"We describe the Dragonfly Telephoto Array, a robotic imaging system optimized for the detection of extended ultra low surface brightness structures. The array consists of eight Canon 400mm f/2.8 telephoto lenses coupled to eight science-grade commercial CCD cameras. The lenses are mounted on a common framework and are co-aligned to image simultaneously the same position on the sky. The system provides an imaging capability equivalent to a 0.4m aperture f/1.0 refractor with a 2.6 deg X 1.9 deg field of view. The system has no obstructions in the light path, optimized baffling, and internal optical surfaces coated with a new generation of anti-reflection coatings based on sub-wavelength nanostructures. As a result, the array's point spread function has a factor of ~10 less scattered light at large radii than well-baffled reflecting telescopes. The Dragonfly Telephoto Array is capable of imaging extended structures to surface brightness levels below 30 mag/arcsec^2 in 10h integrations (without binning or foreground star removal). This is considerably deeper than the surface brightness limit of any existing wide-field telescope. At present no systematic errors limiting the usefulness of much longer integration times has been identified. With longer integrations (50-100h), foreground star removal and modest binning the Dragonfly Telephoto Array is capable of probing structures with surface brightnesses below 32 mag/arcsec^2. Detection of structures at these surface brightness levels may hold the key to solving the "missing substructure" and "missing satellite" problems of conventional hierarchical galaxy formation models. The Dragonfly Telephoto Array is therefore executing a fully-automated multi-year imaging survey of a complete sample of nearby galaxies in order to undertake the first census of ultra-faint substructures in the nearby Universe."
Nyilván többet tud, mintha egyben megveszik. Amúgymeg gyanítom azért csinálták, mert teleszkópidõt bérelni arra, hogy olyan területeket figyeljenek meg, ahol eddig semmit se láttak, ráadásul optikai távcsõvel, elég nehézkes. Ráadásul míg elég fény összegyûlik egy egy képhez az sok idõ. Így mivel a sajátjuk, addig exponáltak vele míg épp a kedvük tartotta. Nagy elõny ez azért a fiataloknak, hogy ilyen eszköz a rendelkezésükre áll és a gyakorlatuk nem abban merül ki, hogy néhányszor odaengedik õket valamelyik komolyabb táccsõhöz. A mûködési elvére én is kíváncsi lennék. Errõl az angol cikk sem sokat ír.
Miért jobb ez, mintha 92000 (+nyilván vették még pár dolgot hozzá, mire teleszkóp lett) vagy 100000$-ért vesznek egy teleszkópot. Néhány csillagásznak nem kihívás 11500$-os objektívekbõl használható teleszkópot építeni. A cikkhez azért tegyük hozzá, hogy valószínûleg tudásban sem éri utol a milliárdos nagy testvéreket.
Amúgy érdekelt volna a mûködési elve, errõl mintha nem szólna a cikk, a cím pedig roppant hatásvadász, mivel nem házi készítésû teleszkópról van szó. Valószínûleg speciális nanoanyag sincs minden barkácsboltban.
Ez a távcsõ egyáltalán nem házi készítésû, hanem a Yale mûhelyében, szakemberek készítette egyedi távcsõ. Gyakorlatilag minden nagyobb távcsõ egyedi készítésû. A nanobevonat a lencsén nem új dolog, már régóta gõzölnek fel fémet a jobb optikák lencséire, pont azért, hogy a káros fényvisszaverõdéseket csökkentsék.
Én sem értem, hogy a lencsének mi az elõnye a tükörrel szemben. Mindenféle nanobevonat nélkül sem csillog-villog. Vagy valami egészen más a találmány, csak nem akarják közhírré tenni, talán pont a katonai alkalmazhatóság miatt.
"A lencséket egy speciális nanoanyaggal vonták be, ezzel egy nagyságrenddel sikerült csökkenteni a fényszórást, élesebbé téve a kapott felvételeket."
WTF, erre azért kíváncsi lennék!
Jaja, biztosan eszükbe sem jutott, mert ezek ott a Yale-n olyan hülyék, hogy nem hallottak még a tükrökrõl. És mivel magyar fórumokat sem olvasnak, nincs aki megmondja nekik a tutit.
Ménem tükröt használnak? Talán mert az olcsóbb és jobb? :D
Informatika és tudomány
