A radartechnikában az antennán max a használt rádióhullámhossz egytizede lehet a felületi egyenetlenség, mert különben oda a hatásfok. A csillagászati tükröknek is hasonló követelményeknek kell megfelelniük, de itt ezeknek a tükröknek sokkal kisebb pontosságra kell megfelelniük, mert nem képalkotás a követelmény. Mindenesetre, minél karcosabb egy tükör, annál kisebb hatékonysággal veri vissza a fényt.
A homokvihar tudtommal nem túl gyakori dolog arrafelé. Ahhoz tényeg szép sima tükörfelület kell, hogy a látható fényt fókuszáld, de itt ugyebár a EM sugárzás formájában beérkezõ hõ fókuszálásán van a lényeg. Hogy erre milyen hatása van a kicsit megviselt felületnek nem tudom. Soha nem láttam mérési eredményt errõl.
A sivatagi körülmények durva eróziót produkálnak. A nagy hõmérsékletváltozás, a homokviharok... még a mechanikát is tönkrevágja. A tükrök esetén - gondolom -, nem engedhetõ meg már néhány %-nyi tükrözõdésromlás sem.
Hozzátéve, hogy ez az egész hóbelebanc nem lehet alaperõmû, csak x százaléknyi kiegészítés, különben borul az áramellátó-rendszer. (Sajnos nem lehet tárolni az energiát mondjuk éjszakára vagy több napra, így idõben nem lehet elosztani; A fogyasztásigény nem arányos a nappal vagy a széllel.) Az "olcsó napenergia" egy tévképzet, pl. a támogatás miatt. A sivatagban pedig 3-5 év a tükrök élettartama, komoly polírozó maintenance mellett.
Hol van a kihasználtsági tényezõ...? Mert a tetõre szerelt napelemed nem követi le a nap pályjának változását, tehát a teljesítménye függ attól, hogy milyen irányból süt a nap, sokkal jobban, mint a tükrösnél. Ezen felül nézd meg a napsütéses órák arányát a világ nagy részén és ott, ahol ezt telepítették.
Ezen felül a tükrös szabályozható, mert ha nincs áram, akkor szimplán nem fókuszálják a fényt. Ezen felül nagylelkûen kifelejted azt, hogy a házad létezik, amire rárakod. Az talán ingyér volt...?
A fotovoltatikus teljesítménye az idõvel csökken. Ha a tükör nem cseszõdik szét, akkor elég jól mûködik akár 20 év múlva is.
Ezen felül a 2,5 kW = 1,2 milla egy nevetségesen gagyi rendszer ára lehet mindenféle egyéb költség nélkül. Ennél valahogy sokkal magasabb ár jön ki azoknál, akik tényleg voltak olyan buták, hogy beruháztak ilyen rendszerbe. A soha meg nem térülõ kategória, más befektetéshez képest totál versenyképtelen fõleg, ha hitelbõl kell megépíteni. A kamatokat nem termeli ki.
Számoljunk egyszerûen: Tehát a cikk szerint kb 500 000 000 000 HUF értékért 400 000 000 W teljesítmény elõállítására képesek (plusz hozzászámolhatjuk a tükrök mozgatásához szükséges energiát, stb, de tekintsünk el ettõl. Kb 2,5 kw teljesítményû napelemes házakra szerelhetõ szerkezet felszerelve kb 1,2 millió forint (gugli a barátod). Vagyis ha ezzel a tarifával számolunk, akkor( 500 milliárd/1,2 millió )*2,5kw = 1 041666 666 W, azaz kerekítve 1 042 MW avagy 1,042 GW
Vagyis kb két és félszer több energia állítható elõ, ha ilyen tarifával dolgoznak (külföldön nem tudom mennyire tér el az elõállítási költség). Vagyis így számolva teljesen gazdaságtalan a tükrös megoldás ez alapján.
Miért nem jó akkor a napelem? Olcsóbb lenne elvieg.
mert rengeteg hulladék hõt pazarolnak el felhasználatlanul, holott létezik a technológia, amivel a hûtõtornyokban egyszerûen szabadon engedett hõbõl is elektromos áramot állíthatnának elõ.
Ez valaim tréfa akar lenni...? Ennyire nincs lövésed a gõzkörfolyamat technológiai paramétererõl...? Modelleztél már valaha ilyet..? Én igen...
