"btw: Mindkettonel ugyanaddig tart a visszatero ag es mindkettohoz "jon meg a helyzeti energiabol adodo plusz"... annyi az igazi kulonbseg, hogy a raketanal a meghajtas az joval tovabb noveli/fenntartja a sebesseget. Ellenben az agyulovedeknel - a meretebol adodoan - kisebb a surlodas, mindket fazisban."
Ami a súrlódást illeti a méretbeli különbség igaz, de ezt kiegyenlíti a rakéta robbanófejének nagyobb tömege. A dupla átmérõ nem dupla tömeget, hanem nyolcszorost jelent, négyszeres homlokfelület mellett.
Mindezzel tisztaban vagyok, de ezek szerint a USN egyszeruen hazudik ebben a kerdesben... mivel az alabbi kepet az "Office of Naval Research"" adta ki.
Az elõzõt is fékezi a visszatérõ ágban a légkör, de az rövid ideig tart, és mivel a belépési sebessége igen magas, amihez jön még a helyzeti energiájából adódó plusz, a becsapódási sebesség maximálisnak tekinthetõ.
btw: Mindkettonel ugyanaddig tart a visszatero ag es mindkettohoz "jon meg a helyzeti energiabol adodo plusz"... annyi az igazi kulonbseg, hogy a raketanal a meghajtas az joval tovabb noveli/fenntartja a sebesseget. Ellenben az agyulovedeknel - a meretebol adodoan - kisebb a surlodas, mindket fazisban.
Egészen mások egy olyan röppálya sebességi értékei, ami részben a légkörön kívül húzódik, és egy olyan, aminek az íve többé-kevésbé a légkörön belül van. Ráadásul az elsõt egy rakéta repüli, aminek az égésvégi pontja(a meghajtás vége) már igen nagy magasságban van, míg az ágyúlövedék sebessége a csõ végénél maximális. Az elõzõt is fékezi a visszatérõ ágban a légkör, de az rövid ideig tart, és mivel a belépési sebessége igen magas, amihez jön még a helyzeti energiájából adódó plusz, a becsapódási sebesség maximálisnak tekinthetõ. Az ágyúlövedéket viszont a röppályája egészében fékezi a légköri közegellenállás, így sokkal kisebb lesz a becsapódáskori sebesség. Ez van különben pl. a puskánál is, egy idõ után a lövedék annyira lelassul, hogy nem képes komolyabb kárt okozni a célpontban.
Nem azt mondom, hogy szamomra nem furcsa ez az adat, viszont jopar helyen - meg az ONR oldalan is - ez szerepel. A kepen meg azt is pontosan demonstraltak, hogy az apex fazisban a lovedek exoatmoszferikus, igy a vezersikok nem kapnak eleg felhajtoerot ahhoz, hogy iranyba forditsak, ezert orral felfele repul. Elkepzelheto, hogy pont emiatt tudja megtartani az M5 sebesseget... ki kene szamolni.
Egyszerûen fizikai képtelenség, mert a légiharcrakéták, amik igen áramvonalas valamik is függõleges zuhanásban simán M2.0 alá lassulnak. Eleve ott kezdõdik, hogy M7.0 kezdõsebességgel is a pálya csúcsán elég érdekes sebesség jön ki. Én egyszerûen sehogy nem látom, hogy mitõl nem lassulna le a cucc. Az extranagy hatótávolságú SAM rendszereknek van ekkora HMZ-je úgy, hogy igen decenes tolóerõ gyorsítja õket még 10 km magasan is akár és nem jönnek le aztán tengerszintre...
Sikeresen kiválasztottad azt az AP csatahajó gránátot, amiben relatív értelemben legkevsebb van. Emlékeim szerint pl. 380 mm német és a brit 14 hüvelykes grántában is volt 20-25 kg és ezek kisebbek voltak, mint 16"...
A max. lõtávnál egy reszesz sörbe, hogy a végfázisban a sebesség még M2.0 sincs. Ez egyszerû aerodinamika...
tehát légvédelmi feladata is van, közelésgi gyújtós gránáttal. Ezt pl. hogyan váltja ki a harci rész nélküli cucc[?]
Nagyobb pontossag es airburst munition (ugyanis ilyen is lesz), ez utobbi a soft celpontok ellen is jobban alkalmazhatova teszi. Termeszetesen nem ez lesz az ultimate fegyver, ami minden ellen tokeletes, de a remenyek szerint ar/ertek aranyban remekul beleillik a USN terveibe.
enne a valaminek semmivel sem lesz nagyobb végfázis sebessége, mint bármelyik mai lövegnek...
