A galaxisközi térben nincs hidrogén. Nem mindig a tömegközéppont a lényeg, az egy leegyszerűsítés ami jól használható gömbszimmetrikus testek esetében, például a Naprendszer leírásánál, de a galaxisok esetében nem, ott tömegtesttel kell számolni már (ami integrálszámítás). A fizika nem ennyire egyszerű mint ahogy te elképzeled, valójában a Föld sem tömegközéppont és bizonyos esetekben nem is használható ez móricka az egyszerűsítés.
SG - ahol az igazi tartalom a hozzászólásokban van :)
A galaxisok a galaxisközi térből vonzzák magukhoz a hidrogént. Amerre járnak, szépen felszippantják, mint ahogyan egy csillag keletkezése során is a létrejövő bolygók kitakarítják az akkréciós korong maradékát (ill. azt, amit a csillag a megszületését követően "szétfúj" a csillagrendszerben). Ez ugye folyamatosan hígul, mert ahonnan elszippantják a hidrogént, ott csökken a nyomás, vagyis arrafelé kezdenek vándorolni a még sűrűbb területen lévő hidrogénmolekulák. Így lesz egyre kevesebb hidrogén a galaxisközi térben, és így lesz egyre kevesebb új születő csillag is a galaxisokban.
"Példa: neked is van gravitációd, mégsem tudod magadhoz vonzani a Földet."
Ez így szerintem nem helyes megállapítás. Mindig a tömegközéppont a lényeg, nem az, hogy ki milyen tömeggel rendelkezik a másikhoz képest. Nem a Föld vonz téged, és nem Te vonzod a Földet, hanem mindketten vonzzátok egymást a kettőtök között lévő mindenkori tömegközéppont irányába.
Egy szabadeséssel zuhanó test _sebessége_ független a tömegétől, illetve a sűrűségétől. Persze a valóságban nincs így, mert hatnak rá egyéb erők is, mint centrifugális erő - és ez nem szőrözés, éppen ez a mondandóm egyik lényege. A probléma továbbá, hogy itt nem a szabadesésről van szó, hanem a gravitáció mértékéről, illetve, hogy egy gázfelhő gravitációsan gyengén kötött, és egyéb más erők is sokkal kisebbek. Továbbá, egy nagyobb tömegű test elmozdításhoz nagyobb erő szükséges, ami jelen esetben gravitációs erő. Példa: neked is van gravitációd, mégsem tudod magadhoz vonzani a Földet. A tömegfüggés ezt jelenti. Értelmezd amit írok, ha már fizika nem megy. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.06.02. 19:08:08
Azt tudnám elképzelni, hogy két galaxis a síkjuk mentén párhuzamosan halad el egymás mellett, pontosabban egymás alatt és felett, és az egyiknek jóval nagyobb a tömege, és a két galaxis nagyon megközelíti egymást, gyakorlatilag súrolják egymást. De viszont akkor össze is "kócolnák, kuszálnák" egymást.
És Irasidius, most ne kezd el okoskodni, hogy a kócolás nem ide való szó, mert azt a frizurákra használják, nem a galaxisokra. Mert a koccolás (ütközés) szóra alkottam vicces szójátékot...
Egy milliárdszor nagyobb tömegre milliárdszor akkora erőt fejt ki egy távoli galaxis, mint a milliárdomod tömegűre. Csakhogy a milliárdszor nagyobb erőhatás a milliárdszor nagyobb testen pont ugyanakkora gyorsulást fejt ki, mint a milliárdomod tömegű másik testre a milliárdomodnyi erőhatás.
És ne próbálj meg mellépofázni, mert figyelmedbe ajánlom az általános iskolában tanultakat. Ha egy vákuumban leejtenek egy tollpihét, akkor ugyanolyan mozgást fog végezni, mint a leejtett fémgolyó a vákuumban. És ezt a tanítónéni be is mutatta a szertárból elhozott légüres üvegcsövekkel, amelyikben egy tollpihe meg egy golyó van.
Szerintem te nem érted a gravitációt. A tollpehelyre és a harckocsira ugyanolyan gyorsulást fejt ki egy gravitációs erőtér. Mert az erő a tömeggel egyenes arányban nő, a gyorsulás meg a tömeggel fordítottan arányos ugyanakkora erőnél.
Amúgy a gravitál szót ironikusan használtam. Mintha azt mondanám most, hogy mindjárt agytrösztöt kapok a felesleges okoskodásodtól. Sőt, mondom is.
Egy csillag elmozdításához nagyobb erő kell mint egy gázmolekulához. Tömege nem ugyanakkora... Második bekezdés stimmel. A kérdés itt nem az erő, hanem a pontos folyamat leírása.
Szerintem azon van megakadva amin én is, hogy a gázmolekulákra ható gravitációs erő tömegarányosan pont akkora, mint a csillagokra ható. Ha egy csillag egy galaxisban gravitációsan kötött pályán mozog, az abból való kiszakításához tudtommal ugyanakkora erő kell csak persze tömegarányosan (mondjuk a gravitáció pont tömegarányos erő).
Bár gondolom, hogy mivel a gázmolekulák összevissza szaladgálnak és csak a komplett gázfelhő kötött gravitációsan, így mindig akad pár molekula amelyiknek pont van olyan sebessége, hogy kis rásegítésselel tud szakadni és átvándorol egy közeli nagyobb tömegű galaxisba, így szép lassan de elfogy. Utoljára szerkesztette: gforce9, 2015.05.21. 17:38:06
Olyan szó, hogy gravitálni nincs. És most nem grammarnacit játszok, hanem ha így használod, akkor nem érted miről van szó. És ugye itt nem távoli galaxisról van szó, hanem szomszédosról... A gravitáció erőként hat egy másik galaxisra, a _könnyű_ anyagokat, amik egy kis sebességváltózásra is reagálnak, elszívja, kirepíti, stb. De a teljes galaxis tömegét nem. Mint ahogy a Föld tömege is elég arra, hogy megtartsa a közeli holdat, de Mars már nem körülöttünk kering. Most te tényleg nem érted? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.05.21. 17:04:40
Informatika és tudomány
