Errõl nemrég volt egy cikk, amit nem találok, de a lényege az volt, hogy a Marson található nyomásviszonyokból számolgatva arra jutottak, hogy ha a szén-dioxid nyomása növekedne mondjuk vulkánosság következtében, az reakcióba lépne a csekély mértékû légkörben lévõ és a felszín melegedésével kiolvadó vízzel. Ez a szén sav pedig az ottani kõzetekkel elreagálna. A cikk azt állította, hogy ez egy egyensúlyi állapot, és azért PONTOSAN AKKORA a nyomás amekkora, mert annál nagyobb nyomáson beindul a folyamat. Vagyis a légkör nem elszökött, hanem a kõzetekkel addig reagált, míg kellõen elvékonyodott ahhoz, hogy a folyamat leálljon.
Azt elmeséled, hogy egy 98% üvegházgázból álló légkör hogyan tud kifagyni? Már azon túl, hogy a nagy része elszökik, lecsökken a nyomás, megszûnik az üvegházhatás AZTÁN esetleg megfagy ami tud?
A Föld légköre régebben nagyrészt CO2-bõl állt. Ez ma is itt van a felszínen, a tengerben, meg a kõzetekben. A Marson is ott van a légkör nagyrésze, pl a CO2 szárazjég formájában. A talaj mélyebb rétegeirõl meg nagyjából fogalmunk sin,hogy mi is van a por alatt.
Szal én optimista vagyok a lakhatóvá tételt illetõen.
"Az eredeti légkör nem szökött el a Marson. Kifagyott. Nagy különbség."
Nem maradna ott rövidtávon sem. Amit odatudsz varázsolni, az már szökne is el. A Marsnak addig volt légköre, amíg volt vulkanikus tevékenysége, meg ebbõl kifolyólag mágneses tere. A vulkán pótolta pöfékeléssel a veszteséget, a mágneses mezõ meg eltérítette a napszelet. Az alacsony gravitáció miatt feljut olyan magasra a gáz, ahonnan azonnal lefújja a napszél. Ha odavinnél légkört valami ûrszkifiteknolódzsival, lehet, hogy hónapok vagy évek alatt elillanna. Nincs itt szó százezer éves távlatokkal. A Marsot úgy lehetne terraformálni, hogy annyi kõzetet lopkodnál össze odahajigálni, ami nincs szabadon a naprendszerben. Ha az óriásbolygók kõzeteit is kihorgásznád a százezer kilométeres gáztengerek alól, és nekihajigálnád a Marsnak, és várnál évmilliókat, míg kihûl és újra megszilárdul a kérge, akkor tudnád terraformálni. Gondolom ezt te sem tartod járható útnak.
Ja, látom, volt róla szó. Egymillió év, mire elszökik, mennyi idõ, mire nem az egész szökik el, csak annyi, hogy már használhatatlan legyen?
Feleslegesen minek végezzünk _iszonyat_ munkát? Egy bolygóval lennénk kijjebb, sokat nem lendít az ûrmeghódíccsában, ellenben leköti az erõforrásokat jó idõre, aztán még csak nem is végleges.
Akkor inkább búra, meg föld alá építkezés, eredmény ugyanaz sokkal kisebb erõfeszítéssel.
Meg a másik apró probléma, hogy ami légkört nagy munkával létrehozol, az pont ugyanúgy el fog szökni, mint ami eredetileg volt, a bolygó tömege a kevés, túl kicsi a szökési sebesség.
Többféle módon kerülhetett oda. Pl. A Föld eredeti összetapadásakor került oda, de akár az Õshold és az Õsföld összeütközésekor is odakerülhetett, az eléggé nagy katasztrófa volt ehhez.
Na jó és de ODA HOGY KERÜLT... nem a semmibõl keletkezett? Tehát az hogy a köpeny mélyén van egy ilyen hatalmas víztömeg, nem jelenti azt, hogy nem jöhetett az ûrbõl, üstökösrõl vagy máshogy... Gondolom senki nem hiszi azt, hogy mondjuk a magma különféle kémiai reakciók során vizet termel... nemde? ;)
Teljesen megoldhatatlan, hogy légköre legyen a Marsnak. A gravitáció a harmada a földinek. Nincs mágneses mezeje, és vulkáni tevékenység sincs, ami pótolná a természetes veszteséget. Ha oda rakod a légkört, az elszökik a világûrbe. Amit megtud tartani, az a jelenlegi egy százaléknyi földnyi. Azért van most ennyi, mert ennyit tud megtartani hosszútávon. Nagyobb nyomáson nagyobb a részecskék mozgási sebessége mint a szökési sebesség, így elhagyja a bolygót.
"Nem hiszem, hogy ezt csak úgy büntetlenül ki lehetne termelni. Valószínûleg okkal van, ott, olyan mélyen. Nem hiszem, hogy jót tenne a Földnek, ha 700 km-es lyukakat fúrnának a földköpenybe. Jól kihûl a Föld, aztán megszûnik a mágneses tér, és szépen mind meghalunk, lásd Mars.... ennyi."
