offTopic: A cikkekhez kirakott képekre is szánjatok kis idõt, mert mint pl. ennél is ami van, elég gyengén lett átméretezve és nem kicsit "recés". Ezt megnézve fele annyi Kb-ban is jobban mutat: https://www.dropbox.com/sc/3aqx2l7egwfr7bm/KgZ1WEhrPY on: Ha ki tudnak ötölni egy jobb rendszer Einstein relativitáselmélete helyett, ami komplexebb és több mindent meg tud magyarázni, hát hajrá! De amíg csak az esetleges hibáit keresik, addig föl se érnek vele, mint koponyával. :)
A csillagok kora a tömegüktõl függ. A fehér törpévé váláshoz idõ kell. A tömegek a keringési idõbõl számolhatóak, gyanítom így jött ki az egymilliárd év.
Nextman: Ezt szerintem is jól látod, ez, ha valóban hármas rendszer és pontosan úgy mozog, ahogyan megjósolja a relativiáselmélet, akkor megerõsíti azt. Ha eltér tõle, nem feltétlenül cáfolat, hiszen lehetnek egyéb zavaró tényezõk, amelyeket nem látnak. Cáfolni valamit ugyanúgy kell mint megerõsíteni, több egymástól független, megismételhetõ méréssel.
"A legnagyobb tömegû csillag szupernóvává változik, hatalmas robbanással létrehozva egy neutron csillagot. A robbanást legalább két másik csillagnak túl kell élnie, folytatva keringésüket a neutron csillag körül, leginkább erõsen elnyújtott pályán. Egymilliárd év elteltével a kintebb elhelyezkedõ csillag fehér törpévé válik, tömeget bocsátva ki a belsõ bináris rendszer felé. Újabb évmilliárd telik el és végül a belsõ csillag is fehér törpévé alakul."
A gond ezzel az, hogy minek van beszúrva ez az 1-1 Mrd év a három esemény között!? Csak mert egy olyan tömegû csillagnak, ami szupernovává változik a várható élettartama mindösszesen pár 10 millió év! http://en.wikipedia.org/wiki/Stellar_evolution
Es mi van, ha van mondjuk egy negyedik test a rendszerben? Vagy az egyik nem feher torpe?
Ertem en, hogy ezt tartjak a legvaloszinubbnek, de azert erre alapozva nem kene kovetkeztetest levonni a relativitas elmelet helyessegerol, mert ez megiscsak feltetelezes..
""Ennek az esélye sokkal kisebb, körülbelül egy a milliárdhoz" ez csak elsõre tûnik pici esélynek. A galaxisok becsûlt száma olyan 100milliárd. Egy-egy galaxisban található csillagok száma is valahol 100milliárd környékén lehet (becslések szerint a Tejútrendszer olyan 200-400milliárd csillagot foglal magába). Namost ilyen nagy számok mellett sztem az a csoda, hogy csak most találtak rá erre. Mindenestre érdekes a helyzet.
"a hármas rendszer pedig akár egy újabb szög lehet a relativitás koporsójában."
Mi az hogy újabb koporsószög? Egy sincs benne.
Az eddigi legsokszorosabban tesztelt és igazolt elmélet az einsteini. Az meg hogy nem egyezik a quantummechanikával. Hát van ez így. Az még nem kész elmélet, a standard modell is csak most kerekedett ki benne nem rég, az pedig csak egy része. Ott még bõven van mit kutatni. Szerintem mindkettõ igaz fog maradni és meglesz a kettõ közötti kapocs is. Idõ kérdése.
Idézet: "hármas rendszer pedig akár egy újabb szög lehet a relativitás koporsójában." Nem értem, miért "kell" ennyire várni Einstein relativitáselméletébe akár egy koporsószöget is?
Informatika és tudomány
