Szerintem õ, úgy gondolta, hogy légmentesen. Gondolom egyszerûbb hazahozni marsi földet és itt csíráztatni ami benne van. Ha jól tudom, van is ilyen küldetés tervbe véve, az lesz a következõ.
Na en errol azt gondoltam, hogy az abbol adodik, hogy nem minden mintaban pont ugyanannyi lenne a K es Ar aranya, ezert adnak meg egy ilyen tartomanyt. A bizonytalansag szerintem ebbol adodik, hogy kis mintabol altalanositanak az egesz felszinre, nem pedig a feltevesek jogossagabol.
"Akkor borul az egesz kormeghatarozas?"
Nem, pont ez a ket dolog adja a +/-350 millio eves bizonytalansagot, de ez csak par szazalek. Persze feltetelezve azt, hogy a Marson is hasonlo modon jottek letre a kozetek, tehat azonos kiindulo anyagokbol, a foldihez hasonlo folyamatok soran.
" A természetes 40K stabil elektronbefogással és pozitron-kibocsátással 40Ar (11,2%) izotópra bomlik, illetve béta-bomlás során 40Ca (88,8%) izotóppá alakul. A 40K felezési ideje 1,250·109 év.
A 40K 40Ar-né történõ bomlása gyakran használt módszert tesz lehetõvé a kõzetek életkorának meghatározására. A hagyományos kálium-argon kormeghatározás azon a feltevésen alapszik, hogy a kõzet a keletkezésekor nem tartalmazott argont, és hogy az összes radioaktív bomlás során keletkezett argon (azaz 40Ar) kvantitatívan a kõzetben maradt. Az ásványok életkorát úgy határozzák meg, hogy megmérik a kálium és a felgyûlt radiogén 40Ar koncentrációját."
Bocs, hogy wikirol idezek, de tok erdekes, nem? Viszont mi van, ha a felteteleze3sek nem stimmelnek, vagyis nem minden Ar marad a koben, vagy eleve volt benne. Akkor borul az egesz kormeghatarozas?
Jó ötlet, és pár ezer év múlva mehetnénk salátát szüretelni. :)
Nem értem én ezt a nasat... Kéne ásni egy gödröt a marson majd épiteni lyukba egy sugárzásvédett 3 négyzetméteres üvegházat. Benyomni némi vizet, aztán nézni mi történik. Nem tartom kizártnak, hogy nagyot csodálkoznánk...