Itt nem az elméleti mikro-feketelyukakról van szó, amik ráadásul nem is élhették volna meg a nagy tömegű feketelyukak születésének időszakát, mert előbb elpárologtak volna. Ez elmélet, nincs rá bizonyíték. Viszont a szupermasszív feketelyukaka van bizonyíték, amik a kezdeti sűrű hidrogéngáz összehúzódásával keletkeztek, akárcsak a csillagok - csakhogy akkoriban a gázsűrűség olyan nagy volt, hogy továbbra is szívták magukba az anyagot, míg össze nem roskadt, és feketelyukká nem váltak, és még ekkor is növelték a tömegüket. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.09. 16:06:34
Te idióta, miért nem húzol vissza oda ahol vevők a marhaságaidra? 50x cáfolták már a marhaságaidat, miért nem húzol el a fenébe, mondjuk egy olyan fórumra ahol a gyíkemberekben is hisznek? Ott talán elhinnék a sületlenségeid.
Ezt hívják predikciónak, szimulálnak és az eredményt összevetik majd a valóssággal. A kérdés jó, valóban a kezdeti felítéltek érdekesek, de csillagászati előképzettség nélkül reménytelen megérteni.
"Tényleg: mi a helyzet azzal a Nagy Áramlással? Évtizedekkel ezelőtt asszem Nagy Attraktor néven olvashattam ugyanerről(?) "
Az, hogy Malmquist torzítás vagy elfogultság eredménye volt, nem valós. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.08. 13:23:29
A sötét anyag tömege a galaxisok csontváza, erre "fagyott" ki a hidrogén és koncentrálódik ma is az anyag, nem összevissza. Ezt a strukturális eloszlást nagyon nagy léptékben meg lehet figyelni. Viszont a galaxiskeletkezés részletei nem tisztázott dolog, úgy is mondhatnám Nobel-díjjas kérdés. Az egyik elmélet szerint kezdetekkor kialakult szupermassziv-fekete lyukak maguk köré gyűjtötték az anyagot, és kialakultak az első kvazárok, blazárok, rádiógalaxisok, amik heves születés és csillagkeletkezés után felvették a mai formájukat. A másik elmélet szerint a hatalmas hidrogénfelhők igen lassan kezdtek összehúzódni - néhány száz millió éves folyamat során - míg végül kialakultak a jól ismert spirálforma. Mindkét elméletre vannak megfigyelések, szóval egy olyan is elképzelhető, hogy többféle folyamat során keletkezhettek.
"Most komolyan van arra elmélet, hogy a galaxisok a galaxisok közötti tér anyagából akár most is kialakulhatnak? "
Az ismeret legfiatalabb galaxisok 500 millió éve keletkeztek. Tehát keletkeznek, mivel a hidrogén nem összevissza helyezkedik el a világegyetemben, hanem felhőkben, amit valamilyen folyamat galaxisokká formál...
Az anyag a gravitációtól összehúzódik. Kétlem, hogy a galaxisközi tér köbkilométerenként három (vagy tökmindegy mennyi) hidrogénatommal erre képes lenne.
Csak azt tudtam eddig elképzelni, hogy az ősrobbanás egyenetlensége folytán a kezdetek kezdetekor volt olyan anyagsűrűség, hogy annyi anyag legyen egy helyen, amiből galaxis alakulhat ki. Azóta a galaxisütközések miatt a számuk csak csökkenhetett.
Most komolyan van arra elmélet, hogy a galaxisok a galaxisok közötti tér anyagából akár most is kialakulhatnak?
Nekem úgy tűnik, hogy most az egyik számítógépes szimulációval cáfolták a másik számítógépes szimulációt. A kérdés az, hogy milyen TAPASZTALATI adatokból indultak ki ezek a szimulációk.
Valahogy olyan érzésem van, mint amikor Asimov egyik regényében a tudós megmagyarázza, hogy ő aztán az igazi tudós, mert nem fárasztja magát holmi terepi munkákkal, hanem elolvassa a korábbi tudósok műveit, összeveti őket, és kidolgozza a téziseit :-))
Arra kíváncsi vagyok,mit fog kihozni a még nagyobb távcső (valami 40 méter átmérőjűt építenek, ha addig nem tör ki a háború...)
Tényleg: mi a helyzet azzal a Nagy Áramlással? Évtizedekkel ezelőtt asszem Nagy Attraktor néven olvashattam ugyanerről(?)
A galaxisok nem egy időben, és nem egyszerre keletkeztek (-nek), tehát nem lehet minden időben ugyanannyi galaxis. Továbbá a galaxisok fejlődésének az egyik velejárója az ütközések, elnyelések, ami által a számuk csökken. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.07. 13:47:25
Szerintem az Univerzum korai szakaszában kukk ugyanannyi galaxis volt, mint most, azokat leszámítva, amelyek beleolvadtak egy másikba egy ütközéssel. Mitől keletkeztek volna új galaxisok? Ha az ősrobbanás után egyenetlenül szóródott szét az anyag, ahol sűrűbb volt, ott egy kupacban maradva galaxis keletkezett, ahol meg ritkább, ott meg nem, és a tágulás miatt egyre ritkább az anyag a galaxisközi térben.
Vagy lemaradtam valamiről?
Ez a cikk egy szimulációról szól, nem a távcsőről. Azt majd 2018-ban lövik fel majd és az már alátámaszthatja vagy épp cáfolhatja ezt a jelenlegi becslést. Inkább 2x olvasd el a cikket.
Nem, ez nem azt jelenti, hanem azt, hogy eddig úgy hitték, amikor megjelentek a Galaxisok, a számuk közelítőleg egy Heaviside-függvény szerint alakult, ahogy közeledünk a jelenhez, e kutatás szerint pedig inkább tangens-hiperbolikusz alakú, mivel a mostani számuk ismert a galaxisoknak.
Informatika és tudomány
