Milyen zene? Valami rövid ambient szerû zene volt benne, azt annyi. Ja azt elfelejtettem írni hogy ez az éppen amikor elér egy célt újra és újra minden darabokra hullik körülötte, az már a többi hasonló filmben is gáz volt. Ha nem nézem hogy mekkora fizikai lehetetlenségeket mûveltek, akkor is egy közepes látványfilmet látok. "Aki élethûséget vár egy mozifilmtõl, az nem normális..." Aki meg nem az igénytelen :) (Amúgy jópár élethû mozifilmet csináltak már, példának okádék Apollo 13)
"ez is csak egy igazi hollywoody gagyi lett."
Nem, ez egy olyan film lett, ahol a látvány, a dramaturg, a zene, a drámai hatások, a jó színész(ek) egy komplett egészet alkotnak, ami igazából egy oltári szórakoztató film lett, emiatt érdemes moziba járni. Aki élethûséget vár egy mozifilmtõl, az nem normális...
"ez is csak egy igazi hollywoody gagyi lett."
Lehet, hogy gagyi, de minden, csak nem hollywoodi.
A két színészen kívül semmi köze nincs Hollywoodhoz, ott nem lehetett volna ilyen produkciót összehozni, ennyire hosszadalmasan szöszölni. A Gravitáció mexikói írók és rendezõk munkája, amit angol producerekkel, mexikói operatõrrel, angol zeneszerzõvel készítettek. Angliában.
(A felsorolásnál még átgondolom, hogy neked higgyek, vagy a készítõknek. De szerintem õk is örülnek, hogy valakit ennyire lenyûgözött a munkájuk.)
Na ne viccelj. Azért van pár élethûbb ûrhajós film. Ez egy vicc, star wars is veri élethûségben... -minden körben nagy sebességgel közeledõ törmelékfelhõ = marhaság, mert ha nagy a sebességkülönbség az más pályát jelent, így csak sokadik körönként találkoznának össze, amikor éppen ugyan ott vannak mint a törmelékfelõ, mert a kettõ pályája egymást 2 ponton metszi körönként, de csak sokadik körnél van mind2 dolog egyszerre a metszéspontokon. -A törmelék mennyiségéhez, és relatív sebességéhez képest túl jelentõs sérüléseket szenved a sikló, az a pár száz kilónyi törmelék, úgy dobálja a 80 tonnás siklót, meg a több tonnás teleszkópot, mintha mind ólomból lenne. -Hubble ûrteleszkópról átrepül az ISS-re, röhej, a kettõ pályájának dõlésszöge között 30 foknyi különbség van, így ha metszenék egymás pályáját (de nem teszik, mert a pályamagasságuk közt 150 km-nyi különbség van), akkor jelentõsen különbözik a sebességvektoruk, aminek kiegyenlítésére több ezer km/h-nyi sebességváltoztatásra lenne szükség, amit nemhogy egy ûrruha nem képes elérni, de semmilyen jelenleg használt ûrjármû. -Aztán szojuzzal úgy kézi irányítással szemre átrepül egy másik ûrállomásra, újabb nettó marhaság, ráadásul megmagyarázhatatlan okból éppen légkörbe lép. -a földi irányítás végig kussol -ki van nyílva a szojuz ejtõernyõje, pedig az a szendvicsben lévõ belépõmodulon van, és anélkül hogy lekapcsolnák a dokkolómodult, és a szervízmodult, fizikailag nem lehet hozzáférni. - amikor ugrál egyik helyrõl a másikra, néha olyan íveken mozog ami olyan mintha nem súlytalanságban lenne.
A színek, kontrasz a filmben túl erõs, sok helyen ORDÍT hogy CGI. Pedig azt vártam ez más lesz, de ez is csak egy igazi hollywoody gagyi lett.
A Gravity tényleg inkább rendezés szempontjából volt jó, bár még a rengeteg ûrfizikát/ûrhajózást 3X-osan meghágó blõdség ellenére is talán az egyik legkorrektebb ûrhajós film volt. Hát igen vakok között ugye...
De hát ugye Cameron is elintézte mondjuk anno egy mondattal az Abyss-ban a végén, mert érezte, hogy hatalmas ziccert adott a múvitrolloknak, amikor az egyik szereplõ szájába adta, hogy: de hiszen a keszonbetegség miatt meg kellett volna halnunk! Bizony! Ennek ellenére ez volt Cameron legjobb filmje (szerintem), kár hogy elhasalt. Bár Oscart az sem érdemelt igazán. Cuaronnak legalább van valami hiperrealista stílusa, amivel a depis, kb ember kûzdj és bízva bízzál mondanivalóját megpróbálja átadni. Ilyesmi Cameronnak ugye nem nagyon van, max annyi, hogy: a kis robbanásnál jobb a nagy robbanás! Vagy valami iylesmi.
Informatika és tudomány
