Nemcsak, hogy közelebb állnak, hanem tisztán alapkutatásnak számítanak az exobolygók kutatása, vagy újabb néven felfedezőkutatások.
"Én azt mondtam, hogy kevesebb erőforrást kellene a naprendszeren kívüli csillagászatra fordítani és többet a naprendszeren belüli, belátható időn belül értékteremtéshez felhasználható kutatásokra. "
A Naprendszeren belüli kutatás is valódi alapkutatás, nem csak közel áll. Az állami döntés úgy zajlik, hogy van egy alap az alapkutatásokra, amire lehet pályázni. A pályázatokat úgy bírálják el, hogy mennyire várható eredmény tőle, tehát eredmény szerint döntenek és nem valami értelmezhetetlen filozófiai hasznosság révén. Illetve a másik, hogy vannak kutatóműhelyek, egyetemek amik valamennyi pénzt kapnak a kutatásaikra - amibe nem szólnak bele, meg persze a magánfinanszírozások, alapítványok és váltakozások, cégek is biztosítanak nem kevés forrást. Amikor utoljára megszabták, hogy mit lehet kutatni és mit nem, annak súlyos következményei voltak, lásd szovjetunió esete, de bármely diktatúrát lehetne említeni. A fejlődés csak akkor sikeres, ha nincs korlátozva, a megszerzett tudás hasznán kívül, meg soha nem tudhatod, hogy mikor lesz egy olyan felfedezés, ami látszólag semmire sem jó, de kiderül, hogy életeket ment. Lásd SETI kutatás elemző számítógépes programja a rákdiagnosztikában nagy áttörést ért el. És ez csak egy dolog. Másrészt az erőforrások szerencsére annyira nem szűkösek, hogy ne lehessen adni akármilyen célú kutatásra, szóval ez fals érv.
"Átcsoportosítják a pénzalapokat, mások a megpályázható kutatási témák és a kutatók rugalmasan váltanak, olyan irányba fordulnak aminek VAN finanszírozása. Nem vezényszóra és nem mindenki ugyanarra fordul, ugyanazt teszi, de vannak orientáló hatások és ennek következményei."
A kutatók nem szakmunkások, ez az életük, a hivatásuk. Nem tudnak és nem is akarnak(!) mással foglalkozni, mert nem érdekli őket. Mintha egy zongoristának mondanád, bocs most cintányérosra van szükségünk, ülj le és csapkodjad. Ha nem érted, miért hagy ott a fenébe téged, akkor sajnálom... Mint írták, ez nem egy számítógépes játék, nem sims, hogy átcsoportosítod az erőforrásokat, ez a való élet, húsvér emberekkel, és motivációkkal, és bizonyos tehetséggel - amit parancsszóra nem fogsz tudni megváltoztatni, főleg nem úgy, hogy eredményes is legyen. Ez gyerekes butaság. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.08.22. 19:12:38
"mindenkit átcsoportosítani ugyanarra a kutatásra, fejlesztésre"
Pedig a valós világban ez zajlik :)
Átcsoportosítják a pénzalapokat, mások a megpályázható kutatási témák és a kutatók rugalmasan váltanak, olyan irányba fordulnak aminek VAN finanszírozása.
Nem vezényszóra és nem mindenki ugyanarra fordul, ugyanazt teszi, de vannak orientáló hatások és ennek következményei.
"10-20 millió év alatt tudnánk" .... az 'emberiség' kora az legfeljebb néhány tízezer évben számítható.
A 10.000.000 vs. 10.000 eltérése olyan nagy léptékű, hogy jelen vizsgálatban a tízmillió az "értelmetlen" kategória.
Ha vesszük, hogy az utolsó 100 év alatt a technologia mekkorát fejődött, akkor a tízmillió év még kevésbé realisztikus.
Tipikus sci-fi fordulat lenne ezzel foglalkozni.
Ürhajó indul az Alfa Centaurira. A legmodernebb elérhető úrhajó technologiával, hibernálással vagy több emberöltős, az űrhajóban felnövő új nemzedékekkel.
De amikor megérkeznek, örömmel keresnek a kitűzött célon leszállóhelyet, akkor egy emberi települést találnak... akik később indultak, de jobb ürhajókkal és már sok-sok évtizede itt vannak.
Léteznek az alapkutatások és a gyakorlati kutatások.
Jelen esetben a csillagászat és az exobolygók kutatása közelebb állnak az alapkutatásokhoz, a Marssal kapcsolatos kutatások pedig a gyakorlati haszonnal járó kutatásokhoz.
Természetesen nem arról van szó, hogy le kell állítani az alapkutatásokat, de az erőforrások megosztása(!) az fontos döntés.
Én azt mondtam, hogy kevesebb erőforrást kellene a naprendszeren kívüli csillagászatra fordítani és többet a naprendszeren belüli, belátható időn belül értékteremtéshez felhasználható kutatásokra.
