Megáll az eszem, egy áramlástechnikai és igen magas termodinamikai affinitással rendelkezõ gépészmérnöknek magyarázod a légköri páratartalom, kodenzációt és mást...? Atyaég...
Ugye különbséget tudsz tenni a levegõ páratartalma és a kicsapódott apró cseppek között. Segítek. Az egyik átlátszó, a másik meg ködszerû, mint a felhõ. Ugye nem árulok el nagy titkot, hogy a köd felhõ a talajon, illetve a felhõ az meg köd fönt a levegõben. Na ezen nem látni át. A levegõ páratartalmán meg átlátni. Tudod, amikor még gáz halmazállapotú. Ha ez meg van, és különbséget tudsz tenni a két dolog között, akkor szóljál!
Mert különben úgy vagyok veled, mint Wmikivel a szkeptikus blogon a nagyérdemû, hogy nem képes különbséget tenni a víz párolgása és a forrása között.
Ugye azzal tisztában vagy, hogy amikor azt írom, hogy légkör, és a földire gondolok, nem tömény oxigénrõl beszélek, hanem vízrõl, széndioxidról is a nitrogén mellett. :-D
Most ugye arról van szó, hogy miért melegszik fel a Hold felszíne baromi gyorsan, a Földé meg nem. Ugye, ha A-ról beszélünk, akkor nem keverjük bele a B-t. Ugye ez elvárható lenne.
Te milyen részét nem érted annak, hogy az üvegházhatású azt jelenti, hogy egyik irányban gyakorlatilag átlátszó, de már visszafelé nem, mert a földfelszín más spektrumban sugároz...? Mikor jut már el mogyorónyi agyadig, hogy a vízpára nem ilyen bazdmeg...? Az a beesõ EM elég szép nag részét szórja és visszaveri, meg egy kis részét el is nyeli, de labáda nem rúg, mert akkor a felhõknél sokkal melegebb lenne ugyebár...
Melyik részét nem érted annak, hogy a tisza levegõ gyakorlatilag szinte vákuum EM szempontból és a napsugárzás nem melegíti..? Bazdmeg termodinamika elsõ órán ezzel nyit minden tanár, ha nincs TD I. és II...
Szerinted miért van az, hogy a légkör nagy része kurvahideg és csak magasan van egy réteg, ahol megint melegedik...? Mert a napsugárázs a fölfelszínt melegíté és a konventív hõlegadással annyira telik, hogy 100 méterenként két fokot hûl...
Ne legyél már ilyen suta. A légkör nélküli égitest felszíne azért melegszik hirtelen, mert a talaj vékony felsõ rétege veszi fel a sugárzást, míg ha van légkör, akkor egy száz kilométeres gázréteg. Persze nem egyenletes eloszlásban, hanem inkább ott, ahol még sûrû. Meg a felszínnek is van mitõl hûlnie a légkör hatására. Azaz a légkör önmagában is melegszik, ráadásul a felszínt is hûti. Mármint nem engedi túlmelegedni.
Te nagyon félreérted, hogy mit írok. Nem a vízpárát okolom a felmelegedésért, hanem azt állítom, hogy két nagyságrenddel üvegházgázabb, mint a széndioxid, ezért a széndioxid teljesen jelentéktelen. Ebbõl pedig az következik, hogy a felmelegedést teljesen más tényezõk okozzák szerintem.
Nem volt teljese hibás, de érdekes módon a többeknek ez eszébe sem jutott...
Itt van adat. Gyakorlatilag 12-18 óra alatt felmegy a hõmérséklet száz fok nagyságrendet tehát jól látható, hogy a légkör alles zusammen mennyit ver vissza a Földön, és ebben a vízpára is benne kell, hogy legyen, de jó vastagon.
A hold esete jogos teljesen valószínûleg bõven túlzó a 100 fok (mea culpa), mert nem mindegy hogy 24 óra vagy fél hónap a nap hossza, mindenesetre az ûrhajókat is azért forgatják és hûtik, mert õket a légkör nem védi, jobban melegszenek.
