Az hogy magas volt a CO2 szint nem azt bizonyítja, hogy amiatt haltak ki. Megy a vészcsengő kongatás, ma 400 ppm-nél tartunk.
A Perm-Triász kihalási eseménynél 2000 környékére emelkedett szép lassan, jó pár millió év alatt. A júra időszak csúcsán 3000 ppm volt, ráadásul egy lehülési időszak közben. Ha egymásra fekteted a Föld hőmérsékletét, a CO2 szintjét és a kihalási eseményeket mutató nagyléptékű görbéket (mondjuk az utóbbi félmilliárd évre), akkor meglepően kevés egyezést találsz a görbék között. Még a hőmérsékleti trend drasztikus megváltozása és a kihalások között 1-2 esetben találsz egyezést, de a CO2 szint korrelációja szinte zéró ezekhez képest.
"Az eddigi felfedezések szerint a múltban a savasodás miatt az élet nem tűnt el. Új fajok alakultak ki, amelyek a korábban kihaltakat pótolták. Azonban ha az ipari szén-dioxid kibocsátás a jelenlegi ütemben folytatódik továbbra is, akkor olyan élőlényeket veszíthetünk el, mint a korallzátonyok, az osztriga, vagy a lazac.
Az óceánok úgy viselkednek, mint egy szivacs. A levegőben felhalmozódó felesleges szén-dioxidot magukba szívják. A gáz reakcióba lép a tengervízzel és szénsavat képez, amit idővel semlegesít a tenger mélyén a fosszilis, karbonátképző élőlények váza. Azonban ha túl gyorsan sok szén-dioxid kerül a vízbe, az gyengítheti a szabad karbonát-ionokat, amelyekből a korallok, puhatestűek és planktonok a zátonyokat építik. A tanulmány szerint az óceán savasodásának potenciális oka lehetett a perm és a triász idején a vulkanizmus. 252 millió éve a perm időszakban a tengeri élővilág mintegy 96 százaléka tűnt el. Úgy vélik, az akkori vulkánkitörések miatt halt ki a legtöbb faj a földtörténet során. A szakértők bizonyítékot találtak arra, hogy a túlélő organizmusok vérében magas volt a szén-dioxid tartalom a karbonát szegény vízben, illetve igazolták az óceán holt zónáinak létezését."
A http://www.wmo.int oldalon (World Meteorological Organization (WMO)) a Science folyoiratban publikalt cikk forditasa. Az eredeti cikket nem kerestem, de az OMSZ (Orszagos Meteorologiai Szolgalat) oldalan megtalalod a cikket. Szoveg copy google.
Csak mert ebben az időszakban a légköri CO2 szint az nem 180 ppm, vagy a duplája volt, hanem olyan 700-1000 ppm körül, ahogy nézem más forrásokban szereplő diagramokat.
Ráadásul a kutatások szerint ezután egy eljegesedés indult meg, amikor az Antarktiszi jégpáncél is kialakult, viszont a CO2 szint tovább emelkedett olyan 1800 ppm-ig, vagy is kb 5X-öse a jelenleginek. Ezt a jelenlegi kibocsájtás mellett ismeretében olyan 700-1000 év alatt érnénk el. Ja és akkor mennyire voltak savasak az óceánok? Ez kb 45 millió éve volt.
Nem mutragya, hanem a melegedes a legfobb ok. Surubb lesz az "oldat" a parolgas miatt. Ez igy volt eddig is, ahol melegebbek a tengerek ott nagyobb a sotartalom, a hidegebb teruleteken kisebb. Persze mas is kozrejatszik,aramlasok,holdfazisok,savasodas stb, de nem akkora mertekben.
"Bár sok plankton faj kihalt, a mélytengeri korallzátonyok és a foraminiferák (korai planktonok, vagy likacsosházúak) túlélték. A kutatók több száz vizsgálattal bizonyították, hogy az elmúlt 300 millió évben mindössze egyszer, 56 millió évvel ezelőtt változott a jelenlegihez hasonló ütemben az óceánok állapota. Ez a paleocén-eocén Thermal Maximum időszaka (PETM). Ekkor a szén rejtélyes felhalmozódásával mintegy ötezer év alatt a szénkoncentráció a 180 ppm szintről a duplájára nőtt, a globális átlaghőmérséklet pedig hat fokkal emelkedett. A foraminiferák fajainak több mint fele kihalt, amely arra utal, hogy a táplálékláncban felettük álló élőlények is eltűntek.
Egy vizsgálat során fedezték fel, hogy a fehér plankton kövületekbe ágyazódva barna iszap jelent meg üledékként. Ez a szén koncentráció növekedésének hatására bekövetkező ökológiai változás eredménye. A karbonátos planktonvázak ugyanis feloldódtak, s oldott állapotban barna színt vettek fel. A tudósok becslése alapján az óceánok pH értéke 0.45 egységgel csökkent, azaz savasodott ebben az időszakban. A dimenzió nélküli mérőszám a folyadékok kémhatását egy tizennégy fokú skálán méri. Csökkenő pH érték esetén savasodásról beszélünk. Az óceánok jelenlegi savasodása példa nélküli. Az elmúlt száz évben az ember miatt növekvő szén-dioxid koncentráció 0.1-del csökkentette a tengerek pH értékét (jelenleg 8.1). A savasodás legalább tízszer gyorsabb, mint 56 millió évvel ezelőtt. Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint 2100-ra további két tizeddel csökkenhet a pH érték, ami azt eredményezi, hogy a PETM-hez hasonló változások mehetnek végbe óceánjainkban. "
Jogos. Nem kizárt, hogy a ciklikus lehűlést is valami szuper vulkánkitörés indítja el, mert elég szignifikáns az összefüggés a levegő portartalma és a hőmérséklete között. A paleoklimatológiai adatokat nézve, sokkal közvetlenebb is soxor, mint a hőmérséklet és a CO2 között, ami utóbbi még javában tud emelkedni, miközben már jelentős hőmérsékleti visszaesés látszik a görbéken.
A Co2-vel történő savanyítást azért alkalmazzák, mert nem jár a vízek sótartalmának növekedésével. Ehhez képest a tengerek nem csak savassá, hanem sóssá is váltak! Műtrágya? Esetleg?
Glaciális ciklikusság? Asszem írtam már, hogy tényleg a lehűlési fázisban kéne lennünk, de nem 100 éve, hanem 6000 éve! A klíma az előző kisebb lehűléshez képest meg nem 100 éve melegszik, hanem kb 300! Hol voltak itt még technológiai hatások? 6000 éve egyes vallások szerint még a Föld sem létezett! :D
Az atomfegyverek nem a felszabadított energiával befolyásolnák az éghajlatot, hanem az égő városokból felszabaduló füst árnyékolná a felszínt, a sugárfertőzés visszavetné az élővilágot, stb lenne e.gy átmeneti nukleáris tél. Persze ez totális atomháborúra igaz, ahol ezerszámra szabadulnak el a töltetek.
Az 50 kT viszonylag alacsony érték, bizonyos számítások szerint ez átlagosan inkább 300 kT. Össz pusztítóerő 3900 MT. De a 82-es szinten ez még 12 000 MT, kb. 5X10 a 19-en joule. Ennek 1/3-1/4 negyed része lehet ma. Szal ez akkor mondjuk inkább 2 heti teljes energia felhasználás. Bár a lényegen alapvetően nem változtat, hogy milyen pöcsnyi mennyiség valójában, mert ez kb fele, tizede, vagy még kevesebb, mint egy hurrikán teljes energiája, amúgy! Vagy is ha tudnánk, hogy hogyan kell csinálni, hova kell lőni, még akkor sem biztos, hogy a teljes atomarzenállal egy hurrikánt meg tudnánk semmisíteni, ha csak tisztán energetikailag nézzük. Az óceánok által elnyelt teljes évi napenergia meg 10X10 24-en joule!!!
