Viz surusegu? Tovabbmegyek. Ha a naprendszert gomb alakban a Szaturnuszig feltoltod foldi legnyomasu levegovel, akkor az is egy fekete lyuk lesz az ossztomege miatt. A szupermassziv feketelyukak esemenyhorizont mogotti atlagos surusege pedig meg a levegonel is alacsonyabb.
Viszont nem tudjuk, hogy valojaban milyen eloszlasban van az anyag. Kozepen surusodik? Egyenletesen van elosztva? Ne felejtsuk el, hogy a terido torzulasa miatt a feketelyukba eso anyag sajat oraja, es ezzel egyutt mozgasa, egy kulso szemlelo szamara gyakorlatilag megall az esemenyhorizonton. Szoval akar azt ismondhatjuk, hogy az anyag nagy resze az esemenyhorizont jelentette felszinen helyezkedik el.
Mivel nem ismerjuk a fizikat a feketelyuk belsejenek leirasahoz, ezert csak talalgatni tudunk.
Na, jó, én most töredelmesen bevallom, hogy soha az életben nem hallottam az ergoszféráról, ergó utánanéztem a Wikipédián, hogy ne haljak meg bután. A dolog izgalmas. A másik, ami szintén izgalmas, hogy az ember első hallásra/látásra azt gondolná, hogy a fekete lyuk az egy nagyon tömör, sűrű, kompakt anyagcsomó, de most olyant is olvastam – amit régebben is tudtam, de annyira nem emlékeztem rá – a fekete lyuknak a külső része, tehát akkor gondolom ez a bizonyos ergoszféra akár olyan sűrűségű is lehet, mint a víz. Eszméletlen! Ebbe simán bele lehet akkor merülni egy űrhajóval, amely felveszi a forgási sebességét, hogy ne roncsolódjon szét az érintkezéskor. Ilyen víz sűrűségű résszel rendelekző fekete lyukak tömege nagyon nagy, tehát szupermasszívak. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.20. 20:41:57
Van egyvalami amit a cikk se emel ki es a hozzaszolasok kozott sincs meg leirva. Az, hogy a galaxisok kozotti haloban talalhato anyag alkalmas egy Bussard ramjet ellatasara. Azaz lehetoseg van kozel fenysebesseggel mozogni szinte barhova. Ez lassabb mint fereglyukon vagy tertorzitassal, de egy olyan technologiai szint ami jelenleg is rendelkezesunkre all.
Többféle féreglyárat létezik, ez egy gyűjtőfogalom, és itt most kevered a dolgokat. A fekete lyuk esetében, ha forog, akkor a számítások szerint lesz egy olyan térrész ami, ugyan, az eseményhorizont mögött van (tehát az határ ahonnan a fény sem tud megszökni, de még nem a fekete lyuk közepe), viszont a nagy tömeg annyira megpörgeti a téridőt, hogy a fény ugyan nem tud kijutni, de a téridő igen, és mintegy meglovagolva a téridő hullámát gyorsabban száguld ki a tér mint a fény sebessége. Ezt ergoszférának hívjuk, mert van egy második eseményhorizont is, ahonnan már a téridő szövete sem tud kijutni. És mivel fénysebesség felett utazol, ezért a tér-idő megrövidül, azaz féregjárattá válik. Viszont, hogy fénysebesség felett halad a térrel együtt, nem tudjuk, hogy ez milyen változásokat okoz. Lehet, hogy a tér egy távoli pontján lyukad ki az anyag, lehet, hogy az ok megelőzi az okozatot és visszautazik a múltba, de az is lehet, hogy egy másik univerzumba nyílik, vagy egy magasabb dimenzióba. Egyenlőre ez nem tisztázott, viszont valószínűleg ez az egész nem létezik, mert a téridő nem olyan szabályosan örvénylik, és maga az anyag omlasztja össze ezeket az örvényeket, illetve az anyag azért is képtelen erre, mert beleütközik egy fotonszféra nevű - fekete lyukban - található sajátosságba, ami elképzelhetetlen mennyiségű energiát tárol, és mindent megsemmisít. És azért anyagot írok következetesen, mert mindent szétszed atomjaira az árapályerő, ilyen mélységben a fekete lyukban.
