Jó, de ez nem autóskártya, mert TWR-ben a ruszkik a kerozinos hajtóművekkel tényleg ügyesek voltak, de mellette ott voltak a csoda Isp-jű amcsi LH2 hajtóművek, amik viszont működtek és tették a dolgukat évtizedeken keresztül is.
Felesleges egy-egy tulajdonságra kihegyezni ezt, egészében kell nézni a terméket.
A működési modell pedig megintcsak persze, érdekes, de valójában egy újabb fícsör az "autóskártyán". BTW az űrsikló hajtóműve is staged combustion ciklusú volt, igaz az amcsik a fuel rich megoldást részesítették előnyben.
És ugye a fő érdekessége ezeknek a hajtóműveknek, hogy a turbószivattyú nem kifelé pöfögi az égésterméket, hanem egy előkamrájaként funkcionál a hajtóműnek, ami jó pár % extra tolóerőt jelent.
NK-33 and NK-43 are derived from the earlier NK-15 and NK-15V engines, respectively.
The engines are high-pressure, regeneratively cooled staged combustion cycle bipropellant rocket engines, and use oxygen-rich preburners to drive the turbopumps. The turbopumps require subcooled liquid oxygen (LOX) to cool the bearings. These kinds of burners are highly unusual, since their hot, oxygen-rich exhaust tends to attack metal, causing burn-through failures. The United States had not much investigated oxygen-rich combustion technologies until the Integrated Powerhead Demonstrator project in the early 2000s.[5] The Soviets, however, perfected the metallurgy behind this method. The nozzle was constructed from corrugated metal, brazed to an outer and inner lining, giving a simple, light, but strong structure. In addition, since the NK-33 uses subcooled LOX and kerosene, which have similar densities, a single rotating shaft could be used for both turbopumps.[6] Given its longer, heavier nozzle, the NK-43 ratio in vacuum is slightly heavier, with a thrust-to-weight ratio of about 120:1.[7]
The oxygen-rich technology lives on in the RD-170/-171 engines, their RD-180, and recently developed RD-191 derivatives."
Az a baj, hogy kevered azt a bizonyos szezont a fazonnal.
A tiltás ideje alatt is indultak fel jenki cuccok..
Mivel nem egy-egy indításra vásárolnak hajtóművet, hanem van készletezés meg raktározás.
Mármint mit akartak lemásolni...?
Azt a vackukat ami kétszer is fent volt hónapokig mi is vitte fel?
Az X37-re gondolsz? Azt pont az Atlas V, az az Atlas V, amelyik ruszki hajtóműveket használ.
milyen kevés pénzt adnak a NASA-nak.
Hogy jön ide a NASA? A NASA kb. sohasem fejlesztett rakétákat, esetleg még a legelején, az 50-es évek végén. Ezeket kiadják privát cégeknek, akik elvégzik a munkát. Az X37 pedig az Air Force projektje, megintcsak nem NASA terület.
Az amcsik kb 2000-ben demonstrálták azt a technológiát, amit az oroszok az N1 rakétához fejlesztettek ki a 60-as években.
A 70-es években nem volt meg az amiknak. Az amcsik kb 2000-ben demonstrálták azt a technológiát, amit az oroszok az N1 rakétához fejlesztettek ki a 60-as években.
A cikkben említett hajtómű gyártására a Lockheed Martin majd a General Dynamics licenszt szerzett, még sem indult be a gyártás valamiért. Az amcsi kormányzat végül a legnagyobb embargó közepén vásárolt ilyen hatóművet a russzkiktól 1 Mrd $ értékben.
Bénák is meg segget is csinálnak a szájukból, ez van. A H2/LOX hajtóműben persze lehet, hogy az amcsik a jobbak, de a keró/LOX hajtómű valahogy reneszánszát éli. A 90-es években, amikor az oroszok xaré, húgyért árulták magukat, meg eszükbe nem jutott keresztbe tenni az amcsiknak, akkor nagy volt a drúzsba. Az olaj ára viszont 2000 körül felszökött és az orosz maci öntudatra ébredt.
Nem képesek kiturkálni az irattárból a 70-es évek tervrajzait? De komolyan... Tényleg nem szupertitkos orosz csúcstechnológiát használnak, hanem olyat, ami nekik is megvolt a 70-es években. Oké, hogy a mérnök aki megtervezte, már nem él vagy alcheimer kórban a gyerekere sem emlékszik, de ezeknek a hajtóműveknek elég részletes dokumentációval kellett rendelkezniük. Ezeket elő kell bogarászni, és le kell gyártani az alkatrészeket, majd összeszerelni.
Elmagyarázza nekem valaki, hogy mi ebben a kihívás?
1, Igen. 2. De, mrd. 3. A NASA bizony sokmindenre költ, ami nem közvetlen költsége magának az űrutazásnak.
1: A 17,4-t nem kerekítjük 18-ra. 2: Az millió, nem milliárd. 3: Meg van kötve, hogy mire mennyi pénzt költhetnek, és hiába kapnak összességében sokat, ha a célzottan ezirányú kutatásra nincs elég. Egyébként sem összehasonlítható az orosszal, mivel itt kutatásról van szó, ott meg nem. Bevált technológiát legyártani sokkal olcsóbb.
,,milyen kevés pénzt adnak a NASA-nak" NASA 2015-ös költségvetése: 18 mrd USD oroszé átszámítva 2,64 mrd USD
Mármint mit akartak lemásolni...?
Azt a vackukat ami kétszer is fent volt hónapokig mi is vitte fel?
Össze tetsztik keverni a technológiai fejlettséget és a képességek maximumát a fajlagos költségekkel és azzal, hogy milyen kevés pénzt adnak a NASA-nak.
Eloszor kitoltottak az orosz cuccot, aztan megprobaltak lemasolni, ez utobbi nem sikerult, de az erintett cegek sajat fejlesztest sem tudnak felmutatni. Ezek utan kenytelenek visszaterni a kozel 60 eves orosz technologiahoz, mert kulonben bedolne az amerikai uripar egy eleg jelentos resze. (egyebkent van jobb technologia, a spacex es a virgin fele launcherone is rendelkezik megfelelo sajat fejlesztesu hordozokkal)
Arra azert tovabbra is szamitani lehet, hogy az orosz gyartasu alkatreszek egy jelentos resze a jovoben is 'veletlenul' anyaghibas lesz. Mondjuk ha pont katonailag kritikus felloveshez kell... Az eredeti tiltas is azert volt, mert a katonai/politikai/gazdasagi ellenfeletol nem szivesen vasarol egy allam sem kritikus komponenseket. Az erintett cegek viszont nagyjabol bajban vannak, mert ugy nez ki, hogy keptelenek lemasolni egy a 60-as evekbol ittmaradt technologiat. (Kina kepes lenne nekik megcsinalni, de azzal sincsennek elorebb)
Mi a ciki és mi a segget csinál? Ezt hívják politikának...