Szal mi és a Földanya marhára nem vagyunk egy súlycsoportban, mi a megyei II-ben játszunk ő meg a Bundesligában.
Gondolj bele milyen nehéz, ha nem lehetetlen a Föld egymásraható, globális folyamataival kalkulálni. Még jó, hogy a különféle tanulmányok eltérnek, de a jelzett tendenciákban megegyeznek.
Persze gondolatban egy SG regi cikkre valaszoltal nekem. :) Szerintem ezzel ne probalkozz. Es probalj kulonbseget tenni megjegyzesek kozott, ha valami telitodik az nem jelenti azt, hogy kibocsatani nem tud (lasd oceanok parolgasa), ellenben ha telitodott akkor felvenni nem tud. De latom kemiai tudasod a cukor"szeletelesnel" kimerul. Ha nem teljesen tomeny egy oldat mi is tortenik ? Lehet meg a tomenyseget novelni ? Rajottel mar blero ? :) Ugye a savasodas is ugyanakkora merteku lesz nemde az oldat tomenysegtol fuggetlenul ? Szerintem probalkozz egy szimpla kiserlettel odahaza, csinalj szodat. Talan eleg patron utan rajossz a dolog nyitjara. LOL
Ja persze nincs savasodas se ,hiszen csak a ph szint csokken, azzal meg biztos guminyomast mernek azok a gaz tudosok, akik atakarjak csak verni a felmelegedes ellenzoket. :) Ez mind csak egy nagy kitalacio szerinted bizonyosan, csak a gond az, hogy szamok igaziak benne es mind ellened szolnak.
Én annyit írtam, hogy a korábbi SG-s globális felmelegedéses cikkek rendre emlegették, hogy a globális felmelegedés miatt az Óceánok CO2 kibocsátók. Ez pedig ellentmond annak, hogy savasodnának, úgyhogy sikerült a Globális felmelegedést boncolgató tanulmányoknak az egymásnak való ellentmondás.
Ne mond már, hogy tényleg ennyire retardált vagy, hogy képtelen vagy értelmezni, hogy mit ír a másik! Arra reagálgassál már könyörgöm, hogy mit írok, és ne a félreértelmezésbe hajló vízióidban elfantáziálgatott általam ki nem mondott, le nem írt képzelgéseidre!
Ehhez semmi mást nem kellene csinálnod, mint elolvasni, hogy a másik mit ír, anélkül, hogy előre eldöntöd, hogy szerinted mit írhatott, közben magadban bla-bla-bla, ezt átfutom módra csak pásztázni a betűket, és bökni a válasz gombra.
Gondolom csak ezt csinálhatod, mert annyira hülye nem lehetsz, hogy folytatólagosan félre értesz bármit.
Szerintem ha az ovibol kiengedtek es megtanultal olvasni rajossz, hogy nem keverek en semmit a levegoben kepzodo csapadekkal es a savas essovel. Mivel ha tudnal olvasni rajonnel, hogy arol egy szot nem irtam. Makikam, megis mi koze van szerinted a savas esonek az oceanok co2 telitettsegehez, amirol en irtam ? Hogy lehet egyaltalan idehozni a savasessot, ha az oceanok savasadasol ir valaki ? Vagy te kabareban erzed magad ahol te vagy a bohoc ?
Ember, egy ido utan az oceanokban co2 telitettseg lep fel es nem tudnak majd felvenni tobb co2-t igy az teljes egeszeben a legkorbe vandorol. Egy 8 evs gyerek megtudna ezt erteni, de ugy tunik neked meg kell egy kis ido, mig azt a szintet elered. :)
"IS. Olvass! Nem csak melegedest, hanem savasodast is eloidez. Es egy ido utan telitettseg lep fel."
Oké, már megszoktam, hogy nem erősséged a szövegértés.
Arra utaltam, hogy az akármelyik múlthavi\tavalyi\pár éves SG-cikk szerint az óceánok a melegedés hatására CO2 kibocsátók.
Te kevered azzal, hogy egy iparváros környékén a levegőben képződő csapadék a lokálisan magas CO2 koncentráció miatt beviszi a talajba az úgynevezett savas esővel, és károsítja a növényzetet.
Úgyhogy javaslom, ne csak olvass, hanem térj vissza az alapokhoz néhány középiskolai tankönyvvel, hogy értelmezni is tudd, amit olvasol, ne csak eláraszd a fejed mindenféle számodra feldolgozhatatlan információval.
Szerintem fölösleges kreténezned bárkit is. Gondolkodni annyi, mint mást gondolni mint a tömegek. Tedd el ezt a beszélgetést, s majd emlékezz erre, amikor pár év vagy évtized múlva ez a "széndioxid kibocsájtással okoztuk a földi klíma megváltozását" paradigma megdől és általánosan elfogadott lesz. Sok mindent olvastam én már, a hetvenes években is téma volt már a globális fölmelegedés, meg az is, hogy az ezredfordulóra kimerülnek a Föld kőolajkészletei. A klímaváltozásnak nagyon sok oka lehet. Ha akarod én is sorolhatom neked. Szerintem a sok tényező közül az emberé a legutolsó a sorban, ha egyáltalán megüti azt a mértéket, hogy bármilyen hatással is van. De szerintem nincs. Az átlaghőmérséklet függvényben az a kis kilengés ami most van, csak egy csekélyke fodor a grafikonon. Már többször szóba hoztam, ezt soha sehol nem közlik az emberekkel, hogy a Napnak van egy közel nyolcvan éves ciklusa is a tizenegy éves mellett, ezért a mai időjárás nagyon hasonló a nyolcvan évvel ezelőttihez. Sejtenek egy nagyjából kétszázötven éves napciklust is, de ehhez még kevés a megfigyelés. A Föld energetikai rendszerére a Nap van a legnagyobb hatással. Miután elegendő víz van a Föld felületén és a víz hőkapacitása igen nagy, a rendszer önszabályozó. A széndioxid nem oka, hanem következménye az átlaghőmérséklet változásnak. Ez több száz év is lehet, egyesek nyolcszáz évet emlegetnek. A részletek persze bonyolultak, de a lényeg, hogy minden változást a Föld próbál visszaállítani, és ez sikerül is neki. A nagy változásoknak pedig csillagászati és földtani okai vannak, azt befolyásolni hál' Sten nem tudjuk, mert szerintem csak jobban elrontanánk, mivel a döntéseket politikusok hozzák, nekik pedig tudvalevően nem sok eszük van. Legtöbben még Istenben és az ördögben is hisznek, így rájuk nemigen lehetne számítani.