A másik amit említettél a negatív anyag, az meggörbíti a - negatív tömegével - a téridőt, így hozza közelebb a tér két pontját. A probléma, hogy ilyen anyag instabil, és minden próbálkozás a létrehozására, azonnal bomlást eredményez, gamma fotonok, neutrínók és egyebek formájában, másrészt, hogy egy űrhajó beférjen, Jupiter tömegnyi kellene... Ezzel sem lehet féregjáratot létrehozni.
És még van vagy egy tucat féregjárat és annak létrehozási módja. Egy közös van mindegyikben, az anyag tömege azaz gravitációja instabillá teszi ezeket a féregjáratokat, és összeomlik magától a bekerülő anyagtól, hacsak... nem több fényév átmérőjű, és ügyes a pilóta, mármint a számítógép. Szerencsére ilyen - természetes - járatok is létezhetnek, aktív galaxismagok hozhatják létre őket. De ez majd a jövő zenéje. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.20. 19:29:49
Nyugodtan fejtsd ki, ne törődj azzal, hogy megértem-e vagy sem! A féregjárathoz, tudtommal, nem csak forgó fekete lyuk kell, hanem negatív energia is. Na, bumm!
Sequoyah: A sötét anyag tényleg sötét, mert sem nem sugároz ki, sem nem ver vissza elektromágneses sugárzást. Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.20. 18:46:04
A csillagok galaxiskozeppont koruli forgasanak a sebessegebol, fuggoen a kozepponttol valo tavolsagtol, sok minden kiszamolhato. Pl a kozelebbi csillagok keringenek gyorsabban, vagy inkabb a tavoliak? Ezek alapjan meghatarozhato, hogy a sotet anyag mindenkeppen a galaxisokban van es nem korulottuk, viszont nagyjabol egyenletesen elosztva a galaxisban, es nem a kozeppontban surusodve.
A galaxis-kozepi feketelyukak pedig nem sotetek, mert ismerjuk mar oket, bele van szamolva a normal anyagba, a sotet anyag "sotet" jelzoje pedig a tudatlansagunkat jeloli, nem a feketeseguket.
"A fekete lyuk pedig egy kozismert lehetseges magyarazata a problemanak. Vannak tenyezok amik valoszinuve, vagy eppen valoszinutlenne teszik ezt a magyarazatot, de mindenkepp az asztalon van meg. Oke, a galaxisok kozepen levo fekete lyukakat ismerjuk, es bele tudjuk szamolni az egyenletbe, de vajon hany olyan fekete lyuk koszal amit nem? Szoval a lenyeg, hogy nyitott ajton dongetsz:)"
Már régóta nem "játszik" a sötét anyag "szerepkörében" a fekete lyukak, ezeket lényegében kizárták, mérési statisztikai és származtatott elméleti alapon alapon. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.20. 17:32:08
Ez a fixa ideád téves, ugyanis egy galaxist nem a központi fekete lyukak tarják egyben. Akármilyen nagy tömegűek, némi számítással bárki rájöhet, hogy ez igen kevés lenne. A galaxisokat nem lehet tömeg-középponttal megérteni, tömegtesttel kell számolni és értelmezni, azaz a galaxis egy egységes, de nem merev anyagként viselkedik, és éppen ez a viselkedés mutatta meg, hogy a tömege nagyságrenddel nagyobb mint a látható anyag tömege, és nem koncentráltan, hanem eloszlásában. És persze az is tévedés, hogy galaxisok egyben tartására nincs szükség a sötét anyagra, mert nem csak az egyben tartására, hanem a kialakulásukhoz is szükség volt rá. És a sötét anyag, nem az univerzum mérésekor jön képbe, hanem galaxisok és most már láthatatlan tömegek mérésekor, sötét lencse, vagy sötét galaxisok esetében. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.20. 17:29:15
Pedig a Schwarzschild-sugárral meghatározható egy fekete lyuk tömege, ami Tolman-Oppenheimer-Volkoff-határ alá esik minden esetben. Az a jó fizikában, hogy tényleg meghatározható a dolgok mértéke. Egyébként elég régóta meg tudjuk mérni egy távoli égitest tömegét, méghozzá egy másik égitestre kifejtett erőhatása révén, avagy tömegvonzás révén (pálya keringési sugar és keringési idő). Ha nem tudnák, akkor GPS-ed sem lenne öcsém, és mindegy minek a tömegét számítod ki ilyen módszerrel. Ha bizonytalan egy égitest tömege az azért van, mert valami zavaró tényező van a mérési pontosságban, és nem azért mert az elméleti alapokkal baj lenne.
