A fordítás, fõleg ha szépirodalmi minõségû akár 6-10 Ft is lehet karakterenként. Sohasem fogják ezt egy noname magyar íróért külföldi kiadók bevállalni. Legfeljebb, ha már neve van.
akkor egyszerûbb, ha magyar író mindjárt egy amerikai fordítói irodával veszi fel a kapcsolatot és egybõl a jóval nagyobb kinti piacra, egy világnyelvre lefordított regénnyel indul...
10k példányt nem fog eladni egy kortárs magyar író. Az fikció, hogy csak íróként meg lehet élni. A legnagyobb magyar írók sem "íróskodásból" éltek (Jókai pl. ügyvéd, hírlapíró és ogy. képviselõ volt, de a legtöbb ír a pénzét az újságírásból nyerte, vagy éppen tanított). Ez egy plusz pénz., aminek örülni kell. A példámnáé maradva 1000 példány után 300k tiszta pénz szép haszonnak mondható. Egy átlagos író egy év alatt két ilyen könyvet megír.
"De még ha nem is tud szerkeszteni, 60-80e Ft-ért piacra dobhat egy könyvet, amit ha egy kedvezõ, 500 Ft-os árazással ad el, 1000 db-ból már szép haszna lehet." Azért szorozzuk már össze. :) Ez úgy fél misi, ami baromira messze van a szép haszontól, ha több havi munkádról van szó. Ebbõl még lejön a fentebb említett költség, a terjesztõ is levonja a maga kis százalékát, aztán lehet pislogni, hogy mi marad. A "szép haszon" az úgy valahol 10k eladott példány körül kezdõdik.
Számoljunk! Találomra választottam egy kortárs regényt, az elsõt, amit megláttam és megvan e-book és nyomtatott változatban is. e-book: 990 Ft (http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Fabri_Peter_Titkos_konyv_49_nap_&id=10315&type=250) nyomtatott: 1800 Ft (http://bookline.hu/product/home!execute.action?_v=Fabri_Peter_Titkos_konyv_49_nap&id=14782&type=22)
ÁFA nélküli árak: e-book: 787 Ft (27%-os ÁFA) nyomtatott: 1714 Ft (5%-os ÁFA) különbség: 927 Ft
Az e-book költsége a következõkbõl áll: szerzõi rész (jogdíj, tiszteletdíj, bármilyen formában), szerkesztés, grafikai munka és a kiadó nyeresége. A különbség a nyomtatás és a terjesztés költsége. A könyv színes kemény borítójú, 218 oldal (felteszem fekete-fehér), ami még 1000 példány esetében sem reális, hogy 927 Ft legyen (még ha WC papírra nyomnák, akkor sem), mert pl. min. 20% remittenda, stb. Van ezen a téren tapasztalatom, ez a költség nem tudom elhinni, hogy 1200 Ft-nál alacsonyabb legyen, de még így is nagyon nagy a példányszám. Az e-book költsége a következõkbõl áll: szerzõi rész (jogdíj, tiszteletdíj, bármilyen formában), szerkesztés, grafikai munka és a kiadó nyeresége. Tehát az e-book árazása túlságosan magas, ami nem csupán a magas ÁFA tartalomnak tudható be. Egyszerûen nagyobb a haszon az e-bookon, mert nagyobbat tesznek rá. A kiadóknak is el kellene gondolkodnia az árképzésen, de az ÁFA is csökkenhetne 5%-ra (nem beszélve a pozitív környezeti hatásról). A reális ár szerintem az e-book harmada a nyomtatottnak. (Az meg már szubjektív dolog, hogy én nem vennék meg nem pdf-ben e-bookot, ez meg csak epubban, az általam legkevésbé kedvelt formátumban és mobiban elérhetõ.)
De azt is lássuk, hogy a kiadóknak nem érdekük az e-book elterjedése. Ugyanis ha egy író tud rendesen kiadványt szerkeszteni, akkor már csak legfeljebb egy grafikust kell megfizetnie a borítóhoz, és a kiadót szépen ki is lehet iktatni, fillérekbõl lehet kiadó nélkül piacra dobni e-bookot. De még ha nem is tud szerkeszteni, 60-80e Ft-ért piacra dobhat egy könyvet, amit ha egy kedvezõ, 500 Ft-os árazással ad el, 1000 db-ból már szép haszna lehet. Summa summarum a kiadók komolyan fékezik az e-bookok elterjedését.
Az oktatási szférára speciális szabályok vonatkoznak. Tehát akár ovódában, akár irodalomórán bármely szerzõ bármely mûve felolvasható, énekórán pedig lejátszható.
"de illegálisan letöltött könyv írója csõdbe megy, és nem ír több könyvet."
