Ebben az időszakban mintha ebben az övben globálisan lettek volna nagy szárazságok és éhínségek.. Indiában és Dél- és Közép-Amerikában is voltak már civilizációk, melyek kb ekkoriban kezdtek el hanyatlani illetve kipusztulni... nem?
A szárazság és effélék nem csak Asszíriát sújtották, hanem az egész térséget. Babilóniát is. Ugyanakkor a környező népek már régóta áhították Asszíria pusztulását, mert rajtuk élősködött. Alig várták, hogy meggyengüljön. Még a szkíták is részt vettek az ellene folyó hadjáratokban, tekintve, hogy még ők is előlük menekültek el Iránból. Egyébként uralma alig két-három évszázadig tartott. Történetének nagyobbik részében Asszíria csupán kereskedőváros volt (annak ellenére, hogy a cikkből azt hihetné az olvasó, hogy évezredekig tartott Asszíria hatalma, holott dehogy is), amely aztán elvesztette piacait, és ezért fogott hódításokba. Mitanni bukása után egyszer sikerült katonailag is felemelkedniük (Középasszír Birodalom), de ez nem tartott sokáig, a "tengeri népek" hadjáratait ők is csak épphogy élték túl. Csak i.e. IX. század elején kezdődőtt meg a katonai hódítások kora (Újasszír Birodalom), de a gyors és látványos sikerek ellenére kevesebb mint háromszáz év alatt teljes bukás lett a vége. A szárazság csupán alkalmat teremtett. Babilonban például állami program volt Asszíria letörése. Összehasonlításképp: Asszíria politikai hatalma gyakorlatilag kb: i.e. 900-tól i.e. 612-ig (Ninive elestéig) tartott, míg Babiloné az i.e. 1800-as évek közepétől (Hammurapi) i.e. 539-ig, a perzsa hódításig. Míg az előbbi alig haladta meg például az Avar Birodalom fennállásának hosszát, a második tovább uralkodott, mint Róma. Utoljára szerkesztette: emberz, 2014.11.18. 08:50:30
Informatika és tudomány
