Ez így van, főleg az említett 250 éves Troy II perióduson belül, ettől még lehet - némileg önkényes - határvonalakat húzni egyes fázisok közé. Pl: Archaeologists believed that probably the Troy I settlement ended with a fire. The archaeologists believe that Troy II suddenly succumbed to attack. Troy III was destroyed by and earthquake.
Köszönöm, hogy próbáljátok tisztázni a dolgokat, de egyre inkább kételkedem abban, hogy az ún. rétegeket valódinak kellene tekinteni, ugyanis egyáltalán nem valószínű, hogy az adott 250 éves intervallumban bármilyen építési technológia vagy markáns kulturális stílusjegy érdemben változott volna.
Ez meg mindig kifejezetten lassu a mi elmult 250 evunk varosfejlodesehez kepest:)
Vannak korokra jellemzo anyagfelhasznalasi es tecnologiai elemek, valamint a raidokarbon kormeghatarozas. Szoval hogy mi melyik korhoz tartozik az igazabol az egyszeru resze a feladatnak. Mindezekbol osszerakni a lehetseges tortenelmi leirast, hogy mi miert tortenhetett, mikor volt haboru stb... na az a nehez:)
Igen, de ne kő házakban és kő falakban gondolkodj csak. A vályogtégla nem egy időtálló anyag, mi is éppen csak hogy elkezdtük elfelejteni a használatát, 4000+ évvel a görögök után...
Troy II is the major level of the Early Bronze Age. The walls enclose a roughly circular area some 110m in diameter. Like those of the preceding Troy I, these walls were built of stone foundations with a sun-dried mud brick superstructure.
Tehát 250 év alatt 7 réteg "képződött" és mindegyiket külön városfal-rendszer védte...
Igen, valószínűleg előfordult, hogy az alapot újra és újra felhasználták, tehát nem építettek egymás fölé több alapot (hiszen ennek sem lenne semmi értelme), így viszont olyan sok réteg nem marad meg, hanem az "ősi" alap, meg a az újabb falak és a legújabb tető - ahol megmaradt, de ezeket konkrétan elkülöníteni meg stílusjegyeket meghatározni... hát, sok sikert! :-) Több esély van eltűnt maja városokat találni.
Nem műemlékvédelem, hanem a rendre való törekvés mindamellett, hogy az ókori ember (is) tisztelte őseit és azok nyomait - már ha arra érdemesek, de ha csak az általad említet építési törmelék marad, abból a régész sem tud sok mindent megállapítani. Ha szerves, akkor radiokarbon kormeghatározással "nagyjából" felmerül egy időszak, de mint te is írod, akárhányszor használhatták már különböző célokra.
...ahelyett, hogy felújítana vagy eltakarítan...
Itt a felujitas siman jelentheti azt, hogy a regi elpusztult haz alapjait ujra felhasznaljak. Aztan az uj haz is elpusztul, es az alapjaira megint ujra epitkeznek. Amikor a sokadik generacios haz is elpusztul, akkor ujra visszakapjuk a legregebbi alapokat. Es ez tok veletlenszeru lehet hogy melyik korbol mi marad vissza.
"Betemetni a régi épületet? Annak végképp semmi értelme. "
Itt több ezer évekről van szó; például a település ahol lakom, már száz éves romok is betemetődnek, elfelejtődnek, pedig végig lakott volt, és egyik lakóház a másikra épül. Te még soha nem hallottál olyanról, hogy egy ház felújítása során, egy kétszáz-háromszáz éves épület maradványait találták? Pedig a település végig lakott volt... Ennek felismeréséhez Trójáig kell menned? Azta... Te a mai kórból és logikájából indulsz ki, és próbálod elhitetni magaddal, hogy létezett olyan akkoriban, hogy állagmegóvás, vagy felújítás - vagy műemlékvédelem. A lakóházakat abban az időben, sárból és agyagból vagy tört kövekből építették, fa gerendákkal megtámogatva, nem volt sem értelme, sem lehetőség felújításnak, főleg akkor nem, ha már senki nem lakott benne (egy ilyet egy nap alatt felhúztak). Értéke egy ilyen háznak nem sok volt. A nagyobb épületek, meg mindig a politikai, és vallási széljárás alapján épültek, vagy pusztultak el. Ez nem logika.