És ezt a marhaságot honnan veszed...? A likvidátorok nagy része ma is él. A köztük kimutatható rákos esetek nem tértek el a statiksztikai átlagtól. A gyerekek körében kb. 4 000 pajzsmirigy rákos eset volt az átlagon felül. Viszint mivel nagyon erõs monitorozás volt, a túélési arány valahol 95% felett volt, mert ez az egyik legjobban gyógyítható, ha korán észreveszik.
Én egy stratégiai gáztározó körzetében lakom. A riasztórendszer szirénája a házunk elõtt van közvetlenül. Köszi, de én jobban félek az ipari katasztrófától, míg az atomtól egyáltalán nem. Attól még nem szimpatizálok az atomerõmûvekkel, mert rengeteg hulladék hõt pazarolnak el felhasználatlanul, holott létezik a technológia, amivel a hûtõtornyokban egyszerûen szabadon engedett hõbõl is elektromos áramot állíthatnának elõ. Olyanok szerintem, mint az amerikai, aki csak azért is a NYÓChengeres dodge chargerrel hajlandó csak járni, mert az a menõ, és hat embernek egy évre elég üzemanyagot pöfékel el egyetlen hét leforgása alatt. Igaz, azokat a kilowattórákat másfélszer annyiba kerülne elõállítani, de amikor meg majd kéne az energia, aztán meg nem lesz, akkor mit csinálnak majd?
Tegyük hozzá, hogy a világon évente fordulnak elõ olyan súlyos ipari katasztrófák ahol akár emberek ezrei is meghalnak (lásd), mégis ehhez képest mindenki az atomtól fél, ami eddig összességében jóval kevesebb áldozatot követelt, mint pl a vegyipar. Volt eddig jelentõs 2 civil nukleáris incidens, ahol max 100 ember halt meg közvetlenül a katasztrófa következtében. Miközben ott volt pl Bhopal 84-ben amikor 400-16000 közötti ember halt meg közvetlenül a katasztrófában és 500 000 ezerre tehetõ a sérültek száma! Lásd
A sugárzás statisztikus hatása persze jelentkezik, azonban senki nem meri komolyan megbecsülni, hogy a bennünket körülvevõ vegyi anyagok valójában a rákos megbetegedések hány százalékáért tehetõk felelõssé, és ehhez adódik igazából a sugárzás hatása.
"hogy míg egy hagyományos szénerõmûvel 100 dollárba kerül egy megawattóra, addig a napenergia esetében ez 261 dollár "
na most megyek és rugom fel az összes sötétzöldet! Ezeknek a szarháziaknak semmi nem jó bakker!!!
Ez a "70 ezer katona fele 10 év múlva nem él" kb városi legenda szint. Ez egy elég jó összefoglaló cikk a sugárzás egészségügyi hatásairól: Sugárvédelem
Lényeg, hogy a sugárzás alapvetõen a DNS-t roncsolja. A roncsolás hatása kétféle: Determinisztikus és Sztochasztikus.
A determinisztikus hatás sugárdózis határérték függõ, vagy is egy bizonyos határérték felett szinte mindig kialakul a sugárbetegség, méghozzá annak egy bizonyos jól behatárolható tünete. A tünetek a dózis függvényében olyan az adott testszövetre jellemzõ határértékeknél jelentkeznek, ahol az adott szövetnek a mûködésében súlyos zavarok lépnek fel, ez szövetenként eltérõ. A determinisztikus hatás is a sejtek osztódásával, a szövetek reprodukciós mûködésével vannak kapcsolatban, vagyis az osztódó sejtekbõl álló szövetek sugárérzékenyebbek a lassabban cserélõdõkhöz képest. A bõr, a nyálkahártyák elsõsorban érzékenyek és legtöbbször közvetlenül kitettek a sugárzásnak, de az idegszövet pl szinte nem is osztódik, és viszonylag védett is a test belsejében. Ezért pl, ha valakinek gyorsan súlyos idegrendszeri problémák jelentkeznek sugárzás hatására az hót ziher, hogy a halálos dózis több ezerszeresét kapta be.
