Soha senki nem látott még neutroncsillagot és mostanság nem is fog. Tehát azt állítani, hogy 20 km az átmérője, az ugyanolyan hasraütés, mint a többi dolog.
Teslát idézve, kapcsolódnik ide a néhány gondolata:
Nikola Tesla élesen kritizálta Einstein relativitáselméletét, „...[egy] nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható, akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak..., kiagyalói ragyogó elmék, de inkább metafizikusok mint tudósok...”, (New York Times, July 11, 1935, p23, c.8),
„azt gondolom a teret nem lehet görbíteni azon egyszerű oknál fogva, mely szerint a (matematikailag definiált) térnek nincsenek tulajdonságai. Tulajdonságokról csak akkor beszélhetünk, ha ezt a térdefiníciót kitöltöttük anyaggal és ezzel az anyaggal foglalkozunk. Azt mondani, hogy nagy testek jelenléte hatására a tér meggörbül egyenérékű azzal az állítással, hogy valami hatással volt a semmire. Én elutasítom az ilyen nézeteket.”, (New York Hearald Tribune, September 11, 1932)
Az ne zavarjon, hogy a LIGO-nak semmi koze a NASA-hoz. Annak a tucatnyi egyeb fuggetlen csoportnak akik eszeltek vagy a kapcsolodo gammasugarzast, vagy kozvetlenul a fenyet meg aztan vegkepp nincs. Es azon se gondolkozz, hogy magat a felvillanast csak azert talaltak meg, mert a gravitacios hullamok alapjan pontosan tudtak hogy hol keressek. Biztos csak oriasi mazlijuk volt, mi?:)
Oke, akkor varjuk par evet, es ha mar tucatjaval allnak sorba az ehhez hasonlo peldak, elgondolkozhatunk azon, hogy mennyire is mazli ez.
Na akkor segitek mert latom nagyon nem vagy kepben az alapfogalmakkal kapcsolatban.
Az egyenlet egy matematikai fogalom. A terido is egy matematikai fogalom. Egyik sem letezik fizikai valojaban, mert mind2 egyfajta modell csupan. Az egyenletek fizikai letezo dolgot irnak le. A terido, mint modell is fizikailag letezo dolgot ir le. Hogy mi is ez a fizikai dolog amit leir? A fizikailag letezo anyagok, reszecskek, testek egymashoz valo viszonyat. Ez a viszony a tavolsaguk, az egymashoz mert sebesseguk, es az egymashoz kepest eltelt ido. Es akkor most legyszives ird le hogy ezek kozul melyik nem letezik. - Anyag nem letezik? - Reszecskek kozotti tavolsag nem letezik? - Ido nem telik? - Nem mozognak a reszecskek egymashoz kepest?
Aztan ha tulleptunk a fenti altalanos iskolas anyagon, es vegre megerted az alapfogalmakat, majd utana kezdhetsz fizikaval foglalkozni.
a téridő matematikai fogalom tehát nem létezik a természetben.
Persze hogy a terido matematikai fogalom. Ezt mindenki tudja, csak te viselkedsz ugy, mintha valami nagy dolgot mondanal ezzel. A hivatalos definicioja ezzel kezdodik, hogy matematikai fogalomrol van szo. De megsugom, az egyenletek is matematikai egyenletek.
Szoval ha cafolni szeretned a fizikat akkor kicsit tovabb kene gondolkoznod ennel, mert ugy latszik - mint ahogy lejjebb irtam - egyaltalan nem erted a fizikat, es igy nem tudod cafolni sem.
Bátran abbahagyhatod a modern fizika megértésére törekvésedet, mert a fizika egy olyan félrecsúszott tudomány amit nem kell és nincs is rajta mit megérteni. Megtanulni kell, bemagolni. Aztán szajkózni a rengeteg marhaságot a wikipédiából.
Mert például mit lehet azon megérteni, hogy a nemlétező téridő görbül. Semmit. Ez egy teljesen abszurd dolog és valójában nem is erről van szó. A gravitációt leíró egyenletrendszerek nem a téridőt és annak változásait írják le, mert nincs olyan, hogy téridő.
Ezek az egyenletek valami fizikailag létező dolgot írnak le. A téridő természetesen nem az, mert a téridő matematikai fogalom tehát nem létezik a természetben.
Következésképpen léteznie kell a gravitációt okozó valaminek, s ez kézenfekvően a gravitációs sugárzás, ami a nyomóerőt okozza.