Pedig az lesz a kulcs amit Irasidus ír, az épület alapja/törmelék ami megmarad, abból a régészek extrapolálták egy építményt. 9-10 méter vastag rétegben elkülönítettek 9 fő korszakot, de valójában ezeken belül is van rétegződés, pl: Troy II (2550 BC - 2300 BC) actually consists of 7 layers lying one on the other. Each of them was surrounded by city walls, and a monumental ceremonial gate led into the interior of the settlement. The settlement from this period was twice destroyed by fire.
Érdekes lenne látni ténylegesen miként is éltek akkoriban az emberek, az információ pedig még meg is van, csak számunkra elérhetetlenül fénysebességgel távolodik.
Semmi logika nincs abban, hogy romokat hagyna hátra az újabb és újabb generáció ahelyett, hogy felújítana vagy eltakarítana. Újra hangsúlyozom, hogy városról van szó, ahol nincsenek felesleges területek. Többnyire a védőfal, adott infrastruktúra és funkció határozza meg a területi lehetőségeket. Betemetni a régi épületet? Annak végképp semmi értelme.
Tudom, hogy a Móricka rajzokon, a rétegekbe könnyű belelátni, hogy különböző korokban különböző házak voltak, de a régészeti réteg nem azt jelenti, hogy a házak számítanak új korszaknak. Másrészt, akkor nem volt műemlékvédelem, se statika. Egy házat addig használtak, míg össze nem dőlt, és utána vagy betemették, vagy ott hagyták az enyészetnek, esetleg az alapokra újra építkeztek. Az épület alapja, és törmelékek amik megmaradt, ezek jól elkülöníthetőek (építészeti stílusban) az egyéb régészeti tárgyakkal együtt. Szó sincs arról, hogy különböző korokat elvágtak volna, és hirtelen új épületeket emeltek. Ezt te látod bele. Ismétlem, a régészeti réteg, nem hirtelen épületváltásokat jelent. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.06.13. 00:45:54
Meg nem astam bele magam (de lehet most belefogom, mert erdekel a tema), de igy hirtelen ugy latom, hogy pl 1tol 5ig az egy nagyobb korszak kulon szakaszai, teljes pusztulas nelkul, es csak a 6. kor kornyeken pusztult el teljesen.
Értem amit modasz, de Trója ásatásai során tényleg fizikailag elkülönülő legalább egy tucat szinten, nagyjából vertikális rétegződés bontakozott ki - ezért hívják történelmi rétegnek. Én legalábbis így értelmeztem pl. a felfedező életrajzában vagy a Wikipédiában olvasott leírásokat. Utoljára szerkesztette: Tetsuo, 2018.06.12. 21:41:48
A hozzaszolasod alapjan ugy latom hogy te ugy ertelmezted, hogy ez 12 teljesen elkulonulo reteg egymas tetejen, koztuk meghatarozo elvalasztassal, amit periodikus teljes pusztulas hozott letre. MIntha 12 kulonbozo varos epult volna egymas tetejere.
Az en ertelmezesem viszont ettol eltero. Ahogy en ertelmezem, ugy a varos atalakulasa, valtozasa folyamatos volt. Lehet, hogy voltak neha teljes pusztulasok es ujjaepitesek, de nem feltetlenul. Ez a 12 korszak inkabb az ember kategoriakba sorolo maniajanak a termeke, mint 12 valoban meghatarozoan elkulonulo korszak. Volt 12 idoszak, avagy "aranykor" amikor sok minden epult, az aranykorok kozotti nehany epitmenyt meg eroszakkal besoroljak ide vagy oda.
Ugyanigy pl Budapestet is lehet korszakokra osztani. Pl vannak a modern epuletek, vannak a szocialista epuletek, es vannak a szazadfordulos (1900-as) aranykor epitmenyei mint a Parlament. Elkulonulo korszakok es stilusok, de nem volt teljes pusztulas koztuk.
Kicsit off?:) Sehogy sem latom, hogy barmi koze lenne akar a cikkhez, akar a kommentekhez, szoval egy kicsit mondhatnal tobbet a kontextusrol, pl mi ez a 12?
