Akármilyen egyszerû elven is alapult a harc (ha jobbra volt az ellenfél, jobbról vágtál, ha balra, akkor balra, valamint ugye volt a sújtás, amit az egérgomb hosszabb nyomva tartásával lehetett végrehajtani), szerintem korrektül lehetett vívni (szigorúan persze emberi ellenfelek ellen - a késõbbiek, pláne a zombik ellen mindez nem vezetett sok jóra). Tény, hogy a játék nem erre épült mint ahogy írtam és sokkal nagyobb élményt nyújtott úgy elintézni az ellenfeleket, hogy nem vettek észre.
Egyébként mindig hard-on nyomtam a Thief-et, ahogy minden valamire való játékos is, mivel sok más játékkal ellentétben nem attól volt nehezebb, hogy több száz %-os életerõvel rohangáltak az ellenfelek, hanem amiatt, hogy komplexebb feladatokat kellett végrehajtani, vér nélkül kellett teljesíteni az adott részt, valamint sikeresen ki is kellett jutni az adott objektumból. Tehát mindezen kihívást jelentõ elemek mellett ellene vagyok annak, hogy a tolvaj egy nyamvadt tõrrel a kezében szaladgáljon, amikor az ellenfeleknél kard van. Véleményem szerint ugyanis a már említett kardvívás csak hozzáadott a játék értékéhez, amellett, hogy én is csak ritkán használtam (a vége felé igen, amikor már túlvilági lények ellen kellett harcolni).
Easy-n lehet, hogy harcos volt. A játék meg hardon és experten ért valamit... Ha olvasol korabeli leírásokat, mindegyik azt emeli ki, hogy gyenge a fõhõs, harcra meglehetõsen alkalmatlan. Egyébként több ellenfél ellen majdnem teljesen esélytelen volt a harc.
És lehet, hogy neked nem von le az élvezetbõl, nekem igen. Mert rákényszeríti a fejlesztõket mindenféle fasz megoldásra. AC Brotherhoodot játszom, volt egy küldetés, amit lopakodva kellett megcsinálni. Hogy vesz rá a játék a lopakodásra? Közli, hogy az a challenge, hogy ha nem vesznek észre. Bebuktam a challenge-et, alig bírtam magam megöletni, hogy újrakezdõdjön. Thiefben ugyanez úgy volt megoldva, hogy ha észrevettek, akkor MEGÖLTEK a picsába. Kicsit kevésbé zökkent ki a játék hangulatából, ha maga a játék oldja meg ezt, nem pedig megjelenik a képernyõn egy baszom nagy piros felirat, hogy challenge failed. Lehet, hogy neked ez nem fontos, nekem igen.
Mondasz valamit, de azért, mert az elsõ részben pl. teljes értékû harcos (is) volt a fõhõs, még mit sem vont le mindez a játék élvezeti értékébõl és sokkal egyszerûbb volt lopakodva elintézni valakit, mint felkelve a figyelmét. A vívás afféle utolsó lehetõség volt. Ettõl még nem lesz rossz a játék. Egyébként ha megfigyeled a 2. videót, akkor látható, hogy itt is a sötétbõl érdemes lecsapni, csupán az a rész lett kivéve, hogy jóval nehezebb megölni valakit, ha egyszer észrevesz (ami tök logikus, mivel ha valakit leszúrnak, az ugyanúgy halálos lehet, függetlenül attól, hogy az áldozat tud errõl, avagy sem).
Ja, tök jó, hogy azt az egy dolgot basszák tönkre, ami kiemelte a többi FPS közül. Sebaj, Dishonored/Assassins Creed rókabõrre biztosan nagyobb igény van...
Úgy tûnik a lopakodós játékok kimentek a divatból... Splinter Cellbõl CoD lett, A Dishonored és az AC egy istenszimulátor*, a Hitmant meg a felismerhetetlenségig tönkrekúrták.
Eh, egy korszak vége. Van ilyen.
*(komolyan, most játszom a Brotherhooddal, elbasztam egy küldit, meg akartam öletni magam az ellenségekkel. Öt embernek vagy három percébe telt, mire az utsó kocka életem leverte. Röhej.)
Korrekt, hogy végre a szemtõl-szembeni harcban sem lesz hendikepes a fõhõs (a 3. részben egyenesen nevetséges volt a tõr). Viszont kár, hogy a sztori dettó ugyanaz lesz, mint az 1. vagy a 3. részben (az egoista tolvaj megmenti a várost a démonoktól).
Informatika és tudomány