A sugárzásban beálló változások (pl. elnyelés egy tömeg által) gradienst okoz a sugárzásban, egyfajta torzulást az izotróp gravitonmezőben. Ezt a gradienst írják le az egyenletek, nem a téridőt.
Egy létező mezőnek a változásait.
És semmiképpen nem egy nemlétező matematikai kitalációnak a görbülését írják le.
Basszus, maga Aranyi Lacika, a Kontárok Kontárja, ufófetisiszta konteóhívő is tiszteletét teszi a topikban? Vagy csak valami troll arcátlanul bitorolja a mester nevét? Esetleg Egely professzor úr nem akar még benézni?
Annak idejen, amikor meg csak kezdtem erdeklodni az univerzum fizikaja utan, nekem is megtetszettek ezek az elmeletek, mert messzirol nezve mintha kerek egesz lenne. De kritikus gondolkozasu reven mindig megprobalom megkeresni az elmeletek gyenge pontjait, es hat eleg gyorsan eleg sokat talaltam benne. Nem csak hogy gyenge pontok, de egyenesen onellentmondasok, amik kvazi cafoljak is az egeszet. Persze hivo embernek, mint Astrojan, konnyu ezt letagadni, es inkabb hallgatni ezen problemakrol, mintha nem is leteznenek, es ragaszkodni hozza barmi aron. De egy kritikus, gondolkozo, minden szembejovo feligazsagot nem azonnal elhiszo ember szamara, amikor latszik hogy ennyi problema van, al kell kezdeni gondolkozni, hogy lehet o maga teved. A nagyobb baj nem is az hogy az elmelete rossz lenne, hanem hogy magat a mainstream fizikat sem erti, amit cafolni probal, es igy rendszeresen lyukra fut, es olyanokat tadat amit soha senki nem is allitott:) Pedig erteni akkor is meg kene a fizikat, ha nem ert egyet vele...
Persze amikor mindezt o tovabbviszi, es osszeeskuves-elmeletkent kezdi el kezelni, komolyan gondolva hogy az egesz vilag csakis azon dolgozik, hogy az o kis sajat "igazsagat" elhalgattassa, ott mar nem csak tudasbeli, hanem komoly pszichologiai problemak lehetnek. Talan kisebbsegi komplexus, es a "nagy titok" egyeduli tudojakent fontosnak erezheti magat.
Én kínlódom, hogy megértsem a modern fizikát, de te láthatóan feladtad. Inkább kitaláltál egy fantáziavilágot. Ami egyébként annyira nem rossz, mert jobb híján betölt egy űrt, és ha van benne belső logika, esztétikum, ilyenek, akár rajongói tábort is ki tudnál alakítani. Mint ahogyan a Csillagok háborúja, az Alien, Riddick, Dűne, Narnia, Gyűrűk ura, Harry Potter, Alapítvány (Asimov), Csillagkapu stb. alkotások mögött is egy-egy univerzum van. Ráadásul, ha végtelen univerzummal számolunk, ezek valahol akár testet is ölthetnek. :-)
A hülység is egy tulajdonság, és sajnos nagyon is létező valami. Pl. amikor valaki a saját fantazmagóriáját hit alapon próbálja terjeszteni, miközben kísérletekkel alátámasztott elméleteket minden komolyan vehető érvelés nélkül leminősíti, mert csak.
A tömeg az egy tulajdonság. A tömeg nem egy létező valami, hanem csak az anyagot alkotó energiakvantumok tulajdonsága abban az esetben amikor körpályán mozognak az elektron és a proton tóruszokban. Pl. He4 atommag, piros = elektron, kék = proton tórusz
Aham! A tömeg előugrik, de mégsem ugrik elő. Meg: itt a piros, hol a piros, ugye? Aztán a bűvészkalapodból előkapod az energiarészecskét, mert hát valamiféle részecskének mégiscsak lennie kell, nem lehet minden energiahullám.
Persze hogy nem magyarázott meg semmit, amikor az egész higgysz mechanizmus egy szerencsétlen kitaláció. Szörnyűsok pénzbe került, hogy megpróbálják megtalálni a higgy bozontot, de sajnos nem találtak semmit. Nincs olyan, hogy higgs bozon, a tömeg egyszerűen az elemi részecskék tehetetlenségének a mértéke. Ezek az elemi részecskék energiacsomagok, kvantumok, tömegük nincs. Amikor körpályára állnak előugrik a tömeg tulajdonság.