Szerinted elenyeszo tenyezo. Eleve ott kezdodik, hogy a mellektermekek is a legkorbe,vizbe,talajba kerulnek, nem pusztan kell lesarkitani az energiatermelest egy adott tenyezore, mint ahogy az ipar se pusztan energiat hasznal fel vagy termel. ES nem csak a CO2-re volt kiterve, az csak az egyik tenyezo. Sok kreten csak ugy tekint ra, hogy ja kerem co2 egy gaz es uveghaz hatast valt ki. Ja hat hogyne. A Co2 nem csak azt valt ki, savasodast a tengerekben, a savasodas, kemiai folyamatokat, mint a sokepzodest (lasd elemi kemia femek es sav kolcsonhatasait) es sorolhatnam a tenyezoket, mint a tengerek co2 megkotesi kepesseget, ami huti a kornyezetet. De persze par kreten meg azt se veszi eszre, hogy a felmelegedes szkeptikus ok ervei szerint glacialis ciklikussag van a fold hules es melegedes periodosaiben es az a befolyasolo tenyezo es nem pedig a globalis kornyezetszennyezes, csak a szamitasaik szerint pontosan egy hidegebb periodusban kellene eppen lennunk. Ehelyett mit is latunk ? Gradiens melegedest, mindenhol.
Nem az atomarzenál felszabadított energiája lenne pusztító, hanem a radioaktív sugárzás, amely beszennyezné a környezetet, valamint a sok tűz, az elégő műanyagok, gumik mérgező anyagai.
Az emberiség által fölhasznált energia elenyésző a föld energetikájában, a létünkkel, iparunkkal fölszabadított energia tehát a Földnek nem jelent semmit. Az ember által termelt széndioxid sem. Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.02.07. 13:18:54
Hat hogyne. Jo lenne ha hosszutavon is tudnal gondolkozni. A hatas az ido mulasaval marginalisan egyre jobban novekedik. Azzal meg ne akard magad altatni, ha az emberiseg felrobbantana az atomarzenaljat, akkor az eghajlat eleg hamar magahoz terne. Mert latom nagyon nem vagy tisztaban, mennyi energiat fogyaszt az emberiseg.
"A világ teljes atomarzenálja körülbelül 30.000 atombombából áll. Ebből a 30.000 bombából mintegy 12.000 robbanófej aktív. Feltételezve, hogy egy átlagos atombomba hatóereje 50 kT (ez megfelel 50.000.000 kg TNT-nek) az aktív atomarzenál összesített energiájára egy hatalmas szám adódik: .Eatom fegyverek . 2.4*1018 J = 2.400.000.000.000.000.000 Joule. "
"9.8*1017 J = 980.000.000.000.000.000 Joule Ez a szám a teljes emberi energiafelhasználás mennyisége egy átlagos napon. Ez tartalmazza az ipar, a szállítás, a világítás, a főzés, a fűtés és hűtés energiáját ect… Ez azt jelenti, hogy a teljes aktív atomarzenál felrobbantása megfelel az emberiség két és félnapi átlagos energia felhasználásának. Minden egyes héten az emberiség közel háromszor annyi energiát használ fel, mint az elképzelt harmadik világháború pusztító ereje. Más szavakkal, a világ háborúban áll, és minden héten a teljes aktív atompotenciál energiájának háromszorosával harcolunk a föld és a bioszféra ellen. Egy totális atomháború hétfőn, egy szerda délután és még egy szombaton, minden héten. Ezek után ki az az idióta, aki még csodálkozik a globális éghajlatváltozáson?"
Magunknak és a bioszférának tudunk ártani, de az éghajlatnak nem. Talán csak a teljes atomfegyverzet felrobbantásával tudnánk az éghajlatnak is, de az elég hamar magához térne ismét. Egyikünk sem támogatja az ember környezetszennyezését, a klíma szkeptikusok sem. Sőt, a széndioxid mizériát hasznosnak is tartom abból a szempontból, hogy szűrőket tettünk a gyárkéményekre és az autók kipufogóira.
Kis olvasnivalo, de nem hogyan is lehetne hozhato osszefuggesbe a vilagunk pusztitasaval, amit az ember vegez a foldon. Hiszen itt tudosoknal is vannak okosabbnak velt emberek. :)
Mar irtam masik topicban az atomhulladek eltemeteserol a tengerekbe es nem csak vallalatok, hanem orszagok kormanyai is sullyesztenek atomreaktorokkal egyutt akar regi tengeralattjarokat is a tengerbe.
A marketingfogasrol pedig, valaki megjegyezte, hogy megelhetesi tudosok teszik ezt. Hat hogyne, van par ember aki ebbol el, ellenben azok akiknek letkerdes, hogy a nagy ipari letesitmenyeik mukodjenek es leszarjak a kornyezetvedelmet, trilliardokat keresnek. Pont ok terjesztik az ellenerveket, hogy dehogy van itt kornyezetszennyezes stb, mert nekik erdekukben all, hogy minnel tobb penz keruljon be a zsebukbe es ne kelljen visszafogniuk a termelest. Lattuk ezt mar az olmozott benzinnel, ahol az USAban probaltak ugyanezt eloadni evtizedeken keresztul, hogy az olom nem mergezo es a nagy finomito tarsasagok, meg a tudosokat is probaltak megvenni az ugy erdekeben.
Pontosan. Elterelés. Például attól, hogy az emberek észrevegyék, hogy a mai gépesítettséggel, robotizációval mindenkinek nagyjából két órát kellene már csak dolgoznia havi nagyjából ezer font értékű jövedelmért. Helyette a robotok által megtermelt profitot pár ember megtartja magának, befolyásolja a politikát, miközben az embereket kiszorítja a jövedelemszerzésből.
Pedig valamikor arról álmodoztunk, hogy milyen jó lesz csak pár órát dolgozni, míg a robotok dolgoznak helyettünk, mi a megnövekedett szabadidőnkben a hegyeket járjuk, olvasunk, stb.
A mi hibánk, hogy nem így történt, de ezen változtatnunk kell majd. Utoljára szerkesztette: mizar1, 2015.02.07. 11:54:46
Szupcsi, hogy ennyi környezetéért aggódó ember itt összejött. De sajna nekem akkor is úgy tűnik , hogy a CO2 mizéria gyakorlatilag egy jól felépített Toyota Prius marketing kampány, miközben sokkal kevesebb szó esik sok egyéb valóban fontos környezeti problémáról. A CO2 hülyítés lassan elveszi a helyet minden egyéb környezeti problémát feltáró hír elöl.
Pl. Napi hír mondjuk, hogy a szomáliai kalózok megint eltérítettek egy hajót, amit visszaszereztek, a kalózokat meg kinyírták. Miközben ez az egész sztori valójában egy környezeti katasztrófáról szól, hiszen az egész incidens valahol ott kezdődött, hogy európai hajók nukleáris és egyéb veszélyes hulladékot kezdtek a partmenti vizekbe süllyeszteni, amitől az ott élők közül több százan haltak meg. A halászok, mivel a polgárháború miatt a partiőrség nem működött, megpróbálták elkergetni, elfoglalni a külföldi hajókat. Aztán 1-2 sikereres akció után az egészet bizniszt a helyi gengszterek átvették. Arról meg már senki nem beszél, hogy mi a franc került ott a tengerbe! Link
A tengerek gondjait -(a partközeli sekély vizekét) nem a széndioxid okozza, hanem az ember által vizekbe juttatott vegyi anyagok. Kuba partjainál semmi gond nincs a korallszirtekkel, és gazdag az élővilág. Kuba ipara gyakorlatilag nulla, az emberek természetesebb mosó és mosogatószereket használnak. Tengerpartjai el voltak zárva az emberek elől.
A növények gyakorlatilag fuldokolnak a széndioxid hiánytól, ezt abból látni, hogy széndioxid sátor alatt megtáltosodnak, többszörös méretre nőnek, és jobb termést adnak.
A légkör, az esetleges hőtöbbletet mozgási energiába teszi át. Erősebb szelek, a felhők magasabbra törnek, több eső esik, stb. Szóval amit az ember okozna a széndioxid kibocsájtással, azt a természet szépen kiegyenlítené.
