SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!A politológusok és a közgazdászok rengeteget foglalkoznak a így vagy úgy tőkével. Születek is egymással vetélkedő eszmék. Én mint autodidakta filozófus kötelességemnek tartottam, hogy elvben foglalkozzak minden ilyen eszmével. Bevallom, hogy nem voltam teljesen elfogulatlan és nem egyforma mélységgel foglalkoztam minden ilyen eszmével. Viszont sikerült az eszmék mögé látnom, mondhatnám, hogy gestaltizáltam, és felfedeztem egy univerzális mátrixot a tőke viszonyaira. Ez a mátrix a tőkéről olyan értelemben univerzális, hogy az univerzum földönkívüli civilizációk politikai rendszerére is vonatkozik, legfeljebb ők kísérletet tehetnek a meghaladására. A mátrix kiindul a szerény tőke koncentrációtól és elérkezik az iszonyatosan nagy tőke koncentrációhoz, ill. ezek politikai rendszerét vizsgálja.
A tőkemátrix dimenziói az állam és a nép, meg a tőkétlenítés{;elvonás} és a tőkésítés{;felhalmozás}. A tőke felhalmozásra és a népre mint exponenciális menyiségre kell tekinteni. Nem arról van szó, hogy nincs tőkéje, hanem arról, hogy a tőkéjének az exponenciálisa nagyon negatív. És ellenben, nem arról van szó, hogy gazdag, hanem arról, hogy a tőkéjének az exponenciálisa nagyon pozitív.
A tőkemátrix esetei:
állam tőkétlenítés + nép tőkétlenítés = utópisztikus komunizmus, fejlődő államok,
állam tőkésítés + nép tőkétlenítés = reál kommunizmus, rabszolgaság
állam tőkétlenítés + nép tőkésítés = reál kapitalizmus, demokráciák
állam tőkésítés + nép tőkésítés = utópisztikus kapitalizmus, fogyasztói társadalom - szakértői rendszer,
A tőkemátrixból kiderül, hogy a legjobb rendszer az utópisztikus kapitalizmus. Az utópisztikus kapitalizmust az iszonyatos tőke felhalmozás jellemzi, amibe mindenkit és a jogi személyeket is bevon. Az utópisztikus kapitalizmus politikai rendszere szükségszerűen valamivel másabb, mint a reál kapitalizmus politikai rendszere. Én úgy képzelem az utópisztikus kapitalizmus politikai rendszerét, hogy az olyasmi lehet, mint amit a futurisztikus sci-fi művek, vagyis a fantasztikumok előirányoznak. Előttem a remek Csillagkapu filmsorozat aszgard és goauld társadalom utópiája lebeg.
A goauld rendszer olyan, hogy a szegényeknek is és a gazdagoknak is autonóm technikai berendezkedése van, és a szegények hűbéresei, zsoldosai lesznek a gazdagoknak. Az aki bírja az marja elv érvényesül közöttük.
Az aszgard rendszer olyan, hogy az ENSZ egy darab globális állam, és minden polgár csak az ENSZ állam tagja. Nincsenek kontinentális államaik, mert a robotosított számítástechnika lehetővé teszi a központosított államot. Ez a globális állam se nem kommunista és se nem kapitalista, hanem a haladó gondolkodók által remélt harmadik_út megvalósult rendszere.
A demokratikus rendszer olyan, hogy az állampolgároknak megengedi a tőke felhalmozást, de az állam el van adósodva, ezért nem képes a tőkéjével felelni a tetteiért. Ilyen pl.:, magyar állam, a görög állam, ...stb. A kommunizmus meg tulajdonképen rabszolgaság, ahol a polgárok ki vannak téve a kommunista politikai rendőrség kénye-kedvének. Az ellenállókra jobb esetben munkatábor, rosszabb esetben kínzás és kivégzés vár.
Figyeljük meg, vegyük észre, hogy a tőkemátrix négy esetén kívül más esetek elvileg nem lehetségesek. Amivel próbálkozhatunk az a tőkemátrix filozófiai meghaladása. A meghaladás egyik aspektusa az lehet, hogy az állam és a nép dimenzióját összemossuk. Mondjuk úgy, hogy az államra és a polgárra úgy tekintünk, hogy mindkettő olyan vállalkozás féle, közös bennük a vállalkozás:, a polgár arra vállalkozik, hogy törvénytisztelő állampolgár lesz, az állam meg arra vállalkozik, hogy igazságos törvényt szolgáltat. A meghaladás vizsgálatának tükrében tartsuk szemelőt, hogy a társadalom reformok és forradalmak útján fejlődik. A meghaladás másik aspektusa az lehet, hogy az tőke elvonás és a tőke felhalmozás dimenzióját összemossuk. Mondjuk úgy, hogy a jogi személyek elidegeníthetetlen alkotmányos joga és kötelessége a részvényesítés. Kitűnik, hogy ennek a két aspektusnak az együttese a vállalkozói_részvény fogalom.