A bõr, a nyálkahártyák kicserélõdése napokban mérhetõ ezért a besugárzást követõ lappangási szakasz néhány nap után vezethet a dózis függvényében sugárbetegséghez. Hajhullás, hajszálerek elvékonyodása, elpattanása, a bél nyálkahártyájának elvékonyodása okozzák az alapvetõ gondokat. Az utóbbi tünet kb 8 GY esetén vezet szinte biztosan és mindenkinél halálhoz, ugyanis ezt még az orvostudomány jelenleg nem tudja kezelni. Csontvelõ-átültetés van, bél-nyálkahártya-átültetés nincs.
Ha nem kapod meg az adott szerv kiesésére jellemzõ dózist, akkor nem jelentkezik a tünet, max fehérvérsejt szám csökkenés jelentkezik valami enyhébb sugárbetegség, ami idõvel helyreáll.
Pár hét, esetleg hónap gyógykezelés után az emberke gyógyultnak nyilvánítható, ha túléli, a különbözõ szövetek regenerációja felülkerekedik akkor hazaküldhetõ mert sugárbetegségbe már nem fog belehalni.
Más kérdés a sztochasztikus hatás, ami legtöbbször daganatos betegségekben jelentkezik. Ez nem megmondható, hogy kinél fog biztosan adott dózisnál elõjönni. A hirosimai túlélõk közül is volt aki halálos közeli dózist élt túl, majd a sugárbetegségbõl felépülve talán még mindig él és nem kapott rákot. A sztochasztikus hatásnál a legkisebb dózis is növeli valamilyen szinten az adott populációban jelentkezõ rák valószínûségét, de olyan dózisról nem tudok, ami mondjuk 30 év múlva közel 100%-ra növelné a rákos megbetegedésben elhalálozás valószínûségét, ez a statisztikus növekedés sokkal kisebb azért, még halálos közeli dózisnál is.
"Az általad említett szerv 4000 körüli áldozatot tudott kb. belõni..."
Hát Csernobil azért ennél durvább volt. Eleve 70 ezer katona ment a tetõre lapátkával, hogy fejenként két lapátnyi romot lekúrjanak a lukba, meg ilyen biorobot munkákra. Tíz év múlva már a felük sem élt, mostanra meg már szerintem egy sem. Pár évre rá már nálunk is kimutatható volt a statisztikákban, hogy rejtélyes módon megsokszorozódott bizonyos daganatos betegségek száma.
Elõtte alig volt leukémiás gyerek. Most népbetegség.
Na most olvasom, hogy szépen potyognak a sültgalambok az erõmû környékén. Na nesztek zöldek, lehet hogy mégiscsak jobb az az atony!? XD
"Az üzemanyag miatti rák meg nem kifejezdetten az erõmûvek, inkább a kipufogó gázoknak köszönhetõ, így aztán nem tartozik ide."
Hogyne tartozna ide. Ha atomerõmûben termelt árammal hajtasz elektromos autót, akkor mennyi a kibocsátás? Amit csinálsz az kettõsmérce. Másrészt pedig felborult olajtankerek által okozott környezeti károk... az ugye semmi? Hogy komplett szigetkörüli partszakaszokon pusztult ki az élõvilág jórésze. Stb. az érveid érzelmi alapúak és egyoldalúak.
"Fukushimához még hozzátenném, hogy a kedves sötétzöldek elfelejtik a sztoriból, hogy míg a kibocsátás az erõmûbõl minimális volt" Kisebb lesz mint a csernobili. És még Chernobil sem irtott ki helyi komplett ököszisztémákat a fosszilissal ellentétben.
Bazdmeg, az ilyen érvektõl dobok hátast... Egyébknét mint mondatm 0, azaz NULLA ember kapott egészségere ártalmas többletdózist. A lezárt zóna szélén a terhelés alig magasabb, mint székes fõvárosunk legrosszabb pontján és India egyes részein a természetes háttérsugárzás magasabb.
Fukushimához még hozzátenném, hogy a kedves sötétzöldek elfelejtik a sztoriból, hogy míg a kibocsátás az erõmûbõl minimális volt, akorzben a cunamiban 20k ember meghalt és több mint 100 cunami elleni óvóhely ment tönkre. Az erõmû meg kibírta. Nem az a 20k ember a lényeg, nekik.
Milyen meló (és milyen pénz) lehet ezeket a tükröket takarítani...
Ezt a baromságot honnan szedted...? 1 millió...? Még a zöldbalfaszok is néhány tízezret emlegetnek és azt sem tudják bizonyítani....
