jelenthetjuk ki, hogy csak itt volt ilyen forras es csak ezt a helyet tartottak az alvilag bejaratanak. A mai olaszorszagban is volt legalabb 2 ilyen hely amirol tudunk. Persze megfeleloen diszitve a 3 feju kutyussal, mint ma a disneyland-ek a mikiegerrel, aki koztudottan az osi usa-i legendakban a mesevilag orzoje. :-)
"Az egyik egy kígyó, mely az Alvilág "szimbóluma" volt,"
A Bibliában a kígyó képében jelent meg a Sátán Évának. Ez is arra utal, hogy korábbi vallásokból fejlõdött ki a zsidó és a keresztény vallás. Az Egyiptomi mitológiában Apóphisz )görög névváltozat, eredetileg Apepi) az alvilág ura volt, a gonosz erõk istene, kígyóteste volt. Ré napistennel harcolt. Valójában egy északi fáraó volt Apepi néven, aki a déli egyiptomi fáraóval háborúba bocsátkozott, és egyesítette a két államot, és megalapította az Újbirodalmat. A fáraók istenkirályok voltak. Tehát egy valaha élt fáraó mitológiai lénnyé vált, és ezt lenyúlták a zsidók a vallásukba, a rómaiak meg a zsidóktól loptak, és ez a vallás határozza meg az életünk.
Informatika és tudomány