De az ember a széndioxid kibocsájtással nem képes beleszólni a természet működésébe.
Én környezetvédőnek tartom magam. ;-) Úgy vélem, az ember már annyira elk*rta a környezeti erőforrások kivételét és felhasználását, hogy visszafordíthatatlan károkat okozott ill. emiatt oly gyorsan közeledünk saját civilizációnk összeomlásához, hogy ezen már nem érdemes aggódni. Pontosabban a szükséges cselekvés már nem feltétlenül materiális, hanem inkább spirituális. ;-)
Ja es sry nincs velocipedem, gyalog jarok mindenhova es nem is buszozok, de ne aruld el senkinek. Es nem vagyok kornyezetvedo sem, ennek ellenre nem csinalok ugy, mintha nem vennem eszre mi zajlik es nem probalom, a joistenre kenni, hogy mit is csinalunk valojaban es hogy gyilkoljuk meg a kornyezetunket, magunk korul.
Úgy tűnik, hogy teviszont, egy igazi környezetvédő vagy, aki pl. nem eszik tonhalat, vagy más halkonzervet, mert kűzd a túlhalászásás ellen, hanem csak valami hidroponikusan termelt algakészítményt fogyaszt, hiszen termőterületre vetítve ennek a legnagyobb a hozama, ergo az ökolábnyoma a legkisebb. Ezt természetesen a saját kis önellátó kommunátokban állítjátok elő. A legkedveltebb elfoglaltságotok, hogy mindenféle okosságokra tanítjátok egymást, mert egyikőtöknek sincs se mobiltelcsije, se 1000W-os tápegységű 500W-os videokaris 24/7-ben a neten lógó számítógépe. Saját készítésű ruhában jártok és nincs egyikőtöknek sem az óceánon átszállított európai hulladékból kínában készült majd visszaszállított mindenféle műanyag rucija, nájkicipője. És az önellátásnak az is előnye, hogy nem kell utaznod, így nemhogy, benzines, vagy dízel, de még hibrid kocsid sincs, sőt bicajt sem kell használnod, mert ugye tudvalevőleg az ember nem atomhajtású, és a bicó megtekerésekor erősödő anyagcseréd szinte a belsőégésű motorokéval összevethető nagyságú CO2 kibocsájtással jár, járműtömegre levetítve.
Hát minden tiszteletem a tiéd, hogy a 7 milliárd bűnös lélekkel szemben, te igazán teszel valamit azért, hogy ez a Föld élhető formában megmaradjon az unokáinknak! Köszönöm! ;)
Vagy eppen nem, hanem az eredeti forrast nem szo szerint vesznek at. De tudod mit, nincs is co2 a levegoben, csak hogy megnyugodj es ez nem okoz se melegedest, se savasodast sem, hanem biztos mas termeszetfeletti hatasok alakitjak. Mondjuk Isten, de csak azert, hogy mas legyen a felelos ezekert a dolgokert es ne a mi fajtank. Igy legalabb felmenthetjuk magunkat.
A tengerekben 38 000 gigatonna (meg 40 000 a másik forrásban, meg épp ki mennyit gondol) CO2 van feloldva, a légkörben meg van 7-800 gigatonna, az emberi CO2 kibocsájtás kb 30 gigatonna/év. Az óceán és a légkör között évi 90 gigatonna cserélődik ki (máshol meg más szám szerepel). Marad olyan évi 4-5 gigatonna ami felhalmozódik, nem nyelődik el. Az egy-két nagyságrenddel nagyobb számokhoz, pl az óceánokhoz úgy írkálják ezt a bűnös 1-2 gigatonnát hol ide hol oda, nagy piros számokkal, hogy csak kapkodja az ember a fejét. Miközben az egyik helyen pl 700 gigatonna a légkör CO2 tartalma, a másiknál meg 800! Vazze EZ tudományos igényű munka!??? Ha én a melómnál így bánnék a számokkal börtönbe zárnának!!!
Szal, lesz ott más tényező is, mint az emberi eredetű CO2 kibocsájtás, ami ennyire elsavanyította az óceánt. És nem mondtam, hogy az nem emberi eredetű! Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.05. 21:19:39
Én épp most nyitottam ki a hűtőt, hogy ellensúlyozzam a globális felmelegedést, és a kólámból is kiráztam a CO2-t úgy ittam. Szal engem csak ne baxogass!
Amíg itt vitatkoztok, újabb jéghegyek omlanak az óceánokba! Gratulálok. :-D
A kevesebb haltol csak nem emelkedik a tengerek co2 felvetelenak csokkenese. Mondom 10 ev alatt 50%-os elteres a tulzott co2 kibocsatas miatt, emiatt 0.7 celsius emelkedes a vizben, ezek bizony osszefuggenek, mint a savasodas is. Csak az emberek tobbsege szivesen keresi a kibuvokat, hogy ok nem tehetnek semmirol, ha felelosoket keresnek
IS. Olvass! Nem csak melegedest, hanem savasodast is eloidez. Es egy ido utan telitettseg lep fel. Tudod altalanos iskolai kemia, ha hallottal mar az oldatokrol. es a mol szamitasrol. Ja nem , aki meg hirbol sem latott kemiat vagy kemiai eszkozoket, mint pipettat vagy Bunsen egot az en vagyok allitolag, szerinted. hahaha
"A légkör szennyezettsége a vizekben is problémát okoz: egyre több CO2 kerül beléjük, ami savasodást eredményez."
Öööö eddig arról ment a rinyálás ENSZ-öko klímakurkászó körökben, hogy úristen, a CO2 kibocsátásunk miatt úgy megmelegedünk, hogy az óceánokból is kijön a CO2, amitől még jobban bemelegedünk visszacsatolásilag?
Nézd. Nem mondom, hogy nincs kevesebb hal, nem mondom, hogy nem savasodnak a tengerek, nem mondom, hogy nem az ember tehet róla nagyrészt, nem mondom, hogy nem játszik közre a CO2.
Azt mondom ami a cikkben is van: hogy emellett szerepel még túlhalászás, töménytelen szerves, vegyi anyag benyomatása a tengerekbe, globális melegedés hatása. Ezek a tényezők mennyire borítják fel az ökoszisztémát? Tudja valaki? Vizsgálja? Vagy mindenről tényleg csak a CO2 tehet?
Ez nem így van. A szén-dioxid hőkapacitása nudli a vízpárához mérten. Az végzi a hőingás kiigazítását. Hajnalban nyaranta mikor kicsapódik a harmat, megakadályozza a nagyobb hőmérséklet csökkenést. Télen is működik persze, olyankor köd formájában. Mivel a levegőben egyre több a vízpára a szén-dioxid emelkedése miatt, ezért aztán egyre kevesebb a fagyos napok száma, és nyaranta sincs már olyan hűvös reggelente. Vagyis nem csak a csúcshőmérsékletek emelkednek. Sokkal inkább a napi minimum hőmérsékletek lesznek egyre magasabbak.
És végeredményben ezért is tűnik el a tél, mert téli napokon egyre rövidebb ideig tart a fagypont alatti hőmérséklet. Sőt ez pozitív visszacsatolás, mivel a fagy hiánya miatt a levegőből nem csapódik ki a pára, ezért további melegedést okoz.
