SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Huszadik fejezet
"Hé. főnök. jó munkát végeztünk, ugye?"
1963. november 4-én, egy hétfői napon John F. Kennedy elnök magányo-
san ült az Ovális irodában, és emlékeztetőt diktált magnóra arról a felfordu-
lásról, amelyet ő maga idézett elő a világ másik felén - nevezetesen Amerika
egyik szövetségese, Ngo Dinh Diem dél-vietnami elnök meggyilkolásáról.
- Jókora felelősséget kell vállalnunk ezért - mondta JFK. Egy pillanatra
megállt, hogy játsszon ki-be futkározó gyerekeivel. Majd folytatta: - Az a mód,
ahogyan megölték - és itt újra szünetet tartott -, az egészet különösen undo-
rítóvá teszi."!
Kennedy kémje a Diem életére törö, zendülő tábornokok között a CIA
embere, Lucien Conein volt.
- Szerves része voltam az egész összeesküvésnek - mondta Conein évek-
kel később egy rendkívül érdekes ranúvallomásában'
A Fekete Luigi becenévre hallgató Conein korzikai gengszter benyomását
keltette. A második világháborúban az OSS tagjaként a briteknél kapott ki-
képzést, és ejtőernyővel ereszkedett le a német vonalak mögé Franciaország-
ban. 1945-ben Indokínába repült, hogy a japánok ellen harcoljon; Hanoiban
Ho Si Minh társaságában tűnt feL sőt rövid ideig szövetségesek is voltak. Ott
is maradt Indokínában a CIA külső munkatársaként.
1954-ben az egyik első amerikai hírszerző tiszt lett Vietnamban. Miután
Ho Si Minh csapatai Dien Bien Phunál legyőzték a franciákat, a genfi nemzet-
közi konferencián megszületett egyezmény értelmében az országot kettévá-
lasztották Észak- és Dél-Víetnamra. A tárgyalásokon az Egyesült Államokat
Walter Bedell Smith külügyi államtitkár mint megfigyelő képviselte.
A következő kilenc év folyamán az Egyesült Államok a kommunizmus elle-
ni harcban elkötelezett Diem dél-vietnami elnököt támogatta. Conein Ed
Lansdale beosztottjaként szolgált a CIA újonnan létesített saigoni katonai
misszióján. Rufus Phillips CIA-tiszt megfogalmazása szerint Lansdale "felet-
tébb tágan értelmezhető megbízatással rendelkezett, ami gyakorlatilag azt je-
lentette: »Ed, tégy meg mindent, amit csak tudsz Dél-Vietnam megmentésé-
re.«'"
Conein Észak-Vietnam ellen irányuló szabotázsakciókban vett részt: vona-
tokat és buszokat robbantott fel, üzemanyagot szennyezett be, megszervezett
egy kétszáz fős vietnami rohamosztagot, amelynek tagjait a CIA képezte ki,
és fegyvereket ásott el hanoi temetőkben. Majd visszatért Saigonba Diem el-
nök hatalmának támogatására, aki miszticizmusba hajló katolikus volt a budd-
hista országban. A CIA dollármilliókkal, testörfalanxszal és Allen Dulleshoz
bekötött, közvetlen telefonvonallal segítette Diemet. Az ügynökség kreálta Dél-
Vietnam politikai pártjait, képezte ki titkosrendőrségét, forgatta népszerű film-
jeit, valamint nyomta és terjesztette azt az asztrológiai folyóiratot, amely meg-
jósolta, hogy a csillagok állása Diem elnöknek kedvez. A Központi Hírszerző
Ügynökség majdhogynem a semmiből hozott létre egy nemzetet.
"Tudatlanság és arrogancia"
1959-ben észak-vietnami parasztkatonák elkezdték kivágni a Ho Si Minh-
ösvénynek nevezett felvonulási és utánpótlási vonalat a kambodzsai és a lao-
szi dzsungelban. Az ösvény rövidesen Dél-Vietnamot célba vevő gerillákkal
és kémekkel telt meg.
Az iparilag fejletlen, álmatag Laoszból lett az "a gyújtópont, ahol az USA
veszélyeztetve látta érdekeit a kommunista világ által" - mondta John Gunther
Dean, akkoriban a vientiáni amerikai követség fiatal díplomatáia.' A CIA gyor-
san munkához látott: megvásárolt egy új laoszi kormányt, és létrehozott egy
gerillahadsereget a kommunisták elleni harcra és az ösvény megtámadása-
ra.' Válaszlépésként Észak-Vietnam meggyorsította erőfeszítéseit, hogy be-
szivárogjon az országba, és kiképezze a helyi kornmunisták, a Patet Lao csa-
patait.
A laoszi amerikai politikai stratégia alakítója Henry Hecksher, a CIA-állo-
más igazgatója, a berlini bázis és a guatemalai államcsíny veteránja volt. Az
amerikai ellenőrzési és irányítási hálózat kiépítését azzal kezdte, hogy ala-
csony beosztású fiatal diplomatákat használt futárként. "Egy nap Hecksher
megkérdezte, nem tudnék-e elvinni egy táskát a miniszterelnöknek - emlé-
kezett vissza Dean. - A méretes táskában pénz volt.:"
A bankók révén a laoszi vezetők .felísmerték, hogy a követségen a valódi
hatalmat nem a nagykövet, hanem a CIA-állomás igazgatója képviseli - mondta
Dean, aki később több más ország mellett thaiíöldi, indiai és kambodzsai
amerikai nagykövet is lett. - Az elvárás a nagykövettel szemben annyi volt,
hogy támogassa a laoszi kormányt, és lehetőleg ne kellemetlenkedjen. Henry
Hecksher megbízatása pedig úgy szólt, hogy helyezkedjen szembe a semle-
gességpárti miniszterelnökkel - és lehetőség szerint segitse elő a bukását.