Ezt nem ertem. Miert ne lenne? A mostani kiserleti fegyvernel 5M+, mig az Mk7-es agyunal max lotavolsagon meg eppen M1 korul volt.
Nem véletlenül tettek a pct. gránátokba is robbanóanyagot...
Az AP Mk8-ban kemeny 18kg... es ez egy 406mm-es loszer!
Errõl van szó. Félelmetes, hogy hányszor mondtam már el a papírlap és kézifegyver lövedékes példát. Egy 7.62-es lövedék, ha csontot ér, akkor a karodat leviszi. Ha meg egy papírlapot, akkor csinál rajta egy lyukat és megy tovább...
Ha egy tömör, kemény és gyors tárgy egy puhával találkozik, akkor átmegy rajta és kb. ennyi. A szétrepülõ darabok okoznak sérülést, de itt végetér a történet.
Ez felül az is meg kellene érteni, hogy nagy távolságon enne a valaminek semmivel sem lesz nagyobb végfázis sebessége, mint bármelyik mai lövegnek...
Milyen sebességgel? A mási mint mondta, hogy nem az számít, hogy mennyi a teljes energiája, hanem hogy mennyit ad át a célpontnak. Nézzünk egy konkrét példát.
Ha eltalált egy 6x6 méteres sárkunyhót, akkor átmegy a tetõt és az anyaföld állítja meg. A sztérepülõ darabok okoznak sérülést, de bárki aki pár méternél távolabb van az röhögve túléli. Egy gyülekezõ harccsoport ellen mit ér? Te soha a büdös életen nem fogsz telibe találni egy tankot vagy bármiféle jármûvet és gyalogosokat sem...
Szóval igen van olyan célpont, ami ellen jó harci rész nélkül, de bizony az elképzelhetõ célok nagy része ellen bizony szart sem ér. A hajók 105 mm körüli lövege már 20-30+ éve multi purpose löveg, tehát légvédelmi feladata is van, közelésgi gyújtós gránáttal. Ezt pl. hogyan váltja ki a harci rész nélküli cucc. Ja, hogy sehogy...
Ha nincs a közelben más éghetõ anyag és nem talál el semmilyen kritikus rensdzert, akkor kb. ennyi sérülét okoz. A Bismarkot anno három fel nem robbanó lövedék is eltalálta és csak annyi kirtikusságot okzott, hogy egyik az orraban levõ tüzelõanyag tartályt találta el és emiatt nem tudott gyorsan menni és megpattani az üldözõk elõl. Ha az az elfolyt mennyiség meg lett volna, akkor a B. túlélte volna az elsõ útját.
Nem véletlenül tettek a pct. gránátokba is robbanóanyagot... Egy nyílt terepen haladó bármilyen célpont ellen ez a vacak semmit sem ér, mert csak telitalálattal öl. Ahhoz meg precíziós vezérlés vagy valamiféle harci rész kellene rá...
Szerintem, és ez az én szubjektív véleményem, hogy itt is ugyanannak a folyamatnak vagyunk tanúi, mint mondjuk most csak mondok egy példát, de sok mindent fel lehetne sorolni, a Wankel motornál. Rég óta ismert technológia, csak tartósságban, anyagminõségben, gyártási költségek ésszerû keretek közé szorításában nagyon sokat kellett elõrelépni, ahhoz, hogy más azonos felhasználási területen alkalmazott technológiák helyébe léphessen, vagy kiegészítse azok piacát. Rengeteg újító ötletnek áll útjában, hogy újabb, és újabb megoldandó problémákat vet fel, ami más területeken igényel újításokat, és amíg azok meg nem születnek, addig az elõbbi ötlet megvalósulása, tökéletesítése útjában állnak. A jelenlegi esetben például olyasmit tudok elképzelni, hogy nem léteztek elég nagy kapacitású szuperkondenzátorok, vagy túl drága volt a szupravezetõ etc. etc.
Egy házon, betonon, fán fúr egy lukat és kész. Ez akkor kemény fegyver, ha tömör páncélzattal találkozik. A becsapódás pillanatában ilyenkor a kinetikus energia jelentõs része hõenergiává alakul és plazmaként áthegeszti a céltárgyat, illetve lökéshullámot kelt.
Egy téglafalon viszont csak csinál egy nagy lukat, és az energiájából szinte semmit sem veszítve tovább halad.