De nem a tömeg ugrik elő !!! Hanem egy új tulajdonsága mutatkozik meg az elemi energiarészecskéknek. Meg a pirosaknak is. Na jó, nem vicceltem, mert kékkel szoktam festeni a protonokat és pirossal az elektronokat. Ezek tóruszok, benne körpályán keringenek az alkotó elemi energiarészecskék, fénysebességgel. Ezen keringés okozta tehetetlenség a tömeg tulajdonság. Sehol egy higgys.
A protonban nincs 3 kvark. Egy sincs. Nincsenek kvarkok. Kvarkok csak a wikipédiában vannak.
Mert ha a proton elemi részecskéit veszem, a három (?) kvarkot, akkor ugyanott vagyok ahol a part szakad. Ráadásul azok nem 133x, hanem 399x könnyebbek a Higgs-részecskénél.
Mert nem minden részecske tömegéért felelős, azaz nem minden tömegért, csak az elemi részecskék tömegéért, de a proton, neutron nehezebb mint azt kitevő részecskék, mert van saját tömege is, ami az energiájából következik. Szóval így lehet, és így értik félre a Higgs-mechanizmust. Magyarán a részek összessége nem az egész. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.19. 13:46:25
A gravitációs hullámokat még csak-csak megérti az ember, pláne, hogy már méricskélik is őket, de azért vannak még sötét foltok, sőt, sötét anyag is, bőven.
Nekem pl. nem fér a fejembe két dolog (több is, de most csak kettőt említek meg):
1.) a Higgs-bozon tömege 25 GeV/c², körülbelül 133 proton-tömeg. „Ez a részecske a közvetítője a Higgs-térnek és ez felelős a többi részecske tömegéért.” (Wiki)
Már hogy a fenébe? Hogy ad ez tömeget a protonnak, ha annál 133-szor nehezebb (nagyobb?), nem beszélve az elektronról vagy a neutrínóról. Előtte osztódik, és kikanyarít magából egy darabkát, hogy nesze „Ez az én testem.”*?
2.) Ezt most hagyom, mert egyszerre sok lenne.
__________________ * Ld. liturgia. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.19. 12:45:45
Idővel sajna minden külföldi tudománytagadó idiotizmusnak megjelennek a hazai képviselői némi nemzeti jelleggel kiegészítve az agyrémet. (Sámánmeditációs technikák, a magyar folklórban felbukkanó elfeledett sumér tanok, stb.) Kiváncsi vagyok mikor jelennek meg az sg-n is a "lapos a Föld" hívők, a "nem volt Holdra szállás" konteósok már itt vannak egy ideje.
Hagyd őket 99% hogy ugyanazon emberhez tartozó accok, de még ha nem is, tökmindegy. Fingjuk sincs semmiről, egyszerű trollok. 12 egy tucat belőlük. A tudományos munkák meg köszönik szépen, folynak tovább és viszik előre a technikai fejlődést. Ilyen idióták mindig is voltak és lesznek a sorsuk is mindig hasonló volt. Szánakozva néznek rájuk azok, akik a tudományos munkát valójában művelik.
"De hogy a megfigyelést "neutroncsillagok összeütközésének" meghatározni, meglehetős merészség, és teljességgel alaptalan, bizonyítatlan."
De csak azért, mert nem olvastad a publikációt, nem érted a tudomány bizonyítási mechanizmusát, nem érted a fizikai hátterét, és a kísérlet lényegét - te csak olvastál egy cikket az sg. és tudatlanságból kételkedsz. Kihagytam valamit?
álmaidban. a valóságban meg kb 20km átmérőjűek. ha nagyobbak lennének az már nem neutroncsillag lenne, csak ehhez érteni is kéne a fizikához legalább alapműveltség szinten.
Akkor kicsit részletesebben (akár meg is osztható, mert bőszen terjesztik a hírforrások ezt a tisztességtelen NASA akciót...):
A LIGO-nak köze nincs semmiféle "gravitációs hullámok" detektálásához. Egy közönséges Michelson-Morley interferométerről van szó, hatalmas méretekre növelve. A távcsövek "valamit" megfigyeltek, ez ténynek tekinthető. Talán. De hogy a megfigyelést "neutroncsillagok összeütközésének" meghatározni, meglehetős merészség, és teljességgel alaptalan, bizonyítatlan.
