Valószínűleg mechanikai probléma amit a nem túl masszív tervezés okozott. már viszonylag hamar a leszállás utn pár hónappal megjelentek az első repedések, lyukak, szóvalnem újkeletű probléma. A NASA állásfoglalása szerint tervezési hiba, a következő, már építés alatt álló, 2020-ban induló Mars-járó lényegesen erősebb kerekeket kap. Egyébként a bitang nagy hőmérséklet különbség, (éjszaka vígan 100 C° alá is süllyedhet a hűmérséklet, ilyennél az alumínium már sokkal törékenyebbé válik és könnyebben reped.
Totál offtopik, de eszembe jutott erről egy másik novella. Abban egy aszteroida közelít a föld felé, a legnagyobb amcsi és európai koponyák agyalnak, latolgatnak, óriási a feszültség hogy mit tegyenek, pillanatok alatt előteremtenek nekik mindent, lézerágyút, űrrakétát.
Aztán kiderül, hogy az aszteroida valahova Afrikába fog becsapódni. Úgyhogy a tudósok közül sokan elmennek aludni, a maradék meg megbeszéli, hogy most már túl késő bármit tenni, majd holnap reggel szól az afrikaiaknak valaki. Utoljára szerkesztette: Archenemy, 2018.04.03. 15:29:20
"Valszeg inkább egyszerűbb kémiai reakcióról, korrózióról van szó"
Meg az se kell hozza, egy majd egy tonnas jarmurol van szo, ami neha egy-egy kiallo sziklacsucs miatt egy kerekre terheli a tomege jelentos reszet (kb. 50%-at). Mindezt egy kb. 0.7 mm vastag alulemezre, azon belul is egyetlen kis pontba. Ilyenkor meg az alacsony marsi gravitacio mellett is egyszeruen atszakadhat az aluminium lemez. A mernokok nem szamoltak vele, hogy ennyire elesek is lehetnek a sziklak a marson es a tomegcsokkentes miatt valamennyivel gyengebbre terveztek a kerekeket mint kellett volna.
Én tizedannyi pénzért, tizedannyi idő alatt, tízszerannyi távot tettem volna meg.
Dúrva!
A linkelt cikk mondjuk a marsi élőlények (gomba/baktérium) hatásának tekinti. Valszeg inkább egyszerűbb kémiai reakcióról, korrózióról van szó, pl a talajban nagy mennyiségben levő perklorát reakciója az alumíniummal. A kettő együtt gyak egy rakéta hajtóanyag.
Ebből kifolyólag nagyon meg kell gondolni hova küldik, mert ha nagyon köves talajra küldik, lehet az lesz az utolsó útja.
Nem, nincs rajta napelem, RTG van rajta, a Spirit és az Opportunity műkodtek (illetve működnek) napelemmel, de még azokon is van nem elektromos, hanem hőenergiát termelő nukleáris fűtőtest.
Meg gondolom nem versenyautónak küldték oda, hanem vizsgálódni, adatot gyűjteni. Kinéztek neki egy területet, hogy hol szeretnének körülnézni, és azon a környéken mozog. Nem pedig egy "2 hét alatt a Mars körül rally" miatt ment oda. Amúgy a Curiosityt nem valami nukleáris generátor tölti? (A marslakók biztos örültek... :D) De valószínűleg napelem is van rajta.