Nem véletlen jó a haditengerészetnek, hiszen azok elsõdleges célpontjai acélból vannak, illetve, ha meg egy kisebb bárkára lõnének vele, az a nagy luk is komoly probléma. :-)
Hogy a faszba ne lenne hozzá köze. Az elektromos tér minden pontban Merõleges a mágnesesre. Lásd az antennát, ahogy sugárirányban terjed a kisugárzott jel. Egyedül az zavar be a képbe nálam, hogy hagyományosan rosszul tippeltek az áramra, amikor még nem tudták, hogy milyen részecskék felelõsek érte. A pozitívre tippeltek, közben negatív töltésû az elektron. Ezért az áram iránya ellentétes az elektronok vándorlási irányával, aminek egyszerûen csak kultúrtörténeti okai vannak. És ennél a szabálynál mindig bezavart, hogy most a klasszikusan félreértelmezett áramirány, vagy az elektronok áramlási iránya a mérvadó. De az tuti, hogy mi három ujjal használtuk, nem hüvelykessel.
Robbanótöltet nélküli lövédekekkel egy rakás célpont ellen semmit sem ér ez a cucc.
Ugy tunik, hogy a DoD nem ert veled egyet :)
"It doesn’t have an explosive warhead, but then it hardly needs one. According to official Pentagon modeling, the sheer impact is enough to meet “every single mission” the Navy and Marine Corps have for naval gunfire, although some really tough targets may require multiple shots."
A 21kg-os lovedek becsapodasi energiaja 32mj, ami 7.6kg TNT-nek felel meg. Erdekes modon az Iowa Mark 7-esenek HC Mk13 lovedeke is csak 70kg-os toltettel rendelkezett, bar ott a teljes harci resz tomegebol adodoan (860kg) kozel nyolcszoros (250mj) volt a kinetikai energia. Legalabbis ha mindenhol jol szamoltam :)
Pontosan ki lehet számolni a elektrosztatikus erõhatásokat. A lövéskor keletkezõ dinamikus terheléseket is. Elsõ évben szigorlatoztunk belõle. Innentõl kezdve csak mechanikai méretezés kérdése, hogy meddig bírja a szerkezet az igénybevételt. Egyszerû mechanika. Tudom, hogy sok embernek az ilyesmi kínai, de hidd el, vannak akik kitudnak egy ilyen méretezést számolni....
Azért egy kinetikus lövedék szép lyukat üt egy hajón, vagy páncéloson. Lehet hogy te nem tartod sokra, de én nem szeretnék a becsapódás közelében tartózkodni. Repeszek, meg az esetleg elpárolgó, de legalábbis felizzó páncél és lövedékdarabok, amik nem használnak az egészségnek, de a környékbeli készülékeknek sem....Valahogy úgy mint a nyíllövedék esetében.
Élõerõ ellen persze nem annyira hatásos, fõleg ha szét van tagolódva. De talán késõbb ki tudnak fejleszteni olyan verziót is, ami elég kicsi és alkalmas pl. légvédelmi célokra.
Tudod van olyan, hogy elméletileg tudjuk, hogy milyen fizikai és kémiai feltételek mellett mûködik valami. De ezeket a feltételeket nem könnyû biztosítani, és el tart egy ideig a megfelelõ cuccot kifejleszteni. Pl. A fúziós erõmû is ilyen. Még mindig nincs mûködõ fúziós erõmû, pedig Szilárd Leó már '45-ben kiszámolta a reakció beindulásának feltételeit, csak éppen nem könnyû biztosítani ezeket.
Ezek egy része eléggé téveszme. Hiába nagy a kezdei sebesség a becsapódáskor a lövegék sebessége nagy távolságon szinte semmivel sem lesz nagyobb, mint a mostani hagyományos fegyvereké, amiben van robbaóanyag is. Élõerõ ellen meg a repeszhatás nélküli lövedék kb. semmit sem ér.
Ezen felül azt is jó lenne megérten, hogy hiába nagy az elméleti teljes energiája a lövedékek, ha annak csak kis részét adja át a célpontnak. Egy ilyen átmagy a falon, csinál rajta egy szép nagy lyukat és aztán a földbe állva az anyaföld nyeli el az enegia nagy részét. Ez még a videón is látszik, ahol betonfalon, vagy min kersztül megy át. Csinál szép lyukakt rajta, oszt ennyi...
Robbanótöltet nélküli lövédekekkel egy rakás célpont ellen semmit sem ér ez a cucc.
Eléggé rosszul emlékszel a jobbkéz-szabályra. Az az, hogy ha a jobb kezed hüvelykujjad a vezetõben folyó áram irányában áll, akkor a ujjaid mutatják a vezetõ körül generálódó mágneses tér erõvonalait. Az áram elektrosztatikus terének meg ehhez semmi köze.