Fekete lyuk közepém az anyag átalakul gravitációs energiává, ott nincs féregjárat. Az Kerr-féle forgó fekete lyuk esetében van, és nem a közepén hanem az ergoszférájában, de hogy ez mit csinál, és hova vezet az talány. Ha érdekel mi, hogy merre, kifejtem, csak előbb tisztázzuk érted-e miről van szó az előbb?
Nekem régebben fix ideám volt az, hogy a fekete lyukak elegendőek a galaxisok egyben tartásához, tehát sötét anyagra nincs is szükség. Mert ugye emiatt lett szükség sötét anyagra az elméletekben, hogy a drágalátos galaxisok szét ne essenek.
Tehát, a sötét anyag nem az univerzum összetételének mérésekor jön be a képbe, hanem az egyensúlya miatt.
Tegyuk hozza, hogy a Hawking sugarzassal a fekete-lyuk is sugaroz, sot idovel teljesen elparolog. Foleg a kisebb fekete lyukak. A nagyobbak, foleg a szupermasszivak mar alig-alig sugaroznak, es az univerzum mai koranal nagysagrendekkel tovabb tart mig elparolognak. Emiatt nem is valik mindegyikuk merhetove, de legalabbis torzitjak a mereseket.
De ez meg talan bizonyitasra var, akarmilyen eros is mint hipotezis.
De szerintem a fekete lyukak teren meg biztosan varhatunk meglepetesekre a jovoben.
Ez nem a te szkeptikussagod, a tudomany ugyanugy foglalkozik eme problemakkal. Maga a "sotet anyag" az nem mas, mint ennek a problemanak a megfogalmazasa a tudomany altal. A sotet anyag az nem egy anyag, hanem egy kerdes, ami abbol adodik, hogy ezen modszerekkel nem tudtuk rendesen megmerni az univerzum osszetetelet. A fekete lyuk pedig egy kozismert lehetseges magyarazata a problemanak. Vannak tenyezok amik valoszinuve, vagy eppen valoszinutlenne teszik ezt a magyarazatot, de mindenkepp az asztalon van meg.
Oke, a galaxisok kozepen levo fekete lyukakat ismerjuk, es bele tudjuk szamolni az egyenletbe, de vajon hany olyan fekete lyuk koszal amit nem?
Én mindig is szkeptikus voltam ezzel (világegyetemünk tömege, összetétele) kapcsolatban. Megmondom miért: rengeteg a fekete lyuk, amikben el van bújva rengeteg anyag. Kétlem, hogy eme fekete lyukak tömege pontosan meghatározható.
Hogy mást ne mondjak, a mi kis galaxisunk középpontjában lévő szupermasszív fekete lyuk (Sagittarius A*) (átmérője kb. ⅓ CSE) tömegét a csillagászok kb. 4,3 millió naptömegnek becsülik, de ez azért nem biztos.
Ha egyszer az anyag egy fekete lyukba belehullik, akkor úgy eltűnik, mint a pinty egy feneketlen zsákban, és kétlem, hogy a környezetében megfigyelt hatások – beleértve a gravitációs vonzást is – alapján pontosan meg lehet mondani a belehullt pintyek számát.
A fekete lyukakat szingularitásnak tekintjük, és vannak olyan elméletek – nem én állítottam fel őket –, hogy a fekete lyukak egyben féreglyukak is, vagyis az anyag bennük eltűnik, és a tér másik részén, de akár egy másik univerzumban előbukkan. Akkor hogy is van ez? Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.20. 16:59:34
Igen jól érted, és majdnem. Több módszer is van, ami együttesen határozza meg az univerzum tömegét. A mikrohullámú háttérsugárzás az amiből ki lehet következtetni az összes anyag tömegét, anélkül hogy látnánk, a másik módszer a statisztikán alapul, egy hátteret lefotóznak és összeszámolják a galaxisokat, ami felszoroznak, a harmadik meg elméleti és ebből származtatott módszer. De van még néhány nyakatekert dolog is. A lényeg, hogy ezek korrelálnak egymással, és hibahatáron belül vannak, persze annyira nem pontos a módszer, mint karakán várja, vagyis ezred jegynyi pontossággal nem lehet meghatározni - természetesen. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2017.10.20. 16:31:21
Ha jol ertem akkor az univerzumbol erkezo osszes sugarzas mennyisege alapjan van egy becslesunk az univerzum anyagmennyisegere. De ennek csak egy reszet tudjuk azonositani, hogy adott galaxisokhoz, adott csillagokhoz, csillagkodokhoz tartozik. Mas reszerol fogalmunk sincs hol van, csak azt tudjuk hogy van, de a felbontas elegtelensege miatt nem tudjuk konkretan beazonositani. Na ennek egy reszet sikerult most megis azonositani.