Egyébként a fosszilisok elégetése által a levegõbe pöfékelt szarokat mindenki szívja. Fukushimában 0, azaz NULLA ember kapot olyan többletdózist, ami egyáltalán idõlegesen okozna komoly károsodást bárkinek és az is dolgozoó volt. A legnagyobb dózis 250-500 mSv között volt. Ez még minidg az a tartomány, ahol nem determinisztikus az, hogy egyáltalán van tünet...
N+1-szer el lett mondva, hogy Cseronibul csak azért szórta szét a radioaktív anyagot, mert az aktív zónában volt radioaktív grafit, ami éghetett, mert egy balfasz konstrukció volt a RBMK. Semmilyen más reaktorban nem lehetséges ilyen kibocsátás, mert azok alapvetõen eltérnek ettõl. Fukushima még Csernobilnál is örgebb forralóvizets volt és még az is csak lokálisan tudott problémát okozni, mert nem volt lehetséges, hogy olyan grafittûz legyen, mint Csernobilban.
Nagyon elegem van már a magadfajta mûszaki- és természettudományos analfabéták károgásából. De tényleg, kurvára...
"Van egy statisztika, hogy megtermelt megawattonként melyik erõmûtípusnak mennyi a halálos áldozata. AZ atomenergia Csernobil és Fukushima után is a legkevesebb embereéletet követelõ erõmûvek között van."
Jó statisztika, csak egy dologban sántít: a szén, olaj stb. kitermelése során bekövetkezõ halálesetek csak a vele dolgozókat érintik (munkaköri és szállítás közbeni balesetek, bányászok tüdõbetegségei stb.), viszont, ha atomerõmûben van gebasz, akkor mindenkinek meszeltek (ugye 1 millió rákban elhunyt felnõtt és gyerek Csernobil után). Számomra ez azért egy elég fontos szempont.
Úgy van.
Egy ilyen erõmû nem az atom konkurenciája, hanem arra jó, hogy talán kevesebb szenet és gázt égessünk el.
Azt kellene minden sötétzöldnek egyébként megérteni, hogy csak ezekkel soha nem lehet operálni, mert nem tervezhetõen termelnek. Tervezhetõen meg ma a vízierõmûvön kívül - ami szabályozható is - csak a fosszilissel üzemelõk tudnak nagy léptékben termelni. Az ilyenekkel a gazdag országok csinálhatják azt, hogy mindeféle káros gáz eregetése helyett ezzel termelnek. A bibi az, hogy ezeknél drágább...
Nem rossz kis demonstráció, de ahhoz, hogy az atommal versenyre kelhessen legalább 120 évig mûködnie kellene (feltéve, hogy az atom 50 évig). Annyi idõ alatt pedig a tükrök sajnos elkopnak egy sivatagban. Persze lehet, hogy a sivatag elõny, mert száraz a környezet, de sajnos éjszaka pedig nagyon lehûl a hõmérséklet, és a nagy hõingás talán hosszú távon károsít mindent.
A teljes folyamat hatásfoka ~20%, de legfejebb 25%, mert a gõzciklus ugyebár eléggé lezúzza és mert elég alacsony hõmérsékleten meg a körfolyamat. Ebbõl visszasaccolható az elsõ hatásfoka, de szerintem nem túl lényeges a mi szempontukból.
Van valakinek valahol adat, hogy ezeknél az erõmûveknél a tükrök által a toronyra sugárzott napfény energiájának hány százaléka használódik fel gõztermelésre, és hány százaléka sugárzódik vissza a környezetbe felhasználatlanul, mert van egy tippem, hogy elég xar ez az adat. Már abból kiindulva gondolom, hogy az összes torony ragyog. pedig, ha a hõátadás hatékony volna, akkor vöröses árnyalatban kéne izzania.
Pedig pont ez a technológia achilles sarka, és pont erre nincs elegendõ erõforrás fordítva. (All the hate against Me!)-Ebbõl sem lesz Világmegválccsa!