Én amúgy azt nem értem, hogy a nevében benne van: üvegház. A lényege annyi hogy az EM bejön az infra nem megy ki. Ehhez csak az kell, hogy legyen olyan anyag, ami a széles spektrumot beenegdi, az infravöröst viszont ki nem. Mint mondjuk a fólia, vagy az üveg, vagy a co2. A vízpára nem ilyen. Az be sem engedi.
Nem, nem az. Te kevered az üvegház hatású és adott spektrumon való elnyelõképeségget. Szezon és fazon esete, mert az egyik egy egyszerû mutató, az üvegházhatásúság meg egy igen speciális kombináció. Az megvan amit gforce írt ahol felvázolja azt, hogy a Holdon azonos sugárzási teljesímény mellett mennyivel van melegebb adott esetben...?
(Mondjuk a holdi nappal az hosszabb, ezért az kellene megnézni, hogy mekkor a gradiense van a melegedésnek adott hõfoknál, mert abból lehet leszûrni igazi dolgokat.)
A vízpára kurva sokat visszaver a beesõ sugárzási teljesítménybõl míg a CO2 semmit. Tényleg kuva nehéz megérteni azt, hogy mit jelent az, hogy üvegházhatás...? Több paraméter és spektrális tulajdonság együttesét és nem azt, hogy egy frekvencián mit csinál az anyag...
Azt senki sem vitatta, hogy infrában nagyobb a hatása mint a co2-nek. Az üvegházhatás szigorúan véve azt jelenti viszont, hogy infratartományban egy-egy anyag mennyire átlátszó. Ezt nem vitattuk, hogy a párás levegõ kevésbé átlátszó infrában. Azt vitattuk, hogy többet segít a pára mint árt, hoyg a beesõ tartományban mi történik. A szóródás jelensége töktiszta ég esetén is megtörténik. Amikor nincs felhõ, nincs köd, csak van valamennyi pára a levegõben. Azért kék és nem fekete. És mivel szórás történik a beesési szög is eloszlik. Sõt van amit vissza is ver a légkör egy az egyben. És legjobb tudomásom szerint a légkör fényszórása a páratartalomtól függ a legjobban. Bizonyos tartományokban meg még az ózonréteg szól bele. Pontos labormérések híjján persze számszerûsíteni én leglábbis nem tudom, de az biztos, hogy nem a vízpárát kell hibáztatni. Két ok miatt. Egyrészt azért, mert vízpára segít is rajtunk. Másrészt azért, mert arra semmiféle ráhatásunk nincs. (hacsak a kínaiak esõcsinálását nem vesszük ide :) ) A CO2-re viszont van ráhatásunk. Az ellen tudunk tenni, nopersze csak akkor, ha akarunk.
Általában baromira egyetértek veled, és nagyjából a legtöbb dologban azonos a véleményünk. Attól, hogy ebben az egy kérdésben eltérõ álláspontot képviselünk, nem kellene ekkora nagy tragédia jellegûen megérned. Képzeld azt, hogy éjszakás nõvér vagy a gerontológián, aki sok mindent megtapasztalt már, és egybõl könnyedén fogod felvenni ezt az egészet.
Nézz már utána, hogy tényleg két nagyságrenddel erõsebb üvegházhatású a víz, mint a CO2! A kicsapódott, majd újra elpárolgó apró vízrészecskék tényleg szórják a fényt, de ez nem számít, mert maximum odaszórják, ahol nem kicsapódott víz molekulák repkednek.
A Hold itt van nemmessze, ott nincs vízpára se co2 se levegõ. Melegebb van nappal bazihideg éjjel. Ha a földre vonatkoztatjuk az éjszaka nem lenne anyira hideg mert az óceánok jó hõtározók így a föld a felszíni hõtehetetlensége miatt magasabb hõmérsékletne áll be, mint egy sziklás világ. Mindenesetre az látszik, hogy a nap beesõ energiájának annyi részét blokkolja a légkörünk, fõként a vízpára, hogy nappal nálunk 100 fokkal van hidegebb, mint a Holdon.