A neutroncsillagok kb. Föld-méretűek. Távoli galaxisban neutroncsillagot (pulzárt) érzékelni, lényegében lehetetlen. A gamma-kitörések eredetéről a világon senkinek sincs még csak használható elmélete sem. A forrásukat sem lehet meghatározni, mert annyira rövidek az egyes kitörések, és nem található megfelelő optikai forrás, melyekkel egybevethetők lennének. Kamu tehát az egész.
Elő kellett már a NASA-nak állni valamilyen "hírrel", mert olyan szinten szánalmasak, hogy tudományos eredményt képtelenek felmutatni, a jól működő űrberendezéseiket sorra legyilkolják (Cassini pl.), tehát bedobnak a köztudatba egy hallatlan ostobaságot, és akkor legalább pár napig róluk beszélnek, és eljátszhatják, mennyire értenek hozzá... Mármint az ostobaságok bedobásához...
Kösz, hogy megszólítottál, természetesen nem hiszem el, hogy sikerült azonosítani a ciripelés forrását optikai távcsővel. Sikerült találni a sok százmillió galaxis közül valamit amely a nagyon rossz irányérzékenységű gravitáció erősödés-gyengülés rezgésszerű észlelés forrásának megfelelhet. Vagy nem.
A téridő létezésének valamint görbülgetésének fizikai realitása nulla. Az einsteini téridő zavarodottság egy matematikai leírása valaminek ami fizikailag létező. Ez nem helyettesíthető a matematikai leírással, mert a leírásnak semmi hatása nem lehet a természetre, ellentétben azzal a dologgal ami a gravitációt okozza.
A gravitáció egy sugárzás ami a fénysebességnek a sokszorosával terjed. Következésképpen egy 100 000 fényév távolságban keletkező ciripelés fénye majd csak 100 ezer év múlva érkezik ide hozzánk, nem láthatták a földi optikai vagy akár gamma távcsövek.
A forrás azonosítás nagyon gyenge lábakon áll, erőszakkal van összepárosítva a két megfigyelés, semmi nem igazolja, hogy összetartoznak (a grav és az optika).
Az a baj, hogy gyakorlatilag ujrairod a fizika nyelvezetet, anelkul hogy a mogottes fizikarol valo tudasunk valtozna. Persze te fogalmazhatsz igy, viszont a fizikus kozosseg ezt nyilvan ignoralja majd, es igy nem tudsz resztvenni a beszelgetesekben. Hasznald legyszives a fogalmakat ugy,ahogy a fizikusok meghataroztak, es ami szerint a fotonnak nincs tomege.
Nincs mit. A többi előadása is nagyon jó. Úgy magyaráz el bonyolult és nehezen megérthető elméleteket, hogy minimális matematikával teljesen érthető. Több ilyen előadó kéne.
Így van, ezért van az ált.rel.-ben energia-impulzus tenzor. Ezek a mennyiségek valójában egymásba transzformálódnak, akár csak az elektromos és a mágneses tér, attól függ milyen vonatkoztatási rendszerből nézzük.
Ja, és ezt a hírt akkor (2003-ban) sem tudtam hová tenni: Sikerült megállítani a fényt Aszongya: „A fotonok a fényvisszaverő rétegeken oda-vissza verődtek, így a fénysugár nem haladt előre. A sugár egészen addig egy helyben maradt, míg ki nem kapcsolták a segédfénysugarakat.” Most akkor megállították, vagy sem? Mert az, hogy a mozgást lekorlátozom egy szűk térrészre, az nem megállítás. Richtig?
Utóirat: Ez itt újabb hír, de „light-trapping”-ről van szó, vagyis a fény csapdába ejtéséről, ami ugye más, mint a megállítás. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.18. 11:48:09
„a tömeg az a nyugvó test energiája” Létezik olyan, hogy nyugvó test (részecske)?
Most nem értem, az einsteini elmélet szerint nincs tömeg, hanem energia van helyette vagy másképp: a tömeg az a nyugvó test energiája. Nem különbözteti meg a mozgási energiát a tömegtől. Energiája van és kész. Mostmár energiával számolnak és nem tömeggel, mert ugyanazt jelenti mind a kettő. Az ekvivalenciát meg ugye 100 éve írták fel és úgy tűnik stimmel. Ha a tömeg szót használjuk akkor meg a fotonnak nyugalmi tömege nincs mert nyugvó foton nem közvetít energiát. Az más kérdés, hogy nyugvó foton ritka mint a fehér csíkos pirospettyes holló.