Tehat van az anyag amit latunk, es van az anyag amit nem latunk de eszleljuk a sugarzasat (ez utobbibol soroltunk most at az elobbihez). Ehhez jon az a valami aminek nem eszleljuk a sugarzasat, de eszleljuk a gravitaciojat, a sotet anyag. Es van az a valami, ami mindezen fentiek gravitacioja ellenere megiscsak kifele fesziti az univerzumot. Csak hogy tudomanyosan megfogalmazzam:D
Na, tévedtem, mert elolvastam ezt a hírt, és úgy néz ki, hogy a normál anyag 50%-a volt elveszve (Lost in space ← imádtam ezt a sci-filmet, ill. a régi sorozatot is!), és azt találták most meg. Tehát a világegyetem eddig ismert összetételében nem történt változás: ● 4,9% szokványos anyag ● 26,8 sötét anyag ● 68,3% sötét energia
Adjuk csak össze őket! 100% jön ki, de ez nem igaz, mert a fenti három mellett – ha igaz a Wikipédia beírása – van még ● elektromágneses sugárzás = 0,005% ... 0,01% (de ez szerintem szokványos anyagnak tekinthető), és ● antianyag (bár ilyent még senki nem látott a természetben, csak laborban állították elő).
Utoljára szerkesztette: Kara kán, 2017.10.20. 15:37:57
Csak néhány szó még a témáról... esetleg? ... a jóistenes agymenések helyett. Ilyenekre nem is kellene válaszolni, mert csak heccelni akart mindenkit. "Ilyen kevés neuronnal ember nem születik" RaKmaTakaTa az "osszák" felszólító mód. Osztják... már, ha a helyesírást vetted célba! "az okos és művelt emberek elég ritkán osszák az észt ilyen témákban"
Te aztán mekkora egy elcseszett gyökér vagy! Mindenki jobban járna, ha bejártál volna az iskolába. A fosbukon terjesztgesd az elme roggyant gondolataidat a hasonszőrű barátaidnak!
"Nem veletlen,hogy az emebrek ma mar jobban biznak egy spiritualisabb embernek, mint egy penzleso orvosnak, vagy babukent ugraltatott zsebben vergodo tudosnak... :)"
igen, sok embernek hiányzik az általános alapműveltsége ahhoz, hogy a kockánál bonyolultabb dolgokat fel tudjon fogni. oda kellett volna figyelni az iskolában.
Ez se kerek teljesen. Nem kell persze alkoholistának lenni, de: - Nagymamámnak 70 évesen leállt mindkét veséje. Több hónap kórház és utána is vissza kellett járnia művese kezelésekre. Megunta, úgyhogy inkább bevásároltatott velünk egy fél spájznyi sört aztán eliszogatott belőle napi 3-4-et egy éven át. Mivel abbahagyta aztán teljesen (szeretett józan lenni), élete rá következő 12 utolsó évében néha volt hogy kicsit még megfájdult neki. - Az ő öccse hasonló korban túlélt egy tüdőrákot, aztán egy agyvérzést, aztán egy infarktust. Azóta akárhányszor látjuk, mindig egy pohár vörösbort kortyolgat :) - 50-60 év körüli ismerős. A családjában többen is rákban haltak meg, őt is évtizedek óta ijesztegetik néha ilyen-olyan daganatokkal amiket találnak nála ha elmegy orvoshoz valami panasszal. De amúgy esténként mindig megiszik pár pohár bort, és köszöni szépen jól van. - Másik 50-60 év körüli ismerős. Írtam, hogy alkoholistának azért nem kell lenni, de ő az. Víz helyett sört iszik 2-3 doboz cigivel, alkoholnak töményt. Volt valami súlyos balesete amikor több szerve is annyira károsodott, hogy el kellett őket távolítani, aztán valami áttétes rákja is. A (normális) családtagjai meséltek ezekről, szóval nem valószínű, hogy önsajnáltató kitalációk lennének. Mondanom sem kell ő is az élők sorában van még.