Ja, mert amit az usákok (itthoni seggnyalói, ld. qrcsótány, libájgúnár és meseházy) mûvelnek, az nem is mutyi, ugye? Azok aztán a világ legtisztességesebb, legemberségesebb, leg-igazságosabb csodagyerekei.... mintha épp a nekik nem tetszõ országok kormányai ellen lázítanáak és fegyvereznék a világ leggyilkosabb söpredék kannibáljait.... vagy mintha nemrég bukott volna meg a cseh elnök, mert merészelt nem amerikai atomerõmûvi blokkokat venni, és persze voltak róla (IS) terhelõ dossziék, amit a lehallgatásokból szedtek össze a világ leg-demokreténebbjei
A mutyi az nem az oroszoktól indul ki, hanem a mi nyomorult ellopott-elcsalt-elhazudott rendszerváltásunkból, és az azt levezénylõ aljas mocskos hazug szenny "elit"-bõl (mindig ordítva lehányom a monitort, amikor ezeket elitnek nevezi valaki)
A GYAKORLATI TAPASZTALAT az, hogy a Paksi Atomerõmû elsõ 4 blokkja felépült, JÓL mûködik, biztonságos, és hogy-hogynem de bizony orosz gépészeten alapul, és nem is volt szétlopva, persze voltak NAGYON APRÓ lopások, voltak hibák is, de a 4-es metróhoz úgy viszonyul, mint a csörgedezõ patak az Amazonashoz.
"Ez" - b@szdmeg -, amirõl a cikk szól. Ne drogozzál már annyit... Az atomerõmûvek közül pedig pl. a paksi nyomottvizes, ami a legelterjedtebb atomerõmû-típus.
Most akkor az atom ellen protestálók azt döntsék el, hogy magával az atommal van bajuk vagy azzal, hogy a technológia orosz?
Szelfmester:
"Ennyit arról hogy kikkel kötött a nagy párvezérünk "üzletet". (amúgy csak észrevételként: melyik is az a rendszer fajta ami egypártrendszer, államosít (magánynyugdíjpénztár ha még rémlik), és leginkább csak a hasonló rendszerekkel bizniszel (Kína, Oroszország)?)"
Az hogy virtuálisan egypártrendszernek tûnik ma Magyarország és "államosítottak" valamit, amit a Magánnyugdíj Pénztárak elloptak a befektetõiktõl, köszönd meg szépen, az IMF-nek, a kretén tehetségtelen ellenzéknek és a 2006-os rendõröknek. Kínával leginkább az USA bizniszel, biztos õk is hasonlóak, igaz?
Reálisan, meg ez a naperõmû egy pénznyelõ feketelyuk, ami bazójól fest egy prospektusban, meg Obama sötétzöld szavazóinak a szemében. Illetve majd a Kínai pénztárcában.
Van egy statisztika, hogy megtermelt megawattonként melyik erõmûtípusnak mennyi a halálos áldozata. AZ atomenergia Csernobil és Fukushima után is a legkevesebb embereéletet követelõ erõmûvek között van.
Amúgy nincs benne a vízerõmûvek statisztikája, ami a kínai gátszakadásokat beleszámolva eléggé erõs adatot adnak.
A huszonkilenc kilométer hosszú út építésének költségei folyamatosan nõttek, összesen 8,6 milliárd dollárba került. „Ennyi pénzbõl több tonna aranyból vagy kaviárból is kirakhatták volna az autópályát, nem lett volna drágább"
Ennyit arról hogy kikkel kötött a nagy párvezérünk "üzletet". (amúgy csak észrevételként: melyik is az a rendszer fajta ami egypártrendszer, államosít (magánynyugdíjpénztár ha még rémlik), és leginkább csak a hasonló rendszerekkel bizniszel (Kína, Oroszország)?)
A megújulók is jók azért, csak nem elsõdleges forrásnak! Sajnos a zöldek ilyenkor mindig bebizonyítják azt hogy õk elég sötétzöldek.
"Viszont Paksnál fizetni kell az üzemanyagért, ez meg ingyen van. No meg atomnál folyamatosan gondoskodni kell a használt, de még sugárzó rudak tárolásáról, és leszerelés után szintén százmilliárdos költség lesz a sugármentesítés."
Okoska!
Szerinted ennek nincs üzemeltetési költsége? Amúgy meg a fûtõelem nem költség egy erõmûbe.
kis naiv. Amíg nincs igazi rendszerváltás, mindig olyan szerzõdést fognak kötni amivel csak néhány ember jár jól... A metro is egy példa volt, mondhattam volna bármilyen állami beruházás, ugyan az történik mindnél.