A súlyos és tehetetlen tömeg közé tett egyenlőségjelet meg Eötvös Loránd mérte ki, azóta ezt csak megerősíteni sikerült, de ez még a klasszikus tömeg fogalommal számolt. Azóta meg tudjuk, hogy a gravitáció nem csak a tömegtől függ hanem ha jól dereng 10 féle dologtól. Energiasűrűség, energiaáramlás, belső feszültségek stb. Aztán hogy ez hogyan befolyásolja ezt az ekvivalenciát tudja a búbánat.
Te a tehetetlen tömegről beszélsz, én meg azt mondom, hogy a súlyos és tehetetlen tömeg ekvivalensek.
De a tehetetlen tömeg megközelítés is zavaros. Ha meg akarsz fordítani (tükör), vagy el akarsz téríteni egy fotont (amiről én még úgy tanultam, hogy gyorsulás), akkor ugyanúgy impulzust kell neki átadni, tehát nem lehet "végtelenül könnyedén" gyorsítani. Az átadandó impulzus épp a foton energiájával (azaz tömegével) lesz arányos. A nulla tömeg azt jelentené, hogy impulzus átadása nélkül is meg lehetne változtatni a sebességét, ami nem működik.
Attol hogy van gravitacioja, meg nem lesz tomege. Meg egyszer, a tomeg az a gyorsulasnak valo ellenallas. A foton nem all ellent a gyorsulasnak, hanem kizarolag fenysebesseggel halad, igy nincs tomege by definition.
A dobozba zart foton sok mindent mutat, de a foton tomeget nem. A dobozt nehez gyorsitani, de a fotont a dobozon belul nem.
Szerk: Es meg egyszer, ne keverjuk a kulonbozo definicioit a tomegnek, vilagosan leirtam, hogy melyik definiciojarol beszelek, ami itt relevans. Utoljára szerkesztette: Sequoyah, 2017.10.17. 21:25:18
(Pontositok, kozvetiti a tomeget, de onmaga nem rendelkezik tomeggel. A tomeg atalakul energiava, es ezzel megszunik tomegnek lenni, majd a celnal visszaalakul tomegge. A lent emlitett dobozba zart fotonok modelljevel vilagosan elkepzelheto mit is takar pontosan az "atalakulas").
A dobozba zárt fotonok esete nagyon jól mutatja, hogy a fotonnak van tömege :) Én még úgy tanultam, hogy a súlyos és a tehetetlen tömeg ekvivalenciája (legalábbis arányossága) eddig megdönthetetlennek tűnik kísérletileg. Pedig gravitációja is van, akkor nehéz kimagyarázni, hogy tömege ne lenne.
Energiat kozvetit, nem tomeget. A tomeg egy energiabol szarmaztatott tulajdonsag, de nem ugyanaz, mint az energia. A fotonnak van energiaja, de nincs tomege. Ne keverd a tomeg tobbfele definiciojat, en az altalanos definiciojat hasznalom, ami a gyorsulasnak valo ellenallast jelent, amikor erohatas eri, es ez az ellenallas a foton eseten 0. (A dobozba zart fotonok modelljevel szepen levezetheto, hogyan lesz a tomeg nelkuli fenysebesseggel mozgo reszecskekbol tomeggel rendelkezo test)
Ez így fals, egyáltalán nem ez az "alapszabály". A foton nagyon jól tud tömeget közvetíteni, hiszen energiája van, tehát tömege is lesz neki. Ami nincs neki az a "nyugalmi" tömeg. A többi ok.
Igazabol mind a gravitacio, mind a feny sebessege csak egy kovetkezmeny. Az alap szabaly az az, hogy minden kolcsonhatas ami nem kozvetit tomeget, fenysebesseggel terjed. A feny es a gravitacio egyarant beleesik ebbe a kategoriaba.
A minimalis kulonbseget az adhatja, hogy a gravitacio elgorbiti az elektromagneses teret, igy a feny hosszabb utat jar be, pl egy csillag korul (vagy epp a LIGO-ban), es igy kesobb er oda. De a sebessegen magan ez sem valtoztat.
