Mar bocs de eddig is hasonlo nezeteket vallottak. Idezem az alaptezist:
"A neandervölgyi ember (Homo sapiens neanderthalensis) vitatott besorolású emberféle. Egyes vélemények szerint az emberfélék (Hominidae) egy kihalt faja. Más vélemények szerint nem faj, hanem alfaj (H. sapiens neanderthalensis) és nem kihalt, hanem keveredett az északra hatoló Homo sapiens sapiens alfajjal, létrehozva a paleoeuropid rasszot. Mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel (Homo sapiens) egy időben és helyen. Köznapi nevén az ősemberek közé tartozik. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1% - 4% közötti mértékben) ami egy közös ősre is visszavezethető. A kutatók nem tudnak megegyezni abban, hogy történt-e hibridizáció, vagyis keveredés a mai ember őse és a neandervölgyi ember között."
"Ez arra utal, hogy nagyon ritkák voltak a két faj közötti kereszteződések, Sankararaman becslése szerint mindössze négy alkalommal történt meg."
Talalgatas. Raadasul az ilyen kisaranyu keveredes a fajoknal egyaltalan nem jellemzo, foleg ha utodnemzesre is kepesek es hasonlo fajok.
"Igen, a Toba katasztrófa de ez azután volt. Pont errõl beszélek, az egész "egy faj vagyunk" cucc most repült ki az ablakon, a cikk szerint a négerek külön faj, elég masszív táptalaj a rasszizmusnak."
Nem külön faj. Az európaiak és ázsiaiak õsei összesen négy alkalommal párosodtak sikeresen a neandervölgyiekkel. A négerek meg köztünk négy zabigyerek a különbség.
Most csak Neandervölgyiekrõl volt szó, de volt egy csomó más Homo faj, amelyekkel szintén keveredhetett (és keveredett) bármely környezetükben élõ Homo sapiens (sapiens) populáció. Azóta pedig az eurázsiai Homo sapiens sapiens populációk is keveredtek az afrikai Homo sapiens sapiens populációkkal.
Minél távolabb van földrajzilag két populáció egymástól (és/vagy minél izoláltabbak egymástól), annál inkább különbözik a génkészletük az eltérõ környezet (beleértve a környezõ populációkat is) miatt, nincs értelme a sokezerbõl egyetlen egy eseményt kiragadva ilyen következtetéseket levonni.
Amióta van genetika, genetikai jellemzõk alapján döntjük el, hogy melyik élõlényt miként érdemes rendszerezni a saját magunk által, saját magunknak kitalált rendszerben... Ezt a rendszert pedig nem a rasszizmus megalapozására, hanem az élõvilágban való rendszerteremtés céljából - a tudományos munka számára - találták ki.
Igen, a Toba katasztrófa de ez azután volt. Pont errõl beszélek, az egész "egy faj vagyunk" cucc most repült ki az ablakon, a cikk szerint a négerek külön faj, elég masszív táptalaj a rasszizmusnak.
Amikor a keresztezõdés történt pár ezer ember élhetett a Földön. Genetikai mintájból arra következtetnek, hogy 70 ezer éve egy katasztrófa, talán egy klímaváltozás miatt a populáció ezres nagyságrendre esett. Minden ma élõ ember ennek a falunyi lakosságnak a leszármazottja. A neandervölgyiek sem lehettek többen, de õk kipusztultak. E cikk szerint négy sikeres keresztezõdés volt. Lehetett több is, de azok lehettek sterilek is, ha valóban két különbözõ fajról van szó. Akik Afrikában maradtak, ebbõl kimaradtak. Az ázsiaiakban és az európaiakban ez a négy alkalom nyomott hagyott. Nem olyan kevés az a négy, ha összesen pár ezer ember utódai vagyunk, akik nagy területen szóródtak szét. Talán sok törzs kompletten kihalt egy betegségtõl, vagy az idõjárástól. Most nézõpont kérdése, hogy a négerek az áriák, vagy a négerek maradtak ki egy evolúciós lépésbõl az ázsiaiak és az európaiakkal szemben.
Ha cigányokra gondolsz, õk Indiából származnak. Nagy Sándor, hogy rohadna meg ahol van, amikor elette a fene Indiába magával cipelt a volt Perzsa birodalomig egy törzset, akik zenéléssel, mulatságok szervezésébõl éltek, amolyan mutatványos szórakoztatóipari társaságot pár tízezres populációban, hogy szükség lesz rájuk a mulattságoknál. Ott is maradtak Perzsiában, csak amikor összeomlott a Macedón birodalom elzavarták õket, és elkezdtek kóricálni. A mai Oroszország, Ukrajna területén is elidõztek pár századot, majd valahogy kikötöttek Egyiptomban, és onnan jöttek a Német-Római császárság fénykorában Európába. Ezért a Fáraó népe elnevezést kapták, és innen ered a gipsy kifejezés az egyiptomira utalva. A Német-Római Császártól, Nagy Károlytól menlevelet kaptak, így végig csörtettek Európán a Spanyolokig. Egy részük beolvadt, más részük a szélrózsa minden irányába szétszóródott. AZóta sem találtak haza Indiába.
Na bennük ugyanúgy van neandervölgyi gén, mert az megtalálható az európai és ázsiai népek mindegyikénél. A négerek maradtak ki egyedül a keveredésbõl a neandervölgyiekkel.
Amúgy a mai napig él köztünk egy neandervölgyi ember.
A linken található egy kép, amin rekonstruálták a neandervölgyi ember koponyájából az arcát:
Asszem, némely honfitársunk ugyancsak tartalmaz idegen géneket. Egy kis jávai majomember, némi kleptopithecus, meg egy adag görény:-D
Mibõl gondolod, hogy a neandervölgyi nõt baszta a cromagnoni? Mi van, ha a neandervölgyi a nagyobb magasságával, és tömegével egyszerûen fogta a kisebb rokonát, és izgatás nélkül betolta a méhszájig?
Én valahogy tudtam, hogy nem lehetek egy fajú a fekákkal.
Milyen érzés lehetett megdugni egy neandervölgyi csajt? Honnan tudják, hogy csak 4-szer történt meg?
Az evolúcijjó csak egy hazugság!!4 A tévedhetetlen tudomány mindig téved!!4
@Nexus6
Pl. a házimacska (silvestris catus) és a szervál macska (Leptailurus serval) is külön faj. Közös utódaik mindenek, csak nem meddõek. (az utódokat 100 ezerért lehet kapni szavanna macska néven)
"Ez is bizonyítja, hogy a modern ember és a neandervölgyiek valóban két különbözõ faj"
Ha két faj és nem fajta, akkor hogy tudnak szaporodó képes utódokat létrehozni!? Márpedig tudtak, mert ezt bizonygatja a cikk. Az öszvér pl nem faj, hanem hibrid, mert nem képes szaporodó képes utódot létrehozni.
Informatika és tudomány