Látom kurvahülye vagy... Hányszor kell elmondani, hogy felfogjad? A bejövõ EM sugárzás spepktruma olyan, hogy a CO2 számára átlátszó. Ez melegíti fel a földfelszínt. A levegõ elenyelése majdnem vákum közeli... Termodinamika elsõ óra témája te zseni...
Minden tárgy az alacsonyabb hõmérsékletû felé sugároz le hõt, csak éppen semmi sem garantálja, hogy ugyanazon spektrumban. A földfelszín meg olyan spektrumban sugároz vissza, hogy a CO2 azt megfogja...
A vízpára meg visszaveri a sugárzás igen jelentõs hányadát. Az ugye megvan hogy a hõképalkotós és lézeres rendeszerek ezért nem mûködnek? Szóródnak, elnyelõdnek ezen hullámhosszak...
So, meddig játszod még az elmeroggyantat te hülye...?
"De, ha több a felhõ hidegebb van. Ez globálisan igaz. Ezen semmit sem változtat az, hogy az éjszaka melegebb, ha felhõs. Globális folyamtokról beszélünk. Ha sok a felhõ kevesebb a beesõ sugárzás. Ha ezt vitatod, akkor elkezdelek én hülyének nézni, mint ahogy te tetted nemrég. Ezt vitatni kb azzal egyenértékû, mint aki azt vitatja, hogy naprnyõ alatt hûvösebb van."
Szerintem elég világosan ki lett fejtve, hogy gáz halmazállapotú vízrõl van szó, és nem felhõkrõl.
"A levegõ elsõsorban a felszín hõmérsékletétõl melegszik. Attól, hoyg meleg a föld. Nem azért melegszik a levegõ, mert benne pára van és közvetlenül a levegõt melegíti a nap. Legalábbis legjobb tudomásom szerint."
Aha,és ezt pont a két nagyságrenddel erõsebb üvegházhatású víznél mondod el, de a széndioxidnál meg nem. Ott bizony ez nem számít. Érdekes.
Jézus Mária szokás szerint nem tudod már megint értelmezni amit írtam.
Lényegében pontosan azt amit te nekem, hogy egy paramétert kiválasztva nem feltétlenül következtetéseket levonni mert ott a többi paraméter is, mert ugye Gforce azt állította, hogyha több lesz a felhõ akkor bizony hidegebb lesz.
Gforce, Molnibalage Szép dolog hogy próbáljátok okosítani ezt a két jóravaló bolondot, de nem fog menni. Még a sivatagok kapcsán az albedót is keverik. Ugyanis a sivatagok világosabb felszíne több fényt ver vissza mint a zöldfelület, de ennek pont az ellenkezõjét írták lentebb...
De, ha több a felhõ hidegebb van. Ez globálisan igaz. Ezen semmit sem változtat az, hogy az éjszaka melegebb, ha felhõs. Globális folyamtokról beszélünk. Ha sok a felhõ kevesebb a beesõ sugárzás. Ha ezt vitatod, akkor elkezdelek én hülyének nézni, mint ahogy te tetted nemrég. Ezt vitatni kb azzal egyenértékû, mint aki azt vitatja, hogy naprnyõ alatt hûvösebb van.
Tudom én is azt írtam, hogy attól, hogy több a felhõ nem feltétlenül hûl le a hõmérséklet, mert ez ennél sokkal több összetevõs. Nem tudom mit nem értesz ebbõl.
