A Win32-es alkalmazások futtatása nagyon jól hangzik, de nagyon is el lehet vele csúszni. Értem a redmondi stájszt, amit némi jointfüstös nemhivatalos kocsmai meetingen találtak ki: a az Androidot, és vele a Google-t úgy lehetne jó eséllyel csak az MS, mint nagyon késői piaci belépő által agyonütni, ha kvázi egy teljes értékű, PC-t tudnak adni – amely egyben tökéletesen telefon is! Tiszta sor. Azonban nem lesz egyszerű feladat. Kb. lehetetlen egy olyan tohonya mamuttól, mint a Microsoft. Miért is?
- a Win 32-es alkalmazások gyakorlatilag nem optimalizálhatók a jelenlegi érintőképernyőre. Aki használt Surface-t, vagy bármilyen Windows 8 / RT alapú táblagépet, tudja miről van szó. Egy egyszerű példa: az Office 2013-ban van érintőképernyő mód, ahol a gombok egymástól távolabb kerülnek. Ez rendben is van. Azonban ez a funkció azért van csak meg, mert az O2013-at úgy tervezték, hogy tudták: valahogy rá kell henkölni a klasszikus asztalt a rendszerre úgy, hogy valamennyire használni lehessen azt. Így jött ki, hogy amilyen jó szerintem a modern felület érintőképernyő módban, olyannyira gyenge a klasszikus GUI ugyancsak érintőképernyő módban. És az userek el fogják várni ettől a prémiumterméktől, hogy bármilyen általuk (mondjuk desktop módban, egér + billentyűzet) felrakott w32-es alkalmazás, a gépet levéve a dokkolóról, olyan könnyedséggel és felhasználói élményt biztosítva működjön, mintha azt eleve érintőképernyőre tervezték volna. És nem várható el nyilván, hogy a legkülönbözőbb szoftverek fejlesztői, amelyekből van milliárd, majd átírják a Win32-es szoftvereiket érintőképernyő támogatásra, mert az MS ez irányban elf*ngotta magát. Szóval ez szerintem a legkeményebb része a fejlesztésnek, kb fából vaskarika, de sok sikert hozzá.
- az x86 architektúra energiafelhasználása eleve jóval magasabb, mint az ARM-é,
- plusz ehhez amit a kolléga mondott, akkor kell minden sallang, ami asztali rendszereken van, a directx-től kezdve a dotnet-ig, amit az user szeretne, nyilván otthoni PC funkcióiról mindet, egy ahhoz képest sokkal kompaktabb gépházba téve. Ezek szintén erőforrásokat esznek, tehát az energiát zabálják. Ehhez nagyobb telep kell, nagyobb súly, kényelmetlenebb használat, vagy nagyobb teljesítményű telep, és jóval magasabb eladási ár. A felhasználók a gép energiafogyasztását az ARM alapú rendszerekhez fogják mérni, és mivel prémiumtermék lenne, az üzemidőre is igencsak kényesek lesznek a felhasználók. És ez nem a 40000-ért Windows tablet Atommal döcög, hipermarketben jólbeakciózva, olcsónkiszórjuk, kategória lenne: a felhasználói elvárások óriásiak lesznek, a feltörekvő brand-hez méltóan. Képzelj el egy gaming PC-t, belerakva egy telefon méretű házba, normális üzemidővel – elég esélytelen, vagy ha igen, az ára horribilis lesz.
- Szól majd a pénzügyi osztály, (mivel nyugtatók halkan olvadoznak a könyvelői gyomrokban): mivel a Surface üzletág horribilis veszteségeket szenvedett el (900$ millió dodó ment a /dev/null-ba) főleg az RT miatt – ami jó is lehetett volna, ha két évvel korábban jön, amikor a piac nincs még ennyire felosztva – a részvényesek nem biztos, hogy örülnének még egy hasonló kísérletnek. Persze Panos-ék nyilván mondani fogják, amit Myerson is nyomatni fog a felsővezetői meetingeken, fogpasztamosoly-bájmosollyal, mint egy tisztességes porszívóügynök: ha nem lesz 5 éven belül releváns lábmegvetés a mobilszegmensben, esetleg 15 év múlva eléggé le kell majd húzni a rolót, és lehet az MS-ből középkategóriájú, piaci hegemóniáját sok tekintetben elveszetett informatikai cég, a mai megfáradt dinoszauruszból, amolyan ma Adobe kategóriájú. Persze ennek lerohadásnak pedig a részvényesek nagyon nem fognak örülni, enyhén szólva. Szóval itt lesznek halántékon ér-kidagadós csörték a cégen belül, ami persze a termékre is keményen rányomhatja a bélyegét – remélhetőleg Panos és lelkes csipetcsapata tud erről.
"de a legnagyobb előnyként a hagyományos Win32-alkalmazások futtatásának támogatását említik" Akkor kelleni fog directx, NET keretrendszerek stb, amik szarra lassitjak amugy is a rendszert es a fel tarhelyet elfoglaljak? :)
Informatika és tudomány
