A Pluto is mint minden szilárd égitest becsapódások révén növelte a tömegét, és lett egy porszemből ilyen méretű. Ennél jóval kisebb égitestek is tele vannak meteorkráterekkel, érdekes nem? Ennek két oka van, egyrészt a Korai Bombázási Időszak, illetve a Késői Bombázási Időszak illetve maga az eltelt 5 milliárd év. Szóval a kis tömeg nem védi meg.
Ahhoz egy akkora szerkezetet kellett volna odaküldeni, mint egy SLS, már ha feltételezzük, hogy ugyanilyen gyorsan el akarták volna érni a Plutot. Ennek a küldetésnek az volt a célja, hogy nagyon gyorsan érjen oda és olcsó legyen a szonda.
Igen, a Neptunusszal a Pulto 1:1 úgynevezett szuperrezonanciában van.
Ez egy jó kérdés, de számítani lehetett rá, hogy aktív - több üstökös is mutatott aktivitás nap távolban. A Holdunk felszíne bazalt, a Pluto felszíne és kérge illóanyagokat tartalmaz. Ezeket több folyat is aktivizálhatja, klasszikus értelmezésben a Pluto-Charon úgynevezett középmozgás-rezonanciában lehet, ami bizony komoly árapálykeltő jelenség, illetve 2:3 rezonanciában van a Neptunusszal, ami megint csak árapály erőt fejt ki. De ezenkívül még lehetnek egyéb folyamatok is, ami a fiatal felszínért felelős lehet... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2015.07.17. 08:12:57
Bámulatos ez az egész. Ez a fiatal felszín pedig szerintem nagyon meglepő. Itt van példának a mi holdunk, kívülről tök "döglöttnek" látszik. Na most ha egy nálánál sokkal nagyobb bolygó holdja geológiailag nem aktív akkor a nagyságrendekkel kisebb Plútó rendszer, hogy lehet az? Mi más tudná aktivitásra késztetni ha nem az árapály jelenség?
Nem beszélve arról, hogy a Plútónál már a Nap annyi fényt ad, mint egy gyertya, így a sötétben a kamerának elég érzékenynek és ugyanakkor zajmentesnek is kellett lennie, ezért nagyok a pixelei, kicsi a felbontása...
Nincs kozvetlen hibajavitas. A szonda kap parancsokat, hogy melyik file-ok hanyadik szeleteit kerik. Ezeket egy-egy hibaellenorzo koddal kiegeszitve butan elkuldi. A Foldon osszerakjak, hogy mi jott meg jol. Keszul egy lista arrol, hogy mi hianyzik meg. Aztan a kovetkezo listat megkint elkuldik, elol a hibasan megjott adatok szeleteivel, mogotte az uj adatok szeleteivel. A szonda ujra elkuld mindent amit kernek. Ezt ismetlik addig amig az osszes szelet meg nem jon. Egyebkent a gnutella protokol is pont igy mukodott sok evvel ezelott. Ha egy csomag hibas, akkor azt felrerakjak, hatha az ujrakuldes is hibas lesz, de ha a kettobol osszevaghato egy jo, akkor nem kell harmadszor ujrakuldeni.
A kamera meg amikor fellottek az akkor elerheto legjobb volt. Akkori technikai szinttel ennyire futotta. Igy is 8 helyett 12 bites a csatornankenti melyseg. amit csak ipari, foleg orvosi muszerek tudnak (egy sima rgb pixel igy nem 24 hanem 36 bites lesz). Mindezt melyurben, egy iszonyat hideg es kozmikus sugarakkal terhelt kornyezetben, tiz ev folyamatos mukodesi idovel.
" hogy azt a sok nagy felbontású képet és adatot csak enynire lassu adatkapcsolattal sikerül hibamentesen letölteni."
Egyebbkent nem olyan nagyfelbontasu, egy gagyi webkamerat raktak ra, ami csak 1024x1024 felbontasu. Nyilvan ezen sporoltak, hogy beleferjenek a 700 millio dollaros koltsegvetesbe. Ebbol tomoritve atlagosan 300 kbyte -os kepek keletkeznek, amit igy kb 40 perc alatt tud tovabitani.
Az a durva, hogy 10 ev repules utan mindossze 2 orat fog a pluto kozeleben tolteni, es mar megy is tovabb. Igazan megallhattak volna par napra, esetleg le is szalhattak volna. :)
Azt tartom dúrvának, hogy odaküldték a szondát, hogy namost jól bepillantunk a Naprendszer őskorába, erre egy tök fiatal felszínt találtak. De talán még a Charon is olyan sima felszínű, mint egy tinisztár pofija.
Nem hiszem, hogy az egész fájlt újra kell küldeni, mint ahogy máshol sem. Bár nem tudom itt milyen eljárás van, máshol azért kicsit könnyebb visszaigazolni hogy megjött a csomag.
Normál esetben úgy van kitalálva a protokoll, hogy lényegesen kevesebb adat újraküldése is elég, persze azért nem egy bit. Egy egyszerű példa pl: feldarabolod a fájlt, lesz 100 darab, szépen sorba küldöd, és ha 56. után az 58.-t kapod meg, akkor reklamálsz. Így máris csak a fájl 1-2%-t kell újraküldeni. És persze ez csak egy faék példa, vannak okosabbak is. De persze az is kérdés hogy mit értesz hibás küldés alatt. Egy képnél ha egy bit hiba becsúszik, az nem halálos dolog.
Na kiváncsi vagyok mikor állapítják meg a Charon holdról, hogy az tulajdon képpen egy Mass Relay (Charon Relay).
Ez nagyon nagy sebesség, főleg ilyen távolságból. 12 W-on adnak. Neked a mobilod 2W, és nem a naprendszer másik végéből küld 9600 bps-on... (beszélgetés közben)
Nézzétek meg a Galileo szondát, ott milyen volt az átviteli sebesség :)
Tényleg ilyen lassú. A megfigyelések végeztével hónapokon keresztül csak seedelni fog szegény szonda. :D
Az élő adásban mondták ezeket az adatokat, a cikkíró véletlenül jól figyelt / jó helyről lopott. Az egyik kérdező újságíró 56k-t emlegetett, mire az egyik okos NÁZÁSmuff' válaszolt, miszerint 1000-4000 bit / sec ..
Prioritása van az adatoknak, a képek "ráérnek", de ha minden igaz, hamarosan kapunk egyet.
TokraFan
Sok vallásos butaság nem nagyon van, a Biblia jo 2600 éve írja hogy a Föld gömbölyű és számtalan hasonló égitest van az univerezumban, mindeféle lényekkel.
Mindezt mára igazolja a tudományunk is, arrol senki nem tehet hogy sokan nem olvassák el amit lehet, nem informálódnak, és nem szereznek rola tudomást :-D
Egyébként a letöltési sebesség elirás vagy tényleg ilyen lassú? Mert valahogy nekem nem áll össze , hogy azt a sok nagy felbontású képet és adatot csak enynire lassu adatkapcsolattal sikerül hibamentesen letölteni.Mert ha valami hibás akkor nem csak azt az egy bitet kell hanem az egész fájlt ujratölteni, gondolom és az meg elég sok idő.Mégha csak ezt az egy képet is számolom ami nincs 1 mb.
Phobos és a Deimos neve azért mérföldeket ver rá.
Amúgy meg rendben van az.
Ja, pl. a halál istene helyett lehetne valami emberi neve is ennek a törpebolygónak! :D
Informatika és tudomány
Ebbol tomoritve atlagosan 300 kbyte -os kepek keletkeznek, amit igy kb 40 perc alatt tud tovabitani.