Ez az érv nem mûködik. Körülbelül végtelenszer több ok van, ami miatt egy író abbahagyhatja az írást, és amire én, mint olvasó, végképp semmi hatással nem vagyok. Leggyakoribb az, hogy meghalnak. Lusta genyók, mintha az kifogás lenne, heh. Tehát összekötni azt, hogy egy író azért teszi le a tollat, mert szarok az eladások, igen nagy hiba. Igen, lehet azért is, de valószínûbb, hogy nem.
Innentõl kezdve az én szemszögembõl ez úgy néz ki, hogy vagy megveszem a könyvet, vagy nem, de ennek végeredményében semmilyen hatása nincs arra, hogy lesz-e következõ könyve az adott írónak vagy sem
Ez viszont sajnos arra vezet, hogy az égvilágon semmi értelme nekem személy szerint könyvet vennem.
Nézzük. Régen az emberek vettek könyveket, és eljártak könyvtárba. Aztán Mmár csak könyvtárba jártak. Majd oda se. Elterjedtek az E-könyvek az emberek meg vagy megveszik, vagy kikölcsönzik valami online "könyvtárból".
Cat: Ha jól emlékszem akkor a szûk baráti/családi körbe nem fér már bele az oviscsoport... pár ember, szûk rokonság fér bele. De már egy haveri társaság is csak határeset.
megforditva viszont tizbol hat megveszi, akkor ez most jo vagy rossz?
"Olyankor ki a jogsértõ? Én aki fizettem, vagy a mellettem ülõ aki megnézte?"
próbáld értelmezni amit írtam. 1. Ilyenkor megvalósul terjesztés? nyilvánvalóan nem. 2. Megvalósul többszörözés? nyilvánvalóan nem. 3. Megvalósul nagy nyilvánosság felé történõ közvetítés? Nyilvánvalóan nem.
Tehát ha a melletted lévõ beleolvas, az nem sérti a szerzõi jogot. Pont.
A könyvtárban sem fizetek érte. Az e-olvasó meg a könyvtárjegy ára...
Barret, lehet végletekben gondolkodni (és a kérdés jogos), de tény, hogy ha túl sokan töltenek le egy könyvet (különösen, ha az csak magyarul jelent meg, a magyar piac elég kicsi), akkor bizony nem fogja megérni az írónak, hogy írjon, és nem lesz folytatás, nem lesz új könyv. Na persze az is igaz, hogy nem tudható: ha nem tölti le, megvette-e volna. Mert ha simán csak nem tölti le és nem veszi meg, akkor a matematikai végeredmény ugyanaz, mintha letöltötte volna illegálisan: bevétel 0 Ft, 0 Ft (attól az olvasótól).
A megoldás az, hogy ha le is töltöttem a könyvet illegálisan, de ha tetszett, akkor lehetõleg megveszem, ha utólag is. Mert különben könnyen lehet, hogy a szeretett, de illegálisan letöltött könyv írója csõdbe megy, és nem ír több könyvet.
Viszont a fenti "Tízbõl négy olvasó illegális forrásból is töltött már le e-könyvet"-adattal semmire sem megyünk, mivel lehet hogy tíz könyvbõl egyet illegálisan töltött le, a többit megvásárolta, esetleg azt az egyet is, utólag (mert olyan becsületes volt, hogy mégis...). Tehát ez a százalékos adat értelmezhetetlen, ezért használhatatlan.
Ugyanakkor ha egy könyvet húszezren megvettek, és ezren illegálisan letöltöttek, akkor az író már milliókat kapott (ha észnél volt a kiadói szerzõdésnél, és nem használták ki – merthogy ez sem példanélküli). A legtöbben 5-10%-os szerzõi jutalékot kapnak, de ismerek olyan írót, aki 40%-ot. (Észnél volt, nem hagyta magát palira venni.) Persze ez akkor érdekes, ha a kiadó nem tesz semmit, csak hosztolja a kiadás. Ha szépen marketingez, akkor az egész más tészta, csakhogy ilyet szinte soha nem csinál, többnyire még akkor sem, amikor úgy tûnik (Frei Tamás könyvei stb.)
Ugyanúgy nem, mint ahogy ha veszel egy DVD-t, és azt a barátnõddel közösen megnézed.
Az illegális rész a többszörözésen, a nagy nyilvánosság felé közvetítésen (elõadás, sugárzás, kiállítás) és a terjesztésen van. (Meg persze olyan "apróságokon", mint a szerzõ feltüntetésének hiánya, a mû megcsonkításának/átdolgozásának tilalma stb.).
Most eszembe jutott egy érdekes dolog! Ha én a saját megvásárolt könyvemet felolvasom valakinek, akkor bûncselekményt követek el? Mert akkor az összes óvónõ,tanár,stb bûnözõ! És bûnözõkre vannak bízva a gyerekek...
Informatika és tudomány