" Klímaváltozás: az óceánok savasodása miatt felborulhat a tápláléklánc Nemcsak az emberi test pH-értékére kell vigyázni, a Föld vizei is elsavasodhatnak. Az óceánok szabályozzák a Föld klímáját és szolgálják az emberiség fennmaradásához szükséges oxigén jelentős részét. A légkör szennyezettsége a vizekben is problémát okoz: egyre több CO2 kerül beléjük, ami savasodást eredményez. Ez lebontja a tengeri élőlények páncélzatát, amitől egész fajok halhatnak ki. Csak az elmúlt 5 évben figyelt fel a tudóstársadalom arra, hogy az üvegházgáz-kibocsátástól az óceánok is sérülnek. A fotoszintézis folyamatában a növények a légkörben lévő széndioxidot saját szöveteikbe építik be, és ennek következtében létrehozzák az oxigént, amit mi, emberek a levegőből belélegzünk. A Föld felületének 70 százalékát óceánok borítják és ott is fotoszintézis zajlik a mészképződményekkel bíró tengeri élőlényeknek köszönhetően. Az ipari forradalom óta a levegőbe jutott széndioxid 25 százalékát kötötték meg az óceánok. A tudósok sokáig úgy gondolták, ez jótékony természeti folyamat, de csak az elmúlt években kerültek a tudomány homlokterébe az óceánok CO2-megkötésének káros következményei. Átalakul az óceánok vegyi összetétele A Föld vízkészletei egyre savasodnak (lásd a két keretes listában lévő számadatokat). Az óceánok a dinoszauruszok kihalásának idején voltak utoljára ennyire savas állapotban. Az ipari forradalom óta 30 százalékkal nőtt a tengerek só-tartalma. Tudósok szerint, ha nem fogjuk vissza CO2-emissziónkat, az évszázad végére megduplázódik az óceánok savassága az ipari forradalom előtti időkhöz képest (vagyis az eddigi 30 százalékhoz további 70 százalék adódik). Eddig úgy tudták, a savasodás a sekély áramlatokkal együtt halad. De míg ezek 80 százaléka a vízfelszínhez közel történik, a 2 kilométeres mélységbe juttatott mérőberendezések legújabb adatai azt mutatják, odalent is terjed és nő a savasság. A tengeri élőlények ezrei építenek maguknak páncélokat a túlélés érdekében. A korallzátonyok is ilyen képződmények. Az állatok természetesen a tengervízből vonják ki azokat a molekulákat, amelyek segítségével felépítik páncéljukat. A savasodás azonban csökkenti e molekulák számát. "A páncélok alapvető építőelemének megvonásával az élő organizmusnak nehezebbre esik majd felépíteni a héjszerkezetét. Kevesebb energiája marad a táplálékszerzésre, a szaporodásra, és nem lesz képes ökológiailag versenyben maradni", magyarázta a Carnegie Institution for Science munkatársa, Ken Kaldeira az Acid Test című dokumentumfilmben. "Ami leginkább meglepő: milyen érzékenyek erre egyes tengeri élőlények!" Kihalhatnak a páncélos fajok: felborul a tápláléklánc Amikor a savasodás túl magas, a vas és szénmolekulák (carbonate ion) száma csökken. Ezek azonban fontos összetevői a tengeri kalcium-képződésnek. "Alapanyag utánpótlás" híján tehát a kalciumból álló páncélok feloldódnak, a kagylók és minden más tengeri élőlény héja megsemmisül. A vízi állatok csont-, illetve szálka-szerkezete is romlik. Észak-Kaliforniában végzett mérések már kimutattak olyan savas vizeket, amely beindítja a csigaházak, kagylószerkezetek pusztulását. A páncélok, kagylóhéjak úgy bomlanak szét, mint az olvadó hó: elvékonyodnak, megrepedeznek és darabokra hullnak. Az oceanológusoknak már lehetőségük volt tanulmányozni e jelenséget. Ha a jelenlegi légszennyezés változatlan ütemben folytatódik, már 2050-re megsemmisülnek a tengeri kagylók vázai a déli-sarkkört övező tengerekben, amelyek vasban szegények. A páncélok nélküli élőlényekre nagy valószínűséggel kihalás vár. A tengeri tápláléklánc alapja dől meg, ha a fitoplanktonok kihalnak. Elpusztulásukkal hatalmas halállományok vesztik el táplálékforrásukat, és szintén veszélyeztetett fajokká válnak. (Némely tudós elképzelhetőnek tartja, hogy evolúciós fordulat következik majd be, és eddig jelentéktelennek tűnő fajok veszik át a domináns szerepet az óceánban.) A Princeton University kutatói januárban a Science magazinban azt írták: ha 0,3-as értékkel csökken az óceánok pH-értéke, a fitoplanktonok vasfelvétele 10-20 százalékkal fog visszaesni. "Már most is egész plantkon-telepek éheznek a lebontott vasra", jelentette a Science News. (Más tudósok lehetségesnek vélik, hogy a vastartalom éppenséggel nőni fog: mivel az elsősorban a vízre szálló porból keletkezik, a koszos civilizáció ebből is könnyen többet juttathat a tengerekbe a jövőben.) Eltűnnek a korall-szigetek? A mész-alapú (tehát szintén kalciumból álló) korall-szigetek is bomlanak: 30-40 éven belül elveszíthetjük őket, jósolják a szakértők. Közel egymillió tengeri élőlényfajnak adnak otthon a korallok, vagyis a tengeri élővilág 25 százaléka korall-lakó. Richard Feely oceanológus azt mondta a Discovery Newsnak, az óceánok savassága magasabb szinten van, mint bármikor az elmúlt 20 millió(!) évben. "Hasonló savasodás olyan tömeges élőlénypusztulást eredményezett, amelynek evolúciós "korrekciója" 2-10 millió évet vett igénybe. A következő 50 év döntéseinek hatása több százezer éven át lesz érezhető." Érdekes módon duplán is káros az ökoszisztémának a klímaváltozás: a másik mellékhatása az, hogy a felmelegedő tengerekben csökken a CO2-elnyelő képesség. Vagyis egyre több CO2 halmozódik fel a légkörben. Társadalmi kihatások... A savasodás a hideg tengerekben lesz a leggyorsabb, valamint ott, ahol nagy a vertikális vízmozgás, vagyis a mély-tengerek áramai felszínre törnek. "Ez nagyon aggasztó, mert pont ezeken a területek találhatók a világ legtermékenyebb haltenyészetei", mondja Lisa Suatoni, az Acid Test című filmet készítő Natural Resources Defense Council munkatársa. Az óceán összefügg a szárazföldi élettel. A tengerek az emberiség élelmiszer-kosarai. Egyelőre nem állnak rendelkezésre becslések az óceáni természeti folyamatokban beálló esetleges változások társadalmi és gazdasági kihatásairól: vajon a halászatra, az élelmiszeriparra milyen hatással lesz a tengeri élővilág károsodása? Miként hat az érintett területek lakosságára, s megélhetési lehetőségeikre? Innen továbbvetítve pedig milyen migrációs, népvándorlási tendenciákat várhatunk? A tudomány egyelőre csak a biológiai folyamatot magát kezdi megérteni az első, mérföldkőnek számító tanulmányokkal a szakfolyóiratokban."
Nem akartam az elejet is belinkelni, na de most mar mindegy.
What ? Elmondom a savasodasa a tengereknek/oceanoknak magasabb mint 10 millio eve.
kicsit olvasgass
" Ön itt áll: Főoldal / Cikkek / A tenger A tenger Nyelv megváltoztatása Topics: Biodiverzitás Halállományok A tengeri biodiverzitás nyomás alatt
Canakkale megye a Dardanellák két oldalán terül el, a Márvány-tengert köti össze az Égei tengerrel: partjai érintik Európát és Ázsiát is. Itt írta meg Homérosz az Iliászban a mitikus trójai faló történetét, és 130.000 katona halt meg Gallipolinál az I. világháborúban. Ma a canakkalei kikötő színes jachtokat fogad, amelyek megállnak útjuk során ezen a történelemben és mitológiában gazdag területen.