Majd a fogászaton szembesül a fogász szakorvos lesújtó véleményével... a vegán élőknek a fogzománca minden esetben rendkivüli módon elhasználódik viszonylag rövid idő alatt. Gyakorlatilag a rágó fogaikat legyalulják a túlzott mennyiségű növényi rost rágásával (a maradványra így aztán még fogkoronát is nehéz rávarázsolni...), amit egyébként meg sem tudnak emészteni, mert hogy cellulózból van javarészt.
Nem értelek. Ha ennyire nem érdekel a téma, hanem inkább saját agymenéseid akarod terjeszteni, arra van jobb felület is. Mert itt max arra számíthatsz hogy elküldenek a vérbe..... nem ez a te közönséged, hidd el.
Kérem a lényeget! Akkor most hogy állunk a százalékokkal, mármint látható anyag, sötét anyag és sötét energia aránya a világegyetemben?
Igazad van! Csak azt szabad elhinni amit látunk, s a hegyen túl már nincs semmi, csak üresség. :P Betehetnél egy 4. pontot is: tanulj, és légy művelt (és közben sajátítsd el a helyesírást legalább az anyanyelveden), akkor talán a többiek elhiszik és jó eséllyel elfogadják a baromságaidat, ha szépen és helyesen adod elő. Ámbár ha belegondolok, az okos és művelt emberek elég ritkán osszák az észt ilyen témákban, legfeljebb a kocsmában a személyességükből és eszükből tetemes részt leadva.. :)
Szóval ezzel az "előadásmóddal" nem leszel több egy idiótánál, aki a sarki kocsmában adja elő hülyeségeit, vagyis egy ici-picit fejleszteni kellene magadat.
ezek a szimulaciok mar a homeopatias kamugyogyaszatokon is tultesznek. lassan az logikara es empirikus megfigyelesekre epulo spiritualis es ezoterikus tenyek nevetsegesse teszik az egesz elpenzesedett dogmatikus tudomanyt , es dogmatikus orvos"tudomanyt". Nem veletlen,hogy az emebrek ma mar jobban biznak egy spiritualisabb embernek, mint egy penzleso orvosnak, vagy babukent ugraltatott zsebben vergodo tudosnak... :) Ez van. Paradigmavaltas. az idiota toloszekes luzernek is befellegzett, a negativizmusaval. egyutt. a valodi tudomany (aminek resze isten) a kovetkezo par parancsolata van: 1. cselekedj ugy, ahogy elvarod,hogy veled is tegyek>(vagyis legyel empatikus, jarj az arany kozeputon, ne zabalj hust, legyel vega, stb.) 2. ugy donts, mindig,hogy az erzo lenyeknek a leheto legkevesebb szenvedest okozd 3. a gondolat teremto erejet a fenti 2 pont erositesere hasznald, es fogadd el,hogy neha nem ugy tortennek a dolgok, ahogy valoszinubb volt. hiszen neha megesik a kisebb valoszinuseg is. illetve fogadd el,hogy nem csak Te teremted a vilagot, materialis, illetve nem materialis sikon, emiatt kompromisszumot kell kotnod, barbarsag helyett. Ilyen egyszeru. :) es van elet a halal utan, akkor, ha olyan vilagot teremtesz magadnak. ez a resze a kamu biblianak igaz. Jezus foldonkivuli volt,ha igaz volt amiket allitanak rola. Mert nyuzsog az univerzum a legkulonfelebb eletformaktol, meg a naprenszeren belul is.
Es nem nem gurult el a gyogyszerem, mert meg sem vettem. Nem gazdagitom a gyogyszermaffiat. Egeszsegesen elek. nem eszem hust, nem cigizem, nem iszom alkoholt, sok zoldseget eszem, sokat sportolok, olvasok, es csak azt hiszem el, ami valoszinubb a tapasztalataimra alapozva. Na EZ a valodi tudomany! <3