Így is történt."
A szabad választások és a CIA nyomásának eredményeképpen létrejött új
koalíciós kormány miniszterelnöke Szuvanna Phuma herceg lett. A kormány-
fő CIA-tartótisztje Campbell James volt, egy vasútépítésböl származó vagyon
örököse, aki úgy öltözködött, viselkedett és gondolkodott, mint egy 19. száza-
di brit gránátos. A Yale Egyetemen nyolc éve végzett James Laosz alkirályának
tekintette magát, és ennek megfelelő életvitelt alakított ki. Az általa létrehozott
zártkörű klubban baráti viszonyba került a laoszi vezetőkkel, és befolyásra tett
szert a körükben. A klubban szerencsejátékok járták; a helyiség legfontosabb
berendezési tárgya a John Gunther Deantól kölcsönvett rulettasztal volt.'
A Laoszért folytatott valódi harc az után vette kezdetét, hogy Bill Lair CIA-
tiszt" aki dzsungel-hadviselési kiképzőiskolát tartott fenn thai rohamcsapa-
tok számára, felfedezett magának egy Vang Pao nevű törzsi vezért, a laoszi
Királyi Haderő tábornokát, aki a magát hmongnak nevező hegyi törzs főnöke
volt. 1960 decemberében Lair említést tett Desmond FitzGerald távol-keleti
alosztály-igazgatónak az új szerzeményről. .Vang Pao azt mondta: »Nem tu-
dunk a kommunistákkal együtt élni - jelentette Lair. - Ti fegyvert adtok ne-
künk, mi pedig harcolunk a kommunisták ellen.«" Másnap reggel a CIA-állo-
máson FitzGerald szólt Lairnek, hogy terjesszen fel Washingtonba egy prog-
ramjavaslatot. "Tizennyolc oldalas távirat volt - emlékezett vissza Lair.
A válasz nagyon gyorsan meg is érkezett. [ ... ] Az volt ám az igazi csak rajta!"8
1961 januárjának elején, az Eisenhower-adminisztráció utolsó napjaiban
a CIA pilótái már el is juttatták az első fegyverszállítmányt a hmongnak. Hat
hónappal később a Vang Pao parancsnoksága alatt álló, több mint kilencezer
hegyi törzsi harcos egyesült a Lair által kiképzett háromszáz fös thai roham-
osztaggal a kommunisták elleni hadműveletek megindításához. A CIA fegy-
vereket, pénzt, rádióadókat és repülőgépeket küldött a fővárosban állomáso-
zó laoszi hadseregnek és a hegyekben harcoló törzsi vezetőknek. Legsürgö-
sebb feladatuk a Ho Si Minh-ösvény elvágás a volt. Hanoi ugyanis már beje-
lentette a Nemzeti Felszabadítási Front megalakítását, és Dél-Vietnam "fel-
szabadítására" szólított fel. Abban az évben négyezer dél-vietnami tisztvise-
lő halt meg a vietnami kommunisták, a Vietkong szabotázsakcióiban.
Néhány hónappal az után, hogy Kennedy elnök átvette a hatalmat, Laosz
és Dél-Vietnam sorsa az amerikai vezetők szemében egybefonódott. Kennedy
nem akart amerikai harcoló alakulatokat odaküldeni, hogy meghaljanak a
dzsungelekben. Ehelyett felszólította a CIA-t, hogy duplázza meg a törzsi erő-
ket Laoszban, és "tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést gerílla-hadmü-
veletek indítására Észak-Vietnamban" ázsiai toborzottak bevonásával.9
A Kennedy-éra alatt Laoszba küldött amerikaiak nem ismerték a hmong
törzsi nevet. A törzs tagjait meónak nevezték; a jelző jelentése valahol a "bar-
bár" és a "nigger" között lehetett. Az egyik ilyen fiatal amerikai Dick Holm
volt. Ezekre az időkre visszatekintve, sajnálkozva említette "a Délkelet-Ázsiába
érkező amerikaiak tudatlanságát és arroganciáját. [ ... ] Csak minimális meg-
értéssel viszonyultunk azoknak az embereknek a történelméhez, kultúrájá-
hoz és politikai nézeteihez, akik megsegítésére odamentünk. [ ... ] Stratégiai
érdekeink mindenre rávetültek egy olyan régióban. ahol az elnökünk dönté-
se alapján meg kellett »húzni a vonalat« a kommunizmus elleni harcban. És
mi a magunk módján hajtottuk ezt végre.'"10
A CIA-központban "az aktivisták mind a laoszi háború mellett voltak -
mondta ifj. Robert Amory, a hírszerzési részleg igazgatóhelyettese. - Úgy gon-
dolták, hogy Laosz kiváló terep a hadviselésre.''