Illetve francokat, az ábra helytelen, de már értem. A lõszernél a mágneses erõvonal ellentétes irányû, mint a képen. És pont ezért taszítja a lövedéket a hurok által zárt áram mágneses tere.
Sõt ebbõl az is következik, hogy a két sín is taszítja egymást, azaz baromira össze kell fogni az egészet, mert gyenge konstrukció esetén a két sín akkorát taszítana egymáson, hogy szétnyílna a "csõ".
Ezen bazmeg mit pöcsölnek évtizedek óta?
Itt csak a megfelelõ paramétereket kell biztosítani, és mûködik a fegyver. Wolfram a két sín, és kell egy baromi erõs kondenzáétorszerepet betöltõ energiapuffer, és csak azt kell kiszámolni, hogy milyen vastag kábelek kellenek, hogy ne égjen le a picsába az egész.
Szerintem ezt egy mûszaki egyetem végzõsei megcsinálják szakdolgozatnak. Lehet, hogy a lövegen kívûl az energiaforrás több konténert tölt meg, de egy baszomnagy hadihajón ezt csak kigazdálkodják.
Kösz, ez tök szemléletes. Bár nem eléggé tiszta, hogy a lövedékben miért arra mutat a mágneses mezõ. De ha arra, akkor az taszítja a lövedéket mindkét síntõl. Viszont a snpárból megpróbálná kicsavarni a lõszert, ami egyfajta tûzirányra merõleges tengely mentén forgató erõ megjelenése miatt bekövetkezik. Tehát nem csak elõre lökné a lõszert, hanem emelné a farát is, ami jelentõs súrlódást jelent.
Hát ez így rajz nélkül zavaros. Ha jól rémlik a tanulmányaimból, akkor a jobb-kéz szabály nem a KRESZ-bõl van, hanem a három egymásra merõleges ujj, ahol az egyik az áram, a másik az elektromos tér, a harmadik a mágneses tér iránya. Na de most ebbõl összerakni, hogy miért is repül ki, és hogy mi is van azzal a Lorentz erõvel, az most nem megy. Mármint szeretem érteni a dolgokat, nem csak beseggelni, és felmondani, mint egy verset.
"A railgun lelke az energiaforráshoz csatlakoztatott egymással párhuzamos két fém sín (anód, katód). Amikor egy elektromos áramot vezetõ tárgyat (lövedéket) helyezünk közéjük, zárjuk a kört. Az energiaforrás pozitív végétõl elindul az áram a pozitív sín (vezetõ) irányába, majd átfolyik azon, majd a lövedéken, végül a negatív sínen keresztül visszajut az energiaforráshoz. A folyamat eredményeként a rail gun egy nagy elektromágnessé változik s egy erõs elektromágneses teret hoz létre a lövedék körül. Mind a két vezetõn ellentétes irányú lineáris mágneses mezõ jön létre, melyek a Jobb-kéz szabály alapján elkezdenek forogni. A lövedék mögött is létrejön egy mezõ, s a mezõk kombinációjaként létrejön a Lorentz erõ, mely mozgásra kényszeríti a lövedéket, s az végig halad a sínek mentén, távolodva az energiaforrástól." - http://htka.hu/2007/12/15/railgun/
?ég mindig nem tiszta a mûködési elv. Ha a sínekben áram folyik, akkor az mágneses teret gerjeszt. Egyenáramot tolnak bele, és akkor a pólus sem változik. Ilyenkor nem az történik, hogy a középsõ töltetet vonzani kezdik és magára rántja a síneket, amikbe beszorul? Én erre gondoltam volna, de tudom, hogy nem ez történik. Agyalok, és arra jutok, hogy:
Ha jól értem, akkor a löveg egy szigetelõ leváló burkolattal van körbe véve, és a két sín olyan, mintha egy kábelt félbe vágtak volna hosszában, így mindkettõn azonos irányú áram folyik, és a két sín mágneses tere is azonos pólusú, és a két mágneses tér úgy találkozik a lõszerrel, mintha mindig lenne elõtte egy mágnes, ami mindig vonzza. Mint az agárversenyen a mûnyúl, csak itt nem a kutya kergetné a tapsifülest, hanem a tapsifüles húzná kötélen a kutymorgókat. Ebben az esetben nem kell mágnesesnek lennie a lövedéknek.
Magyarán ez egy baromira megterhelt villanyóra, csak nem forgó lemezt használ, hanem mozgó dugattyút.
