A paleozoikumban (250 millió év alatt-előtt) és a mezozoikumban (65-250 millió éve) sokkal több volt a széndioxid a légkörben, s nem véletlen, hogy ekkor alakult ki a szárazföldi növényvilág.
Ez nem újdonság, már jó 10 éve is olvastam hasnlót és akkor sem voltam meglepve, logikus módon a nagyobb széndioxid koncentráció fokozza a fotoszintézist, emellett a magasabb átlaghőmérséklet a mérséklt égöveken a vegetációs időszak hosszát. Ez egy régen ismert folyamat nem kell hozzá misztikus GAIA önvédelemként emlegetni, egyszerűen egy vegyi folyamat intenzívebb ha több nyersanyag és több energia áll rendelkezésre. Már a klímakutatás kezdeteitől az volt a kérdés miért nem marad az összes fossziis energiából származó CO2 a légkörben, a 70-es években a bioszféra, és a tengerek képesek voltak a plusz széndioxid 70-80 % elnyelni, ma ez már kevesebb mint 50%, valóban növekedett a bioszféra széndioxid megkötő képessége de nem olyan gyorsan amilyen gyorsan maga a kibocsátás növekszik. Egyébként ezt a fokozott fotoszintézist kihasználják a termelésben már évtizedek óta. hollandiában az üvegházi termelésben minimum a 70-es évektől (én 1972-ből származó szakirodalomból találtam rá utalást és akkor már régen bevett szokás volt) külső forrásból 4-5x növelni a széndioxid koncentrációt, általában 1200-1500 ppm-re. A növényi légzés módosul a széndioxid koncentráció függvényében, a levelek hátlapján található légzőnyílások sűrűsége utal az adott korszak széndioxid koncentrációjára, bizonyos levélfosszíliákon ez jól tanulmányozható, például az egyik legrégebbi növényfajta a páfrány esetében jól nyomon követhető.
Ez valószínűleg a bolygó reakciója (védekezése) a megnövekedett széndioxid szintre. A burjánzóbb, zöldebb növények többlet széndioxid fogyasztásával próbálja helyreállítani az egyensúlyt. Gondolom.
Vagy azt gondolták, úgyis pótolja valaki a kommentekben :)
Informatika és tudomány