A 4-es metró példálózással le lehetne állni. Azt eleve úgy kötötték meg, hogy azért headshot jár. Nem volt fõvállalkozó egy ekkora proektben. Röhej. Csoda, hogy korrdinálatlan szarkupac volt az egész...? Paks nem így fog épülni és senki se tiltja meg, hogy a ma divatos fix áras szerzõdést kössük...
Paks bõvítése lesz ám duplaannyi is, lásd 4-es metro... És a titkos gyorsba kötött megállapodás is eléggé árulkodó hogy nem a magyar zemberek fognak jól járni, hanem moszkovitya, és az orosz maffia.
itõl lenne gazdaságos, amikor a távvezeték ára olyan lenne, hogy padlót fogsz tõle? A német "zöldáram" árából még ez is ki van spórolva, mert parazitaként a szomszédos államok É-D vezetékein keresztül kap kraftot a déli rész, amikor észekon pörögnek a szélkerekek, mint a veszett fene...
A szállítási veszteség is jóval meghaladná azt, amit a jelenlegi elosztó hálózat biztosít, ezt te is említed, de valahogy ezt is ki szokták hagyni, amkor ez a fantasztiks ötletet felvetik, hogy majd afrikai napenergia látja el Európát. A másik fele meg amit mondasz. Infrastukturális biztonság kb. 0...
A fúziós erõmûnél miért kezeli mindenki evidencaként, hogy megfelelõen kis teljesítményû erõmû - mert megette a fene, ha csak akkora méretben valósítható meg, hogy a világ országinak egy részében nem opció - és jó fajlagos telepítési költség technológiailag lehetséges? A technológiai megvalósíthatóság egy dolog, a költséghatékonyság meg nagyon másik. És vannak olyan techonlógiák, ahol nem sikerül irgalmatlan pénzek ellenére sem nagyságrendi változás elérni. Ma pl. szinte semmivel sem olcsóbb LEO pályára vagy a Holdra menni, mint 40 éve...
Környezetvédelmi szempontok alapján pedig - elmondom - hogy ez a naperõmû jobban károsítja a környezetet, mint egy átlagos atomerõmû. A Greenpeace egy politikai csoport, nulla szakmai alappal. Akit érdekel a Föld, a környezet, az élõvilág, annak hamar leesik a tantusz. ;-)
Cat, akárhogy habzik a szád, jelenleg Paksnál nincs jobb alternatíva. Sajnos.
A naperomuveknek sivatagos teruleten, elosztott fix tukros rendszerek eseten van jelenleg gazdasagilag ertemuk. Ez azt jelenti, hogy minel kevesebb mozgo alkatresz, minel kevesebb karbantartassal, elosztva egy nagy teruleten, hogy a lokalis zavarokat kikuszobolje. Pl. ha nem lakna senki eszak afrikaban akkor le lehetne fedni hasonlo (csak egyszerubb) rendszerekkel a szahara jelentos reszet, majd az aramot tavvezeteken tovabbitani europaba es onnantol gazdasagosan lehetne jelentos es relative stabil elektromos termelokapcitast uzemeltetni. A gond ott van, hogy bizonyos tavolsag felett (pl. a Fold keruletenek kozel felen, ami az ejszakai aramhoz kellene) eleg jelentos a szallitasi veszteseg, tovabba azok a regiok ahol sok es stabil napsutes van jellemzoen nem stabilak tarsadalmilag, tehat nem lehet az onnan szarmazo aramra epiteni. Ez nem mernoki problema, ez politikai.
A jelenlegi atomeromu technologia addig jo, amig nem sikerul vegre mukodo fuzios rendszereket kesziteni. Itthon meg a geotermalis eromuvek lennenek jok, de a teljesen zart ciklusos rendszerek dragak, a nyilt ciklusos rendszer meg a vizkivetel miatt karos a termeszetre (a visszasajtolas meg nagymertekben rontja a hatekonysagot es a gazdasagossagot).
Egyebkent meg Paks eseten nem leszerelni kell a regi reaktorokat, hanem tartalyt cserelni. Kevesebb szemet lesz es uj tartallyal meg primer korrel pedig tovabb uzemeltetheto a regi eromu is. (ez olcsobb, mint leszerelni) De lehetne sokkal olcsobb (negyed annyiba kerulo) atomeromvet is kesziteni, ilyenek a Japanban hasznalt amerikai tervezesu forralos reaktorok, de szerintem pont a biztonsagi rendszert nem eri meg kisporolni, marpedig a maradek 3/4 az szinte csak az.