Csak épp nem vízpára alkotja a felhõket, a légköri nyomás sokszorosa a földinek, aktív vulkánok garmadája van, kénsavesõ hullik a széndioxidszint az egekben.... amúgy jó összehasonlítás :)
Hát ha még azt sem fogadod el, hogyha több a felhõ a földön akkor hidegebb van akkor inkább befejezném a vitát ha nem gond :) Ezzel nem tudok illtve nem akarok vitázni :)
Uhh...szerintem elbeszélünk egymás mellett. Értsd meg, nem vitatom azt, hogy a már meglévõ meleget a pára ittartja. Ezt soha sem vitattam. Nyilván így van ezt mindenki tudja, aki életében járt már szabad levegõn. Globális hatásról beszélek, nem lokálisról. Képzelj el egy oylan földet, aminek a légkörében duplaannyi a pára ebbõl kifolyólag duplaannyi a felhõ. Melegebb lenne vagy hidegebb?
A pára meleg tartja a levegõt, így a hõ nem távozik vagy sugárzik vissza olyan gyorsan, mint általában a meleg levegõ melegen tartja a földet is ami tovább gerjeszti a folyamatot így érted?
A levegõ elsõsorban a felszín hõmérsékletétõl melegszik. Attól, hoyg meleg a föld. Nem azért melegszik a levegõ, mert benne pára van és közvetlenül a levegõt melegíti a nap. Legalábbis legjobb tudomásom szerint.
Megpróbálom leírni mégérthetõbben. Vannak elektromágneses hullámok amik érik a földet. Ezek érkeznek mindenféle tartományban. Infrában, amit mi hõként érzékelünk. Röntgenben, amit mi arra használunk, hogy képeket készítsünk mondjuk a tüdõnkrõl. Ultraibolyában, amitõl leégünk. Ez lényegében mind mind elektromágneses sugárzások, amiknek a hatását akkor látjuk, ha beleütköznek, kölcsönhatásba lépnek az anyaggal. Hogye milyen anyaggal milyen kölcsönhatásba lépnek az attól függ épp mibe ütköznek. A föld felszíne elég vegyes. Régi kollegám mondása szerint, olyan vegyes, mint a koldusszar. Ami azt okozza, hogy mindegy milyen sugárzás esik rá, nagyrészét elnyeli. Kivéve speciális eseteket: pl hó és jégmezõt hiába süti a nap. Nem a tetején kezd olvadni a hókupac, hanem a szélén. Azért, mert a hó visszaver szinte minden elektromágneses sugárzást. Nem tud a sugárzás energiát átadni neki, hogy megolvassza. Nomármost van a föld légköre az ég kék. Miért? Azért, mert a fényt szórja. Ha nem lenne légkör, akkor ugyanolyan fekete lenne az ég, mint éjjel. (a holdon nappal is fekete az ég légkör híjján). Namármost a földre érkezõ elektromágneses hullámoknak át kell ezen a légkörön haladniuk és az áthaladásuk hatékonysága attól függ, hogy a légkör mennyire átlátszó. Az elektromágneses hullámok viszont fura fajzat. Egyik frekvenciát egyik anyag gátol másik pedig átenged. Az üveg átengedi a látható fényt, az infrát viszont kevésbeé. A levegõ is ilyen, de ha ködös, akkor nem engedi át a látható fényt. Ugyanúgy, ahogy a szennyezett üveg is homályossá válik nagyon csekély szennyezõ anyag hatására is. Azt is biztosan tudod, hogy létezik a hõtükör. Azt lényegében egy tükör. Úgy veri vissza az infravörös tartományt, mint a tükör a látható fényt. Azért lehet ez mert az alapjelenségh ugyanaz.
Namost akkor vegyük a földet, ami minden beérkezõ sugárzást elnyel. Milyen sugárzást? Ami a felszín eléri, nyilván egyebet nem tud. Szennyezz egy légkört co2-vel. A beesõ sugárzásnak ez tökátlátszó. Lényegében a napból érkezõ sugárzás sértetlenül éri el a felszínt, hiszen a széndioxid tökátlátszó a legtöbb tartományban. A lényeg, a tiszta levegõben, ha van co2, akkor az nem sok vizet zavar, minde sugárzás eléri a felszínt.
