Egy ország kormányát sem perelheted be, ha valutával spekulálsz, majd nem úgy alakul az árfolyam, ahogy remélted. Hiába mondogatod, hogy veled nem közölték a jövõ évi nemzetbiztonsági kiadások sarokszámait, mielõtt bevásároltál a devizájukból. A kockázat felmérése a befektetõ felelõssége, az IBM esetében annak lehetõsége, hogy nem publikus üzleteket is köt - és ezzel nehezen kiszámíthatóvá teszi a cég sikerességét - szintén a kockázat része. Ezt a vállalatot ismerve figyelembe kellett volna venni a részvényvásárláskor. A katonai megrendeléseket kapó cégek meg nem azért nincsenek jelen a tõzsdén, mert akkor be kellene számolniuk a bizalmas üzleteikrõl, hanem mert adatbányász módszerekkel még az egyéb eredményeikbõl is ki lehet nyerni bizalmas információkat.
Hát igen, ha már a pénzem adom egy cégnek (úgymond bevásárolom magam a vezetõségbe, még ha csekély százalékban is), elvárható ne legyen susmus, és elvárható hogy nagy vonalakban tájékoztassanak a cég dolgairól. Egy ilyen volumenû dolog pedig nem az a szint hogy a büféautomatákat lecseréljük egy másik cég márkájára mert 10 centtel olcsóbban adja a cukros szörpöt...
Amerikaban ilyen perre van precedens, tehat elofordulhat, hogy az ibm fizet valamilyen szimbolikus karteritest. Egyebkent igen, publikusan forgo cegek nem tehetnek meg mindent, mivel a kisreszvenyeseket tajekoztatni kell. Nem veletlen, hogy a legtobb tenyleg nagy katonai megrendeleseket kapo amerikai ceg nem forog a tozsden. Persze cserebe sokkal vastagabban fog a tolluk a szamlazasnal, sot neha csak kozvetitok a gyartok es az allam kozott.
WTF? Ha egy részvényes egy céget beperelhet az üzletpolitikája miatt, azzal gyakorlatilag a befektetõi kockázatot rátolja a menedzsmentre, ami nettó hülyeség. A nemzetbiztonsággal való üzleti kapcsolatait pedig minden cég titkosan kezeli, különben nem lennének ilyen kapcsolatai.
Informatika és tudomány