Nagyszrű dolog hogy egy halom adattal érzékeltetted a Mars fényviszonyait és hogy ebből mennyire telik a marsjárónak, Az az apró probléma ezzel, hogy abszolúte értelmetlen az egész számítás, a Curiosity-n egyetlen négyzetcentiméternyi napelem sincs hogy kihasználja ezeket a fényviszonyokat, RTG-vel működik vagyis izotópos termolelektromos generátorral. Amit írtál az a Spirit/Oppurtinity párosra igaz, azok tényleg napelemről töltötték az akkumulátoraikat, de a kritikus részek melegen tartására szintén használtak nukleáris fütőtesteket. Azt ajánlom a hozzászólásodat másold át a korábbi, Oppurtinity-ről szóló cikkhez, ott teljes mértékben megállná a helyét. Egyébként nem energihiány miatt áll töbet és halad keveset a Curiosity hanem azért mert nem versenyautó hanem tudományos kutatórobot, mintákat vesz, kémiai analízist végez, fotókat készít és az adatokat küldi a Földre, mindez haladás közben kissé nehéz. A mért eredmények, adatok alapján döntik el a további haladási irányt is. A környéken több helyen is homokdűnés a terület , nagyon apró szemcséjű homokkal. A Spiritet így vesztették el pár éve, a jóval drágább Curiosity-vel ezt nem szeretnék meg megkockáztatni.
illetve eszembe jut egy régebbi novella. Melyben az emberek azt tervezik hogy egy hidrogén bombát lőnek a mars felszínére, hogy megfigyeljék a robbanás fényét és abból elemezzék az összetevőket. na megtudják ezt persze a marslakók is. akik addigra már egy hanyatló civilizációban élnek és már csak egyetlen városban a Marson. Vajon mennyire veszélyeztetik őket a földiek kísérlete. mit tegyenek semmisítsék meg a rakétát, ami közeledik a Marshoz vagy hagyják becsapódni. Mégse zavarják meg a beavatkozással egy olyan fejletlen, de militáns fajt, mint az emberiség. Jobb ha nem tudnak a marsi városról. Végül mivel a rakéta tervezett becsapódási helye a várostól keletre 1000 mérföldre van a sivatagban nem itélik meg veszélyesnek és a nem beavatkozás mellett döntenek. aztán másnap értékeli a kísérletet két technikus a földi központban. - láttad a tegnapi becsapódást milyen szépet villant még ebből a a távolságból is? - ja és milyen pontos volt, elvégre csak 1000 mérfölddel ment nyugatabbra a tervezett helytől. ami szenzációs pontosság ilyen messziről. remek munkát végeztek. Milyen szerencse, hogy a Mars lakatlan, mert ahol robbant a bomba azoknak igen csak melegük lett volna, ha léteznek. ÉS IGAZA VOLT MÁR VALÓBAN NEM LÉTEZETT ÉLET A MARSON... :)
átlagban lehet, hogy 39 cm/h de nem folyamatosan mozog. hanem áll egy helyben és tölti a telepeit napfénnyel egy hétig majd arébb mászik 100 métert. majd megint tölt 1-2 hetet majd megint mozog egyet. azt tudni kell, hogy mars távolságban már sokkal gyengébb a napenergia, mint itt a földön. már csak töredéke a földi energiának. a földöi távolságban a nap energiája merőlegesen egy négyzetméteren(minden féle sugárzási formát összeszámolva(látható, infra, ultraibolya, röntgen stb.) 1361 watt/négyzetméter. ebből a napelemek csak a spectrum egy részét fogják fel azt se 100%-os hatásfokkal. a marsnál ez a szám már csak 593 watt/négyzetméter. és persze egy mars szonda nem vihet magával 20 négyzetméter napelemet.... így többet álldogál és energiát gyűjt mint mozog és csinál valamit. ráadásul a mars pályája excentrikusabb, mint a föld. ami úgy átlag 149,6 millió km napközelben 147,1 m távolban 152,1 millió. a mars átlaga 228 millió napközelben 206,6M távolban meg 249,2M. Vagyis a Marson van 20% eltérés a naptávolság két pontja közt. ami jelentkezik természetesen a napelemek hatásfokában is.
Ennek ellenére a küldetés szerintem teljes sikernek tekinthető! Hiszen nem csak az élet, vagy a fejlett marsi civilizáció létét bizonyíthatja ezzel, hanem akár a pusztulását is okozhatta. Hiszen a köré gyúlt marslakók nagy valószínűséggel beledöglöttek az unalomba, amíg arra vártak hogy végre történjen valami. XD