Mi történik a felszínen? A felszínre beesõ sugárzás gerjeszti a felszínt alkotó molekulákat. Melegíti. Ezek viszont ugyanúgy sugározzák kifelé az energiát. Muszáj ezt tenniük, hiszen ha nem tennék egyre csak melegebb és melegebb lenne. A kifelé történõ sugárzás viszont a beesõvel ellentétben nem a látható fény tartományában történik, hanem hõsugárzás formájában elsõsorban. Infratartományban. A co2-vel szennyezett légkör viszont olyan az infrának, mint a zseblámbának a köd. Semmit sem lehet látni. Nem engedi áthatolni. EZért van az, hogy a vízpára segít a co2 árt. Mert a vízpára a befelé igyekvõ széles spektrumú sugárzást gátolja, viszont kifelé az infravöröst is (jobban mint a co2). De globálisan jobb a képlet. A co2 viszont a befelé igyekvõ széles spektrumú sugárzást átengedi a kifelé igyekvõ infravöröst viszont gátolja.
A felvetésedre válaszolva hogy: "jah a bemenõt blokkolja de visszaverõdését meg gátolja.... "
Igen, ez ilyen fura folyamat, mert a beesõ sugárzás széles spektrumú az infrán és a látható fényen át az uv-ig minden, viszont a kifelé történõ szinte csak infravörös és az össz bejövõ energia 90%-a infravörösben akar kifelé menni, az a hülye co2 meg pont abban a tartományban nem átlátszó.
Így érthetõ? Vagy nem tudom hogy lehetne jobban leírni.
"De melyik részét nem érted annak be sem engedi a sugárzást...? Az üvegházhatás lényege, hogy befelé enged, de visszafelé nem. A vízpára viszont a beesõ sugárzást is kurvakeményen blokkolja.."
Ez a lényeg. Elnyeli, nem visszaveri. Tehát amíg a széndioxid simán átengedi a fényt, és csak a visszafelé haladót nyeli el, és ott is csak az infrát, addig a víz rögtön megfogja. Azzal, hogy megfogja, melegszik. Azzal, hogy melegszik feljebb tolja azt a sávot, ahol kicsapódna. Magyarán feljebb tolja azt a határt, ahol felhõ a felhõ, és nem átlátszó gáz. Magyarán még vastagabb réteg tudja megtartani a hõt, még több levegõ lesz melegebb, és kitolja azt a határt, ahol az idõjárás mûködik. Mert ugye mondjuk a hetven kilométeres magasság nem téma, ha idõjárásról van szó. Ez a hõelnyelõ jelenség megszûnik ott, ahol már képtelenség átlátszóvá válnia a víznek. Ott belép az a jelenség, hogy már árnyékolja a beesõ fényt, és a víz nem képes jelentõs mennyiségben felfelé emelkedni, és nem engedi több hõvel ellátni az alsóbb légköröket. Ez egy pillanatnyi egyensúlynak felel meg. És ez határozza meg az idõjárásunkat, a klímánkat. A víz tartja itt a hõt. Ha elteleportálná a vizet valami gonosz hiperufó, nem csak annyi történne, hogy nagyon szomjasak lennénk, hanem alapvetõen más lenne az idõjárásunk is.
A széndioxid ebben a játékban kispályás.
Ellenben a felszín átalakítása baromira nem az. Ha a felmelegedés ellen akarnánk harcolni, erdõket ültetnénk, nem repcemezõket mûvelnénk. Az aszfaltot olyan anyaggal kevernénk, ami világosabb színû.
Továbbá fogós kérdés, hogy minek nagyobb a felülete. Egy teleknek vagy egy teleknek és egy háznak rajta? Továbbá mi csinál hõkatlant. Egy esõerdõ vagy egy legelõ a helyén? Egy hegy fûvel, vagy a kopár szikla?