Minden tudományterületnek megvannak a maga szakemberei, nem 3 ember között oszlik meg egymás rovására minden.
Aki exobolygó kutatással foglalkozik, azt az érdekli, abból van szakképesítése, és csak azért nem fog újrafelvételizni rakétamérnöknek, geomérnöknek stb., mert szerinted a Mars benépesítése fontosabb... :D
Igaz, egy stratégiai játékban megoldható mindenkit átcsoportosítani ugyanarra a kutatásra, fejlesztésre... :D
Kb. a 70-es évek környékén írtak erről. És esetleg a cél, a csillagászatban nem az odajutás a cél, hanem a csillagászat? Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.08.21. 17:32:21
Nemrég olvastam erről egy nagyon jó összehasonlítást.
A jelenlegi techonlógiával kb. 10-20 millió év alatt tudnánk bejárni (benépesíteni?) a galaxist. Ez soknak tűnik, de a Tejút ~13 milliÁRD éves.
Az exobolygók esetében a még jobb megfigyelés lehetne a cél, hogy fel tudjuk térképezni a légkörüket, felszíni viszonyaikat, amire most még nincs mód.
A Mars meg nem feltétlenül az egyetlen értelmes célpont, még a Naprendszerben sem :)
Nem értem mire ez a nagy lelkesedés az exobolygó kutatásban.
Gyakorlatilag nem juthatunk el egyikre sem, még pár száz évig biztosan.
Sokkal kisebb gőzzel kellene ilyenekkel foglalkozni és sokkal több energiát bevetni a Mars kutatásába, mint az egyetlen reálisan elérhető és valóban jelentőséggel bíró bolygóra.
A Tau Ceti az egyik legnépszerűbb származási helye volt az idegeneknek a sci-fi irodalomban. Még a magyarban is.
Az emberiség első idegen csillagrendszerbeli kolóniája, az űrlakók későbbi fő bolygója, az Auróra is a Tau Ceti körül kering.
Persze, Isaac Asimov világában.
Zsoldos könyve a mai napig kedvencem. Az is jó poén volt, hogy hasonló szituba kerültek az űrhajósok a CO2 szűrő meghibásodása miatt, mint pár év múlva az Apollo 13 repülésekor.
;)
Bizony, és akkor már az aktuális bolygórendszer keletkezési eméletekből az is nyilvánvaló volt hogy minden ilyen esetben marad hátra a bolygókhoz fel nem használt törmelék, az Oort felhő már elismert teória volt akkoriban. Gerarld Kuiper pedig szintén ekkortájt állt elő a most már az ő nevét viselő aszteroida övezet elméletével. Szóval Zsoldos iejében a csillagászok is valami hasonlót állítottak volna.
Akkor ma is tanultam valamit rovatunk következik: Abban az időben úgy spekuláltak, hogy ha a Földnek 1 holdja van, a Jupiternek 4, akkor analóg módon a Marsnak nyilván 2 holdja van - illetve Galilei által írt levélben egy Kepler félreértett egy anagrammát, amiből ő két Mars-hold megtalálását vélte kiolvasni. Ez akkor köztudomású volt a gondolkodók körében. Továbbá, úgy folytatódott a spekuláció, hogy mivel még nem fedezték fel, ezért nagyon kicsinek kell lennie, és nagyon közel a bolygóhoz (távcső már létezett). És még azt is tudjuk, hogy a Newtoni - ámde spekulatív - pályaszámításokat John Arbuthnot végezte el Swiftnek, ami szintén aránypárokon alapult. Továbbá nem ő volt az egyetlen aki abban az időben két Mars holdról írt, ott van Voltaire is, hogy csak leghíresebbet említsem. A pályaadatok meg pont annyira pontatlanok, mint amennyire nulla adatból számmisztikával fűszerezve ez lehetséges. Szóval nem mit szívtak, hanem az emberek, a történelem korai idejében nem rendelkezettek a mai értembe vett objektív tudományos módszertani gondolkodással, ezt fel kellet találni, illetve az évszázadok alatt csiszolni. Zsoldos meg a huszadik században írt és élt, akkor más sok minden nyilvánvaló volt, felfedezett volt.
Jonathan Swift az egyik Gulliver-regényében 150 évvel felfedezésük előtt meglepően pontosan "megjósolta" a Mars holdjainak létezését: két apró szikla, 10 és 21 óra keringési idővel, valóságban 7,6 és 30,3 óra.
Zsoldos Péter 1963-ban öt bolygót és egy külső aszteroidaövet fantáziált a tau Ceti köré, jelenleg ennyiről tudunk.
Mit szívtak ezek? :)
Én első osztályra kérem a jegyemet, még ha hosszú is lesz az út, ott vhogy kibírom.
Szendvicset, ivólét és meleg ruhát ne felejts el csomagolni, mert hosszú út lesz (kb. 82445 év).
Informatika és tudomány