Jelenleg itthon a naperomu nem opcio, amerikaban is csak azert mert ahova raktak ott sokat sut a nap es van eleg vizieromu alapkapacitasnak. Esetleg meg ha az energiatarolast sikerulne javitani a jovoben, akkor lehetne erteme hasonlo eromuveket epiteni. Foleg ha a motoros tukorallitast kepesek lesznek mikrotukros elosztott rendszerrel helyettesiteni, tehat egy jo nagy elosztott napkollektorrol hajtott hocserelos gozturbinas rendszerrel. Elvileg meg akar a keringtetes is megoldhato lenne gravitacios uton, tehat kulso energia nelkul is kepes lenne elindulni az energiatermeles, ami a nasa fele stirling generatoros megoldassal kiegeszitve akar teljesen emberi beavatkozas es karbantartas nelkul is uzemkepes lenne nagyon hosszu ideig, csak ki kell rakni egy jo napos sivatagba vagy pl. a Marsra.
Egy erõmû életciklus költségének kb. 90%-a az elbontás és felépítés, mikor az életciklusuk 60-80 év vagy több. Az erõmû árához képest a fûtõelem szinte fillérekbe kerül és irgalmatlan sok áramot ad.
Lehet, hogy a napsütés ingyen van, de azért elég szép karbantartása van annak, hogy te ennyi tükröt és a mozgató mechanizmust folyamtosan tip-top állapotban tartsad.
Szóval mûszakilag szép ez a naperõmû, de alaperõmûként szóba sem jöhet nem sivatagos területen, de még ott sem nagyon. Még a sóolvadékos technológia sem lenne alternatíva, mert a névleges teljesítményt ez sem tartja meg és 15 óra után kb. 0 teljesítmény marad. Itthon meg október és április között picit tovább van felhõs idõ meg éjszaka vagy a kettõ együtt. A sóólvadésok meg láthatólag annyira drága, hogy a fajlagos telepítési költsége 3-szorsa egy átlagos atomerõmûvi blokknak...
Igen, a néveleges kWe-ra esõ beépített teljesítmény azonos. A bibi az, hogy a paksi blokkok rendelkezésre állási tényezõje 0,9 vagy nagyobb, ennek meg nincs 0,5 sem ég a sivatag közepén sem...
A Gemasolar plant is tükrös, csak a sóolvadékos technológiával csökkentette teljesítménnyel kb. 15 óra után 0 a teljesíménye. Annak a fajlagos költsége meg nem 5500 USD/kW, hanem 15000.
Szóval ez sem váltja meg a világot, de a világon van pár olyan gazdag ország és klíma, ahol elviselhetõ ez. Pl. Las Vegas és USA. Itthon totálisan rossz ötlet lenne ilyenbe fektetni...
Viszont Paksnál fizetni kell az üzemanyagért, ez meg ingyen van. No meg atomnál folyamatosan gondoskodni kell a használt, de még sugárzó rudak tárolásáról, és leszerelés után szintén százmilliárdos költség lesz a sugármentesítés.
Kár, hogy Nevadát is meg kellene venni hozzá, mert a téli idõszakban kitörölheti vele az ember.
500 milliárd az 400 megawatt. 3000 milliárd meg 2400 MW Pont annyiba kerül mint a paksi erõmû bövitése :D
nem derûs akart lenni.
Sanyika!
Háromszor akkora költséggel termel, mint az atom. És két és félszer akkora költséggel, mint a szén. Magyarám kibaszott drága ez a szar az ingyennapsütéssel együtt is. Ha összeszarod magad akkor is. Oszt éjjel nem is mûködik. Meg akkor is szar van a lecsóban, ha derûs az ég.
Ez csak arra jó, hogy a fosszilis erõmûvek kurvaanyázzanak rájuk, amikor próbálják lekövetni ennek a szarnak az ingadozó teljesítményét. Meg hogy az idióta zöldhippiknek legyen mire recskázniuk.
de hülyék. hát meg lett mondva hogy a zolaj és a gáz a király!