De melyik részét nem érted annak be sem engedi a sugárzást...? Az üvegházhatás lényege, hogy befelé enged, de visszafelé nem. A vízpára viszont a beesõ sugárzást is kurvakeményen blokkolja...
Tehát a bibi az, hogy a sok balfasz szimplán képtelen értelmezni az a pofonegyszerû problémát, hogy spektrálisan milyen elnyelési és refelxikós mutatókkal bír a CO2 és a vízpára és az mit jelent. Ránzének egy számra és olyan hibás következtetést vonnak le, hogy eldobom az agyam...
Hol tagadtam azt, hogy a kifelé történõ sugárzást a vízpára jobban megtarja, mint a co2? :) Komolyan nem értelek én a globális hatását vitatom, nem a lokálist. De ha már 6. általános iskolai osztály alá soroltál akkor megpróbálok úgy válaszolni.
A co2 viszont semmit nem ver vissza, viszont van ittartó hatása. Erre próbáltam felhívni a figyelmet. Lehet nem eléggé szabatosan és precízen, képletekkel és grafikonokkal megtámogatva. Elnézést kérek.
Amúgy a fenti példa amit írtam tudom, hogy úgy hülyeség ahogy van, de nem tudtam egyszerûbben leírni. Mert mindig egyensúlyi helyzet van. A föld ha elnyel 10-et akkor ki is sugároz annyit, különben megfõne. A lényeg az egyensúlyi helyzet beállási pontja, ahol a vízpára tesz a mérleg mindkét nyelvére a co2 viszont csak az egyikre.
Hát atomfizikus nem vagyok, csak átnéztem a színképeket a szórás és elnyelés spektrumát és tudom hogy a földnek infra a napnak meg valahova a látható tartományba esik a csúcsa. Talán zöld aszem:)
Igen, csak ha több a pára akkor, több a köd, több a felhõ és kisebb a felszíni sugárzás. Ha megkétszereznénk a víz párolgási sebességét annyi történne, hogy sokkal több lenne a felhõ és hûlne tõle a föld globálisan. A sivatagi hõingadozás a trópusi fullasztó éjszaka azok lokális jelenségek, globálisan azonban nem ez teszi fel a pontot az i-re, hanem a ki és besugárzás egyensúlya és ebben a vízpára, globálisan szemlélve én úgy gondolom, hogy inkább segít mint árt.
Amit a széndioxid az infra tartományban tesz, azt a víz a teljes spektrumban. Mert molekulaszerkezetileg nagyobb a szabadsági foka. Így mondják azt tudományosan, hogy az a két hidtogén könnyen kalimpál az oxigénre csimpaszkodva. :-) Két oxigén ezt már lomhábban teszi egy szénatomon csücsülve. Na és akkor a metán az igazi nagyágyú. Neki rögtön négy ilyen izgága hidrogénje van. :-)
És ez mit is bizonyít, úgy globálisan? Ha már elkezdtél hülyének nézni. :) Azt, hogy a vízpára éjjel a lehülést gátolja? Mert ezt 2hsz-el korábban én is leírtam a csillagfényes téli éjszakák kapcsán. :)
Üvegházhatása nagy, viszont ez hogy is jön globálisan a vízpárához? Nem azt vitattam, hogy a kisugárzást gátolja a vízpára, hanem azt, hogy a beesõt is gátolja.
Na látod ez a lényeg. A vízpára eltárolja a hõt, és egyenletesen elteríti. Ahol ez nincs, mint a sivatagokban, ott a nappali döglesztõ meleg után éjszaka befagy a segged. De ahol pár van a levegõben, ott megmarad egy része másnap reggelig. Mondhatni a víz létrehoz egy párkilométeres réteget, amiben egy normalizált idõjárás folyik.