Persze... es a helyen egy hatalmas lyuk marad... "made in China" felirattal :)
2016-ra már csõdbe megy az usa de lehet hogy elõbb úgy hogy ezzel nem kell majd lõdözniük.
elsõ tüzelés után síncsere kell, mert mindkettõ elgörbült.
Nem kell lovesenkent cserelni a sineket, hiszen ez elfogadhatatlan lenne a hetkoznapi hasznalatra. Mar a jelenlegi valtozat is percenkent tobb lovest le tud adni.
Plusz a kilövéskor akkora erõhatás teszi ki a lövedéket, hogy szerintem szétesne vagy ott helyben mûködésbe lépne a robbanótöltet detonátora.
Mig a robbanofej valoban kizarolag kinetikai elven rombol, addig valojaban a lovedek az iranyitott (GPS), ergo mivel ennek elektronikaja is tuleli az inditast, ezert akar egy detonator is kepes lehetne erre.
Pontosan. A gyorsítósíneket erõsen le kell rögzíteni mert elektromágnesesen taszítják egymást (tüzeléskor néhány ms alatt megaamperes nagyságrendû egyenáram fut át rajtuk), de még így is akkora mechanikai megterhelésnek és súrlódási hõnek vannak kitéve, hogy elsõ tüzelés után síncsere kell, mert mindkettõ elgörbült.
"A lövedék tisztán kinetikus, vagy alkalmas a rendszer robbanótöltetek célba juttatására?"
Nincs szükség robbanótöltetre mert egy pár kilós lövedék is akkora erõvel csapódik be, mint egy kilométeres magasságból eldobott, többtonnás bunkerromboló töltet. Plusz a kilövéskor akkora erõhatás teszi ki a lövedéket, hogy szerintem szétesne vagy ott helyben mûködésbe lépne a robbanótöltet detonátora.
Nekem kirvára nem tiszta a fegyver elve. Mibõl áll a lövedék, mibõl a sín, milyen a szerkezete, hogy táplálnak és mit elektromos árammal, mit szigetelnek mitõl, mi ér hozzá elektromosan mihez.
A lövedék tisztán kinetikus, vagy alkalmas a rendszer robbanótöltetek célba juttatására?
"Ha ez utóbbit használják, akkor nincs ott semmi elektromágneses impulzus, csak a két sin között a lövedéken áthaladó nagy áramerõsség (egyenáram) hatására kialakuló un. Lorenzt-erõrõl (ált isk tananyag)."
Általános iskolában már rég nem tanítanak ilyet. Amúgy meg a cikk valóban úgy tûnik, hogy keveri a railgun és a coilgun fogalmát. A railgun használ síneket és Lorentz-erõt, a coilgun idõzített aktiválású elektromágneseket.
Amúgy ekkora torkolattüzet mi okoz? A levegõt ennyire tolja maga elõtt a lövedék, hogy felizzik?
Csatlakozom a höhöhöt!
"tt a rakétákhoz fogható sebességeket érhetnek el, akár a hangsebesség hétszeresét is túllépve,"
" A végleges változat által elérendõ 5800 m/s-os sebesség mellett szeretnék a pontos célzást is biztosítani,"
Ez inkább 17x-es hangsebesség.
Höhöhö. 1. "A railgun elektromágneses impulzusokkal gyorsítja fel a vezetõ anyagból készült lövedéket, amely súlya, valamint kiemelkedõen nagy sebessége miatt a megszokottnál jóval pusztítóbb rombolást vihet véghez." "A haditengerészet a legegyszerûbb változatot próbálná ki, ebben a vezetõ anyag egy azzal ellentétes töltésû sínpár mentén gyorsul fel - lehetõség van a nem mágneses lövedékek alkalmazására is. " Ha ez utóbbit használják, akkor nincs ott semmi elektromágneses impulzus, csak a két sin között a lövedéken áthaladó nagy áramerõsség (egyenáram) hatására kialakuló un. Lorenzt-erõrõl (ált isk tananyag). 2. "Itt a rakétákhoz fogható sebességeket érhetnek el, akár a hangsebesség hétszeresét is túllépve, ám a költségek terén szinte össze sem hasonlítható a két fegyver, elsõsorban amiatt, hogy utóbbinál tömör lövedéket használhatnak." "A mintegy 25 ezer dollárt kóstáló fejlesztés a tervek szerint 200 km-es távolságra röpítheti lövedékét, percenként akár 10 lövést adva le." Naaaa, azért ennyire nem olcsó. Max 1-1 lövés ára lesz ennyi, szemben egy ilyen rakéta akár 10 milliós árával. Szerintem a fejlesztések már jócskán túl vannak a milliárdos nagyságrenden.
Informatika és tudomány