Meg tovabb menve a gyokerek fele, igazabol csak az ok es az okozat szamit. Igy pl a feny szamara csak a kezdet es a veg szamit, a ketto kozott nem tapasztal idot, az nem is letezik szamara. Csak az ok (keletkezes) es az okozat (elnyelodes). Az ido, mint fogalom csak akkor kerul kepbe, amikor sorba akarjuk rendezni az univerzum osszes okat es okozatat. Nem lepodnek meg, hogyha a mindenseg elmeleteben az ido, es ennek vonzata a sebesseg, mar nem is szerepelne, es csak mint kovetkezmenyek jelennenek meg a fenysebesseggel egyutt. Csak ugy, mint ahogy Pi (3.14) kovetkezmenye a kornek.
Nem válaszoltál. Írd le szépen, hogy mi a sugárzás, mező, hullám, téridő, anyag, kvantum, erő, perdület, töltés, energia, hogy lássuk, érted az érteni valót! Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.17. 19:26:34
A Hubble-t nem kellett átállítani, mert a sugárzásmérője valószínűleg minden irányból veszi a jeleket. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.17. 13:22:19
"Ráadásul iszonyú pontosan (a maximális eltérés mértéke egy a kétezer-billióhoz) megegyezik a gravitáció és a fény terjedési sebessége, a kettő lényegében megkülönböztethetetlen egymástól. A mai fizikai tudásunk alapján a gravitáció és a fény két teljesen különböző dolog, ám mégis, mindkettő pontosan ugyanannak a sebességkorlátnak engedelmeskedik, ami valahogyan bele van drótozva a világegyetem szerkezetébe (Bryan Gaensler szavai, akinek az Extrém kozmosz c. könyvet köszönhetjük)." http://index.hu/velemeny/2017/10/17/a_kovetkezo_ekkora_dolog_a_foldon_kivuli_elet_felfedezese_lesz/
igen, fénysebességgel terjed. szakértők véleménye szerint eddig is számtalan közvetett bizonyíték mutatta, hogy a tömegvonzás a fény sebességével terjed. "Az volna igazán forradalmi felfedezés, ha a gravitáció nem fénysebességgel terjedne." de amúgy 3 másodperc kigooglizni.
A gravitációs hullámot érzékelték 100 másodpercig, ezután próbálták kideríteni pontosan hol történt az összeolvadás. Meghatároztak néhány négyzetfoknyi területet az égen, megnézték az ELTE galaxistérképén, hogy azon a területen, úgy 150 millió kilométerre tőlünk mi van, és 83 galaxist találtak. Ezeket figyelve vették észre egy összeolvadás utófényét, melynél a két csillag tömege is akkora, mint azt a gravitációs hullámok alapján várták. Azaz szinte biztosan ez okozta a hullámot. Ez az utófény 12 napon át látható volt.
A gravitációs hullám mint jelenség az einsteini elméletből pottyan ki. Az jósolja meg. Ebben az elméletben viszont a gravitáció nem erőhatásként van leírva, hanem térgörbületként. (illetve téridő görbületként).
A gravitációs hullám ennek a görbület mértékének a változása. Ez a változás történik fénysebességgel. Nem tökéletes hasonlat, de nincs jobb: Az a bizonyos gumilepedő, amivel szemléltetik ezt, elkezd hullámozni mert a közepén történik valami galádság, pl. egymás körül keringő, összeolvadni készülő fekete lyukak, neutroncsillagok.
Ez a hullámzás olyan csekély mértékű, hogy közvetlenül csak most tudjuk észlelni őket.
Ha mint egy 100 másodpercig észlelték a jelenséget optikailag is, - 2 másodperc alatt, - Gravitációs hullámok ennyivel előbb "jeleztek"..., - hogyan tudták "átállítani", - mondjuk, - a Hubble ürtávcsövet, valamint az összes észlelésben résztvevő földi távcsövet a célterületre? Nem kevés ez az idő egy szinte pillanatnyi jelenség megerősítéséhez? - (Még akkor is "necces" a felfedezés, ha mondjuk 80 távcső "véletlenül" éppen a neutroncsillag-páros észlelésével foglalkozott, a neutroncsillagok megfigyelésére előre megtervezett projekt keretében, és csak vissza kellett keresni a felvételeken azon időpont észlelési adatait. - Nincs nagyon kihagsúlyozva a cikkben, hogy ez mekkora "tudományos véletlen" lehetett...) :) Utoljára szerkesztette: end3, 2017.10.17. 10:18:10
Ezzel mindig szeretünk példálózni, de nem szabad elfelejteni, hogy a teljes energiaigényben a villany csak kis részarányt képvisel. Ha mindent tekintünk (fűtés+közlekedés+ipar), akkor messze-messze dominál a fosszilis (főleg import) energiahordozó.