A part mentén néhány kilométert haladva Behramkale-ben találkoztunk Saim Erol-lal. Egyike ő a kevés aktív halásznak, akik megmaradtak ebben a kis halászfaluban, amit a híres Athéné templom helyé alapítottak és ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik az Edremiti öbölre. „Tegnap kivetettem több mint 700 méter hálót. Mindössze négy vörös márnát fogtam. Még a dízelolajat sem éri meg, amit felhasználtam.” - mondja Saim, aki ezeken a vizeken halászik már több, mint 20 éve.
Az a szomorú igazság, hogy egyre kevesebb halat lehet fogni és egyre több hajó üldözi őket. Végignéz saját hat méter hosszú hajóján aztán egy nagyobb hajón kinn a tengeren hozzáteszi: „Mindent tudok erről a partszakaszról, hogy hol kell halászni és mikor. De megváltoztak a dolgok. Amit én tudok, úgy tűnik, már nem érvényes. A tenger változott”.
Az elmúlt 20 évben, ahogy a terület kirándulóhellyé változott, a legtöbb halász feladta, és ma a megélhetésért turistákat szállít távoli strandokra, amelyek csak hajóval érhetők el. „Ebből legalább van egy kis pénz, amit félre lehet tenni télre” - mondja Hasan Ali Özden, nyugalmazott tanár és amatőr halász. „Körülbelül öt mérföldre nyugatnak, Sivrice-ben a halászok szerencsésebbek. Néha belebotlanak a kardhalak vándorlásának útjába. Az jó pénz. De ez jó sok évvel a bőség évei után történt.” A klímaváltozás hármas hatása, betolakodó idegen fajok és savasodás
A halgazdaságok erősen függenek az egészséges tengeri ökoszisztémától, de a klímaváltozás megváltoztatta a dolgok menetét.
Nuran Ünsal professzor az Isztambuli Egyetemtől rámutat a vándorlási minták változására és ennek a halállományra gyakorolt hatására. A nagy gazdasági értéket képviselő vándorló fajták, mint az atlanti-óceáni bonitóhal, a kék hal vagy makréla, délre vándorolnak, a Földközi tenger felé ősszel és északra, a Fekete-tengerbe tavasszal, ott szaporodnak. Évről évre azonban állandóan kevesebb hal vonul keresztül a török tengerszoroson.
„A szükséges áramlatok szempontjából rendkívüli fontosságú vízhőmérsékletben és az évszakokra jellemző szelekben bekövetkezett változás, megváltoztatta vonulási mintáikat” - mondja Ünsal professzor - „Az ilyen fajoknak sajátos körülményekre van szüksége, ilyenek a vízhőmérséklet és az élelem mennyisége, és elég időre a szaporodáshoz.”
„Húsz évvel ezelőtt szeptemberben vonultak dél felé. Most, hogy a Fekete-tengernek magasabb lett a hőmérséklete, nem kell dél felé vonulniuk egészen október közepéig, november elejéig. Ez azt jelenti, hogy rövidebb ideig tartózkodnak a Földközi tengerben és ennek az az eredménye, hogy kevesebben vannak és kisebbek, amikor visszatérnek északra.”
A halak a melegebb vízben kutyaszorítóba kerülnek: ahogy adaptálódnak, az anyagcseréjük felgyorsul. Gyorsabban növekednek, habár kisebb felnőtt halak lesznek, és amellett több élelemre és oxigénre van szükségük felgyorsult anyagcseréjükhöz. Ugyanakkor a víz hőmérsékletének növekedésével a vízben lévő oxigén mennyisége csökken. Sok hal tapasztalja meg azt, amit az „oxigén szorításának” neveznek: szükségletük növekszik, de a kínálat csökken.
A klímaváltozás megváltoztatja a tengervíz só- és savtartalmát és azt a módot, ahogy ez rétegekbe rendeződik. A hatás katasztrofális lehet. Lehet, hogy összeomlanak a korallzátonyok, betolakodó fajok és betegségek terjednek el, elvesznek a csúcsragadozók és végső soron a tengeri tápláléklánc teljes szerkezete elvész. Betolakodó fajták
Az 1980-as évek végén a Fekete-tenger szardella állománya - több tényező együttes hatása miatt - összeomlott. Ezek közé tartozott a túlhalászás; a tápanyag feldúsulása (különösen a Duna felől); a klímaváltozás miatt magasabb vízhőmérséklet; és a régióban megjelenő új faj betolakodása: a Mnemiopsis leidyi, egy bordásmedúza, amelyik eredetileg az Atlanti óceán északnyugati részén élt.
Bekerülve a Fekete-tengerbe - legnagyobb valószínűséggel teherhajók ballasztvizében - a Mnemiopsis leidyi lárvákkal és olyan organizmusokkal táplálkozik, amelyek egyébként a szardellákat táplálták volna. Az 1990-es években egy másik bordásmedúza faj, a Beroe Ovata került szintén véletlenül a Fekete-tengerbe, ennek a zsákmányállata szinte kizárólag a Mnemiopsis leidyi. A Mnemiopsis leidyi-re vadászó ragadozó megjelenése, az 1991-től 1993-ig hűvösebb hőmérséklet és a tápanyagok folyamának csökkenése az összeomlás idején lecsökkentet halászattal együtt, némileg csökkentette a szardellákra nehezedő nyomást. Azóta a Fekete tenger ökoszisztémája a helyreállás jeleit mutatja.
Hasonló ökoszisztéma változás volt megfigyelhető a Balti tengerben. A túlhalászás és a klímaváltozás megváltoztatta a Balti tenger halállományát, már nem a tőkehal dominál, hanem a hering és a sprotni.
Akár szándékosan, akár véletlenül hozták be, a betolakodó fajok súlyos károkat okoznak az embereknek, az őshonos növény- és állatfajoknak. A betolakodó fajok problémája várhatóan csak rosszabb lesz az elkövetkező évszázadban a klímaváltozás és a kereskedelem és idegenforgalom növekedése miatt.
Kék szén: a savteszt
A Föld óceánjai felmérhetetlen „kék” szén tartályok (vagyis széndioxid tárolók). Ténylegesen ezek a bolygó legnagyobb széntárolói annyira nagyok, hogy a szárazföld, beleértve az erdőket is, csak alaposan lemaradó második helyezett. Ezek a természetes tartályok évezredeken át hatékonyan működtek, kiegyenlítő rendszerük megóvta a bolygót az üvegház gázok által okozott hirtelen klímaváltozástól. De ma már a széndioxid gyorsabban szaporodik a légkörben, mint hogy a föld és az óceán el tudná nyelni.
A fokozott széndioxid felvétel a légkörből növelte az óceán átlagos savasságát[s1] . 2100‑ra az óceán valószínűleg savasabb lesz, mint bármikor az eltelt 20 millió évben. A savasodás hatására csökken a karbonát ion mennyisége, amire szükség van az aragonit és a kalcit kialakulásához - ez a kalcium karbonát két formája, amit számos tengeri organizmus használ héjának vagy vázanyagának felépítéséhez.
