Hát ez egy elég bonyolult probléma, rengeteg tényezõs. A Naptól való táv meg a beérkezõ sugátzás csak egy dolog, de megvilágított test fényvisszaverõ/elnyelõ és hõvezetési tulajdonságai is sokat számítanak. Leadott hõrõl meg nemigen beszélhetünk, csak sugárzással tud a test hõt leadni, az meg nem túl nagy mennyiség sem összességében, sem relatíve, a beérkezõ sugárzáshoz képest. És akkor még nem beszéltünk a naptevékenység hullámzásáról, vagy pl az ilyen estrém sugárzásviszonyokkal rendelkezõ helyekrõl, mint pl a Van-Allen övek.
Ez szerintem tipikusan az az adat, amit mérni érdemes, nem számolni.
Keresgélek errõl leírást de nem lelek(legalábbis magyarul, szakszöveg angolul nem megy :) ), hogy legalább megközelítõleg hogyan lehet kiszámolni, vagy megbecsülni adott sugáron lévõ test hõelnyelését és leadását. Azt tudom, hogy nem úgy mûködik a dolog, hogy van 2.7 kelvin aztán kalap. Belejátszik eléggé az is, hogy lényegében árnyékolatlan sugárzás érkezik a napból, minden tartományban és ez a döntõ tényezõ, valamint az, hogy a test hogyan adja le a felvett hõt.
Hát ez azért eléggé elképzelhetetlen. Az üstökös állaga kb egy hógolyóé, ráadásul az anyaga folyamatosan fogy, lefújja róla a napszél. Szal még ha sikerül is belekapaszkodni valahogy, az sem végleges. A másik, hogy ehhez ki kéne bírnia a szondának a Nap közelségét. Harmadik gond, hogy ezzel semmivel sem lennénk elõrébb, mint egy-egy külön üstökös- és napszondával, csak bonyolultabb az eszköz, több a hibalehetõség, és tovább tart a küldetés.
Ja, például azt nem árt tudni, hogy az ûrben így a Föld környékén a túlmelegedés a probléma az ûrben, nem a kihûlés, akár mit is hazudik errõl Hollywood. Az ûrhajósok hátán az a nagy kocka egy baszomnagy "hûtõszekreny", paraffin van benne, és a felesleges hõt vonja el az ûrhajóstól és tárolja el.
Az lenne szép, ha az ûrszonda rajta is tudna maradni és megtenni egy teljes kört a nap körül, visszajönne és mesélne arról, hogy miken ment keresztül a naprendszere külsõ részén vagy akár a naprendszeren kívül.
Neki nincs sosem éjszaka a nap folyamatosan süti. Hogy pontosan mennyi hõ nyelõdik el és tud kisugárzódni az több dologtól függ, majd valaki jön, aki képben van ezzel. Mindenesetre az ûrállomáson is vannak hûtõk, annak ellenére, hogy ugye ott van, hogy a föld eltakarja a napot elõle.
Csak növekvõ hõségrõl beszélt mint ha belülre kerülne a Merkúr pályáján.
Mivel az ustokos a Fold es a Jupiter kozott mozog, ezert nem mehet kozelebb a Naphoz mint a Fold. A gond itt inkabb az, hogy amikor elkezd parologni az ustokos, akkor is mukodokepes maradjon a szonda.
" 2015. augusztus 13-án a Naphoz legközelebbi pontján az üstökös 185 millió kilométerre lesz a csillagtól. " Biztos ez?? A Föld van 150 millióra.
Informatika és tudomány