Ez így van. Azzal egyetértek, hogy kiegyenlít. A co2 viszont abszolúte nem egyenlít semmit. Minél több van, annál jobban tartja a meleget a légkör. Ha vízpára nõ, muszáj kicsapónia valahogy. Akár köd, akár felhõ formájában, helytõl hõmérséklettõl, meg sok dologtól függõen. Akár úgy, hogy koromszemcsékre ül ki a repülõgép után és gyártják a chemtrails elméleteket. :) A co2 viszont ilyet nem fog tenni.
A természetre kisebb változás is hatással van, de hogy jön ez ide? A lényeg, hogy nem kell aggódnia senkinek a természet miatt, mert az regenerálódik (így vagy úgy) de a civilizációnk nem biztos. ;-)
A vízpára azzal okoz felmelegedést, hogy elnyeli a fényt, azaz melegíti a légkört. Márpedig az idõjárás a légkör jelensége. Az tény, hogy kilométeres magasságokban kurva hideg van. Az is tény, hogy felhõs idõben a felszín kevésbé melegedik. De az egyértelmû, hogy az össz hõenergia nagyobb lesz. De most kezdesz félreérteni. A levegõben lévõ nem kicsapódó víz, az kibaszottul üvegházhatású. Viszont, amikor a vízpára a magasabb régiókban kezd kicsapódni, ott valóban ellensúlyozza ezt. Mármint nem teljesen, de lényegét tekintve mégis, hiszen az idõjárásunk a légkör pár kilométernyi rétegének jelensége. Mert nekünk nem az számít, hogy a Himalája magasságában mínusz 50 vagy mínusz 48 fok van. A vízpárának köszönhetõen van egy réteg, aminek viszonylagosan normalizált, és kiegyenlített a hõmérséklete. Ha nem lenne ez a vízpára, nappal megfõnénk, este meg befagyna a seggünk. Lásd a sivatagokat!
Egyébként ezt a vízpárát szerintem a zöldek nézték ki valami grafikonról, hogy milyen anyagnak mennyire átlátszó a a levegõ, ha infrával átnézünk rajta. Aztán azt látták, hogy a co2-nél sokkal kevésbé átlátszó, ha vízpárával szennyezett a levegõ. Csak azt felejtették el hozzászámolni, hogy a napból érkezõ sugárzás nem csak infra, hanem mindenféle tartományban érkezik és melegíti a földet. A kifelé történõ sugárzás csúcspontja az infra ez igaz. De a beesõé nem. És ha az összképet nézzük a be és kiáramló sugárzást, akkor az jön ki, hogy hiába sokszor nagyobb az üvegházhatása a vízpárának, mégis a co2 sokkal ludasabb a dologban.
A vízpára sokkal erõsebben üvegház hatású, mint a CO2.
A vízpárát nem értem miért hozod ide. A vízpára, az enyhe páratartalomtól egészen a vastag felhõrétegekig a beesõ sugárzást gátolja. Ergó a beesõ sugárzás eleve nem is melegít vagy nem oylan mértkben, mint tiszta, napos idõ esetén. Minél több a pára, a felhõ annál hidegebb van. Ha fullfelhõs lenne az ég meg eljönne az egyelõre csak scifikben emlegetett atomtél.Nem sok értelmét látom a felmelegedésbe beleszámátani egy olyan hatást, ami ha jelen van ponthogy a besugárzó fényt elnyeli, visszaveri, szórja. Ellenben a CO2-vel ami a beesõ sugárzással semmit sem csinál, átengedi, de a távozni akaró termalizált energiát, infravörös tartományban blokkolja, visszaveri szórja és itt tartja. Tökmás globális hatása van. Valóban a pára nagy üvegházhatású ezt észre lehet venni csillagfényes téli estéken, amikor hidegebb van. De összességében a pára nem engedi annyira felmelegedni a földet, szóval az hût inkább mint fût. Minél több a pára, annál kevébé melegszik a föld.