Kicsit off, de én azt nem értem, hogy egy város, mondjuk Trója újabb és újabb lakói az előző házak fölé építkeztek, mert azt már belepte a sár, törmelék stb. *Tizenkétszer?!* Jóindulattal is legfeljebb 500 évenként kellett, hogy ellepje az addigi lakott, prosperáló szintet. Amíg lakják, addig gondozzák, takarítják is a várost, 500 évenként meg nem halhat ki mindig a populáció... Egy-egy kicsiny falu, alacsony kunyhóival néhányszor ez előfordulhat (de azzal sem 12x!), kőfalas városokkal - szerintem - legalább ezer év kellene hozzá.
Eddig csak fogakat talaltak, es abbol vontak le eleg kodos feltetelezeseket. Ehhez kepes az hogy most egy egesz koponyat talaltak, az egy informacios aranybanya.
Es nem egy darab koponyarol van szo kontextus nelkul, hanem leletek, fajok es korszakok ezreirol, amelyeknek a mar valamennyire ismert rendszerebe valamilyen modon beleilleszthetok ezen uj, reszleges leletek is.
A konkret esettel kapcsolatban nem tudom mi tortent, de hasonlo esetben peldaul a napi errozio volt a hibas. A sztori amit ismerek, az a Del-Dakotai T-Rex lelohelyekrol szolt. Ott a domborzat folyamatos valtozasa miatt akar egyik naprol a masikra is kerultek elo csontok. Viszont amint elobukkantak a jol vedett foldreteg alol, az idojaras mar gyorsan elbomlasztotta a maradvanyokat, vagy siman csak betemette oket a fold. Tehat gyakran megesett, hogy a fold tulajdonosa csontokat talalt, de mire honappokkal kesobb kifaradt valami kutatocsoport (ha egyaltalan kijottek), addigra eltuntek/eplusztultak a maradvanyok. Gyokeresen megvaltozott a helyzet a fenti peldaban amikor rajottek, hogy egy T-Rex csontvaz milliokat er $-ban, es sokkal kevesebbet hezitaltak mar utana:)
De egy tipikus asatas nem hogy az idojarastol, de sokszor mastol sincs kulonosebben vedve, szoval lehet hogy arrajarok osszekapkodjak a csontokat, vagy csak raepitenek egy autopalyat...
Szeretem azt a mérhetetlen, egyértelmű, megkérdőjelezhetetlen bizonyítékokon alapuló egzaktságot, amelyet az összes tudomány közül nyilván az evolúcióbiológia képvisel a legnagyobb mértékben.
Azaz egy, az a 1db koponyakövületből nem csak hogy azt írja le, hogy "az állat aprócska lehetett, hossza mindössze 13-15 centiméter volt, súlya alig 1 kg. Orra nem nyúlt nagyon hosszan előre, fejét lefelé fordítva tartotta, szőrzete sárgás-vöröses volt. Érdekes módon bár tojásokat rakott, kicsinyeit a modern emlősökhöz hasonlóan szoptatta", hanem már majdnem azt is, hogy Hosszúorrú Róka Rudink mit reggelizett, mikor 130 millió éve egy szép, vagy kevésbé szép krétakori napon megmurdelt. Plusz meg is rajzolták Rudit, amikor még élénken szökdelt, ez a másik olyan dolog, amely a tudományos, bizonyítékokon alapuló egzaktság csimborasszója. Hát, ez a tudomány, itt tartunk!
(#gúny megvolt, ugye?)
Biztos elcsórták, ami könnyen mozdítható volt. Onnan gondolom, hogy utána írják, hogy a kőzet további csontokat rejtett. Vagy egy kutyafalka elrágcsálta őket.
Mi az h eltűntek a csontok? Valaki privatizálta őket? :D
Találtak már máshol hasonló emlőst, aminek nem csak a koponyája maradt meg. (Legalacsonyabb közös rendszertani csoport a család; alatta már csak génusz és faj van, tehát hasonlóak voltak egymáshoz.) Onnan szedték ezt a sok infót róla.
Informatika és tudomány