Hallottál már a vulkánokról? Tudod, amikbõl pár kilométer mélyrõl megolvadt kõzet bugyog ki. Ott ahol a földkéreg elég vékony, és két lemez egymás alá és fölé bukik. Na most ez nem pár kilométer mélyen van, hanem 700. Ez azt jelenti, hogy folyékony láváról beszélünk. Na most szerinted hogy lehet megfúrni egy ezer akárhány fokos sûrû folyadékot? Szerintem ezzel egy 10 éves gyerek is tisztában van. Te felnõtt létedre hogy beszélhetsz ekkora ostobaságokat? Nem a globális felmelegedés a probléma, hanem a globális elhülyülés. Itt szokott menni a sóder, hogy az amerikákok mennyire ostobák. Na most szerintem az átlag magyar is van olyan. Már ha nem tartod magad átlag alattinak.
És hidd el nem az volt a célom vele, hogy most jól beléd rúgjak, csak unalmas már ez a sok rinya, hogy az emberiség milyen ostoba, hogy szétcseszi a bolygót. Mármint az az unalmas benne, hogy dilettánsok mantrázzák, akik gyakorlatilag nem is értik mirõl beszélnek.
Annak idején kémiaórán egyszer rézgálicot kellett hevítenünk kémcsõben. Az eredmény, fehér kristályos por lett, mert eltávozott a rézgálic-kristályokból a benne lévõ kristályvíz. Miután tiszta vizet öntöttünk rá kék gálicos oldatot kaptunk. Nagyon sok ásvány tartalmaz kötött vizet, amit hevítéssel ki lehet vonni.
A por inkább hûti a felszínt, sajnos. Viszont ha olyan nagy víztartalmú, tehát jégbõl álló aszteroidákról lenne szó, akkor lehet valami benne, de szerintem ahhoz nagyon sok ütközés kellene, és ráadásul rövid idõn belül, nem túl megvalósítható szerintem.
Lehet hülye ötlet, de mi lenne ha hatalmas robbantásokkal érnénk el, hogy az üvegházhatást okozó anyagok illetve a kõzetben rejtõzõ a víz a felszínre jusson a Marson? Szerintem ez lenne a legegyszerûbb és leghatásosabb módja. Persze nyilván nem nukleáris robbantásra gondoltam, hanem lehet az is célszerû lenne ha jó pár nagyobb aszteroidát a bolygó felé 'löknénk' valahogy.
Oda az kell, hogy helyi anyagokból olyan nagy üveghatású gázokat gyártsunk, ami hatékonyan emeli a globális átlaghõmérsékletet. Vannak anyagok amelyek üvegházhatása a CO2 tízezerszerese. Ez lehetõvé teszi, hogy a légkör nagyon kis részét tegyék ki ezek a gázok. Ez persze még mindig több millió tonnát jelent, de 20-30 év alatt megoldható a dolog. Utána a megemelkedett hõmérséklet miatt a déli sarkon lévõ CO2 elszublimál, és a mostani légköri nyomás az 50 szeresére emelkedik. És további melegedéssel is jár. És innentõl jöhet majd az, hogy a közvetlenül a felszín alatt lévõ vízkészlet ami eddig fagyott volt elkezd szublimálni illetve olvadni.
Szóval mint mondtam, megvalósítható a dolog, de egy igazán komoly probléma azért van: még pedig az, hogy már kialakult ipar szükséges hozzá.
Szerintem akkor nem csak a felszíni vizekre lehet alapozni egy ûr-missziót. Ha van víz a felszín alatt, akkor ki lehet "bányászni", aztán lehet oxigént elõállítani belõle, na meg élni a "búra" alatt.
700Km mélyen olyan körülmények uralkodnak, hogy onnan nem tudunk semmit kitermelni. Lényegében azért, mert használjunk bármilyen anyagot fúrásra, olyan mélyen már az anyagok szerkezete teljesen megváltozik, átalakul. A fúró anyaga is. Ha csak ki nem találják a teleportálást, az ott marad ahol van, nem kell aggódni :)
Nem hiszem, hogy ezt csak úgy büntetlenül ki lehetne termelni. Valószínûleg okkal van, ott, olyan mélyen. Nem hiszem, hogy jót tenne a Földnek, ha 700 km-es lyukakat fúrnának a földköpenybe. Jól kihûl a Föld, aztán megszûnik a mágneses tér, és szépen mind meghalunk, lásd Mars.... ennyi.
Szerintem ez azt jelenti, hogy ha más bolygókon is van ilyen, teszem azt a Marson, akkor a megfelelõ technológia felhasználásával elérhetõ lehet, hogy alkalmassá váljon a bolygó az élet fenntartására, még ha csak bizonyos régiókban és tundra szinten is.