A tudomány már régen megtalálta a fosszilis energia kiváltásának lehetőségeit. Innen már csak politika+gazdaság, hogy mit használunk. Ha majd a társadalom fontosnak érzi, hogy ebbe energiát fektessen, akkor lesz tiszta energia. Amíg elfogadják ezt az (elsősorban környezeti) árat, és inkább iphone-ra költik a pénzüket, addig nem lesz.
Ez egy jó kérdés. Astrojan biztos kielégítő válasszal tudna szolgálni. Addig is maradnak a félszáraz tények. Utoljára szerkesztette: quatlander, 2017.10.17. 04:22:24
Mikor jutottál arra a következtetésre, hogy minden kutatást (legyen az ezek szerint bármilyen tudományterület) ugyanaz az x darab kutató csinál, és egyik területen való kutatás egy másik terület rovására megy? Ráadásul, hogy az egyik terület feltétlenül fontosabb, mint a másik, és hogy mindig pont azt kutatják, ami nem fontos. Minden tudományterülettel foglalkozik valaki, és véletlenül pont azok, akiket az adott terület érdekel (, ezért olyan képzést vettek igénybe, és olyan témában szereztek beható ismereteket, gyakorlatot stb., ami lehetővé teszi, hogy azzal foglalkozhassanak).
Úgy látom tovább folyik a lobbi, hogy öntsék bele a pénzt ezekbe az állami pénzekből folytatott kutatásokba. Nem akarok megbántani senkit, de még ott sem tart a fizika meg úgy komplett az egész tudomány, hogy legalább a fosszilis mérgező anyagokat kiváltva termeljenek energiát, és akkor itt már gravitációs hullámokról meg fekete lukakról hadoválnak... Félreértés ne essen, szeretem a tudományt meg fontosnak is tartom, de ki a francot érdekli mi történt tíz másodperccel az ősrobbanás után, amíg tömegével hullanak az emberek mert ezek a nagyon okos emberek mindent tudnak a fizikáról, a fekete lukakról, csak fingjuk nincs meg láthatóan nem is akarnak azzal foglalkozni, hogyan lehetne úgy energiát termelni, hogy ne dögöljenek meg tőle tömegével az emberek.
De minek is, csak dolgozni ne keljen, majd az adófizetők pénzén eléldegélnek, 3 évente írnak egy tanulmányt amiben arról elmélkednek mi történt 10 mp-vel az ősrobbanás után... Naná, hogy ilyenekről írogatnak tanulmányokat, a kutya sem tudja ellenőrizni.
Egy ideig az egyház volt az a feneketlen kút amely bármennyi pénzt el tudott nyelni, most majd a fekete lyukak.
Ha a grav hullám fénysebességű az azt jelenti, hogy a gravitáció, mint erőhatás is fénysebességgel terjed?
Az elozo gravitcios hullamok milliardos nagysagrendu fenyev tavolsagbol jottek, ez csak a 10-ede.
De amugy tokmindegy milyen messze van, a jelenseg a lenyeg, es hogy mennyire latjuk. Odamenni ugyse tudunk:) Az hogy 150 millio eve tortent, az erdekesseg, de semmit nem valtoztat ahhoz kepest ha tegnap tortent volna.
Minden relatív: a legtávolabbi ismert galaxis 13 milliárd fényévre van, ez annak egy százada. A legközelebbi ismert galaxis a Nagy Magellán felhő, 163 000 fényévre van. Ez annak ezerszerese.
"Az augusztusi, viszonylag gyenge jel azonban egy közeli, mintegy 150 millió fényévre fekvő galaxisból származik" "A gravitációs hullámok után két másodperccel ért el a Földre az ütközés nyomán felszabadult gammasugárzás" "...a gravitációs hullámok valóban fénysebességgel terjednek..."
Csak nekem furcsa.., 150 millió fényév, közeli galaxis..., - 150 millió év "visszatekintés" a múltba..., - ezt közelinek kell nevezni?
- a közelinek nevezhető galaxis számomra az Andromeda (2,2-4,4 millió fényév)
Grat az írónak, több ilyen mélységű tudományos cikket lenne jó olvasni az sg-n! A jelenség tényleg rendkívüli, remélhetőleg csak egy hosszú sorozat kezdete :)