Európában a kutatók változásokat kezdtek észrevenni a tengeri tápláléklánc legelején található mikroszkopikus élőlények héjában és csontvázában. A meszesedés csökkenő rátája valószínűleg azonnali hatást gyakorol e mikroszkopikus élőlények túlélő képességére és arra a nagyszámú fajra, amelyek belőlük táplálkoznak.
A korállok különösen veszélyeztetve vannak, mert ezek is meszesedés útján építik a vázukat, és ezekből lesz az, amit korallszirtnek látunk. A korallszirtek nem kevesebb, mint kétmillió tengeri fajnak adnak otthont, és forrásául szolgálnak a világ fejlődő országaiban kifogott halmennyiség egynegyedének.
A savasodás következményei jócskán túlmennek a tengeri élőlények meszesedésére gyakorolt hatáson. A savasabb víz jelentős hatást gyakorolhat egyes nem-meszesedő fajok, mint pl. a tintahal lélegzésére (11). Habár az óceán savasodásának a következményeit még nem határozták meg teljes mértékben, a becslések szerint ezeknek a „kék szén tárolóknak” évente hét százalékát veszítjük el - ez hétszerese az 50 évvel ezelőtti rátának.
Az erdőkhöz és a földhöz hasonlóan a tengeri ökoszisztémáknak is fontos szerepet kell játszaniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. Ha bármelyikük veszít, az katasztrofális lenne, ámbár még ma sem értjük pontosan, hogy az élet az óceán felszíne alatt milyen gyorsan változhat meg."
A komoly savasodás majd olyan 3000 ppm-nél jön! A dinók idejében kb. 2000 volt amúgy, ma meg olyan 400 ppm, az az ipari forradalom óta 1/3-ával emeltük, ezt persze főleg a XX. szd-ban. Feltéve, hogy a CO2 kibocsájtás nem szűnik meg, de kb a mai szinten stabilizálódik akkor is van vagy 1000 évünk addig! A dinók idején jelent meg, vagy terjedt el a planktonok 12 csoportjából 5.
Nemmellesleg 2000 ppm környékén hozzák valamiért a növények a maximális hozamot, szal tőlük sem olyan idegen dolog ez a széndixid (lásd még CO2-trágyázás). Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2015.02.05. 12:51:54
Javaslom melyedj el az oceanok co2 felvetelenek mertekeben az utolso 10 evben. Meresek vannak ezzel kapcsolatban. Az eszaki oceanok mar csak az 50 szazalekat tudjak felvenni (tehat 10ev alatt a felere csokkent), mig ez a deli vizeknel mindossze 10%. Mindez mondom az elmult 10 evben. Amikor pedig mar nem tudja majd flvenni a hutes romlik egyre jobban beindul a savasodas, a tengeri novenyek amik szinten oxygen termelnek elhalnak es sorolhatjuk , mit is idezunk most elo.
Kicsit továbbgondolva a dolgokat. Akár még dúrvább következtetésre is juthatunk. Pl, hogy a légköri CO2 szerepe alapvetően nem az, hogy üvegházgázként emeli a felszíni hőmérsékletet (mert ez elsősorban úgytűnik inkább a felszín albedójától függ). Sokkal inkább ellentétes, mégpedig az, hogy a CO2 növeli a légkör hőkapacitását, gyakorlatilag kisimítja a hirtelen változásokat. Vagy egy hirtelen CO2 szint növekedés azt is jelentheti, hogy nemhogy melegszik a felszín és a légkör, hanem a CO2 éppenhogy akkumulálja az energiát annélkül, hogy ez hőmérséklet növekedést eredményezné! Akár elkezdi hűteni a légkört ami pl több cspadékot, havat a jégkorszak beindulását is eredményezheti.
A CO2 hőkapacitás növelő képességét az autóiparpan a NOX emisszió csökkentésére használják. A kipufogógázt, az abban levő CO2-t az AGR szelepen keresztül visszavezetik a hengerbe ezáltal hűtik a hengert, csökkentik az égés hőmérsékletét, megakadájozzák a légköri nitrogén oxidációját.
Csak egy megjegyzés: Ellentmondás van az anyagban. A CO2 kibocsájtással kapcsolatban elhangzott, hogy az ember nagyarányú kibocsájtása elött a természetes kibocsájtás és elnyelés egyensúlyban volt, amit az emberi kismértékű (kb 2-3%) kibocsájtás felborított. Nincs ilyen egyensúly, a klíma folyamatosan változik (több száz éve és nem csak a 20. szd-ban melegszik), ahogy elhangzott tengerek hőmérsékletének kisarányú növekedési indíthatja a glaciális végét jelentő felmelegedési folyamatot, ami a tengerek fokozott CO2 kibocsájtásával jár.
A tengerekben 40 000 X annyi CO2 van mint jelenleg az atmoszférában. A kérdés az, hogy eddig mi állította le mindíg ezt a melegedési/kibocsájtási folyamatot az interglaciálisok végén!?
" Jaj ne mar, 20 evvel ezelott meg a napkitorest se tudtak meg elorejelezni (Quebec), nem hogy visszafele."
Na ez egy tökéletes példa volt! A nap és a klíma az időjárás is kaotikus rendszer. Ami azt jelenti, hogy nincs semmiféle egyensúlyra törekvés, a rendszer önmagától tud viszonylag szélsőséges állapotok között változni. A kaotikus rendszer állapotainak előrejelzése viszont gyakorlatilag matematikai, fizikai korlátba ütközik, soha nem lesz olyan, hogy egy évre előre megmondjuk, hogy adott napon milyen időjárás várható pl. Marcaliban.
Nem tudhatjuk pontosan, hogy az a beavatkozás, amit az utóbbi 250 évben a környezeten végeztünk milyen hatással vannak, ugyan ezek a behatások a kezdeti paraméterek minimális eltérése esetén lehet, hogy pont egy lehűlési folyamatot indítottak volna el!
A klíma változását több 10 000 éves vagy még nagyobb léptékben tekintve aztlátjuk, hogy valószínűleg az élet hatására a légköri CO2 folyamatosan deponálódik a talajban, a földkéregben, ezzel együtt a klíma átlaghőmérséklete is csökken nagyléptékben, annak ellenére, hogy közben a Nap által sugárzott energia jelentősen több 10%-kal is növekedett, mióta az élet létezik a Földön! Ez egy általános folyamat, de ettől akár hosszabb időre is eltérések mutatkoznak.
Az utóbbi pár millió évben olyan alacsony szintre esett vissza a CO2 szint, ami miatt egy jégkorszak köszöntött be. A kaotikus rendszerekre jellemző egyfajta kétállapotú viselkedés lépett fel, a hosszabb (40-50 000 éves) eljegesedés (glaciális) időszakait, megszakítja a rövidebb (pár ezer, 10 ezer évet ritkán meghaladó) időszak. A jelenlegi interglaciális már több mint 12 000 éve tarta, ami kirívóan hosszú idő. Mellesleg ennek köszönhetjük az egész fejlett civilizációnkat. Az utóbbi félmillió év mintázatait elemezve kb 6 ezer éve már be kellett volna köszöntenia a klíma drasztikus hűlésének, ami szerencsére nem következett be. Nem tudjuk mi a trigger mechanizmus akár a glaciális, akár az interglaciális indításánál, vagy hogy esetleg olyan mértékben változtattuk már meg a bolygónkat, hogy ebből a jelenlegi 5 millió éve tartó jégkorszakból gyakorlatilag kiléptünk. 3 kérdés, egyikre sem tudjuk a választ és mindegyik fontosabb, mint hogy ki mennyi CO2-t bocsájt ki a légkörbe!
