Viszont van egy ilyen, hogy "Sonny Bono Act" ami az Egyesült Államokban kiterjeszti a szerzők halála utáni 70 évet, különböző formákban... Tehát részben igazad van.
Ezt rosszul tudod. A világ nagy részén érvényes az (utolsó) alkotó halála utáni 70 év (némi eltérés van országonként) - ami után közkincs lesz-, az Egyesült Államokban és Európában is. Az is így van - még Magyarországon is-, hogy a vagyoni jogok eladhatók / megvehetők , de a személyi jogok nem. Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2015.10.10. 21:39:19
Ez kizárólag a "...a már nyilvánosságra hozott MAGYARORSZÁGI előállítású (azaz magyarországi székhelyű filmelőállító által előállított) filmalkotásoknak vagy azok részleteinek (a továbbiakban együtt: „filmalkotások”)..."-ra vonatkoznak.
A Hollywoodi filmek jogdíja ezzel szemben sosem jár le, az olyan, mint bármely termék, amelyet adnak-vesznek és amelyről a tulajdonosa rendelkezik, ebben az esetben semmi köze sincs hozzá a rendezőnek, zeneszerzőnek stb.-nek.
Már csak azért sem, mert a magyar törvény szerint "A jogdíj fizetésére az Szjt. 66. § (3) bekezdése alapján elsősorban a filmalkotás ELŐÁLLÍTÓJA köteles,..." méghozzá az általad is idézett alkotóknak, a Rendezőnek stb-nek. Ennek a szerzői jognak semmi köze a filmhez, ez arról szól, hogy a film jogtulajdonosa minden bevételéből köteles jogdíjat fizetni a film alkotóinak és örököseiknek, élén a rendezővel, ami egy idő után elévül...
A zenészeknek, karmesternek, hangmérnöknek jár a jogdíj. Te bármikor eljátszhatod, ahol és ahogy akarod, azt eladhatod ahogy akarod - ha tudod. Azután te is várnál jogdíjat, nem?
Zene esetén Bach, Mozart, Beethoven... elhangzása esetén miért kell szerzői jogdíjat fizetni? Nem a szerzői joggal van a baj hanem a pénzbehajtás maffia szerűségével és kollektivizálásával.
A holland szabályozás szerint, hiszen erről van szó. Feltételezem tudod, hogy magyarországon is, és a világ számos országában is létezik ez az ún. blank media tax.
Országonként változik a szabályozás, nagyon sokszor nemcsak az adathordozókat, hanem más készülékeket is (pl. mobiltelefon, mert annak is van háttértára) megadóztatnak. Ezért írtam, hogy jó lenne konkrétan tudni a befizetett összeget. Természetesen ezeket az adónemeket következetesen elfelejtik megemlíteni. Jelen esetben nem tudjuk, hogy a kártéritési összeg számításakor milyen mértékben, vagy egyáltalán figyelembe vették-e. Utoljára szerkesztette: mortep, 2015.10.06. 10:41:20
Szjt. 31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.
(2) * A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, közös művek esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani.
(3) Ha a szerző személye nem állapítható meg, a védelmi idő a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év. Ha azonban ez alatt az idő alatt a szerző jelentkezik, a védelmi időt a (2) bekezdés szerint kell számítani.
(4) Több részben nyilvánosságra hozott mű esetében az első nyilvánosságra hozatal évét részenként kell számítani.
mortep: A holland vagy a magyar szabályozás szerint? (5) Az együttesen létrehozott mű védelmi ideje a mű első nyilvánosságra hozatalát követő év első napjától számított hetven év.
(6) * A FILMALKOTÁS védelmi idejét a következő személyek közül utoljára elhunyt személy halálát követő év első napjától kell számítani, függetlenül attól, hogy azok szerzőtársként fel vannak-e tüntetve: a film rendezője, a forgatókönyvíró, a dialógus szerzője és a kifejezetten a filmalkotás céljára készült zene szerzője.
(7) Ha a védelmi időt nem a szerző, illetve az utoljára elhunyt szerző vagy szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani, és a művet a létrehozását követő év első napjától számított hetven éven belül nem hozzák nyilvánosságra, a mű a továbbiakban nem részesülhet szerzői jogi védelemben. Utoljára szerkesztette: Victorius, 2015.10.06. 09:01:54
"A holland lakosság kb. egyharmada tölt le rendszeresen szerzői jogilag védett tartalmakat a világhálóról anélkül, hogy ezekért az anyagokért fizetne."
Tudtommal minden eladott adathordozó után kapnak pénzt ezek a szerzői jogvédő szervezetek, tehát az előbbi állítás nem igaz. A lakosság kétharmadát meg mikor fogják kárpótolni, mert közvetve fizettek egy olyan tartalomért - akaratuk ellenére - amelyet nem is használtak?
Minden nép ilyen, mert a legtöbb ember nem érdemelne szavazati jogot, de van nekik, mert könnyen vezethető ösztönlények.
az a baj, hogy az adófizetőknek kellene ezt eldönteni, nem a bíróságnak... mondjuk ha a holland nép is olyan primitív pucsítós csicska, mint a magyar, akik eltűrték a nyugdíjvagyon teljes kiutalását külföldre, akkor mindegy.
Remélem a holland kormány csak ennyit reagál: No!
Nem beszélve arról. hogy a könyvek, zenék stb. szerzői joga egy idő után lejár, ezzel szemben a filmek szerzői joga SOHASEM jár le. Ne ezen kellene sürgősen változtatni.
Vajon ha az emberek besokallnának és nem néznék meg a sok hollivúúúdi SZART, akkor kiktől követelnének "kártérítést" EZEK? Az ufóktól? Vagy nemzetközi szervezeteken keresztül nem-nézési-adó bevezetését követelnék? Ahogy az elmúlt 20+ év tendenciáit előrevetítem, egyre ocsmányabb lesz ez a világ.
Informatika és tudomány