Egyébként persze a földfelszín megváltoztatása is egészen biztosan nyomós ok ezt nem is vitatom. Mindazonáltal ezt a vízpárás dolgot abszolúte nem értem, hoyg miért lovagolnak rajta, amikor ponthogy segít.
A társadalmunkra akkor lenne káros, ha tönkretenné, vagy ellehetetlenítené a mezõgazdasági termelést, ha arra hatással van akkor márpedig a természetre is hatással van.
Mivel a vízpára két nagyságrenddel erõsebb üvegházhatású, és abból több van a légkörben nem lenne durva becslés, ha azt mondanánk, hogy amennyiben egy fokkal emelkedik az átlaghõmérséklet abból egy századfokkal veszi ki a részét a széndioxid változása. Az tény, ha emelkedik a hõmérséklet, akkor a növények kevesebbet kötnek meg, az óceánok dettó. Ebbõl az következik, hogy a jégmintákban a széndioxid változása és a hõmérséklet változása között összefüggés van. Ha melegedett a klíma, akkor megnövekedett a széndioxid szintje. Ez pedig a széndioxid a hõmérséklet jelzését kimutató kísérõjelenségként, és nem katalizátortényezõként tünteti fel a szememben. Ha katalizátor lenne, akkor nem lehetne stabil a rendszer. A hõmérséklet emelkedésével egy visszacsatoló hatású széndioxid növekmény jelentkezne, ami további hõmérséklet emelkedést kiváltva csak egy elszabaduló modellt jelentene. Márpedig ez eddig soha nem történt meg. Ez csak azért lehetséges, mert más tényezõk határozzák meg a klímát.
Véleményem szerint a jelenlegi melegedésbõl az emberi hányad nem a széndioxid rovására írható, hanem az erdõirtás, az elsivatagodás, a mezõgazdasági területek növelése, és a települések, az urbanizáció felszínt átalakító tevékenységei a felelõsek.
A honfoglalás elõtt ez a terület egy erdõs mezõs térdég volt. Ma viszont egy baromi nagy szántóföld beton és aszfaltszigetekkel. Na most a Szahara hány százalékkal növekedett pár évtized alatt? Az amazonasi esõerdõk hány százalékkal csökkentek? Az ázsiai esõerdõkbõl mennyit vágtak ki?
Na most akkor legyen bûnbak a széndioxid, és ezzel ne is keljen foglalkozni. Sõt, végjunk ki mégt öbb erdõt, hogy ökobiodízelt tudjunk termeszteni, hogy megmentsük a bolygót! Nóóórmális?
Jelen esetben és általában a globális felmelegedéssel kapcsolatban CSAK az antropogén hatásról van szó, az a lényeges. A felmelegedés SEBESSÉGE ami aggasztó és nem a természetre nézve káros hatása miatt, hanem mert társadalmunkban okozhat komoly károkat.
Pedig a co2 eléggé könnyen kimérhetõ üvegházhatású és tipikusan az az anyag, ami gyakori és csak üvegházhatása van. A beesõ fényt nem gátolja szinte semennyire csak a hõkisugárzást gátolja. Ez szerintem eléggé ténykérdés. Nopersze az más, hogy a klíma sokösszetevõs. De egy töksteril változatlan rendszernél, amiben csak a co2 nõne, ott felmelegedés történne. Hogy nálunk fõ ok e passz, de hogy hozzájárul, az tuti.
Hol a faszba mondtam te szerencsétlen, hogy nincs felmelegedés? Lejjebb még azt is írtam, hogy emberi okság is van mögötte. A Szahara növekedése, amit a szavannák elpusztítása okoz, beieértve az amazonasi esõerdõk kivágása mind melegíti a klímát. Az egy dolog, hogy a széndioxidot nem tartom felelõsnek.
Úgyhogy, ha te azt kérdezed, hogy lehetek ennyire öntelt, én meg azt tõled, hogy lehetsz ekkora analfabéta idióta...
Informatika és tudomány