Feltéve, ha a vízpára kicsapódik és felhő képződik belőle, mert ha nem akkor úgy viselkedik, mint a CO2. Azonban a felmérések szerint a felhős órák száma az utóbbi évtizedekben kimutathatóan növekedett, ezáltal csökkent a felszínt érő energia mennyisége. Szal a dolog nagyon összetett, mert mindemellett a vízgőz minden hatása nem 100%-ig tisztázott, kb enyire "egzakt" a klimatológia hozzáállása:
Compound Contribution (%) Water vapor and clouds 36 – 72% Carbon dioxide 9 – 26% Methane 4–9% Ozone 3–7% (Lásd Wiki http://en.wikipedia.org/wiki/Greenhouse_gas)
A felhőképződést jelentősen befolyásolják az aeroszolok, a por, amely a vízcseppek, jégkristályok kicsapódást inicializáló magokként kapnak szerepet. (Lásd szmog szélsőséges esetben). Az emberi tevékenység, a környezetszennyezés jelentős aeroszol kibocsájtással jár, a fejlett országokban azonban ezek nagysága csökken, a feltörekvőkben viszont növekszik. Ebben az esetben tehát a környezetszennyezésnek olyan elentmondásos hatása van, hogy ellen hat a klíma felmelegedési folyamatának. Fontos tényező, csak éppen marhára nem beszélnek róla.
Szal a dolog összetett, az egész klímaváltozás CO2 kérdésre történő redukálása gyakorlatilag arra jó, hogy egyfajta vallást, mozgalmat kreáljanak a dologból. A környezetszennyezés kérdését azokban az országokban is folyamatosan napirenden tartsák, a lakosságot folyamatos lelkiismereti nyomás alatt tartsák, ahol azért valójában a legtöbbet teszik!
Csak épp a vízpára és az annak megnövekedésével együtt növő felhőzet a beeső sugárzást is blokkolja. A CO2 viszon a beeső sugárzást egyáltalán nem blokkolja csak a kifelé sugárzott hőt nyeli el, szórja, veri vissza. Ugyanis a CO2 csak infra tartományban blokkolja az elektromágneses sugárzást. A látható tartományban nem. A hősugárzásnak a CO2-vel szennyezett levegő olyan, mint a látható fénynek a köd.
Nem erről van szó, ezt mindenki tudja, hanem a mennyiségről. Nagyon kevés a négy deci az ezer literhez képest, kevesebb mint fél ezrelék. A víznek nagyságrendekkel nagyobb szerepe van a hőháztartásban.
Mizar, erről nem kell kimutatás. Ez tudományos tény. A szén-dioxid molekulák a fény nagyobb részét nyelik el, mint a levegő normál 1 és 2 atomos komponensei. Mert nagyobb a szabadsági foka. Szerk: Fény alatt természetesen nem a látható fényt értem, mielőtt bárki belekötne. Utoljára szerkesztette: ostoros, 2015.02.04. 03:38:32
Tudod, hogy ez milyen kicsi érték? Légköbméterenként nem három, hanem közel négy deci széndioxid. Tudnál mutatni egy mérést, amely kimutatja, hogy egy köbméter olyan levegő, amelyben négy deci széndioxid van, több hőt tárol illetve tart vissza, mint az amelyik csak három decit?
Ez pont azt mutatja, hogy igenis az emberi tevékenység/ipar a mostani CO2 emelkedés oka. Ugyanis jelenleg kb 400 ppm-nél járunk (lásd http://co2now.org/). Az általad belinkelt diagrammon 1 pixel kb 1000 év, az utsó pár év "tűskéjét" már nem is tudja ábrázolni...
Amúgy a CO2 egy részét elnyelik a tengerek/óceánok. Amikor azok telítődnek (remélem nem jutunk el oda) akkor gyorsan mars-formálódni fogunk...
1. Ezt arra érted, hogy miért nem mérvadóak az 1650 előtti adatok? 1-2 száz évre visszamenőleg ismerjük a nap aktivitását, napfoltok számát, a sarki jégből kinyerhető adatokat, co2, por, metán akármi. Rengeteg tényezőt ismerünk. A kérdés az, hogy ha a jelenlegi katasztrófamodelljeinket a pár száz/ezer évvel ezelőtti klímára visszafelé alkalmazzuk, akkor vajon mit mutatnak? Csak kérdezem. Ha tudsz olyan tanulmányt mutatni, ami ezeket a hőmérsékleti adatokat jósolja visszamenőleg, akkor egy fokkal nagyobb bizodalmam lesz a karbondioxidistákban.
2. Félreértesz. Én nem klímaváltozás tagadó vagyok, hanem agnosztikus. Azt tagadom, hogy pontosan ismerjük a változás okát, főbb tényezőit. Amit felvázoltál az egy lehetséges forgatókönyv, a másik 50 szintén valószínű mellett. A klimatológusok is jelentős eltéréseket mondanak, hogy az egyes paraméterek milyen mértékig változnak, az milyen mértékig befolyásolja pl pont a hőmérsékletet.
És még tagadom azt is, hogy bárminemű jelentős hatással lehetünk a következő évszázadok klimatikus eseményeire. Egyszerűen az előző miatt, amit teszünk annak nem tudjuk, hogy milyen hatása lehet, és a kormányok közötti összehangolt tevékenység is hiányzik és még fog is jósokáig, csak mert a különböző földrajzi viszonyok között élő népeknek más és mások az érdekeik. És vajon pl. a CO2 kibocsájtás visszafogásával nem azt érjük el, hogy a glaciális ciklus annak rendje szerint beindul és viszonylag gyorsan megint az eljegesedés korába lépünk? Tudjuk, hogy ez lehet a vége!? Hát nem! A magam részéről mondjuk inkább lógatom a lábam egy 30 fokos óceánba, mint ások elő zúzmókat a másfél méteres hóból.
Azt se tudjuk, hogy a CO2 kibocsájtás visszafogása tényleg csökkenti a felmelegedést egyáltalán. Ha a pozitív visszacsatolás beindult, akkor a melegedő tengerek egyre több CO2-t bocsájtanak ki, és a rendszer már megfutott mint a csernobili reaktor. Csak azt mondom, hogy minden erőforrásunkat nem az egyik tényező kordában tartására, hanem a túlélésre kell fordítani. Egyszerűen nincs elég tudásunk arra, hogy eldönthessük, hogy mik a szükséges intézkedések, és azoknak pontosan milyen hatásai lesznek. Csak mert nem létezik olyan tudomány, hogy klímamérnökség, ilyet egyetemen nem oktatnak.
Megélhetési tudós? Az milyen? Mint a megélhetési villanyszerelő például? :D Ennyi életművészt, úristen.... :D
------ Egyértelmű, hogy a Föld klímája amúgy is felmelegedési fázisban van. Hogy mennyire segít rá az ember, illetve rásegít-e egyáltalán, az már más kérdés, de én sem hinném, hogy a szén-dioxid az ok, ha egyáltalán van okozat...
ja, az ember tehet róla. igaz, 100 millió évvel a dínók előtt is volt már több ilyen melegedési ciklus is, méghozzá jóval magasabbra növelve az átlaghőmérsékletet, és lám, vagy 8-10 alkalommal jött a lehűlés is. szintén az emberi beavatkozás nélkül. lehet melegrekordokkal dobálózni, de azt is érdemes nézni, hogy minden évben van olyan hely, ahol meg 50-70 éves hidegrekord dől meg. persze a kiszámítható felmelegedés jegyében. Utoljára szerkesztette: Ender Wiggin, 2015.02.03. 17:19:27